HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Az ügyészség az összes szerverünket elvitte, ilyen csak súlyos diktatúrákban szokott előfordulni

A Fidesz elnöke szerint egy politikai önkényuralmi rendszer jött létre Magyarországon, és ők mint ellenzéki párt ezzel szemben határozzák meg magukat. Az NKA-ügyet, amely miatt az ügyészség házkutatást tartott a pártja szerverközpontjában, koncepciós eljárásnak tartja, szerinte a döntéshozók semmi rosszat nem tettek.


Rendhagyó körülmények között, a Fidesz székháza előtt tartotta meg első közös sajtótájékoztatóját Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Bóka János, a párt frissen megválasztott frakcióvezetője. A pártelnök azzal kezdte, hogy eredetileg nem így tervezték a bemutatkozást, de kénytelenek voltak a szabad ég alatt nyilatkozni, mert a párt székházában „nem működik semmi”.

„Az ügyészség tegnap minden demokratikus normán és jogszabályon túlterjeszkedve az összes szerverünket elvitte” – mondta Orbán.

Hozzátette, hogy jelenleg nincs internetük sem, az egész rendszerük működésképtelen. „Le vagyunk vágva a világhálóról. Úgy képzeljék ezt el, mintha önöknek internet nélkül kellene a szerkesztőségüket működtetni” – magyarázta a kialakult helyzetet.

Orbán Viktor elmondta, két fontos okból tartják meg mégis a sajtótájékoztatót. Az egyik, hogy a Fidesz elnöksége és frakciója elfogadott egy dokumentumot, az ellenállási nyilatkozatot, amely szerinte a következő évek meghatározó irata lesz. Ezt a technikai problémák miatt nem tudta kiosztani az újságíróknak, de jelezte, hogy előző este feltöltötték az internetre.

A pártelnök szerint az Alaptörvény 17. módosítása teljesen új helyzetet teremtett Magyarországon, amelyet a Kádár-rendszer utolsó éveihez hasonlította, amikor nem volt sem demokrácia, sem jogállam.

„Amikor a politikai versenyt korlátozzák és a hatalom eldönti, hogy ki indulhat egy választáson és ki nem, az azt jelenti, hogy megtagadják a választópolgároktól azt a lehetőséget, hogy ők döntsék el, hogy kikre bízzák az ország legfontosabb döntéseit” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az alkotmánymódosítással az ellenzéki pártok képviselőinek mintegy felét kizárták a politikai közéletből, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnökének elmozdításával pedig felszámolták a fékeket és ellensúlyokat.

„Magyarországon ezzel egy új politikai rendszer jött létre. Ez az új politikai rendszer nem demokrácia, hanem önkény. Egy politikai önkényuralmi rendszer jött létre Magyarországon, és a Fidesz, mint ellenzéki párt ezzel szemben határozza meg magát” – jelentette ki Orbán.

Azt is mondta, hogy az ellenállási nyilatkozatuk kimondja, hogy az új politikai rendszer illegitim, ezért a Fidesz elutasítja, és az elmozdított tisztségviselők helyére állított személyek megválasztásában nem vesz részt. Ígéretet tett a „demokratikus jogállam” helyreállítására, és kilátásba helyezte, hogy az addig született „illegitim döntéseket” felül fogják vizsgálni.

Ezt követően bemutatta Bóka Jánost, a Fidesz új frakcióvezetőjét, akivel elmondása szerint erős, mély és sikeres együttműködésre készül. Bóka arról beszélt, hogy az elmúlt években sokat kapott a politikai közösségétől, ezért a „nyílt önkény napjaiban” kész előre lépni, hogy szolgálja azt.

„Az a célom, hogy olyan parlamenti képviselőcsoportja legyen ennek a politikai közösségnek, ami erőt, hitet ad a politikai közösségünknek, és amelyre, ha rátekint a politikai közösségünk, akkor a saját arcát fogja benne látni” – mondta az új frakcióvezető.

Újságírói kérdésre, hogy miért vesznek részt egy illegitimnek tartott rendszer parlamenti munkájában, Orbán Viktor az 1990 előtti időszakkal vont párhuzamot, amikor az ellenzék szintén bement a parlamentbe, hogy „ott harcoljon az önkény ellen”. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközeik vannak a jogállam visszaállítására, azt válaszolta, erről Tusnádfürdőn fog beszélni.

Az ellenállás konkrét formáit firtató kérdésre egy idézettel válaszolt a nyilatkozatból: „A hatalmi önkénnyel szemben a parlamenten belül és kívül minden békés eszközt igénybe vesz.” Hangsúlyozta, hogy nem a Fidesz akarja diktálni a tempót. Szerinte egy önkényuralmi rendszert csak azok tudnak megváltoztatni, akik a szavazatukkal létrehozták. „Az önkényuralmi rendszer úgy jött létre, hogy a magyar emberek a Tisza Pártra szavaztak. Nagy többséggel. (...) A kérdés az, hogy akik a Tiszára szavaztak, meddig tűrik a politikai önként” – fejtette ki.

Az NKA-ügyre vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta, az egészet egy koncepciós eljárásnak tartja.

Álláspontja szerint az NKA döntéshozói semmi rosszat nem tettek, az ügy csak ürügy volt arra, hogy elvigyék a Fidesz szervereit.

„Nyilvánvalóan politikai utasításra, az ügyészség elvitte a Fidesz teljes tagnyilvántartását. A teljes tagnyilvántartás befizetését. Elvitte a levelezésünket. Ilyen csak súlyos diktatúrákban szokott előfordulni” – mondta. Bóka János ehhez hozzátette, vizsgálják a hivatali visszaélés miatti feljelentés lehetőségét, mert szerinte az ügyészség mandátumába nem fér bele egy párt teljes digitális infrastruktúrájának lefoglalása.

Arra a felvetésre, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz gyengül, úgy reagált: „ahogy az önkény erősödik, úgy nő a Fidesz támogatása.”

Szerinte a magyarok nem fogadják el az önkényt, és az ezzel szembeni ellenállás növekedésével az ellenzéki párt is erősödni fog.

Végül Magyar Péter Polgár Juditnak tett köztársaságielnök-jelölti felkéréséről is kérdezték. Orbán Viktor azt mondta, a hír hallatán a szánalom és az együttérzés volt benne a legerősebb.

„Szegény Polgár Judit, mit művelnek vele, de aztán a Jóisten megsegítette őt is, meg mindannyiunkat. Nem szerettük volna, hogyha a nemzet elveszíti egy hősét azzal, hogy becsalják, benyomják egy olyan helyzetbe, hogy illegitim köztársasági elnök legyen belőle”

– mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leköpték Magyar Pétert a Nyugati pályaudvaron, élőben közvetítették
A kormány élő közvetítésében is látszott, ahogy egy férfi odamegy a miniszterelnökhöz és Vitézy Dávidhoz, majd hátulról leköpi a kormányfőt. Mutatjuk, hogy reagált erre Magyar Péter.


Magyar Péter és Vitézy Dávid a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervről tart sajtótájékoztatót, az esemény helyszínére pedig vonattal érkeztek meg. Még indulás előtt elindult egy élő közvetítés, amelyben felvezették a témát, ám közben több váratlan szituáció is megszakította a bejelentkezést a Nyugati pályaudvaron.

Egy férfi odament a kormányfőhöz és a közlekedési miniszterhez, és azt kérdezte Magyartól: „ide merészeltél jönni?” Majd ahogy mögéjük ért, hátulról köpött egyet a miniszterelnök felé – ezt az élő közvetítésben is jól lehetett hallani. Magyar hátrafordult a férfi felé, majd annyit mondott neki: Jó egészséget!

A kamerába nézve azt is hozzátette: „A Fidesz még megmaradt arcait látjuk”.

A kormányfőt és a minisztert a vonatra felszállás előtt még többen is megállították egy-egy fotó erejéig.

A jelenetet itt lehet visszanézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Meztelenre vetkőztették és durván ütlegelték őket – ezt vallották az ukrán pénzszállítók a TEK-akcióról
A 444.hu által megszerzett tanúvallomások szerint a TEK Zách utcai központjában tartósan megbilincselve, bekötött szemmel tartották fogva az ukrán pénzszállítókat. A csoport vezetője, egy volt titkosszolgálati tábornok azt állítja, a rosszulléte után erőszakkal próbálták tolószékbe ültetni, miközben ütlegelték és injekciót is kapott.


„Artikulálatlanul ordítottam” – ezt állította a TEK Zách utcai központjában fogva tartott volt ukrán titkosszolgálati tábornok, akit a vallomása szerint ütlegeltek, majd egy injekció beadása után kórházba szállítottak. A 444.hu által nyilvánosságra hozott tanúvallomásokból először derülnek ki részletesen, hogyan bánhattak a magyar hatóságok az ukrán aranykonvoj elfogott tagjaival.

A Vecsés melletti MOL-kút parkolójában végrehajtott rajtaütéskor a maszkos, gépfegyveres kommandósok a helyszínen több nyelven adtak ki utasításokat: „Hol van a fegyver? Hova raktátok a fegyvereket?” Fegyvereket azonban nem találtak a 27 milliárd forint értékű dollárt, eurót és aranyat szállító ukránoknál. A pénzszállítókat a földre fektették, kezüket hátra bilincselték, fejükre pedig fordítva húztak maszkot, hogy ne lássanak.

Egyikük arról számolt be, hogy miután levették róla a golyóálló mellényt, valaki rálépett a fejére, majd rátérdelt. Másikuk szerint a tolmács azzal is fenyegette, hogy „itt fog tartani Magyarországon, ha nem fogok együttműködni”, és azt is a fejéhez vágta, hogy „Ukrajna lemondott róla.”

A fogva tartás a Terrorelhárítási Központ Zách utcai épületében folytatódott, ahol a férfiakat külön szobákban helyezték el.

Elmondásuk szerint a bilincset és a szemüket takaró maszkot órákon, sőt, többüknél az egész éjszaka folyamán rajtuk hagyták, amitől többeknek elkékült, bedagadt a csuklója. Az orvosi vizsgálat előtt többeket meztelenre vagy alsónadrágra vetkőztettek, miközben a szemük továbbra is le volt takarva.

A kihallgatások során a NAV és az Alkotmányvédelmi Hivatal emberei váltották egymást, de a pénzszállítók többször jelezték, hogy bár tanúként hallgatják ki őket, a bilincset nem vették le róluk.

A legsúlyosabb állításokat a csoport vezetője, a cukorbeteg Hennagyij Kuznyecov tábornok tette. Miután rosszul lett, és a saját gyógyszereit kérte, elmondása szerint egy olyan tablettát kapott, amitől az állapota tovább romlott. Amikor megtagadta az orvosi segítséget, erőszakkal próbálták egy tolószékbe ültetni.

„Ezek nagyon pontos ütések voltak, nem véletlen mozdulatok. Körülbelül négyszer ütöttek meg az arcomon, illetve négyszer rúgták meg a lábamat.”

Ezt követően a vállába injekciót kapott, és kórházba szállították. Ott is bilincsben tartották, majd másnap egy furcsa közjáték után végül a társaival együtt Záhonynál kitoloncolták. Az egyik pénzszállító a Tisza-hídon még visszaszólt az egyik fogva tartójának: „Viszlát!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A volt osztrák kancellár is az MCC fizetési listáján volt, a Fidesz veresége után 44 milliót utalt vissza
Sebastian Kurz tanácsadói díjat kapott a Mathias Corvinus Collegiumtól. A pénzügyi kapcsolat a bécsi Modul Egyetem felvásárlásához kötődött, amely most a magyar államhoz kerülhet.


Sebastian Kurz, a korrupciós botrányokba belebukott volt osztrák kancellár tanácsadói díjat kapott a Mathias Corvinus Collegiumtól, a Fidesz áprilisi választási veresége után azonban felbontotta a szerződést és 110 ezer eurót, vagyis nagyjából 44 millió forintot visszautalt a magyar tehetséggondozó intézménynek. A hírt kedden az osztrák Falter című lap írta meg, amelyről aztán a 444.hu számolt be részletesen.

Kurz irodája elismerte a kapcsolatot, de a részletekről nem nyilatkoztak.

A volt kancellár elvileg az MCC által 2023-ban megvásárolt bécsi Modul Egyetemmel és az ausztriai kapcsolatépítéssel kapcsolatban adott tanácsokat. Az egyetem azonban komoly pénzügyi gondokkal küzd, 11 millió eurós veszteséget halmozott fel, és tavaly hétmillió eurós tőkeinjekcióra volt szüksége az MCC-től a működéshez.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő új magyar jogszabályok miatt az egyetem 90 százalékos tulajdonrésze hamarosan az MCC-től a magyar államhoz kerülhet.

Karl Wöber rektor a Falternek azt mondta: „A legújabb jogszabályi fejlemények következtében a Modul University Vienna GmbH többségi tulajdonrésze várhatóan az MCC Alapítványtól a magyar államhoz kerül.”

Kurz köre mélyen beépült az MCC osztrák hálózatába.

Egyik bizalmasa, Elisabeth Köstinger volt miniszter bekerült az egyetemi tanácsba, Paul Olsacher, az Osztrák Néppárt korábbi szóvivője pedig az intézmény kommunikációját vette át. A finanszírozási bizonytalanságok az MCC teljes nemzetközi hálózatát érintik, Frank Füredi, az MCC Brussels vezetője már elismerte, hogy szeptembertől új forrásokat kell találniuk.

A Mathias Corvinus Collegium a 2020-as állami vagyonjuttatások után vált az ország egyik leggazdagabb szervezetévé, amikor megkapta a Mol és a Richter részvényeinek tíz százalékát, valamint egy óriási ingatlanportfóliót. Ebből a vagyonból finanszírozták a nemzetközi terjeszkedést, köztük a bécsi egyetem megvásárlását is. Az idei kormányváltás után azonban az új kabinet döntött a KEKVA-rendszer felszámolásáról.

Sebastian Kurz politikai pályafutása botrányok sorozata után ért véget; egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett vallomása miatt 2024-ben első fokon elítélték hamis tanúzásért, de 2025-ben egy felsőbb bíróság jogerősen felmentette. Politikai karrierje után az üzleti életben helyezkedett el, és egy hárommilliárd dollárra értékelt, kiberbiztonsággal és mesterséges intelligenciával foglalkozó cég, a Dream társalapítója lett. Üzlettársa az az izraeli Shalev Hulio, aki korábban a magyar kormány által is használt Pegasus kémszoftvert fejlesztő NSO Groupot vezette. A Dreammel a választások előtt a 4iG is egyeztetett egy lehetséges együttműködésről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás: Lehet itt tréfálkozni azzal, hogy ki kinek a "bábja", de az alkotmányjog nem vicc!
A volt köztársasági elnök először adott interjút a leváltása után, melyben alkotmányellenesnek nevezte a személyét érintő Alaptörvény-módosítást. Szerinte ezzel a lépéssel a rendszerváltáskor kialakított demokratikus berendezkedés lényegében véget ért.


Sulyok Tamás volt köztársasági elnök a Mandinernek adott interjúban beszélt az elmozdításához vezető útról, a Magyar Péter miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről és arról, miért tartja alkotmányellenesnek a leváltását, amit végül mégis aláírt. Az egykori államfő szerint a történtek beláthatatlan következményekkel járnak a magyar jogállamiságra nézve.

Azt mondta, a miniszterelnök nem meggyőzni próbálta, hanem fenyegetéssel élt.

„A miniszterelnök kevésbé a meggyőzés, mintsem a fenyegetés erejével próbálkozott, azzal szembesített engem, hogy nem szólaltam meg bizonyos politikai ügyekben” – jelentette ki Sulyok, aki szerint ez a vád több esetben tényszerűen téves volt.

Példaként említette, hogy a gyermekvédelmi ügyekben közleményt adott ki, és a választási kampány hangnemével kapcsolatban is megnyilvánult. Véleménye szerint azonban nem is ez a lényeg.

„Minden jogász számára világos, hogy az államfőnek nincs politikai felelőssége, nem a politikai térben mozog, közjogi feladatai vannak, és pártatlannak kell lennie. Távol kell tartania magát a politikától” – fogalmazott.

A nemzeti egység megtestesítésével kapcsolatban kifejtette, hogy egy plurális társadalomban ez bonyolult feladat, mivel a társadalom számos területen megosztott. Szerinte egyetlen szektorban nem lehet megosztottság, ez pedig a jog világa. Úgy látja, a miniszterelnök egy olyan ideális köztársasági elnököt képzel el, aki a politikai többséget képviseli, de ez a szerep a parlamentre vagy a kormányra lehet csak igaz. „A nemzet egységét azáltal tudja kifejezni az államfő, ha a hatalmi ágak politikai vagy személyi döntéseit közjogi keretbe foglalja az egész magyar társadalom számára. Mindvégig erre törekedtem, és úgy gondolom, sikerült is” – mondta.

Kitért arra, hogy Magyar Péter többször is a távozását követelte, de szerinte alkotmányjogi szempontból nem mindegy, hogy egy ellenzéki pártvezető vagy a miniszterelnök fogalmaz meg ilyen követelést. Amikor a kormányfő tesz ilyet, annak már alkotmányos következménye van. „A köztársasági elnök egész egyszerűen nem mondhat le ilyen helyzetben, a – szintén az Alaptörvényre tett – esküjéhez nem lenne hű” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ha lemondott volna, az mindenképp alkotmányellenes lett volna.

Úgy véli, eltávolítása is alkotmányellenes volt.

„Az Országgyűlés által elfogadott, rám vonatkozó Alaptörvény-módosítás ugyanis tartalmilag teljes egészében alkotmányellenes, sőt a nemzetközi és az európai uniós normáknak sem felel meg.

Csakhogy én államfőként tartalmi vizsgálatot az Alkotmánybíróságtól nem kérhetek, épp az Alkotmány vonatkozó rendelkezései miatt” – magyarázta. Emiatt súlyos dilemmaként, nemzeti sorskérdésként élte meg a helyzetet, és végül az egyetlen lehetséges reakciónak azt tartotta, hogy a tiltakozását kifejező elnöki határozattal, de aláírja a parlamenti döntést.

Az Alkotmánybíróság szerepével kapcsolatban elmondta, a testület azért vált határozatképtelenné az általa kért állásfoglalás ügyében, mert annyi bíró jelentett be személyes érintettséget.

„Mivel a miniszterelnök közülük többeket megfenyegetett, hogy őket is eltávolítja, ez egyfajta dermesztő hatást gyakorolhatott rájuk. Ezt a jelenséget az alkotmányjogban is ismerik, »chilling effectnek« hívjuk” – közölte.

A Reuters azon megállapítására, miszerint Orbán Viktor egyik „hatalmi bástyája” dőlt le, úgy reagált, hogy ez nem észszerű, és figyelmen kívül hagyja a magyar alkotmányjogi viszonyokat.

„Lehet itt tréfálkozni azzal, hogy kinek a bástyája dőlt le, meg hogy ki kinek a »bábja«, de az alkotmányjog nem vicc!”

– mondta. A Tisza Párt által hangoztatott „rendszerváltás” kifejezést politikai terméknek nevezte.

„Utoljára 1990-ben volt rendszerváltás Magyarországon, ha a Tisza az akkor kiépült rendszert akarja lebontani, végül is jó úton indult el azzal, hogy engem alkotmányellenesen eltávolított a köztársasági elnöki székből. Ezzel ugyanis a rendszerváltáskor kialakított jogállamiság lényegében megszűnt. Vége” – jelentette ki.

A saját elnöki ciklusát értékelve elmondta, a kezdet a kegyelmi ügy miatt nem volt egyszerű, de a válság megoldódott, ami szerinte azt mutatta, hogy az alkotmányos demokrácia intézményrendszere jól működött. Mindig is a közjogi szabályok erősebb érvényesítését tartotta fontosnak, de beismerte:

„Hogy ezen a téren sok eredményt nem értem el, az sajnos mostanra kiderült…”

A döntését ért kritikákra, például a megfutamodás vádjára úgy reagált, hogy a döntés egyszerre volt intézményi és személyes. „A szakmai meggyőződésem került tehát összeütközésbe a köztársasági elnöki mivoltommal, és a döntő végül az alkotmányos esküm lett” – mondta.

Szerinte súlyos következmények várhatók. „Ha az alkotmányjog a politika szolgálójává válik, az mindig rossz előérzetet kelt az emberben. Ellenkezőleg, keretet kell adnia, az Alkotmány a politika korlátja.

Most az látszik, a hatalom ezt, a fékek és ellensúlyok rendszerét totálisan le akarja építeni. Az én elmozdításom is ezzel függ össze”

– vélekedett.

A jövőjét firtató kérdésre Sulyok Tamás azt mondta, számára a jövő mindig is egy titkokkal teli totalitás volt, és most is bizalommal, várakozással tekint rá. Hetvenévesen, tizenkét év közszolgálat után először pihenni fog. Elmondása szerint a tisztségétől alkotmányellenesen fosztották meg, de az egész helyzetre a Jóisten akarataként tekint. Hozzátette, a feleségével a napokban költöznek ki a rezidenciából, ahol törvényi kötelezettség miatt laktak, de egyikük sem szeretett ott élni.

Zárásként hangsúlyozta, hogy Magyarországot nem tudja az Európai Unión kívül elképzelni. „Én ugyanúgy imádkozom Magyarországért, mint az Európai Unióért, hazánkat pedig nem tudom elképzelni e közösségen kívül.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk