HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Kollár Kinga gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy az uniós források visszatartásán dolgozik

A miniszterelnök szokásos péntek reggel interjújában beszélt többek között Ferenc pápa örökségéről, az orosz-ukrán háborúról, Ukrajna EU-csatlakozásáról és az uniós források hazahozataláról is.


„Háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek és az európai civilizáció kaphatnak, az a béke öröksége” – mondta Orbán Viktor Ferenc pápáról.pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

„Ferenc pápa a béke embere volt, a mi fejünkben ez azt jelenti, hogy szelíd ember volt, de volt egy másik oldala is a személyiségének: egy rendíthetetlenül bátor ember volt, mert a béke mellett állt ki, ami egyet jelent a napi meghurcolással”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a Szentatyát az elmúlt három évben az orosz-ukrán háború alatt tűz alatt tartották a békepárti álláspontja miatt.

„Csak ketten álltunk ki a béke mellett Magyarország és Vatikán”

- jelentette ki Orbán.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte Ferenc pápa szerette a magyarokat, hiszen háromszor is meglátogatott minket, „kétszer kis-Magyarországon, egyszer pedig Csíksomlyón”. Orbán szerint pedig az példátlan, hogy egy közösséggel ennyiszer találkozzon a pápa.

Kitért arra is, hogy ennek személyes motívuma is lehet, mivel az argentín egyházfő Rómában magyar apácákkal és magyar közösséggel dolgozott együtt, így megszeretette a magyarokat.

„Éreztem is, amikor találkoztam vele, hogy van egy nemzeti szimpátia is”

- mondta Orbán.

A kormányfő szerint Magyarország szempontjából fontos, hogy ki lesz a következő Szentatya és hogyan viszonyul majd az országhoz. Kevés olyan egyház létezik szerinte, mint a magyar katolikus egyház, ami pótolhatatlan szerepet vállal a magyar közösség életében. A magyar katolikus egyház nélkül nagyon nehéz lenne elképzelni a magyar társadalom életét - fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy izgalommal figyeli, mi történik majd, ki lesz az új pápa, és milyen politikát folytat a Vatikán, de most még a gyász napjait éljük, és most a veszteség miatti fájdalom érzése a legnagyobb.

Az interjú során ezután áttértek az orosz-ukrán háborúra.

„Most már jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak Európában”

- fogalmazott Orbán, aki arról beszélt, hogy ő gyorsabb folyamatban reménykedett. Azt gondolta, hogy jön az amerikai elnök, és az európai országok is belátják, hogy egyetlen lehetőségük és feladatuk van: Trump béketörekvéseit támogatni, de nem ez történt. A miniszterelnök szerint ugyanakkor csak idő kérdése, hogy Brüsszel is beforduljon abba az békés utcába, amiben Magyarország, Szlovákia, Amerika és a Vatikán van.

Ismét szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. A kormányfő szerint az, hogy mikor lesz Ukrajna az Európai Unió tagja, rajtunk magyarokon is múlik, de nekünk „nem igen akaródzik igent mondani” - fogalmazott.

Orbán a TISZA Párt szavazását is megemlítette, amelyen ötven százalék felett szavaztak igennel Ukrajna csatlakozás mellett. A miniszterelnök szerint ebből is látszik, hogy „ez egy élő és valódi vita egész Európában, és jól láthatóan elkülönülő, szembenálló felek közötti értelmes vita itt Magyarországon is”.

A legfontosabb érv Ukrajna csatlakozása ellen ugyanakkor szerinte az, hogy a munkaerő szabad áramlása leverné a magyarok béreit. Emellett pedig azt is kifejtette, hogy a magyar gazdáknak sem maradna pénz, mivel az olcsó ukrán áru miatt a magyar mezőgazdaság is egy nagyságrendi zsugorodást tapasztalna, ezzel pedig sok százezer család kerülne nagyon nehéz helyzetbe. Szerinte ráadásul az EU-s támogatások is elmennének Ukrajnába, Magyarország pedig nettó befizetővé válna.

„Mi is finanszíroznánk Ukrajna európai uniós tagságát és szerintem ez nem érdekünk”

- fogalmazott.

Ezután áttértek újból a tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga korábbi beszédére.

„Valóban megtanultunk egy újabb nevet, a Tisza Párt tagjai közül szinte senkinek sem ismertük eddig a nevét. Kollár Kinga most gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy Brüsszelben minden nap azon dolgozik, hogy a magyarok ne kaphassák meg a forrásokat”

- mondta a kormányfő, aki szerint Kollár „óriási sikerként értékelte a saját hangján, mindenki láthatta és hallhatta: megakadályozta ötven magyar kórház felújítását, megakadályozta a közszolgáltatások színvonalának javítását. És hogy ezt nem szégyelli, hanem erre büszke is”.

Az uniós pénzekkel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy Magyarországnak ezek pénzek járnak, és ezeket meg kell szerezni. 13 milliárd eurót már sikerült megszerezni, ebből valósult meg a pedagógusbér-emelés, de még mindig van tízegynéhány milliárd, amit meg kell szerezni - mondta.

Orbán szerint, ha Magyarország beengedné a migránsokat és feladná a békepárti álláspontját, akkor megjönne a pénz, de ő azt mondja, hogy ilyen áron nem kell, és akkor inkább megharcol érte.

„Mindenképpen meg fogjuk kapni ezt a pénzt, meg fogunk egyezni erről, de ez időt és harcot igényel, semmiképp nem fegyverletételt és behódolást”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint „ha valaki úgy hozza haza ezt a pénzt, hogy Brüsszel követeléseit teljesíti, akkor Magyarországot Brüsszel gyarmatává teszi”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiszámolták a legdurvább forgatókönyvet: a Fidesz akkor is nyerhet, ha a Tisza Párt kapja a több szavazatot
A 21 Kutatóközpont érdekes modellt tett közzé a 2026-os választásról. A mandátumok elosztása miatt a kormánypárt akár 1-2 százalékpontos hátrányból is győztesen jöhet ki.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 06.



A 21 Kutatóközpont legújabb mandátumkalkulátora szerint a Fidesz által kialakított választási rendszer nem csupán a győztest jutalmazza, hanem szisztematikusan a kormánypártnak kedvez – írta az Index.

A modell egyik legfontosabb tanulsága, hogy akár kevesebb listás szavazattal is hatalomban maradhat az Orbán-kormány.

Ha a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, a Tiszának körülbelül 5 százalékpontos előnyre van szüksége az abszolút többséghez, és 3,5 százalékosra a relatív többséghez. Ezzel szemben a Fidesz akár 1–2 százalékpontos Tisza-fölény mellett is megtarthatja az abszolút többséget.

A kétharmados győzelemhez a Tiszának 16–18 százalékpontos, míg a Fidesznek 12–14 százalékpontos listás előnyre lenne szüksége.

A modellben bárki beállíthatja a pártok feltételezett országos listás eredményeit, a rendszer pedig ez alapján számolja ki a mandátumarányokat.

A kutatóközpont hangsúlyozta, hogy a program célja elsősorban tendenciák és összefüggések érzékeltetése, nem pedig a pontos előrejelzés, hiszen a billegő választókerületekben akár néhány száz szavazat is dönthet.

A kutatók azt ígérik, hogy a választások közeledtével tovább fejlesztik az eszközt. A legtöbb ilyen billegő kerület Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében található.

A Fidesznek kedvező rendszerszintű hatás több tényezőből adódik. A Fidesz erős bástyáinak számító egyéni választókerületek jellemzően kisebbek, így ott kevesebb szavazat is elég egy mandátumhoz, emellett a határon túli magyarok listás szavazatai és a Fidesszel együtt szavazó német nemzetiségi képviselő is a kormánypártnak kedvez.

A rendszer egyik kulcseleme a „győzteskompenzáció”: nemcsak a vesztes jelöltek szavazatai, hanem a győztes jelöltek győzelemhez nem szükséges, „felesleges” szavazatai is felkerülnek a párt országos listájára.

Kormánypárti érvelés szerint a vegyes rendszer célja a stabil kormányzás biztosítása, a győzteskompenzáció és a határon túliak részvétele pedig legitim elemei a politikai közösségnek. Az ellenzéki oldal szerint a rendszer strukturálisan torzít, és a versenyfeltételek sem egyenlőek.

A magyar Országgyűlés 199 fős, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán választanak meg. A listás mandátumok elosztásához egy pártnak el kell érnie az 5%-os küszöböt.

Az elemzés szerint

a Tiszának és az ellenzéknek a billegő körzetekben kell célzottan mozgósítania, míg a Fidesz a stabil bázisának megőrzése mellett a körzetnyerésekkel egy kisebb listás hátrányt is kompenzálhat.

A kisebb pártok, mint a Mi Hazánk, bejutása vagy kiesése pedig alapjaiban változtathatja meg a mandátumarányokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter az adatszivárgási ügyről: Sulyok Tamás köztársasági elnöknek azonnal távoznia kell a hivatalából!
A Tisza Párt elnöke szerint minden fideszes politikus és propagandista, aki az illegálisan megszerzett adatbázis alapján honfitársait listázza és fenyegeti, bíróság előtt fog felelni a tettéért a kormányváltás után.


„Sulyok Tamás "jogász" köztársasági elnöknek azonnal távoznia kell a hivatalából! Orbán Viktor báb-köztársaságielnöke szokása szerint hallgat, miközben a fideszes bűnözők nyíltan listázzák és fenyegetik a honfitársaikat” – kezdte bejegyzését Magyar Péter a Facebookon.

„Itt jelzem, hogy

minden fideszes politikus és propagandista, aki az illegálisan megszerzett adatbázis alapján honfitársait listázza és fenyegeti, bíróság előtt fog felelni a tettéért a kormányváltás után!”

„A fideszes báb Péterfalvi Attilának, az adatvédelmi hatóság "jogász" vezetőjének is haladéktalanul távoznia kell a pozíciójából, mivel szintén hallgat, miközben Orbánék a legrosszabb történelmi időket idéző módon, politikai alapon listázzák a nyilvánosság előtt a honfitársaikat és egyben visszaélnek a személyes adataikkal” – írta a Tisza Párt elnöke, aki hozzátette: a szatellit ellenzéki pártok szintén hallgatnak, nem szólalnak fel a honfitársaik védelme érdekében. A Fidesz fiókpártja, a Mi Hazánk szerinte egyenesen a kormányzati hazugságokat terjeszti.

„A Lázár Jánoshoz köthető Promenád24 tegnap névvel, munkahellyel, pozícióval listázott ki több tucat magyar állampolgárt, olyan embereket, akiknek az adatait egy nyilvánvalóan jogtalanul megszerzett adatbázisból hozták nyilvánosságra.

Ez ugyanaz a Promenád24, amely néhány hónapja lejárató cikket közölt a hódmezővásárhelyi rendőrkapitányról, aki néhány nappal később öngyilkos lett. Ez a lap és a megrendelő akkor sem kért bocsánatot, most sem fog” – hangsúlyozta Magyar, aki ezután Lázár Jánosnak üzent.

„János, te, aki egész életedben a politikából és a magyar emberekből éltél és gazdagodtál meg – odáig süllyedtél, hogy a házi propagandád dolgozó magyar embereket, köztük óvónőket, tanárnőket listáz, mint a legrosszabb komcsik. Ez a fideszes tolvajtempó: ellopják a honfitársaik adatait, és még büszkék is rá.”

„Ez nem újságírás. Ez bűncselekmény. Aki ezt a bűncselekmény-sorozatot megszervezte, aki ezt jóváhagyta, aki az adatokat közzétette és aki cinkosan hallgat, mind felelős” – tette hozzá.

„Egy kormány dolga az lenne, hogy megvédje a polgárait. Nem az, hogy háborút indítson ellenük.

Az, hogy Magyarországon 2025-ben megtörténhet, hogy egy politikai propagandalap nevekkel és címekkel listáz embereket, a párt képviselőjelöltje pedig panelben élő, civilek lakása előtt emberkedik megfélemlítési céllal, az a Fidesz nyílt hadüzenete a magyar állampolgárok ellen.

Közben nem veszik észre, hogy már nincs hatalmuk felettünk: ez egy vesztébe rohanó, erkölcsileg megsemmisült, végnapjait élő rendszer utolsó kétségbeesett próbálkozása. Ez az a pont, ahol mindenkinek választania kell: a megfélemlítés oldalán áll, vagy a szabadságén. A magyar emberek tudni fogják, hogy melyiket válasszák” – zárult a bejegyzés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Izlandon szakította meg útját Orbán Viktor Washingtonba tartó gépe – kiderült, miért nem repülhették át egyszerre az óceánt
A miniszterelnököt szállító Airbusnak nincs meg a megfelelő engedélye a hosszú úthoz. A gép üzemanyagot is vételez, mielőtt továbbindul a fontos találkozóra.


Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint

azért van szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.

A WUK9001 járatszámú Airbus útját több mint háromezren követték élőben a Flightradar oldalán, ami a portál statisztikája szerint abban abban az időben világszerte a legmagasabb szám volt.

Az Airbus A321XLR típusú gépet a Wizz Airtől bérelték az utazáshoz, a fedélzeten a miniszterelnök és több kormánytag mellett a legnagyobb elérésű, Fideszhez köthető influenszerek is helyet kaptak.

A Fidesz közismert véleményvezérei, köztük Deák Dániel, Bohár Dániel, Kohán Mátyás, Szánthó Miklós és Lentulai Krisztián is posztoltak a reggel fél kilenckor Budapestről indult gépről – írta a Telex. Lentulai Boarding boss címmel egy rövid videót is megosztott, amelyen a miniszterelnök látható, amint a körülötte állókhoz beszél.

A portál kérdéseket tett fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Honvédelmi Minisztériumnak arról, hogy miért nem a Honvédség saját utasszállító repülőgépével utazott a delegáció, mennyibe került a Wizz Air gépének bérlése, és ki finanszírozta az influenszerek útját, de válaszokat egyelőre nem kaptak. A miniszterelnök saját Instagram-posztjában Csuhaj Ildikó, az ATV korábbi főmunkatársának hangja is hallható, aki jelenleg az állami médiában futó Selyemzsinór című podcast résztvevője.

A delegáció a Donald Trumppal péntekre, november 7-re tervezett fehér házi találkozóra utazik. A napirenden energia-, védelmi- és gazdasági ügyek, valamint az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó kérdések szerepelnek.

Magyarország célja egy stratégiai gazdasági csomag elfogadtatása és mentesség elérése az orosz energiát érintő amerikai szankciók alól. Budapest a találkozót egy lehetséges amerikai–orosz csúcstalálkozóhoz vezető út egyik lépéseként is értelmezi.

A magyar kormány az utat a magyar–amerikai kapcsolatok „új fejezeteként” kommunikálja, amely a stratégiai együttműködés megerősítését szolgálja. Szakértők szerint ugyanakkor a szankciós mentességre vonatkozó magyar igény feszültséget kelthet, mivel a Trump-adminisztráció korábban jelezte, elvárja az európai szövetségesektől az orosz energiafüggőség csökkentését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Sztrájk jöhet az egészségügyben? A szakszervezet már leült tárgyalni a kormánnyal a bérekről
A FESZ 10, majd 13 százalékos emelést követel, mert a dolgozók elégedetlenek. A kormány szerint van lehetőség, de konkrét döntés még nincs.


Sztrájktárgyalás formájában igyekszik érvényesíteni a követeléseit a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), mivel a korábbi béremelési kezdeményezésükre eddig nem adott határozott választ a kormány. A FESZ még szeptemberben nyújtotta be a kezdeményezést, a kormány pedig mostanra jelölte ki tárgyalópartnerül Takács Péter egészségügyi államtitkárt – írta a Blikk. A szakszervezet szerint a sztrájk csak végső eszköz lehet, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre.

A FESZ idénre 10 százalékos, a jövő évre pedig 13 százalékos béremelést szeretne elérni az egészségügyi szakdolgozóknak, részben az inflációkövetés, részben pedig a teljesítményösztönzés miatt.

A szakszervezet olyan nem számszerűsíthető követeléseket is megfogalmazott, mint a szakmai előmenetel ösztönzése vagy a százalékos területi pótlék bevezetése, mivel Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb a munkaterhelés. Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke szerint

a jelenlegi fizetésekért a szakdolgozók csak extrém többletmunkával érik el az átlagos kereseti szintet.

„Mivel a költségvetési tervekben sem 2025-ben, sem 2026-ban nem szerepel béremelés, sőt, a bértáblákban korábban biztosított automatizmus is megszűnt 2024-ben – ami korábban minimális előrehaladást eredményezett –, ezért kezdeményeztük Takács Péter államtitkár úrnak írt levelünkben a béremelések folytatását, hiszen az infláció mindenkit érint, és a dolgozók igen elégedetlenek” – mondta Soós.

Takács Péter államtitkár szerint lesz lehetőség a fizetésemelésre, de még nincs kormánydöntés a bérfejlesztésről.

Az államtitkár válaszlevelében elismerte, hogy a jövedelmek jelentős hatással bírnak a munkaerő megtartására, de szerinte a munkaerőhiány kezelése ennél bonyolultabb. Úgy látja, „a segítő szakmák nem vonzóak a mai fiatal, 20-25 év körüli Z generáció számára”. Hozzátette, a probléma olyan komplex intézkedéssorozatot kíván, ami „túlmutat azon, mint hogy a legutóbbi, tavaly márciusi béremelést követően még ebben az évben, vagy csak valamikor a jövő év során születik meg a konkrét döntés és bejelentés a béremelés további folytatásáról”.

A szakszervezet és a minisztérium máshogyan értékeli a szakdolgozók bérhelyzetét. Míg

Takács Péter többször nyilatkozta, hogy bruttó 800 ezer forinthoz közelít az ápolók bére a műszakpótlékokkal együtt, addig Soós Adrianna úgy érvel, hogy a KSH adatai szerinti 740 ezer forintos átlagkereset is csak havi 20 óra többletmunkával jön össze.

A KSH 2024. decemberi számai szerint az egészségügyi szakdolgozók bruttó átlagkeresete 739 277 forint volt, miközben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 727 700 forintot tett ki.

2023-ban hasonló helyzet alakult ki, akkor a FESZ azért kért sztrájktárgyalást, mert egy korábbi kormányhatározat részleteinek kidolgozását sürgette. A szakszervezet azt a tárgyalást részben eredményesnek látja, mivel végül 2023-ban és 2024-ben is sor került béremelésekre, ezért akkor nem folytatták a sztrájk előkészületeit. A mostani tárgyalások előzménye, hogy 2025 júniusában a kormányzat jelezte: nincs betervezett, ágazatspecifikus egészségügyi béremelés 2025-re és 2026-ra. Ehelyett családi adókedvezményekre és adómentességekre hivatkoztak, amit a FESZ diszkriminatívnak nevezett. A szakszervezet júliusban 90 milliárd forintos többletforrást kért a 2026-os költségvetésbe, ami a 13 százalékos szakdolgozói béremelést fedezné, de erre az államtitkár azt válaszolta, hogy bár képviseli az ügyet, jelenleg nincs rá lehetőség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk