HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Kollár Kinga gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy az uniós források visszatartásán dolgozik

A miniszterelnök szokásos péntek reggel interjújában beszélt többek között Ferenc pápa örökségéről, az orosz-ukrán háborúról, Ukrajna EU-csatlakozásáról és az uniós források hazahozataláról is.


„Háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek és az európai civilizáció kaphatnak, az a béke öröksége” – mondta Orbán Viktor Ferenc pápáról.pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

„Ferenc pápa a béke embere volt, a mi fejünkben ez azt jelenti, hogy szelíd ember volt, de volt egy másik oldala is a személyiségének: egy rendíthetetlenül bátor ember volt, mert a béke mellett állt ki, ami egyet jelent a napi meghurcolással”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a Szentatyát az elmúlt három évben az orosz-ukrán háború alatt tűz alatt tartották a békepárti álláspontja miatt.

„Csak ketten álltunk ki a béke mellett Magyarország és Vatikán”

- jelentette ki Orbán.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte Ferenc pápa szerette a magyarokat, hiszen háromszor is meglátogatott minket, „kétszer kis-Magyarországon, egyszer pedig Csíksomlyón”. Orbán szerint pedig az példátlan, hogy egy közösséggel ennyiszer találkozzon a pápa.

Kitért arra is, hogy ennek személyes motívuma is lehet, mivel az argentín egyházfő Rómában magyar apácákkal és magyar közösséggel dolgozott együtt, így megszeretette a magyarokat.

„Éreztem is, amikor találkoztam vele, hogy van egy nemzeti szimpátia is”

- mondta Orbán.

A kormányfő szerint Magyarország szempontjából fontos, hogy ki lesz a következő Szentatya és hogyan viszonyul majd az országhoz. Kevés olyan egyház létezik szerinte, mint a magyar katolikus egyház, ami pótolhatatlan szerepet vállal a magyar közösség életében. A magyar katolikus egyház nélkül nagyon nehéz lenne elképzelni a magyar társadalom életét - fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy izgalommal figyeli, mi történik majd, ki lesz az új pápa, és milyen politikát folytat a Vatikán, de most még a gyász napjait éljük, és most a veszteség miatti fájdalom érzése a legnagyobb.

Az interjú során ezután áttértek az orosz-ukrán háborúra.

„Most már jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak Európában”

- fogalmazott Orbán, aki arról beszélt, hogy ő gyorsabb folyamatban reménykedett. Azt gondolta, hogy jön az amerikai elnök, és az európai országok is belátják, hogy egyetlen lehetőségük és feladatuk van: Trump béketörekvéseit támogatni, de nem ez történt. A miniszterelnök szerint ugyanakkor csak idő kérdése, hogy Brüsszel is beforduljon abba az békés utcába, amiben Magyarország, Szlovákia, Amerika és a Vatikán van.

Ismét szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. A kormányfő szerint az, hogy mikor lesz Ukrajna az Európai Unió tagja, rajtunk magyarokon is múlik, de nekünk „nem igen akaródzik igent mondani” - fogalmazott.

Orbán a TISZA Párt szavazását is megemlítette, amelyen ötven százalék felett szavaztak igennel Ukrajna csatlakozás mellett. A miniszterelnök szerint ebből is látszik, hogy „ez egy élő és valódi vita egész Európában, és jól láthatóan elkülönülő, szembenálló felek közötti értelmes vita itt Magyarországon is”.

A legfontosabb érv Ukrajna csatlakozása ellen ugyanakkor szerinte az, hogy a munkaerő szabad áramlása leverné a magyarok béreit. Emellett pedig azt is kifejtette, hogy a magyar gazdáknak sem maradna pénz, mivel az olcsó ukrán áru miatt a magyar mezőgazdaság is egy nagyságrendi zsugorodást tapasztalna, ezzel pedig sok százezer család kerülne nagyon nehéz helyzetbe. Szerinte ráadásul az EU-s támogatások is elmennének Ukrajnába, Magyarország pedig nettó befizetővé válna.

„Mi is finanszíroznánk Ukrajna európai uniós tagságát és szerintem ez nem érdekünk”

- fogalmazott.

Ezután áttértek újból a tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga korábbi beszédére.

„Valóban megtanultunk egy újabb nevet, a Tisza Párt tagjai közül szinte senkinek sem ismertük eddig a nevét. Kollár Kinga most gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy Brüsszelben minden nap azon dolgozik, hogy a magyarok ne kaphassák meg a forrásokat”

- mondta a kormányfő, aki szerint Kollár „óriási sikerként értékelte a saját hangján, mindenki láthatta és hallhatta: megakadályozta ötven magyar kórház felújítását, megakadályozta a közszolgáltatások színvonalának javítását. És hogy ezt nem szégyelli, hanem erre büszke is”.

Az uniós pénzekkel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy Magyarországnak ezek pénzek járnak, és ezeket meg kell szerezni. 13 milliárd eurót már sikerült megszerezni, ebből valósult meg a pedagógusbér-emelés, de még mindig van tízegynéhány milliárd, amit meg kell szerezni - mondta.

Orbán szerint, ha Magyarország beengedné a migránsokat és feladná a békepárti álláspontját, akkor megjönne a pénz, de ő azt mondja, hogy ilyen áron nem kell, és akkor inkább megharcol érte.

„Mindenképpen meg fogjuk kapni ezt a pénzt, meg fogunk egyezni erről, de ez időt és harcot igényel, semmiképp nem fegyverletételt és behódolást”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint „ha valaki úgy hozza haza ezt a pénzt, hogy Brüsszel követeléseit teljesíti, akkor Magyarországot Brüsszel gyarmatává teszi”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hazaküldték Pakisztánba a nyolchónapos terhes magyar nő férjét, aki így nem lehet ott gyermeke születésénél
Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok, a férfi a családegyesítő vízumért utazott haza. Az elutasítás óta a kismama egyedül kénytelen dolgozni, és nem tudja, mi lesz a családjukkal.


Nem lehet ott gyermeke születésénél egy nyolchónapos terhes magyar nő férje, mert a magyar hatóságok elutasították a családegyesítési kérelmét. A pakisztáni férfi vízumát augusztus 6-án utasították el, a fellebbezését pedig november 11-én dobták vissza. A család elmondása szerint a döntést azzal indokolták, hogy a havi bevételük nem elegendő a megélhetéshez.

Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok. A férfi nyolc éve érkezett Magyarországra, vendégmunkásként dolgozott, itt ismerkedtek meg, majd összeházasodtak

írta a Blikk.

Májusban aztán minden megváltozott, amikor Muhammad hazautazott Pakisztánba, hogy a helyi magyar nagykövetségen nyújtsa be a családegyesítési kérelmét. Nem sokkal később derült ki, hogy Bora a közös gyermeküket várja.

Bár a hatóságok a házasság valódiságát nem kérdőjelezték meg, a vízumkérelmet mégis elutasították.

„Ahhoz azonban, hogy ezt a vízumot kikérje, haza kellett utaznia Pakisztánba” – mondta Fábián Bora. „Borzasztó lelki megterhelést jelent, hogy a férjem nélkül kell megélnem a várandósság örömeit és nehézségeit. Mivel a párom nem volt mellettem, hogy támogasson, a terhességem 30. hetéig dolgoznom kellett a vendéglátásban napi 10-12 órát. Eközben pedig maga a hivatal veszi el tőlem a férjemet, vele együtt pedig az ő bevételét is.

Mint leendő édesanya, úgy érzem, a gyermekemnek joga van ahhoz, hogy az édesapja itt legyen a születésekor, amiként ahhoz is, hogy együtt nevelhessük fel a kicsit.”

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatója szerint a családegyesítési engedély feltétele a magyarországi lakhatás, a teljes körű egészségbiztosítás és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolása. A szabályozás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy nem adható ilyen engedély annak, aki többek között vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel él az országban. A vonatkozó uniós irányelv szintén lehetővé teszi, hogy a tagállamok a családegyesítés feltételéül a „megfelelő erőforrások” igazolását szabják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Politico: Trump addig nem hívja meg Zelenszkijt a Fehér Házba, amíg alá nem ír egy békemegállapodást
A Politico értesülései szerint az amerikai kormány el akarja érni egy megállapodás aláírását, csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Azt közölték, a végleges béketerv tartalmazni fogja ezeket.


Donald Trump amerikai elnök addig nem hívja meg újra a Fehér Házba Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amíg az alá nem ír egy békemegállapodást az orosz–ukrán háború lezárásáról – írta a Politico több, a folyamatokra rálátó forrásra hivatkozva. Az értesülés szerint a Trump-adminisztráció mindenekelőtt egy megállapodás aláírását akarja elérni, és csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.

Az amerikai kormányzat a hírre reagálva leszögezte, hogy a végleges béketerv tartalmazni fogja a garanciákat.

„A Trump-adminisztráció többször is nyilvánosan és privát keretek között is megerősítette, hogy minden megállapodásnak teljes körű biztonsági garanciákat és elrettentő hatást kell nyújtania Ukrajna részére”

– jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy keddi egyeztetésen igyekezett megnyugtatni az európai tisztviselőket, mondván, Trump hosszú távú garanciákban gondolkodik, amelyek megakadályoznának egy jövőbeli orosz támadást. Azt Rubio is elismerte, hogy ukrán részről a nyugati biztonsági garanciák biztosítása jelenti a békekötés sarokkövét.

Az amerikai kezdeményezésű, eredetileg 28 pontos béketerv-vázlat korábbi verziója több, Moszkvának kedvező elemet tartalmazott. Ilyen volt például a Donbasz egyes részeinek feladása, Ukrajna NATO-tagságának elvetése és a hadsereg méretének korlátozása. Ezt a csomagot később európai és ukrán visszajelzések alapján 19 pontra szűkítették és finomhangolták, de a kezdeti változat komoly bírálatokat váltott ki. A háttérben zajló egyeztetésekről sokat elárul, hogy a Reuters szerint a korábbi amerikai tervet egy orosz „non-paper”, vagyis egy nem hivatalos javaslatcsomag is befolyásolta.

A helyzetet tovább bonyolította, amikor szerdán a Bloomberg nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát. Ebben Trump különmegbízottja, Steve Witkoff tanácsokkal látta el Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadót azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin milyen gesztusokkal nyerhetné el Trump bizalmát. A kiszivárgás után demokrata és republikánus politikusok is bírálták a megközelítést, a Fehér Ház és Trump azonban „standard” tárgyalási technikának nevezte az eljárást.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az ablakom elé fog épülni négy darab, 18 emeletes toronyház, és én a földszinten lakom” - politikai botrány lett az óriáslakóparkból a 15. kerületben
Hiába vonultak a testületi ülésre a tiltakozó civilek, a polgármester szerint nem volt más választásuk. A gigaberuházás keretében 18 emeletes toronyházak épülnek egy zöldterületre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 27.



Ritkán látott politikai fordulatnak adott otthont a XV. kerületi önkormányzat csütörtökön: a helyi civilek és a képviselők egy részének heves tiltakozása ellenére, a DK és a Fidesz frakciója közösen szavazta meg, hogy zöld utat adjanak egy 3500 lakásos, brutális léptékű lakópark megépítésének. A döntés után azonnal felrobbant a kerületet eddig vezető koalíció, a Momentum ugyanis bejelentette, kilép a szövetségből.

A több mint háromórás, feszült hangulatú testületi ülésen, amelyre a tiltakozó lakosok is bevonultak, a képviselők a Tiborcz István volt üzlettársához, Balázs Attilához köthető Bayer-cégcsoporttal kötendő szerződésről döntöttek. A kormány által korábban kiemelt beruházássá nyilvánított projekt így megvalósulhat Újpalotán, a Pólus Center mögötti zöldterületen – számolt be róla az RTL Híradó. A tervek szerint nyolc, 12-18 emeletes tömb épülne, a legmagasabb épületek a 60 métert is meghaladnák.

A kerület DK-s polgármestere, Cserdiné Németh Angéla azzal érvelt a döntés mellett, hogy a kiemelt státusz miatt az építkezés mindenképpen elindul, az önkormányzatnak gyakorlatilag nincs beleszólása. A most megkötött megállapodással azonban a kerület kap cserébe néhány kisebb fejlesztést, valamint minden eladott lakás után 500 ezer forintot, ami összesen körülbelül 1,7 milliárd forintos bevételt jelenthet a városrésznek. A polgármester a szavazás előtt elismerte a kényszerhelyzetet. „Felelősséggel kell meghoznunk ezt a döntést, amit sem a lakosság, sem az önkormányzat nem akar” – mondta Cserdiné.

A kiemelt kormányzati státusz lényegében azt jelenti, hogy a beruházásnak nem kell megfelelnie a helyi építési szabályoknak, azokat a kormányrendelet felülírja. A helyszínen tiltakozók között feltűnt Hadházy Ákos, a szomszédos kerület független képviselője is. „Egészen gyalázatos, ahogyan a kormány gyakorlatilag kiveszi a jog és a törvények alól, ezek az emberek gyakorlatilag azt csinálhatnak, amit akarnak” – fogalmazott Hadházy.

A helyiek attól tartanak, hogy a toronyházak tönkreteszik a környék hangulatát és élhetőségét.

„Az ablakom elé négy, 18 emeletes toronyház fog épülni. A földszinten lakom”

– panaszolta az RTL Híradó stábjának egy helyi lakos.

Barkóczy Balázs, a kerület DK-s országgyűlési képviselője a kármentés logikájával magyarázta a helyzetet. Szerinte hiába tiltakoztak a kormánynál, érdemben nem tudják befolyásolni az építkezést. „Ha már a Bayer Construct a helyiek megkérdezése nélkül, az önkormányzat által állított szabályok és az országos építészeti szabályok áthágásával valósítja meg ezt a beruházást, akkor ebből valamit az önkormányzat is profitáljon” – tette hozzá Barkóczy.

A Szilas Liget néven futó projekt az Otthon Start Program egyik zászlóshajója, amelynek célja a lakáskínálat bővítése. A fejlesztő a honlapján természetközeli környezetet és energiahatékony megoldásokat ígér, az első ütem átadását 2027 végére tervezik. A döntés értelmében a beruházás megkezdődhet, a kerületi politikai erőviszonyok pedig a Momentum kilépésével alapjaiban rendeződtek át.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Mindig örömmel fogadjuk” - Ezt üzente Putyin Orbánnak, aki pénteken Moszkvába utazhat
A kedves szavak mögött komoly üzleti érdekek húzódhatnak meg. A paksi atomerőmű több ezer milliárd forintos bővítése is napirenden lehet.


Egy nappal Orbán Viktor feltételezett pénteki moszkvai útja előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelezte, hogy a magyar miniszterelnököt szívesen látják Oroszországban. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Putyin újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a Kreml kapcsolatban áll a magyar féllel egy lehetséges találkozó ügyében.

„Ha Orbán miniszterelnök lehetségesnek tartja, hogy elfogadja a meghívásunkat, mindig örömmel fogadjuk”

– fogalmazott az orosz elnök. A kijelentés egy nappal azelőtt hangzott el, hogy több magyar és orosz sajtóorgánum is arról írt, Orbán Viktor pénteken Moszkvába utazhat Putyinnal tárgyalni. Ezt az információt a magyar kormány eddig hivatalosan nem erősítette meg. Putyin méltatta Orbánt, akit olyan politikusnak nevezett, aki „a realitásokat látja, és ezek alapján határozza meg a politikai álláspontját”.

A lehetséges találkozó egy olyan időszakban jöhet létre, amikor az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések új szakaszba léptek. Putyin csütörtökön maga is utalt arra, hogy a Genfben egyeztetett amerikai–ukrán szövegtervezet „alapul szolgálhat” egy jövőbeli megállapodáshoz, bár ezzel párhuzamosan megkérdőjelezte az ukrán vezetés legitimitását.

A kétoldalú magyar–orosz napirenden eközben több sürgető téma is szerepel, köztük az energetikai együttműködés és a paksi atomerőmű bővítése. A Roszatom a közelmúltban megkapta a Paks II. projekt első betonjának öntéséhez szükséges dokumentumokat, a fő építési fázis pedig a tervek szerint 2026 februárjában kezdődhet. A projektet egy 10 milliárd eurós orosz hitel (mai árfolyamon körülbelül 3850 milliárd forint) és 2,5 milliárd eurós magyar költségvetési hozzájárulás (körülbelül 960 milliárd forint) finanszírozza. Múlt pénteken az Egyesült Államok általános engedélyt adott ki, amely lehetővé tesz bizonyos, Paks II.-höz kapcsolódó tranzakciókat, kivételt képezve a szélesebb körű orosz szankciók alól.

Orbán Viktor legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, a látogatás akkor komoly diplomáciai vihart kavart az Európai Unión belül. Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a magyar miniszterelnök kizárólag Magyarországot képviseli, nem az EU-t. „Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása kizárólag Magyarország és Oroszország kétoldalú kapcsolatainak keretében zajlik. A magyar miniszterelnök tehát semmilyen formában nem képviseli az EU-t” – állt Josep Borrell, az EU külügyi főképviselőjének közleményében.

A magyar kormány ezzel szemben a párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta. „Lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni” – mondta Orbán Viktor a tavaly júliusi találkozón Putyinnak. A miniszterelnök korábban többször is arról beszélt, hogy az orosz energiahordozókról történő leválás „gazdasági katasztrófa” lenne Magyarország számára, és a kormány a nemzeti szuverenitásra és a geopolitikai realitásokra hivatkozva védi az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk