Magyar Péter: Orbán Viktor luxusvitorlása a nyílt vízen találkozott Szíjj László oligarcha 10 milliárdos jachtjával – Valójában ki nyaral rajta?
A TISZA Párt elnöke szerint Orbánék „megint lebuktatták magukat” a NER egyik luxusjachtjával. Szerinte nem akármilyen társaságban és körülmények között nyaral a miniszterelnök.
„Orbánék megint lebuktatták magukat a NER egyik zászlóshajójával, a Lady Mrd luxusjachttal” – írta Magyar Péter a Facebookon.
A bejegyzés szerint Orbán luxusvitorlása tegnap délelőtt a nyílt vízen találkozott Szíjj László oligarcha 10 milliárdos jachtjával, majd együtt vették az irányt Vis szigete felé.
„Először mindkét hajó Komiza városában kötött ki, majd áthajóztak Vis kikötőjébe” – folytatta a politikus.
Magyar azt állítja, hogy eközben Orbán Viktort gépkocsival átvitték az Aerodrom Gostionica étterembe, ahol tegnap délután találkozott többek között Németh Zsolt fideszes képviselővel.
Az eseményről Németh is beszámolt: Magyar emlékeztet rá, hogy a honatya hétfő reggel nyolckor töltötte fel a tegnapi találkozóról készült fotókat. Külön érdekesség, hogy mindeközben „7:29-kor a Lady Mrd luxusjacht kihajózott Vis kikötőjéből” – fűzte hozzá.
A TISZA Párt elnöke felidézte, hogy a NER luxusjachtja akkor is a miniszterelnök vitorlása mellett állt, amikor augusztus 22-én Brac szigetéről elindultak.
„A kérdés már csak az, hogy a nyílt vízen maga a miniszterelnök utazik-e a 10 milliárdos közpénz jachton, vagy a miniszterei és az oligarchái.”
„Orbánék megint lebuktatták magukat a NER egyik zászlóshajójával, a Lady Mrd luxusjachttal” – írta Magyar Péter a Facebookon.
A bejegyzés szerint Orbán luxusvitorlása tegnap délelőtt a nyílt vízen találkozott Szíjj László oligarcha 10 milliárdos jachtjával, majd együtt vették az irányt Vis szigete felé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat a Tisza Párt beadványa után: az Alkotmánybíróság szerint a közmédiának nem kell kiegyensúlyozottnak lennie a Facebookon
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria korábbi végzését a Kossuth rádió ügyében. Ezzel a közmédia közösségi felületeire nem vonatkoznak a médiatörvény szigorú szabályai.
A közmédia Facebook-oldalai nem minősülnek médiaszolgáltatásnak, így nem is kell rajtuk a kiegyensúlyozottság elvét követni – lényegében ezt mondta ki az Alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a Kúria korábbi, ezzel ellentétes határozatát, írja a Telex. A döntés egy jogi vita végére tesz pontot, de a közszolgálatiság és a politikai esélyegyenlőség kérdését a közösségi médiában újra megnyitja.
Az eljárás azután indult, hogy a Tisza Párt a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, mert a Kossuth rádió Facebook-oldalán február 21-én és 22-én is szinte kizárólag a Fidesz–KDNP-ről és képviselőiről szóló tartalmakat tettek közzé. A párt szerint a bejegyzések kampányeszköznek minősültek és megsértették az esélyegyenlőség elvét. A választási bizottság elutasította a beadványt, többek között arra hivatkozva, hogy „egyetlen napon kihelyezett tartalmak önmagukban nem alkalmasak az esélyegyenlőség elbírálására”.
Ezt a döntést bírálta felül a Kúria, amely kimondta, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó felület, az ott megjelenő, tudatos szerkesztés eredményeként publikált tartalmak pedig alkalmasak a választói akarat befolyásolására. A bíróság ezért eltiltotta a közmédiát az egyoldalú tájékoztatástól a közösségi felületeken. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, amely végül alaptörvény-ellenesnek minősítette a Kúria végzését.
Az Alkotmánybíróság indoklása szerint a Kúria maga is rögzítette, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, mégis a médiatörvényben szereplő kiegyensúlyozottsági szabályokat alkalmazta rá.
A testület szerint a Kúria a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségi alapelvét tartalmilag lényegében azonosította a médiatörvény követelményével, miközben a médiaszolgáltatásokra kidolgozott joggyakorlat egyes elemeitől megfelelő indoklás nélkül eltekintett.
A határozathoz Szabó Marcel alkotmánybíró különvéleményt fűzött, amelyben a közmédia felelősségét hangsúlyozta. „Az állam által létrehozott és közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a demokratikus nyilvánosságban nem egyszerűen joga, hanem sajátos alkotmányos felelőssége van. A közszolgálatiság lényege a közösség egészének szolgálata: pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása. E felelősség nem tűnhet el pusztán azért, mert a kommunikáció nem rádióműsorban vagy televíziós híradóban, hanem egy intézményi Facebook-felületen történik” – írta. Szabó szerint az Alkotmánybíróságnak azt kellett volna kimondania, hogy a közmédia kampányidőszakban fokozott felelősséget visel azért, „hogy a demokratikus nyilvánosságot, a választási esélyegyenlőséget és a pluralista tájékozódás feltételeit a tevékenységének minden formájában őrizze.”
A közmédia Facebook-oldalai nem minősülnek médiaszolgáltatásnak, így nem is kell rajtuk a kiegyensúlyozottság elvét követni – lényegében ezt mondta ki az Alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a Kúria korábbi, ezzel ellentétes határozatát, írja a Telex. A döntés egy jogi vita végére tesz pontot, de a közszolgálatiság és a politikai esélyegyenlőség kérdését a közösségi médiában újra megnyitja.
Az eljárás azután indult, hogy a Tisza Párt a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, mert a Kossuth rádió Facebook-oldalán február 21-én és 22-én is szinte kizárólag a Fidesz–KDNP-ről és képviselőiről szóló tartalmakat tettek közzé. A párt szerint a bejegyzések kampányeszköznek minősültek és megsértették az esélyegyenlőség elvét. A választási bizottság elutasította a beadványt, többek között arra hivatkozva, hogy „egyetlen napon kihelyezett tartalmak önmagukban nem alkalmasak az esélyegyenlőség elbírálására”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brutálisan leszűkült a mezőny az áprilisi választásra, mutatjuk a végleges listát
A Nemzeti Választási Iroda törölte a Szolidaritás–Munkáspárt listáját, így öt párt maradt versenyben. A Nemzeti Választási Bizottság már jóvá is hagyta a szavazólap végleges mintáját.
Soha ennyire szűk, mindössze öt pártlistából álló mezőnyből nem választhattak még a szavazók, mint az áprilisi országgyűlési választáson. A lista azután vált véglegessé, hogy a Nemzeti Választási Iroda törölte a nyilvántartásból a Szolidaritás pártja – Magyar Munkáspárt közös listáját, ezzel pedig a Nemzeti Választási Bizottság is jóváhagyhatta a szavazólapok végleges mintáját.
A döntés értelmében véglegessé vált a pártoknak járó ingyenes reklámidőkeret is. A törvény szerint a közmédia összesen 470 percet köteles biztosítani, amelyet egyenlő arányban osztanak fel a listát állító pártok között.
Mivel öten maradtak, ez listánként 94 percet jelent. A kereskedelmi médiumoknak nem kötelező politikai reklámot sugározniuk, ezt egyedül az RTL vállalta. A csatorna 235 percet biztosít a pártoknak, így mindegyikük 47 percet kap. A szabályozás mindenkire vonatkozik:
a reklámokhoz tilos véleményt vagy magyarázatot fűzni, a közzétételért pedig a médiumok nem kérhetnek és nem is fogadhatnak el pénzt.
A listaállítási feltételeket a március 6-án zárult ajánlásgyűjtésen kellett teljesíteni. Országos listával csak az a párt indulhatott, amely legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, a 106-ból minimum 71 egyéni választókerületben tudott jelöltet állítani.
Ezt a küszöböt a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugrotta meg.
A Nemzeti Választási Bizottság március 7-én ki is sorsolta a szavazólapi sorrendjüket, amely a következő: Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Tisza Párt, Mi Hazánk Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Fidesz–KDNP.
A szűkebb mezőny a kormányoldal szerint azt bizonyítja, hogy a szigorú feltételek kiszűrik a komolytalan szervezeteket, a jogszabályok pedig garantálják a fair versenyt. Ellenzéki oldalon ugyanakkor többen kritizálják, hogy a közmédia dominanciája és a kereskedelmi csatornák önkéntes vállalására épülő rendszer nem biztosít valódi esélyegyenlőséget, a magas adminisztratív küszöbök pedig akadályt jelentenek a kisebb szereplőknek. A kampány hajrájában a választóknak érdemes figyelniük a határidőkre is: a külképviseleti szavazásra például április 2-ig lehet jelentkezni a névjegyzékbe.
Soha ennyire szűk, mindössze öt pártlistából álló mezőnyből nem választhattak még a szavazók, mint az áprilisi országgyűlési választáson. A lista azután vált véglegessé, hogy a Nemzeti Választási Iroda törölte a nyilvántartásból a Szolidaritás pártja – Magyar Munkáspárt közös listáját, ezzel pedig a Nemzeti Választási Bizottság is jóváhagyhatta a szavazólapok végleges mintáját.
A döntés értelmében véglegessé vált a pártoknak járó ingyenes reklámidőkeret is. A törvény szerint a közmédia összesen 470 percet köteles biztosítani, amelyet egyenlő arányban osztanak fel a listát állító pártok között.
Mivel öten maradtak, ez listánként 94 percet jelent. A kereskedelmi médiumoknak nem kötelező politikai reklámot sugározniuk, ezt egyedül az RTL vállalta. A csatorna 235 percet biztosít a pártoknak, így mindegyikük 47 percet kap. A szabályozás mindenkire vonatkozik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Ököllel verték meg a Tisza Párt női önkéntesét Mosonmagyaróváron
A Tisza Párt aktivistáját pártkiadványok terjesztése közben támadták meg egy társasházban. Az ügyben könnyű testi sértés és tettleges becsületsértés miatt tettek feljelentést a rendőrségen.
Ököllel bántalmazták a Tisza Párt egyik női önkéntesét péntek délután Mosonmagyaróváron, miközben a párt kiadványait terjesztette. Az esetről Magyar Péter, a párt elnöke számolt be a közösségi oldalán.
A párt a sajtónak is eljuttatott egy közleményt, amelyhez csatolták a feljelentésről szóló jegyzőkönyvet is.
A sértett vallomása szerint délután egy óra előtt pár perccel ment be egy lépcsőházba, ahol a Tisza Hang pártkiadványokat kezdte a postaládákba helyezni. Ekkor egy férfi kiabált vele, leköpte, majd megütötte.
Az ügyben könnyű testi sértés és tettleges becsületsértés miatt tettek feljelentést. Magyar Péter az állítólagos elkövetőt „Orbán-janicsárnak” nevezte.
Márciusban nem jogerősen három év letöltendő börtönre ítéltek egy férfit, aki Egerben támadt rá a Tisza Párt önkénteseire politikai meggyőződésük miatt. Januárban Magyar Péter arról írt, hogy Debrecenben egy tanár „baltával” rontott rá a párt fiatal aktivistáira, és felszólította a miniszterelnököt, hogy „álljon az ország nyilvánossága elé és haladéktalanul állítsa le az általuk szított erőszakot és agressziót!”. Februárban Budapesten fenyegetett késeléssel egy férfi női önkénteseket. Szintén januárban, Rád községben történt egy vitatott incidens, amely után Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa úgy fogalmazott: „A Tisza egy hazugságokból épült kártyavár…”.
Ököllel bántalmazták a Tisza Párt egyik női önkéntesét péntek délután Mosonmagyaróváron, miközben a párt kiadványait terjesztette. Az esetről Magyar Péter, a párt elnöke számolt be a közösségi oldalán.
A párt a sajtónak is eljuttatott egy közleményt, amelyhez csatolták a feljelentésről szóló jegyzőkönyvet is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egymilliárdos pofon az About You-nak: a bírság mellett több százezer vásárlót is kártalanítaniuk kell
A Gazdasági Versenyhivatal megtévesztő árazás és pszichés nyomásgyakorlás miatt marasztalta el az online divatcéget. A vállalat 505 milliós bírságot és több mint 500 millió forintnyi kompenzációt fizet.
Több százezer magyar vásárlónak fizet kompenzációt az About You online divatüzlet, miután a Gazdasági Versenyhivatal kimondta, hogy a cég megtévesztette a fogyasztókat. A tavaly novemberben lezárult vizsgálat szerint
a webáruház trükközött az áraival és a kedvezményeivel, emellett pszichés nyomást is gyakorolt a vásárlókra.
Mindenki, aki 2022. december 31. és 2024. december 31. között vásárolt a weboldalon vagy az applikációban, fejenként 1750 forint jóvátételt kap.
A visszatérítés teljes összege meghaladhatja az 500 millió forintot.
A pénzt közvetlenül a bankszámlájukra kapják meg azok, akiknek az adataival rendelkezik a cég, a többieknek pedig úgynevezett About You coins formájában írják jóvá. A kompenzációt a következő vásárlásnál automatikusan levonják, a vevőknek ezzel semmilyen teendőjük nincs. Az összeg a nagy, néhány napos kampányokon kívül kedvezményes termékekre is felhasználható, a coins beváltására pedig egy év áll rendelkezésre.
A hatóság vizsgálata szerint a cég olyan eszközökkel sürgette a vásárlókat, mint a másodpercenként visszafelé pörgő óra, amely az akciók végét jelezte, vagy a készlet szűkösségét hangsúlyozó üzenetek.
Az About You-t üzemeltető cég az eljárás során elismerte a jogsértéseket és együttműködött a hatósággal. A bírság csökkentéséért cserébe vállalták egy átfogó fogyasztóvédelmi program kialakítását.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa végül 505 millió forint befizetésére kötelezte a céget a magyar központi költségvetésbe, aminek a vállalat tavaly decemberben eleget is tett – számolt be róla az MTI. A cégnek egy éve van a vállalásai teljesítésére, amit a versenyhivatal utóvizsgálat keretében ellenőriz majd. Ha nem teljesítik a vállaltakat, utólag a bírságkedvezményt is be kell fizetniük.
A Gazdasági Versenyhivatal 2023 júliusában három nagy online ruházati kereskedő, a CCC, az Answear és az About You ellen is versenyfelügyeleti eljárást indított a megtévesztő akciózások miatt. A CCC és az Answear ügye korábban kötelezettségvállalással zárult. Az About You esetében a bírság és a vásárlói kompenzáció együttes összege meghaladja az egymilliárd forintot.
Több százezer magyar vásárlónak fizet kompenzációt az About You online divatüzlet, miután a Gazdasági Versenyhivatal kimondta, hogy a cég megtévesztette a fogyasztókat. A tavaly novemberben lezárult vizsgálat szerint
a webáruház trükközött az áraival és a kedvezményeivel, emellett pszichés nyomást is gyakorolt a vásárlókra.
Mindenki, aki 2022. december 31. és 2024. december 31. között vásárolt a weboldalon vagy az applikációban, fejenként 1750 forint jóvátételt kap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
