HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: „Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora lesz”

„Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövő, ma viszont azt, hogy mi vagyunk Európa jövője” – mondta az ötödjére is újraválasztott miniszterelnök a Parlamentben. Orbán beszélt Brüsszelről, migránsokról és az orosz-ukrán háborúról is.


"A választók bizalmáért és felhatalmazásáért megdolgoztunk, a becsülettel elvégzett munka derűjével és önbizalmával állok önök előtt" - kezdte beszédét a frissen újraválasztott Orbán Viktor a Parlamentben.

Mint fogalmazott, ellenfeleink gondoskodtak róla, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjék, és mindenki láthatta, hogy Magyarországon nincsenek visszaélések. Ezért minden ellenzéki megfigyelőnek is köszönetet mondott. Szerinte a magas részvétel a demokrácia jele. Ennek 32 éves történetében soha egyetlen pártra nem szavaztak még annyian, mint most a Fidesz-KDNP listájára és jelöltjeire, hangsúlyozta Orbán.

Ennél is fontosabb, hogy 12 év kormányzás után megkapták a szavazatok abszolút többségét. Szerinte elgondolkodtató, hogy éppen akkor aratták a legnagyobb győzelmet, amikor mindenki összeállt ellenük: a hazai baloldal és nemzetközi szövetségesei, politikusok, pénzemberek, Brüsszel és Soros György is a bukásunkra játszott.

"Nincs semmi pezsdítőbb annál, mint mikor rálőnek az emberre és nem találják el"

- fogalmazott, hozzátéve: annak ellenére győztek negyedjére, hogy a gazdasági válság és migránsok mellet most már háború is nehezítette a helyzetüket.

Szerinte a magyarok kifinomult veszélyérzettel rendelkeznek, 1000 év alatt megtanulták, hogy veszély idején a széthúzás és belharc súlyos következményekkel jár. Ez a boldog békeidők luxusa, most viszont nem fér bele, össze kell fogni. Ezért látták el a széthúzást és viszályt akaró politikusok baját a választók.

"A konszenzust meg kell teremteni, nem megkeresni kell, mint egy húsvéti tojást. Ehhez elsősorban hazaszeretet kell, ez az idei választás történelmi leckéje számomra" - mondta Orbán.

A miniszterelnöki munka szépsége szerinte abban áll, hogy minden fontosabb döntésért ő a végső felelős. Ez nagy teher, van akit belenyom a földbe, mást viszont fellelkesít. A miniszterelnöknek előre el kell gondolnia, milyen idők várnak ránk, és fel kell készítenie rá a magyarokat.

Orbán arra jutott, hogy Európa és a nyugati civilizáció, benne a magyarokkal, a veszélyek korába lépett.

"Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora lesz. Kezdődött a Coviddal, folytatódott a háborúval. Az erre adott válasz, a szankciók energiaválságot idéztek elő, ami magas inflációhoz, gazdasági visszaeséshez vezet majd. Kiújulhatnak új járványok, a gazdag országok felé felerősödik a migráció"

- fogalmazott. Jó lenne, ha nem így lenne, de nekünk ebben a zűrzavarban kell kijelölnünk az irányt és megalkotnunk a saját politikánkat - tette hozzá.

Szerinte "öngyilkossági kísérlet" a nagy európai lakosságcsere program, ami a hiányzó európai gyerekeket máshonnan idetelepített felnőttekkel akarja kiváltani. Hasonló tévedésnek tartja a "genderőrületet" és a liberális Európa programját, ami túllép az eddigi kereszténységen és nemzetállamokon, de semmit nem tesz a helyébe.

Ebben a helyzetben kell kitűzni az útvonalat Magyarország számára, majd biztos kézzel rajta tartani - fogalmazott Orbán. Különösen számítani fognak a történelmi egyházakra, az általuk fenntartott iskolák, kórházak és intézmények munkáját kiemelten segíteni fogják. A határon túli magyarok és változatlanul számíthatnak majd a kormányra, folytatják a nemzetegyesítő munkát.

Európának ma a miniszterelnök szerint semmilyen eszköze nincs a szomszédjában zajló háború kezelésére, ennek híján meg vannak győződve róla, hogy szankciókkal térdre lehet kényszeríteni Oroszországot. Orbán szerint ez tévedés, nem tud olyan példát mondani, amikor ez sikeres lett volna. Ugyanakkor Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat, ameddig azok nem veszélyeztetik az ország energiaellátását.

Létkérdés, hogy a NATO tagjai maradjunk, mivel ez garantálja az ország biztonságát. Ez ugyanakkor egy védelmi szövetség, tehát nem szabad beavatkoznia a határain kívül - hangsúlyozta. A következő évtized legfontosabb feladata, hogy kimaradjunk ebből a háborúból, és megvédjük Magyarország békéjét és biztonságát. Orbán szerint aki fegyvert szállít, fél lábbal már benne is van a háborúban. Magyarország ehelyett azonnali tűzszünetet követel.

"Ebben a háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó. Mi támogatjuk Ukrajnát, ezért engedtük be létszámarányosan a legtöbb menekülőt, és indítottuk el történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját. Ezért most ideiglenesen félretesszük a kárpátaljaiakat ért sérelmeket is és azt is, hogy Ukrajna nyíltan beavatkozott a magyar választásokba az ellenfeleink oldalán"

- mondta, majd így fogalmazott:

"Magyarország az EU tagja, és érdekünk, hogy az előttünk álló évtizedben az is maradjon. Ugyanakkor az Európai Egyesült Államokra nemet mondunk. Brüsszel nap mint nap csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz és tőlünk idegen. Mi tolerancia-ajánlatot tettünk nekik, amit visszautasítottak, de mi továbbra se bontjuk le a kerítést, nem engedünk be migránsokat, és olyan gazdasági intézkedéseket sem fogadunk el, amelyek tönkretennék a magyar családokat"

Mit keresünk akkor az Európai Unióban? - tette fel a kérdést, majd úgy felelt: az álmainkat, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját, a kultúra, a tudomány és a szellem csúcsát. Szerinte nem azért vagyunk az EU tagjai, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. Ameddig látunk arra esélyt, hogy ilyenné válhat, tagjai is maradunk.

Orbán szerint jó kiindulópont a következő évtizedre, hogy a NATO és az EU tagjai vagyunk, de nem elégséges. Annak kulcsa a gazdasági fellendülésben van. Ezen a téren pedig sok mindent láttunk már, de olyat még nem, hogy a világgazdaság rövid időn belül kétszer is fenekestől felfordul. A háború kitörésével több korábbi stratégiai döntés is felértékelődik, például a Budapest-Belgrád vasútvonal, ami jó eséllyel kiválthatja a lerombolt ukrajnai útvonalakat.

Magyarországon 1886 milliárd forintnyi beruházás indult meg, minden esélyünk megvan rá, hogy a mostani válságot is jól kezeljük. Ma kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, amennyire szükségünk van, ezért nem fenyeget bennünket élelmiszerválság - mondta a miniszterelnök.

A most megalakuló kormány vállalása az, hogy a kibontakozó gazdasági válság idején is megőrzik az eddigi eredményeket, fenntartják a célokat. Orbán azt is vállalja, hogy megvédik a nyugdíjak értékét, a családtámogatásokat és a rezsicsökkentést.

Az egész Európában vágtató inflációt a terveik szerint először megszelídítik, majd megfékezik. Óvatos, de határozott árszabályozó intézkedéseket tesznek majd, év végére pedig tartósan elviselhető állapotok lesznek, addig is, amíg Brüsszel visszatalál a józan gazdaságpolitikához.

Orbán a fentiek szellemében alakította át a kormány struktúráját, hogy alkalmazkodni tudjon az előttünk álló kihívásokhoz.

Végezetül arról beszélt, fontos dolog, hogy egy nemzet tudja a helyét a világban. Magyarországra ma nem a hadserege vagy a gazdasági ereje miatt irányul fokozott figyelem, hanem azért, mert Lengyelország mellett a kereszténység utolsó európai bástyája maradt. Mi hiszünk a békés egymás mellett élésben, Brüsszel azonban kizárólagosságra törekszik.

"Aki nem lép egyszerre, vizsgálatot kap estére", fogalmazott. Magyarország szerinte ez ellen küzd. Reményt adunk, hogy a nemzeti büszkeség nem a múlt, hanem a jövő. Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövő, ma viszont azt, hogy mi vagyunk Európa jövője

- zárta beszédét a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor fenyegetést jelent a saját népére az ukrán külügyminiszter szerint, Szijjártó Péter visszavágott
Andrij Szibiha azt is kijelentette, hogy Magyarország jelenti az egyetlen akadályt Ukrajna európai uniós csatlakozása előtt, és Orbán Viktor politikája az Ukrajnában élő magyarokat is hátrányosan érinti. Szijjártó Péter szerint egy dologban igaza van az ukrán külügyminiszternek.


„Úgy vélem, Magyarország miniszterelnöke fenyegetést jelent a saját népére” – ezzel a diplomáciában ritkán hallott keménységű mondattal bírálta Orbán Viktort Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a European Pravda ukrán hírportálnak adott interjújában.

A tárcavezető szerint Magyarország jelenti az egyetlen akadályt Ukrajna európai uniós csatlakozása előtt, és Orbán Viktor politikája az Ukrajnában élő magyarokat is hátrányosan érinti, mert „blokkolja, hogy a magyar nép egy része csatlakozzon a közös európai térhez”.

Szibiha hozzátette, Kijev több forgatókönyvvel is készül a magyarországi parlamenti választásokat követő időszakra, remélve, hogy a magyar vétó oldhatóvá válik.

A külügyminiszter az interjúban kitért arra is, hogy

szerinte a magyar kormány a kárpátaljai kisebbség védelmét csupán „cinikus ürügyként” használja a politikai zsaroláshoz,

miközben Kijev már minden releváns uniós ajánlást beépített a jogrendszerébe. Szibiha úgy fogalmazott:

Budapest magatartásával nemcsak a jószomszédi viszonyt ássa alá, hanem „túszul ejti” az egész európai biztonsági architektúrát, amivel végső soron Oroszország geopolitikai érdekeit szolgálja ki.

A tárcavezető egyúttal abszurdnak nevezte és határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, melyek szerint Ukrajna bármilyen módon beavatkozna a magyar belpolitikába.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán reagált az elhangzottakra, megjegyezve: bár az ellenséges hangnem nem újdonság, abban az egyben egyetért kollégájával, hogy Magyarország az akadálya Ukrajna EU-tagságának.

A miniszter leszögezte: amíg ők vannak kormányon, Ukrajna nem lesz az unió tagja, mert „az ukránok behoznák a háborút az EU-ba”.

Szijjártó szerint a csatlakozás elvinné a magyar emberek pénzét, a „silány gabonájukkal” tönkretennék a magyar gazdákat, az ukrán maffia pedig átjáróházként használná az országot. A tárcavezető a választási kampányra utalva hozzátette: az ukránok azért érdekeltek a Tisza Párt győzelmében, mert ők azonnal zöld utat adnának a csatlakozásnak, amivel „belevinnének minket az ukránok háborújába”. Szijjártó a reakcióját azzal a kérdéssel zárta: „Béke vagy háború? Magyarország vagy Ukrajna?”

A Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ezt Orbán Viktor már hétfőn elrendelte. A lépést azzal indokolta, hogy a nemzetbiztonsági szervezetek „összehangolt beavatkozási kísérletet” állapítottak meg Ukrajna részéről a közeledő, április 12-i magyarországi választásokba. Szijjártóék Péterék kedden közölték az ukrán nagykövettel, nem tűrik, hogy „a baloldal oldalán beavatkozzanak a választásokba”.

A magyar-ukrán viszony az elmúlt napokban vált különösen élessé, miután Orbán Viktor kijelentette: „A következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazzon, hogy beüljenek az Európai Unióba.” Erre Szibiha a közösségi médiában egy személyeskedő üzenettel vágott vissza, amelyben azt írta a magyar kormányfőnek: „A moszkvai ura nem fogja megélni a 100 évet… És aznap, amikor Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, az Ön mondatát bekeretezzük, hogy az elkövetkező 100 évben emlékezzünk a hazugságára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Migránsnak nem adunk gyereket” – pokollá tették egy örökbefogadó család életét, majd elvették tőlük a kislányt
A gyámhivatal vezetője az anya afgán származása miatt akarta megakadályozni a koraszülött csecsemő örökbeadását. A családot ezután zaklatták és feljelentették, a szülők pedig hiába nyertek több bírósági eljárásban is, végül nem maradhatott náluk a kislány.


Egy hideg januári estén, 2023-ban egy brit házaspár visszaadott egy csecsemőt a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében. A kislányt hónapokig nevelték, a sajátjuknak tekintették, de egy hatósági döntés elszakította őket egymástól. Két nappal korábban a Belügyminisztériumban egy magas szintű egyeztetésen Sára Botond főispán szájából hangzott el a mondat, amely megpecsételte a sorsukat:

„ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek”.

A megrázó történetet a Válasz Online tárta fel: egy Budapesten élő brit házaspár 2022 októberében kapta a hírt, hogy örökbe fogadhatnak egy koraszülött roma kislányt.

A feleség afgán menekült szülők gyermekeként nőtt fel Angliában, de férjével együtt évek óta Magyarországon éltek és dolgoztak, korábban már örökbe fogadtak egy roma kisfiút.

A szakmai protokoll szerint lezajlott a „barátkozás” szakasza, a kötődés kialakult, a gyám pedig a jogszabályoknak megfelelően, a végleges határozat előtt átmenetileg a családnál helyezte el a csecsemőt. Az örökbefogadást véglegesítő jegyzőkönyv felvételét azonban a Budapest Főváros Kormányhivatalának Gyámügyi Főosztálya az utolsó pillanatban lemondta.

„Az örökbefogadási tanácsadónk hívott fel minket a jegyzőkönyvfelvétel lemondásának hírével a fővárosi Tegyesztől. Azt mondta, nem tudja, mi lehet az időpont lemondásának oka, de maradjunk nyugodtak, ők intézkednek”

– emlékezett vissza az édesanya. A háttérben azonban Lengyel Judit, a Tegyesz akkori osztályvezetője szerint a gyámhivatal vezetője, Kálmándy-Pap Ágnes akadt ki teljesen, mondván, „nem akarja engedélyezni, hogy egy migránsnak adjunk gyereket”.

A hatóságok ezután azonnal léptek: a kislány eredeti gyámját, Szarvas Erikát elmozdították, az ügyet a fővárosi Tegyesztől a Nógrád megyeihez helyezték át, és új gyámot jelöltek ki, aki a Nógrád megyei szakszolgálattal együtt már nem javasolta az örökbefogadást.

Az események néhány nappal karácsony előtt eszkalálódtak, amikor a család épp vidéken volt. Az új gyám, Kárpáti László telefonon közölte velük:

„Az örökbefogadást megszüntették, másfél óra múlva megyek önökhöz, hogy elvigyem a gyereket. Kérem, készítsék össze a holmiját.”

Mivel a család nem volt otthon, a gyám másnap feljelentést tett a rendőrségen, azt állítva, hogy a szülők veszélyeztetik a gyereket, és körözést adtak ki ellenük. A gyámhivatal vezetője felhívta a pár idősebb, örökbefogadott fiának óvodáját is, és azt állította az igazgatónak, hogy a szülők bűnözők, akik elraboltak egy magyar kislányt. Az ügyvéd tanácsára a család végül visszaadta a gyermeket, hogy a bíróságon folytassák a harcot.

Több bírósági eljárás indult, amelyeket a szülők sorra megnyertek. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a kormányhivatal diszkriminatívan járt el és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bírósági ítéletek ellenére a hatóságok nem engedtek. A Kulturális és Innovációs Minisztérium nem zárta ki az eljárásból az elfogultnak minősített gyámhivatalt, azzal érvelve, hogy a hivatalvezető időközben nyugdíjba ment. A Helsinki Bizottság által képviselt család ügyvédje, Győző Gábor szerint „Sára Botond a főosztályvezető nyugdíjazása után is kiállt amellett, amit az addig képviselt”.

A kormányhivatal hivatalos közleményében azzal védekezett, hogy minden esetben a gyermekek érdekét szem előtt tartva jár el. „A gyermek örökbe adását bírósági eljárások akadályozták, amelyek 2025 decemberében – önkéntes elállás következtében – lezárultak. Az örökbeadás jogi akadálya ezzel elhárult. Az örökbefogadási eljárás jelenleg folyamatban van” – írták. A hatóságok a családot is folyamatosan zaklatták.

„A gyámhivatal arra kért minket, hogy a főbérlő által aláírt írásos meghatalmazást nyújtsunk be annak igazolására, hogy törvényes joga van a lakás bérbeadására. Azt mondták, minderre azért van szükség, mert a Tegyesz csecsemőket árul a feketepiacon. Ez is hazugság volt. Folyamatosan hazudtak”

– mondta az apa.

A hároméves küzdelem után, 2025 végén a pár feladta a harcot, hogy a kislánynak esélye legyen egy másik családnál új életet kezdeni. A kislány addigra betöltötte a harmadik életévét, amivel az örökbefogadási esélyei jelentősen csökkentek. A család elhagyta Magyarországot, a Tegyesz több, az ügyben érintett szakembere pedig felmondott.

„Olyan volt, mintha egy feneketlen üvegben lebegnénk” – foglalta össze az átélteket az édesanya, aki a történtek után feltette a kérdést:

„Miben reménykedhet a közember Magyarországon, ha a bíróságok döntéseit minden következmény nélkül figyelmen kívül hagyhatja a kormány?”

A család megőrizte a kislány személyes tárgyait arra az esetre, ha a gyermek egyszer felkutatná őket, mert ahogy mondják: „ő mindig a családunk része marad”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vádat emeltek Karácsony Gergely ellen a betiltott Pride miatt
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt emelt vádat. A bíróság tárgyalás nélkül, büntetővégzésben dönthet a főpolgármesterre kiszabandó pénzbüntetésről.


Vádat emelt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a főpolgármester ellen, amiért a rendőrségi tiltás ellenére szervezett és vezetett nyilvános gyűlést.

A kerületi ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben szabjon ki pénzbüntetést a vádlottra – írja az ügyészség.

A vádirat szerint a főpolgármester 2025. június 16-án videóüzenetben jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat június 28-án Budapest Büszkeség Menet (Budapest Pride) néven rendezvényt szervez.A Budapesti Rendőr-főkapitányság három nappal később, június 19-én megtiltotta a gyűlést, hivatkozva a módosított gyermekvédelmi törvényre, valamint arra, hogy a helyszínre és időpontra már bejelentettek egy másik eseményt.

Az ügyészség szerint a főpolgármester a tiltó határozatról még aznap tudomást szerzett, de nem élt jogorvoslattal, így az véglegessé vált. A vád szerint ennek ellenére ismételten nyilvános felhívásokat tett közzé, majd június 28-án vezette is az V. kerület Városháza Parkból induló és a XI. kerület Műegyetem rakparton befejezett gyűlést.

Az ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétségével vádolja a főpolgármestert. A tavalyi esemény előtt Tuzson Bence igazságügyi miniszter is figyelmeztetett a jogi következményekre. „Aki a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtiltott gyűlést szervez, vagy arra másokat felhív, az bűncselekményt követ el, és

egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető” – közölte a miniszter, aki a tiltásról a budapesti nagykövetségeket is értesítette.

A főpolgármester korábban abszurdnak nevezte a gyanúsítást, és azzal érvelt, hogy az önkormányzat a saját közterületén nem gyűlést, hanem rendezvényt tartott, ami nem esik a gyülekezési törvény hatálya alá.

A 2025. június 28-i felvonulás végül a tiltás ellenére, rendőri biztosítás mellett, békésen és óriási részvétellel zajlott le. A rendőrség később közölte, hogy a résztvevőkkel szemben a jogi bizonytalanság miatt nem indít eljárást.

A vádemelésre Karácsony Gergely a Facebookon reagált:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Petőfit idézve üzent Kijevnek: Az ukrán vezetés átlépett egy határt
A miniszterelnök az Ukrajnából érkező kritikákra reagálva azt üzente, sem az ukrán vezetés, sem a szélsőséges katonai csoportok fenyegetései nem térítik el a céljaitól. Egyértelművé tette, hogy nem engedik, hogy „Ukrajnát az uniós jogot megerőszakolva, két év alatt beleszuszakolják az Európai Unióba”.


Orbán Viktor szerda reggel a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben úgy fogalmazott, az ukrán vezetés átlépett egy határt.

A miniszterelnök szerint, bár Magyarország nem kereste a konfliktust, napok óta mégis céltáblává vált. Azt írta, őket sem az elnök, sem a külügyminiszter, sem a szélsőséges katonai csoportok fenyegetései nem térítik el attól, hogy érvényt szerezzenek a magyarok érdekeinek.

A kormányfő kijelentette, hogy a kormány több dologhoz sem járul hozzá. Állítása szerint: „Nem küldünk pénzt Ukrajnába, mert jobb helyen van a magyar családoknál, mint egy ukrán oligarcha mosdójában. Nem engedjük, hogy betiltsák az orosz olaj és gáz behozatalát, mert nélküle nincs rezsicsökkentés és nincs megfizethető energia a magyar családoknak.

És azt sem engedjük, hogy Ukrajnát az uniós jogot megerőszakolva, két év alatt beleszuszakolják az Európai Unióba, mert ezzel a háborút is importálnánk.”

Orbán Viktor szerint ameddig nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig ezekről a kérdésekről nem Kijevben és nem is Brüsszelben fognak dönteni. Úgy véli, ezt Ukrajnában is tudják, és ezért akarnak egy új, ukrán-barát kormányt Budapesten, továbbá ezért „fenyegetnek lépten-nyomon”.

A miniszterelnök azzal zárta mondadóját, hogy „a válasz Petőfinél” – utalva a poszt elején a költőtől idézett mondatra: „De nem ám a mi hazánkat!”

A kormány napok óta hangoztatja, hogy szerintük Ukrajna bele akar avatkozni az áprilisi országgyűlési választásokba. Orbán Viktor a hét elején azt közölte, hogy a nemzetbiztonsági szervezetek „összehangolt beavatkozási kísérletet” állapítottak meg a szomszédos ország részéről. Ezért hétfőn arra utasította a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy kéresse be Ukrajna budapesti nagykövetét. Szijjártóék Péterék kedden közölték az ukrán nagykövettel, hogy nem tűrik, hogy „a baloldal oldalán beavatkozzanak a választásokba”.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter egy interjúban azt mondta, szerinte Orbán Viktor fenyegetést jelent a saját népére. Kijelentette, hogy Magyarország jelenti az egyetlen akadályt Ukrajna európai uniós csatlakozása előtt, és Orbán politikája az Ukrajnában élő magyarokat is hátrányosan érinti, mert „blokkolja, hogy a magyar nép egy része csatlakozzon a közös európai térhez”. A nyilatkozatra Szijjártó Péter úgy reagált, abban az egyben egyetért kollégájával, hogy Magyarország az akadálya Ukrajna EU-tagságának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk