Havazással, havas esővel, ónos esővel indul a február, a hét közepére nagy lehet a hőmérsékleti kontraszt az ország két felében

Rétvári Bence, leköszönő belügyminisztériumi államtitkár egy posztban bírálta a TISZA Párt belügyminiszter-jelöltjét. Arra a kérdésre, hogy „Milyen belügyi tapasztalata van a Tiszás belügyminiszter-jelöltnek”, a politikus rövid választ adott: „Semmilyen.”

A politikus szerint Magyar Péter „egy sportszer multitól hozza az új belügyminisztert”. Pósfai Gábor, a Decathlon korábbi vezetője, aki 2025 februárjában vette át a TISZA Párt operatív működésének vezetését, Rétvári szerint bár „elismerésre méltó pályát futott be multi közegben”, de a rendvédelem terén nincs több ismerete, mint az egykori MSZP-s Lamperth Mónikának vagy az SZDSZ-es Kuncze Gábornak. Azt állítja, egyikük sem a szakmai alkalmassága, hanem a párthűsége miatt került a pozícióba.

Ezzel szemben a leköszönő államtitkár ideális vezetőként írta le Pintér Sándort, akinek lehetséges visszavonulása már korábban is téma volt a sajtóban. Azt állítja, Pintér „ízig-vérig rendőr és született parancsnok - ez a sikere titka”. Ennek tulajdonítja, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa lett. A poszt szerint a távozó miniszter „a rendőrök nyelvén beszél, ismeri a rendőrség és a katasztrófavédelem minden képességét, a rendőrök észjárását, a testület belső írott és íratlan szabályait”, és vészhelyzetben pontosan tudja, hogyan kell megszervezni az operatív irányítást.

A poszt egyik központi gondolata, hogy a rendvédelmi testület egy nehezen hozzáférhető közeg.

Rétvári Bence szerint aki más kultúrából érkezik, azt a testület tagjai figyelmen kívül hagyják. Ezt azzal a példával támasztja alá, hogy állítása szerint „sok-sok év elteltével még Kuncze Gábor is elmondta egy interjúban, hogyan volt előkelő idegen a saját minisztériumában”. A korábbi SZDSZ-es politikus, aki nemrég egy interjúban a jelenlegi politikai helyzetet is értékelte, Rétvári szerint arra is utalt, hogy valójában Pintér Sándor irányított kívülről, „rendőri észjárással”. A leköszönő államtitkár szerint a Belügyminisztériumban „éles helyzetek vannak, itt nem működik a multis szöveg”.

A jelölésre a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet is reagált, amely üdvözölte, de feltételekhez kötötte a civil belügyminiszter-jelölt támogatását.

Rétvári Bence a posztját azzal a gondolattal zárja, hogy a rendőrök és a katasztrófavédők tiszteletet érdemelnek, és egy kívülről hozott vezető nem ideális választás.

A leköszönő Orbán-kormány a kormányváltási időszakban módosított egy rendeletet, amely lehetővé teszi a távozó állami vezetőknek, hogy megbízatásuk megszűnésekor megvásárolhassák az általuk használt hivatali mobiltelefonokat. A jogszabályt csütörtökön, április 30-án tették közzé, és már másnap, május 1-jén hatályba is lépett – vette észre a 24.hu.

A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által aláírt módosítás nem ajándékozásról, hanem egy vásárlási lehetőségről rendelkezik.

A rendelet szövege külön is kitér a kabinetfőnökökre, kimondva, hogy „a megbízatásának megszűnése esetén a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök is megvásárolhatja az általa használt mobiltelefont”.

A jogszabály ugyanakkor számos gyakorlati kérdést nyitva hagy. Nem részletezi, hogy a telefonok vételárát milyen elszámolási szabályok, például értékcsökkenés vagy piaci ár alapján határozzák meg. A hivatalos indoklás szerint a módosítás célja mindössze a telefonhasználatra vonatkozó szabályok kiegészítése volt.

Az állami juttatásokkal kapcsolatos társadalmi érzékenységet jelzi az is, hogy Magyar Péter nemrég úgy fogalmazott, „egészen döbbenetes pénzszórás volt eddig a magyar Országgyűlésben”.

Vitézy Dávid, a leendő közlekedési miniszter szerint Lázár János leköszönő tárcavezető az utolsó napjaiban visszavonta két kulcsfontosságú vasúti beruházás kivitelezési tenderét. A politikus szombati bejegyzésében állítja, hogy ezzel a lépéssel a távozó kormány egy újabb, mintegy 280 milliárd forintos uniós forrásvesztés kockázatát hagyja az új kabinetre.

Vitézy rámutatott a projektek szűkös határidejére. „Ezeket, a már korábban elnyert uniós forrásokkal bíró beruházásokat a következő 3 évben kellene megvalósítani, ami egy visszavont építési tender után nulláról kezdve finoman szólva sem egyszerű kihívás ekkora volumenű és ilyen komplex építkezések esetén.”

A leendő miniszter úgy véli, a döntés hivatalos indoklása ködösít, miközben szerinte a valós ok az, hogy a közbeszerzések nem voltak megfelelően előkészítve. Úgy fogalmazott, a kiírások minősége egyszerűen gyenge volt, így végül ajánlatot sem lehetett rájuk adni.

Vitézy párhuzamot vont a HÉV-járműbeszerzés ügyével, amely szerinte szintén egy rosszul előkészített eljárás miatt hiúsult meg. Azt írta, a HÉV esetében is az történt, hogy évekig nem csináltak semmit, majd egy alkalmatlan tendert írtak ki, amivel veszélybe sodorták a már elnyert uniós támogatást.

A leendő miniszter hozzátette, mindkét, most visszavont vasútfejlesztés esetében már 2022 óta készen állnak a tervek, így a tenderek visszavonása jelentős csúszást okoz. Állítása szerint a leköszönő kormány már eddig is 800 milliárd forintos kárt okozott az országnak a szabálytalanságok miatt visszatartott uniós forrásokkal.

Úgy látja, rengeteg kiváló szakembert üldöztek el, az egyetlen cél pedig a politikai érdekek érvényesítése volt. Emiatt jutottunk el odáig – állítja –, hogy a minisztérium már egy szabályos közbeszerzés kiírására is alkalmatlanná vált.

Posztját azzal zárta, hogy bár a „vasútrombolás korszakának vége, de nagy munka áll előttünk”. Feladatként jelölte meg az uniós források hazahozatalát, a már megítélt, de fel nem használt pénzek megmentését és az állam beruházási képességének újjáépítését.

Alig egy héttel a távozása előtt Orbán Viktor levélben közölte Sulyok Tamás köztársasági elnökkel: kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a melegeket a pedofilokkal összemosó, kormányoldalon gyermekvédelminek nevezett törvényről – írta meg a Telex.

A levelet Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője tette közzé a Facebookon azzal a felütéssel, hogy „a gyermekvédelem ügye Magyarországra tartozik, ezzel kapcsolatos döntéseket nekünk kell meghoznunk”.

Az Európai Unió Bírósága teljes ülésen kimondta, hogy a 2021-es törvény több ponton is sérti az uniós jogot, többek között a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, az EU Alapjogi Chartáját és az uniós értékeket rögzítő alapító szerződést is.

Az ítélet szerint a magyar szabályozás diszkriminatív és megbélyegző az LMBTQ-személyekkel szemben, és a gyermekvédelemre való hivatkozás nem igazolhatja a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. A döntés jogi súlyát jelzi, hogy a bíróság először állapította meg tagállammal szembeni perben az uniós értékek különálló megsértését.

A magyar kormány szerint azonban az ítélet nem jogi, hanem politikai alapon született. Orbán Viktor a levelében azzal érvelt, hogy a bíróság döntése figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, amely rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi, és óvja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. A miniszterelnök szerint az uniós értékekre való hivatkozás nem írhatja felül a tagállamok alkotmányos identitását és a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdéseket, mint amilyen az oktatás és a gyermeknevelés.

A bírósági döntések megtagadásának azonban komoly pénzügyi következményei lehetnek, amire már volt is példa. A menekültügyi szabályok be nem tartása miatt a magyar kormány korábban egy 78 milliárd forintos fizetési felszólítást kapott Brüsszelből, és azóta az Európai Bizottság már meg is kezdte a bírság összegének levonását a Magyarországnak járó uniós támogatásokból. A mostani esetben is az Európai Bizottság újabb keresetet indíthat, amelyben már pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, ha Magyarország nem tesz eleget az ítéletnek.

Az új Országgyűlés május 9-én tartja alakuló ülését, amivel az Orbán-kormány megbízatása megszűnik, így az ítélet végrehajtásának rendezése már az új kormány időszakára is átnyúlhat.