Hét bő esztendő után a világ hét szűk esztendő felé tart, de ha dolgozunk, együtt sikerülhet meghosszabbítani a jó éveket a magyar mezőgazdaságban - mondta a miniszterelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldöttgyűlésének alakuló ülésén, csütörtökön Budapesten.

A kormányfő kiemelte: a mostani nehéz helyzetben van olyan politikai logika, amelynek megnyilvánulását több nyugati országban látni, és amely szerint tekintélyes mértékben az agráriumra akarják hárítani a válság terheit.

- jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: itt nem megszorítások vannak, nem az emberekkel, a mezőgazdasággal fizettetik meg a válság árát.

Kifejtette: nem egyszerűen egy párt győzött április 3-án, hanem a magyar vidék győzött, és bár nem szabad lebecsülni a Budapesten kapott támogatást, a választást a vidék nyerte meg. Így a vidéknek jogos elvárásai vannak az új kormánnyal szemben, amelyet pedig kötelezettség terhel a vidék felé - magyarázta. Hozzáfűzte: a kormánynak a vidék igényeit teljesítenie kell, az érdekeit ki kell szolgálnia.

Arról is beszélt, hogy nagyon régen nem volt akkora aszály, mint most, és ha ez nem lenne elég, háború is van a szomszédban, aminek hatására az árak az egekbe szöktek, és ennek a helyzetnek a súlyát, az ezzel járó feladatok súlyát mindenki, az agrárszakemberek, a politikusok és a választópolgárok is érzik. Ilyenkor az egyetlen megoldás az egység, ezért nem véletlen, hogy április 3-án ilyen hatalmas egységben sikerült megnyerni a választást - vélekedett.

A miniszterelnök a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét (Magosz) régi szövetségesnek nevezte. Egymásra eddig is számíthattak, közösen vállalták a Magosszal, hogy képviselik a magyar agrártársadalom érdekeit és értékeit, és ebből a közös politikai akaratból született meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - emlékeztetett.

Kitért rá: az európai helyzet bonyolult és nehezen megjósolható, mindenkinek új helyzetet hozott a háború.

- hangsúlyozta.

Úgy látja, ha a gyorsan változó környezet fejleményeire gyorsan reagálnak, olyan hektikus és kiszámíthatatlan lesz a politika, mint az események változása. Kellenek fix pontok, amelyekhez következetesen tartani kell magukat, ilyen a költségvetési hiány megtartása, a rezsicsökkentés, a családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatás és a nyugdíjak védelme, valamint az államadósság csökkentése - sorolta.

Orbán Viktor szerint, bár a Magyarországot a háború miatt sújtó infláció befolyásolására az ország eszközei korlátozottak,

Közölte: a V4-es országoknak reális esélyük van arra, hogy okos gazdaságpolitikával egy általános európai recesszióból is ki tudjanak maradni. Ha a visegrádi országok képesek Brüsszeltől eltérő módon egy önálló ösvényt kijelölni maguknak, akkor lehetséges, hogy kimaradjanak az európai recesszióból - mondta.

Megjegyezte: persze nem tesz jót, hogy éppen háború van a szomszédban, mert a háború és az oroszok megítélésében különbségek vannak közöttük, de jó esély van arra, hogy a négy ország összehangolva a politikáját egy olyan gazdaságpolitikát valósítson meg, amely a lassuló növekedés mellett is "kivisz minket a most fenyegető felhős égbolt alól".

Kiemelte: ez azt jelenti, van esély arra, hogy ebben az évben a magyar gazdaság ne csökkenjen, hanem növekedjen, sőt lehetséges - a háborús bizonytalanságot is figyelembe véve - a 4-6 százaléknyi növekedés is. Ugyanakkor fontos, hogy úgy kell majd gazdaságpolitikát folytatni, hogy közben a legnagyobb felvevőpiacunk, Németország komoly bajoktól szenved - közölte.

Orbán Viktor kitért rá: az EU-val folytatott együttműködés is befolyásolja a magyar gazdasági helyzetet, és most

Elvileg tehát készen áll minden, hogy megszülessen az együttműködési megállapodás az Unió és Magyarország között, amelyre "mind a két félnek szüksége van" - fogalmazott.

Elmondta: "politikai ellenfeleink" meg akarják ezt akadályozni, az európai baloldal mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Bizottság és Magyarország ne tudjon megállapodni, és "sajnos a magyar baloldal is része ennek az akciónak".

A miniszterelnök arról is beszélt, annak idején sikerült elérni, hogy magyar termőföld magyar kézben maradt, és "ez nem is változik meg".

Van egy műsor a jászsági térségi tévében Képviselő Infó címmel, amelyben minden hónapban egyszer a térség országgyűlési képviselőjét, Pócs Jánost hívják meg, akinek – bejátszott óraketyegés mellett – a nézők által feletett kérdésekre kell válaszolnia. Ő volt az, aki korábban – máig nem tisztázott komolysággal – arról értekezett, hogy Jézus jász volt, hiszen jászolban született.

Elhíresült egy korábbi adása is a műsornak, amelyben a politikus arra a kérdésre, hogy a térségben miért csak a forint gyengül a valuták közül, azt válaszolta: „az tud romlani, csökkenni, ami magas volt, ez lenne a forint, miközben a térség valutái eleve alacsonyan voltak, nem tudtak csökkenni”.

A legújabb adásban kifejezetten erős mondatai voltak Pócsnak – vette észre a 444. A műsorvezető az adás elején összefoglalta, mi mindent történt az előző egy hónapban: katatörvény, összeomló magyar forint, energiaválság, rezsiemelkedés, viták az EU-val, súlyos aszály, itt a háború félelme folyamatosan, miközben a covid-járvány is berobbanna újra. A képviselő szerint ez csak a rossz dolgok felsorolása, de emlékeztetett arra, hogy a lehetőségekhez képest mindig minden válságból a lehető legjobban jöttünk ki, most is ez lesz.

Később arra a kérdésre, hogy miért nem volt egyeztetés a katatörvényről, azt válaszolta, hogy volt, négy hónappal ezelőtt, úgy hívták: választás.

A jó bemondások itt nem álltak meg: Pócs ugyan a műsorvezető kérdésére sem nevezi narkósoknak a törvény ellen tüntetőket, de úgy fogalmaz: „józan ítélőképességgel rendelkezik az, aki úgy gondolja, hogy Putyint térdre kényszeríti, a gázárat leviszi, a Jóistent pedig megint térdre kényszeríti, hogy Magyarországon essen már eső, mert ők kimennek Pesten oszt hidat foglalnak, hát ott azért valami zár van”.

A műsorvezető később egyetemi professzorokra is hivatkozott, akik szerint elhibázott gazdaságpolitikai döntés volt a rezsicsökkentés. Pócs szerint „tisztelet a kivételnek, de az egyetemi professzorok mégiscsak egy nyomon látják a világot. Szokták mondani, hogy valaki, aki a disznóvágásra csak a vacsorára érkezik, de gőze sincs, hogy mennyi moslékot kellett adni a disznónak, mire abból hurka lett”.

A katatörvényt egy meglehetősen bonyolult dinnyés példán keresztül magyarázta el: „Ha én minden évben adok magának egy dinnyét, akkor mindig örül neki. De ha idén adok egyet, és kiderül, hogy nagy volt az aszály, ezért visszakérem, akkor sokkal jobban megsértődik rám, hogy azt az egyet visszavettem, minthogy minden évben adtam.”

A beszélgetés egy pontján kitér arra is, miért nem tudnak Magyarországon magasabbak lenni a bérek:

A teljes adást itt lehet megnézni:

Nagyon nagy egy globális recesszió kialakulásának veszélye. Speciális viharzóna felé halad a világ, Európában szupercella-jelenség várható – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt: júliusban egy hónap alatt 2 százalékkal nőttek az árak, ami kiugrónak számít.

nemcsak Magyarországon, hanem Európában is – fogalmazott.

„Itt Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk” – tette hozzá a jegybank alelnöke.

Az élelmiszer- és energiaárak emelkedése mellett számolni kell az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak.

– tette hozzá Virág. Ha ezt hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor augusztusra máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik. Kifejtette azt is: őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának.

A történelmi számokat említve felsorolta, hogy 70-es évek óta volt stagfláció, energiaválság, aztán tőzsdei válságok, feltörekvő piaci gondok a 90-es években, 2008-9-ben a globális gazdasági válság, majd adósságválság, 2020-21-ben a koronavírus-járvány okozta válság. „Most azonban minden jelenség, ami ezeket a válságokat jellemezte, itt van velünk” – vázolta a sötét képet Virág Barnabás.

– fogalmazott a szakértő.

(Infostart.hu)

Újra megindult az orosz olaj áramlása a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol-csoport kifizette az Ukrajna felé esedékes tranzitdíjat – közölte a Reuters hírügynökség. Ezt az ukrán fél is megerősítette,

Korábban mi is írtunk róla, hogy a magyar olajvállalat tárgyalásokba kezdett az ukránokkal és az oroszokkal a Barátság mihamarabbi újraindításáról.

A vezetéken augusztus 4-e óta nem érkezett kőolaj Magyarországra, miután az orosz Transznyeft leállította a szállítást, mert nem tudta kifizetni a tranzitdíjat az ukrajnai szakaszon felelős Ukrtransznafta cégnek. Az orosz bankokat érintő szankciók miatt nem sikerült az utalás az oroszok állítása szerint, az elküldött pénz visszaérkezett a számlájukra.

A budapestiek úgy érzik, hogy erősen meg fogják szenvedni a megszorításokat: a Medián és a 21 Ku­­tatóközpont július végén készített 1000 fős telefonos felmérése szerint minden második fővárosi lakos (57 százalék) arra számít, hogy a következő időszakban kevesebbet engedhet majd meg magának.

A HVG360 által bemutatott kutatás szerint

A kutatásból az is kiderült, hogy a fővárosiak 69 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a kormány az átlag felett fogyasztók esetében növeli az áram- és gázárakat. Ezt gondolja az ellenzéki szavazók 87 százaléka és a fideszesek 49 százaléka is.

A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy „elviselhetetlen nehézséget” okoznak számára az új rezsiárak.

A többség elégedetlen a kormány válságkezelésével, ötfokú skálán 43 százalék értékelte egyesre, 11 százalék pedig kettesre a teljesítményét az ország vezetésének. A válságkezeléssel leginkább a nők, a 18–39 év közöttiek, illetve a felsőfokú végzettségűek elégedetlenek. Érdekesség, hogy még a fővárosi fideszesek 22 százaléka is 1-est vagy 2-est adott a kormánynak.