News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán Viktor levelet írt: nem akarja, hogy napirendre kerüljön az olajembargó az EU-csúcson

A kormányfő szerint a jelenleg még nyitott kérdések súlyát tekintve nem valószínű, hogy az Európai Tanács május 30-31-i rendkívüli ülése előtt átfogó megoldás szülessen.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.

A kormányfő a sajtófőnöke, Havasi Bertalan által az MTI-hez eljuttatott levélben azt írta: a javasolt szankciók az elfogadásuk esetén azonnal súlyos ellátási zavarokat okoznának Magyarországon és aláásnák létfontosságú energiabiztonsági érdekeinket. Hozzávetőlegesen 55-60 százalékkal emelnék az üzemanyagárakat egy olyan időszakban, amikor az energiaárak már így is 40 éves csúcson vannak - tette hozzá Orbán Viktor, rámutatva arra: sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság egésze nem tud elviselni egy ekkora ársokkot.

Azt írta, Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiaimporttól annak ellenére, hogy az útvonalak és források diverzifikálása érdekében megvalósított nagyszabású beruházások révén az olajimportunkban az orosz ellátás részaránya a 2010-es 90 százalék feletti mértékről 2021-re 64 százalékra csökkent.

"Földrajzi helyzetünkből adódóan Magyarország számára nem lehetséges az orosz olaj kivezetése a finomítói kapacitásaink teljes átalakítása nélkül, ami egyúttal az energiainfrastruktúránkba történő fokozott és felgyorsított beruházások megvalósítását, valamint a gyors zöld átállást is szükségessé teszi"

- áll a levélben, amelyben a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is: mivel a beruházások többsége nem finanszírozható piaci alapon, a szankciók a nemzeti források redundáns fosszilis beruházásokra való átcsoportosítását igényelnék, miközben az erre előirányzott európai uniós források számunkra "csak papíron" elérhetőek.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: bár a bizottság részéről biztató jelzések érkeztek arról, hogy a május 18-án bemutatott REPowerEU Terv megfelelő megoldást nyújt problémáinkra, előzetes értékelésük szerint az nem kezeli konkrétan és átfogóan az általuk felvetett súlyos aggályokat.

hirdetés

Kiemelte, értelmezésük szerint a terv egyik fő célkitűzése elvileg az EU orosz fosszilis energiaforrásoktól való függőségének gyors csökkentése. Ami az olajellátás biztonságát illeti, a terv valóban kitér a kőolajtermék-finomítók korszerűsítéséhez, a meglévő infrastruktúra kapacitásbővítéséhez és a jelenlegi szűk keresztmetszetek kezeléséhez kapcsolódó beruházási igényekre. Azonban a leginkább érintett, tengerparttal nem rendelkező tagállamok számára nem határoz meg pénzügyi keretet. Emellett nem ad iránymutatást az orosz olaj kiváltásával kapcsolatos sürgős beruházási igények finanszírozásának módjára és ütemezésére nézve sem - fejtette ki a kormányfő.

A levélben felhívta a figyelmet arra is, hogy a REPowerEU nem veszi figyelembe a tagállamok energiaellátási szerkezetével kapcsolatos eltérő nemzeti szükségleteket sem.

"Meggyőződésünk, hogy egyértelmű különbséget kell tenni az orosz energiafüggőség csökkentésével kapcsolatos rövid távú beruházási igények és a megújuló energiára való átállás hosszabb távú igényei között"

- írta, hangsúlyozva: ez alapvető fontossággal bír néhány tagállam, például Magyarország számára, hiszen a kettőt nem lehet egyszerre megvalósítani anélkül, hogy ne jelentene súlyos veszélyt energiabiztonságunkra.

A kormányfő hozzátette, emiatt létfontosságúnak tartják, hogy uniós finanszírozás váljon elérhetővé az átmeneti technológiákba és infrastruktúrába történő beruházásokhoz. Előzetes értékelésük szerint nem világos, hogy a REPowerEU milyen mértékben és milyen feltételekkel támogatná ezeket az intézkedéseket.

Rámutatott arra, komoly problémákat vet fel Magyarország számára az, hogy a bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) helyezi a REPowerEU középpontjába, ugyanis az RRF-hitelek igénybevételével az energiafüggőség csökkentése érdekében nem egyformán élhet valamennyi tagállam.

Orbán Viktor kiemelte, az orosz energiától való függés csökkentése érdekében javasolt intézkedések történelmi meghatározottságuk és földrajzi helyzetük miatt a közép- és kelet-európai tagállamok számára jelentik a legnagyobb kihívást. Az eredeti RRF elosztási kulcs alkalmazása, amelyet a COVID-19 világjárvány gazdaságukra gyakorolt hatása által leginkább érintett tagállamok támogatására dolgoztak ki, valójában azzal járna, hogy az erőforrásokat éppen azoktól a tagállamoktól vonják el, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá - írta a kormányfő.

"Oroszország ukrajnai agressziójával szembeni fellépésünk során eddig legfőbb értékünk az egységünk volt. Ennek szellemében támogattuk az előző öt szankciós csomag elfogadását, és működtünk együtt a Bizottsággal annak érdekében, hogy megoldást találjunk a 6. szankciós csomaggal kapcsolatos problémáinkra. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy pragmatikus és eredményorientált megközelítéssel folytassuk az egyeztetéseket" - fogalmazott.

Közölte:

azonban Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy elfogadja a 6. szankciós csomagot, amíg a tárgyalásokon nem sikerül minden kiemelt kérdésre megoldást találni. A megoldásoknak meg kell előzniük a szankciókat

- írta.

Orbán Viktor levelében úgy véli: a jelenleg még nyitott kérdések súlyát tekintve nem valószínű, hogy az Európai Tanács május 30-31-ei rendkívüli ülése előtt átfogó megoldás szülessen.

"Meggyőződésem, hogy konszenzus hiányában kontraproduktív lenne a szankciós csomag vezetői szintű megvitatása. Csak előtérbe helyezné a belső megosztottságunkat anélkül, hogy reális esélyt adna a nézeteltérések feloldására"

- írta a kormányfő, aki ezért azt javasolja, hogy az Európai Tanács következő ülésén ne kerüljön napirendre ez a kérdés.

"Legyen továbbra is prioritás számunkra az Európai Unió egységének megőrzése" - zárta levelét Orbán Viktor.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
A szomszédos államba kellett utaznia az abortuszért egy 10 éves amerikai kislánynak, miután nemi erőszak áldozata lett
Saját államában, Ohióban az abortuszdöntés után megtiltották a terhesség-megszakítást a várandósság hatodik hete után, a lány pedig már a hatodik hétben járt, ezért ott nem vetethette el a magzatot.

Link másolása

hirdetés

Kénytelen volt Indiana államba utazni egy 10 éves amerikai kislány azért, hogy megszakítsák a nem kívánt terhességét, mert saját államában, megtagadták tőle az abortuszt - írja a Guardian.

Az Ohióban élő kislány nemi erőszak áldozata lett, amelynek következtében teherbe esett. Miután az amerikai legfelsőbb bíróság június végén érvénytelenítette a Roe kontra Wade-ítéletet,

Ohióban rögtön meg is tiltották, hogy a hatodik hét után megszakítsák a várandósságot. A kislány már pont belépett a hatodik hétbe, ezért ott már nem végezhették el rajta a beavatkozást.

Orvosa egy indianapolisi kollégáját kereste meg azzal, hogy tudna-e segíteni a páciensén. Az Ohióval szomszédos Indiana államban ugyanis egyelőre még nem tiltották meg és nem is korlátozták az abortuszt, de ez valószínűleg nem sokáig lesz így.

Dr. Caitlin Bernard szülész-nőgyógyászhoz - aki nemi erőszak áldozatait is kezeli - az alkotmánybíróság döntése egyre többen fordultak abortusz miatt a szomszédos államokból.

Mint mondta, nehéz elképzelni, mi lesz, ha már az indianai orvosok sem szakíthatják meg a nem kívánt terhességeket, hiszen látható, hogy nagyon nagy igény van az abortuszra.

A 10 éves kislány esete azonban olyan politikusokat is elbizonytalanított a terhességmegszakítás betiltása kapcsán, akik nyíltan abortuszellenesek. Dél-Dakota republikus kormányzója, Kristi Noem szerint elképesztő, hogy a kislány esetében senki nem veszi figyelembe azt, hogy egy "perverz" és "tébolyult" ember megerőszakolt egy 10 éves gyereket.

hirdetés

Már Dél-Dakotában is bűncselekménynek számít a terhesség-megszakítás, kivéve ha megfelelő és ésszerű döntés igazolja, hogy az abortusz szükséges a várandós nő életének megmentéséhez. Azonban a vérfertőzés és a nemi erőszak sem tartozik a kivételes esetek közé.

A kormányzó a 10 éves kislány esete kapcsán azt mondta, nem hiszi, hogy "egy tragikus helyzetet egy újabb tragédiával kellene tetézni", és azt hangsúlyozta, hogy olyan életre kellene törekedni, amelyben minden ember élete számít. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy elsősorban azt kellene megelőzni, hogy "beteg emberek" gyerekeket erőszakoljanak meg. Rávilágított arra is, hogy Dél-Dakotában csak az anya védelme érdekében lehet elvetetni a magzatot, és bár a nemi erőszak nem feltétlenül képez kivételt, gyerek esetében ezzel is indokolható lehet az abortusz. Ilyen esetekben az orvosoknak és a családnak kell döntést hoznia - mondta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Vendégmunkások ezrei jönnek: a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Vietnámból is toboroznak munkaerőt Magyarországra
Továbbra is özönlenek a megrendelések a munkaerő-kölcsönző cégekhez az álláspiaci szakértő szerint.

Link másolása

hirdetés

„Egyelőre nem látszanak a válság jelei, az infláció miatt azonban olyan nagy a bérnyomás, hogy a HR-osztályok most ezt említik a legégetőbb kérdésnek, amivel foglalkozniuk kell” - mondta vg.hu-nak Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője.

A szakértő szerint a magas infláció miatt

sok vállalatnál júniusra előrehozták a szeptemberre tervezett béremelést, miután az év eleji emelést gyakorlatilag megette az infláció.

A cikkben felidézik, hogy korábban Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője azt jósolta, összességében idén a 16 százalékot is elérheti az átlagos bérdinamika, ami magasabb, mint az év elején várt 13-14 százalékos ütem. A béremelkedést pedig nem csak a fogyasztói árak emelkedése, hanem a a munkaerőhiány is hajtja.

Karácsony Zoltán arról is beszélt, hogy egyelőre nem látszódnak a válság jelei: továbbra is özönlenek a megrendelések a munkaerő-kölcsönző cégekhez, főként a harmadik országokból zajlik a toborzás.

Jelenleg három fő célország van: Fülöp-szigetek, Mongólia, Vietnám,

illetve az utóbbi időben Kazahsztán is feliratkozott a térképre. Szerinte ezek mind olyan munkaerőigények, amelyek jelentős része az álláshirdetésekben nem jelenik meg.

hirdetés

Az álláshirdetések alapján továbbra is erős munkaerő-kereslet tapasztalható, bár a nyár első hónapjában volt egy visszaesés.

Májusban 48 769 álláshirdetés után júniusban 40 ezer alá csökkent a havi adat, a július 1-jei szám pedig 40 990 volt.

Ez azonban még mindig magasabb, mint a tavaly júliusban regisztrált 37 750.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
SPAR-vezér: Az, hogy elszáll egy termék ára, sajnos ténykérdés
Heiszler Gabriella „hét szűk esztendőre” készül, viszont szerinte attól nem kell tartani, hogy bármiből hiány lesz.

Link másolása

hirdetés

Hosszú interjút adott a Pénzcentrumnak a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Heiszler Gabriella többek között arról beszélt, hogy most is megvan az esélyük arra, hogy a kabinettel a kormányzati elképzelésekről beszélgessenek, annak azonban kisebb a realitása, hogy érdemben kommunikáljanak. Az extraprofit adóról például nem volt egyeztetés.

Ezzel kapcsolatban az ügyvezető azt mondta,

a legnagyobb aggályuk az, hogy egy élelmiszer-kereskedő, ha jól dolgozik, kb. 2 százalék profitot termel, ehhez képest az adósávjuk 2023. január 1-jétől 4,1 százalék,

idén pedig a 2021-es év kiskereskedelmi adója 80 százalékának megfelelő összegű pótadót kell még pluszként befizetniük.

„Ez azt jelenti, hogy ez nem extraprofitadó, hanem a forgalom alapján kivetett plusz különadó” - mondta Heiszler Gabriella. A vezető azt is elárulta: november 30-ig pótlólagosan a Sparnak a tavalyi adójuk 80 százalékát, azaz 10,5 milliárd forintot kell befizetnie.

Az októberig 1-ig meghosszabbított ártsoppok kapcsán Heiszler azt mondta, hogy a probléma fókuszában a frissáru, a csirke áll, ugyanis mindeközben egy komoly madárinfluenza-járvánnyal is küzdenek, ami még inkább felviszi az árakat. Ez azt jelenti, hogy

hirdetés
jelenleg drágábban veszik a baromfit, mint ahogy adják.

„Ami nekünk fáj, hogy sok országban, ahol szintén vannak hatósági árak, ez a teher valamilyen szinten meg van osztva a különböző szereplők között. Nemcsak a kereskedő viseli, hanem ez az ár valamilyen szinten rögzítve van a nagykereskedelemben, a feldolgozásban, a gazdáknál. Terítik a veszteséget a szereplők között. Magyarországon ez nem így történik, a kiskereskedelem viseli a teljes veszteséget” - mondta az ügyvezető.

Az élelmiszerellátás biztonságát firtató kérdésre Heiszler Gabriella kifejtette: nem kell attól tartani, hogy bármiből komoly hiány lesz, erre szerinte a legjobb bizonyíték a Covid-válság, hiszen akkor is volt minden.

„Az, hogy elszáll egy termék ára, sajnos ténykérdés. Vannak olyan termékcsoportok, amelyek jelentősen többe kerülnek, mint tavaly. De a kereslet ezt valahol kiegyensúlyozza. Nem gondolom, hogy olyan mértékű válsággal állunk szemben, hogy Magyarországon majd ne lehessen élelmiszert venni”

- mondta.

Heiszler Gabriella úgy fogalmazott: ők hét szűk esztendőre készülnek, de reméli nem lesz hét, csak 1-2 év. A tulajdonosi kör ugyanakkor elkötelezett a magyarországi működés fenntartása mellett, és ehhez minden támogatást megadnak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Áruházakat vontak blokád alá a légszennyezés visszaszorítását célzó kormánytervek ellen tiltakozó gazdák Hollandiában
A tiltakozások több mint egy hete tartanak, a gazdák attól félnek, hogy a kormány tervei veszélyeztetik a mezőgazdasági dolgozók egzisztenciáját.

Link másolása

hirdetés

Traktoros blokád alá vették több áruház elosztóközpontját Hollandiában a nitrogén-oxid- és az ammóniakibocsátás visszaszorítását célzó kormánytervek ellen tiltakozó farmerek, a hadsereg is készen áll a bevetésre, ha a nemzetbiztonságot veszély fenyegeti - írta a Dutchnews hírportál hétfőn.

A holland média jelentése szerint

a gazdák elzárták az A50-es autópálya vegheli bejáratát, ahol a Jumbo szupermarket elosztóközpontja található. A központ elé betonblokádokat helyeztek el. A Lidl heerenveni és az Aldi drachteni telephelyén traktorokkal zárták le az utakat.

A tiltakozások több mint egy hete tartanak, a gazdák ugyanis attól félnek, hogy a kormány tervei veszélyeztetik a mezőgazdasági dolgozók egzisztenciáját.

A holland kabinet átlagosan 40 százalékkal szeretné csökkenteni a mezőgazdaság nitrogén-oxid- és ammóniakibocsátását, a természetvédelmi területek közelében pedig mintegy 100 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő.

A rendőrség vasárnap azt tanácsolta az embereknek, hogy - amennyiben megtehetik - otthonról dolgozzanak, miután a gazdák azzal fenyegetőztek, hogy az egész országot megbénítják. Hétfőtől a Schiphol repülőtér környékén is tüntetések várhatóak, az utazóknak célszerű tömegközlekedési eszközöket használniuk

- írta a hírportál.

hirdetés

A megmozdulásokhoz csatlakoztak a halászok is, akik hajókkal zárják el a lauwersoogi kikötőt, tiltakozásul a magasabb üzemanyagárak miatt. Pénteken a kormány 444 millió eurós támogatási csomagot jelentett be, hogy segítse az ágazatot abban, hogy "kisebbé, sokszínűbbé és fenntarthatóbbá" váljon.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: