Orbán Viktor az uniós elnökségről: a következő napokban „meglepő helyszínekről meglepő híreket” lehet majd hallani
Európa békéhez történő közelebb vitelét nevezte Orbán Viktor miniszterelnök a magyar uniós elnökség legnagyobb lehetőségének az M1 aktuális csatornán hétfő este sugárzott interjúban.
A kormányfő - aki az után adott interjút Brüsszelben, hogy Alexander De Croo ügyvezető belga miniszterelnöktől hétfőn átvette az Európai Unió soros elnökségét - azt mondta, Európa legnagyobb gondja ma az orosz-ukrán háború, ez a következő időszak legfontosabb kérdése is.
Az amerikai elnökjelöltek vitájában a republikánus elnökjelölt, Donald Trump világosan megmondta, 24 órán belül véget fog vet a háborúnak; ha ő győz, akkor minimum tűzszünet lesz. "Hogy abból lesz-e aztán tartós béke, az a jövő zenéje, de hogy nem az lesz, ami most van, az bizonyos" - jelentette ki a miniszterelnök.
Ezért Európának fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy előbb-utóbb az amerikaiak és az oroszok tárgyalni fognak egymással - jelezte. Hol lesz ebben a leosztásban Európa helye? Ki fogja képviselni az érdekeit? Egyáltalán melyek az érdekei? - sorolta a legfontosabb felmerülő kérdéseket.
Orbán Viktor azt mondta, ezekre a kérdésekre Magyarország nem tud válaszolni, az unió soros elnökeként azt tudja tenni, ami a mindenkori elnök feladata, hogy javaslatokat tesz az asztalra, segíti a 27 miniszterelnök döntését.
Úgy fogalmazott:
Arra a kérdésre, hogyan fogadták az európai vezetők az uniós elnökség mottóját, amelynek "trumpi áthallása" van, Orbán Viktor úgy fogalmazott: "lenyelték".
Úgy vélte, hogy ha az Egyesült Államok arra törekszik, hogy naggyá tegye saját magát, Európa pedig arról beszél, hogy a világpolitika szereplője akar maradni és a mostani hanyatlás helyett erősödni akar, akkor naggyá kell válnia.
A kormányfő erényként beszélt arról, hogy Magyarország a nemzetközi diplomáciában nyílt és egyenes, és az európai vitákhoz magyar karakterjegyként hozzá tudja adni azt, hogy nevén nevezi a dolgokat.
- jelentette ki.
Hozzátette: nem történik az, ami oly gyakori baj Brüsszelben, hogy tolvajnyelven, nehezen érthető módon, a brüsszeli buborék saját bürokratikus megközelítésében, és nagyon sok időt veszítve kerülnek asztalra ügyek, vagy az asztalra sem kerülnek.
Orbán Viktor szerint Magyarország ugyanakkor nem téveszt nagyságrendet, tudja, hol a helye a világban, ismeri az erényeit, hibáit és legjobb tudása szerint, amije van, hozzá is teszi Európa értékeihez, a következő fél évben ezt lehet várni a magyar elnökségtől. Lesznek meglepő dolgok - jelezte.
Az illegális migrációról szólva azt mondta, nem működik a "nagy csinnadratta" mellett elfogadott migrációs paktum, tovább kell lépni.
- tette hozzá.
A magyar elnökség egyik céljáról, az európai versenyképesség megerősítéséről azt mondta, hiba volt bevezetni nagy nemzetközi adókat, "az adók rossz dolgok", a gazdaság felpörgetéséhez a gazdaság szereplőit kell támogatni.
Azt mondta, revízió alá vennének olyan intézkedéseket, "amelyek állítólag arról szólnak, hogy egyes iparágakat, különösen az autóipart megvédjük a keletiekkel szemben". Közölte, az elnökség előkészítésekor tárgyalt a nagy autóipari gyárak vezetőivel, akik azt mondták, ők ezt nem akarják, mert amikor "visszaütnek" a keletiek, sokkal többet veszítenek.
Arról is beszélt, hogy radikálisan újra kell gondolni és át kell alakítani a zöldenergia-politikát, mert az elmúlt években annak az lett az eredménye, hogy Európa több kőszenet használ, mint előtte, az energiaárak pedig két-, háromszorosára nőttek.
Szerinte a magyar elnökség ideje alatt 120 jogalkotási dossziét kell majd előrevinni, 1500 munkacsoport ülést tartanak, 230 elnökségi rendezvény és 37 magas szintű tanácskozás lesz, valamint a 27 európai miniszterelnök csúcstalálkozója és a 47 európai miniszterelnököt és államfőt tömörítő Európai Politikai Közösség tanácskozása is Budapesten lesz.
A kormányfő az európai parlamenti választásokat értékelve azt mondta: Európában az emberek a változásra szavaztak, hiszen 27 országból 20-ban olyan pártok győztek, "akik azt mondták, hogy Brüsszelben a dolgok nem mehetnek így tovább". Értékelése szerint ezért bukott meg a belga miniszterelnök és a francia kormány is, valamint - folytatta - Németországban "is rezeg a léc".
Hangsúlyozta: minél nyilvánvalóbb a tény, hogy változtatni kell, annál inkább be fog következni a változás, ezért indítottak új európai frakciószövetséget. A Fidesz elnöke a magyar, osztrák és cseh részvétellel megalakult Patrióták Európáért egy olyan összeurópai, jobboldali és hazafias politikai szerveződésként jellemezte, amely a békét, a rendet, a biztonságot és a fejlődést képviseli, és amely gyorsabban lesz "nagy parlamenti képviselői csoport, mint azt most bárki gondolná".
"Még négy-öt nap és sokan fognak meglepődni" - jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve, hogy július 8-án lesz az alakuló ülésük, és a csatlakozását már bejelentő portugál Chega mellett, hamarosan egy olasz párt is csatlakozik.
A miniszterelnök szavai szerint
"Mi vagyunk azok, akik meg akarják javítani Európát" - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy az új frakciószövetség résztvevői olyan hazafiak, akik szenvedélyesen szeretik a saját hazájukat, és fontos nekik Európa.
Kiemelte: nem Európa ellenében, hanem a saját hazájuk érdekében akarnak erős európai együttműködést, viszont nem akarnak európai birodalmat, európai egyesült államokat, "egy szürke, Brüsszelből vezérelt masszát" és parancsuralmi rendszert. Nemzeti szuverenitást és függetlenséget akarunk a saját nemzeti zászlóink alatt - fűzte hozzá.
Értékelése szerint az európai emberek békét akarnak, de ehelyett háborút kapnak, mert az EU nem tudta megelőzni az orosz-ukrán háborút, és nem is tudta elszigetelni a konfliktust.
Emellett - folytatta - az európai emberek rendet és biztonságot akarnak, ehelyett azonban migrációt, és ebből fakadó terrorfeszélyt és bűnözést kapnak, a fejlődés, a gazdasági növekedés, az egzisztenciálisan is ígéretesebb élet helyett pedig stagnálás jellemzi az EU-t.
Orbán Viktor az Európai Bizottság élére ismét jelölt Ursula von der Leyen elmúlt öt éves teljesítményét "meglehetősen szerénynek" értékelte különösen a háború és migráció, illetve a zöld átmenet ügyében, és arra is emlékeztetett, hogy a bizottság időnként jogállamiságinak álcázott politikai támadásokat indított Magyarországgal szemben. Jelezte: ezért nem tudta támogatni, hogy von der Leyen bizottsági elnök maradjon.
Elmondta: az Európai Tanács élére jelölt António Costa volt portugál miniszterelnököt azért támogatta, mert hosszú évek óta a kollégája, és Magyarországgal "mindig rendes volt". Kaja Kallas észt miniszterelnök esetében pedig - akit az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének választottak - azért tartózkodott, mert nincs meggyőződve arról, hogy meg tudja oldani a feladatot, és Észtország erősen háborúpárti.
A kormányfő arra figyelmeztetett: "nem tűnik okos dolognak", hogy Olaszországot mint alapító államot kihagyták a csúcspozíciókról való egyeztetésekből. Emlékeztetett: Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnököt 2014-ben nem támogatták az angolok, és "Brexit lett a vége".
Hangsúlyozta: az olaszok joggal vannak fölháborodva, a nagy alapító tagállamokkal tisztességesen kell bánni, mert ha nem így tesznek, annak "előbb-utóbb mindenki meg fogja inni a levét".
