Orbán Viktor: Ez egy olyan ország, amelyben mindig két párt volt és két párt lesz
Már megírta válaszlevelét Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, aki két év alatt 135 milliárd eurót, vagyis nagyjából 54 ezer milliárd forintot kért plusz forrásként a tagállamoktól Ukrajna finanszírozására – ezzel kezdte Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A miniszterelnök elmondta, a levelet még nem küldte el, mert előbb személyesen is egyeztetni akar róla Bóka János európai ügyekkel foglalkozó miniszterrel. Ugyanakkor annyit elárult, hogy szerinte jól sikerült a levél.
– fogalmazott.
A javaslata lényege szerinte az, hogy „vissza kell fordulni abból az utcából, ami zsákutcának bizonyult az európai politikában.” Orbán Viktor szerint ma már nem az az elsődleges probléma, hogy ukrán-orosz háború van, hanem az, hogy az európaiak eldöntötték, hogy ők is háborúba mennek. Mint mondta, Európa olyan döntéseket hoz, amelyek egy háborús gazdaság felépítéséről, Oroszország katonai legyőzéséről és egy olyan fegyverkezési programról szólnak, „amelyre a gatyánk is rá fog menni.” A miniszterelnök állítja, jó néhány európai vezető véleményéből nyilvánvaló, hogy „ők háborúba akarnak menni.” Éppen ezért egy esetleges béke már nemcsak az életek megmentéséről és a pénz elégetésének megállításáról szól, hanem arról is, hogy „az európaiakat is tartsuk vissza a háborús szándékaiktól.”
A miniszterelnök szerint a Bizottság elnökének levelében három javaslat szerepel Ukrajna finanszírozására, de Magyarország egyiket sem támogatja. Az első, hogy a tagállamok a saját költségvetésükből adjanak pénzt. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette:
Hozzátette, nem hajlandóak arra, hogy a magyar költségvetésből komoly összegeket vegyenek ki a családtámogatás vagy a nyugdíjrendszer rovására, és átadják Brüsszelnek, aki elküldi Ukrajnába, ahol korrupciós ügyek miatt nem is lehet tudni, mi történik a pénzzel.
A második javaslat a közös hitelfelvétel, ami szerinte azt jelentené, hogy nem a mostani, hanem „az unokáink költségvetéséből is minden évben ki kell venni egy összeget.” A harmadik javaslat a lefoglalt orosz valutatartalékok felhasználása, ami a miniszterelnök szerint „abszurd”, és megrogyasztaná a világgazdasági rendszert.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hivatalosan is megerősítették egy amerikai, 28 pontos béketerv létezését, amelyet az ukránok átvettek, és amelyről előzetesen az oroszok és az amerikaiak már tárgyaltak.
– vélekedett, hozzátéve, hogy
A miniszterelnök szerint az ukrajnai korrupciós botrány kapcsán kiderült, hogy nagy összegek tűnnek el, és Európának nincs olyan ellenőrzési mechanizmusa, amellyel nyomon követhetné a pénzek útját. Állítása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter javasolta egy ilyen rendszer létrehozását a külügyminiszterek tanácsában, de ezt „lesöpörték az asztalról.” Orbán Viktor szerint az európaiak nemcsak nem rendelkeznek ilyen rendszerrel, de nem is akarnak ilyet, és „számolatlanul, ellenőrzés nélkül öntik a pénzt Ukrajnába.”
Arra a felvetésre, hogy Brüsszelben a korrupciós botrányt érvként használják Ukrajna uniós tagsága mellett, Orbán Viktor úgy reagált:
Szerinte ez egy olyan érv, ami megdöbbentő.
– fogalmazott.
Szerinte ez az érvelés beteg és abszurd, és a kétségbeesést mutatja. A miniszterelnök úgy látja, Ukrajna belátható időn belül nem lesz abban az állapotban, hogy uniós tagállam lehessen. Hozzátette: „ha most Ukrajna tagja lenne az Európai Uniónak, akkor ma az Európai Unió állna háborúba Oroszországgal. Beleértve bennünket magyarokat is.”
Arra a kérdésre, hogy Magyarország hogyan tud kimaradni a közös támogatásból, azt válaszolta:
A háború és a migráció ügyében is jelentős magyar ellenállás van szerinte az európai politikában. Úgy véli, a háborúból pontosan úgy kell kimaradni, „ahogyan kimaradtunk a migrációból is”, vagyis erőteljes népi akaratra van szükség, mert a vezetők egyedül ezt nem tudják elérni.
– mondta.
Orbán Viktor szerint a kérdésben itthon nincs konszenzus, mert „a magyar ellenzék az Brüsszel oldalán áll, a DK is, meg a Tisza is.” Állítása szerint a Tiszát Brüsszelben hozták létre, onnan finanszírozzák, és két megbízása van: megtörni a magyarok ellenállását a háború és a migráció ügyében.
A gazdaságpolitikával kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy lehetséges az unió általános irányvonalától eltérő, sikeres nemzeti gazdaságpolitikát folytatni. „Jelentem lehetséges. Ezt csináljuk 2010 óta” – mondta. Szerinte a magyar gazdaság mély szerkezetében lényeges pontokon különbözik a nyugat-európaitól, például nálunk „a magyar gazdaság alapját azt a családok adják, és nem az egyének.” Másik különbségként a teljes foglalkoztatottságra való törekvést említette. „Ha nincs munka, akkor nincs semmi. Ha viszont van munka, akkor minden van vagy minden lehet” – fogalmazott. Úgy véli, a magyar gazdasági rendszerhez nem kell migráció, ellentétben a nyugat-európaival.
A Tisza Párthoz köthető közgazdászok kritikájára reagálva Orbán Viktor elmondta, a párt gazdasági „főmuftija” egy bankár, akivel azért váltak el az útjaik, mert „ő bankárként gondolkodott a gazdaságpolitikáról.” Szerinte a bankárok számokat látnak, nem embereket. „Mert ő számokat lát és nem embereket. A Tisza párt ilyen” – tette hozzá. Állítása szerint a baloldali, bankárlogikával szemben az ő kormányának gazdaságpolitikája az emberekről szól. „Hát mire való a gazdaság, hanem arra, hogy az emberek jól éljenek?” – tette fel a kérdést.
A Tisza Párt országgyűlési képviselőjelöltjeiről szólva a miniszterelnök először sok sikert kívánt nekik, majd kifejtette, hogy Magyarország egy 10 milliós ország, ahol nincs elég minőségi személyi állomány három-négy párthoz.
– jelentette ki.
Szerinte vannak a nemzeti érzelmű jobboldaliak és a nemzetközi, Brüsszelt kiszolgáló baloldaliak. A Tisza jelöltjeiről pedig azt mondta: „a mi világunkból nézve, tehát a nemzeti oldal felől nézve, ők túl baloldaliak, túl Brüsszel-barátiak, túl ukránpártiak, hát ezért aztán baloldaliak.”