Orbán Viktor: A békeidőre jellemző 8 órás munkának vége
Romló háborús helyzet Ukrajnában, ajtón kopogtató háborús gazdasági válság és energiaválság, ez ma a kínálat az európai vezetők számára - fogalmazott Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában.
Először az európai uniós csúcsról beszélt, amelyen megadták Ukrajna tagjelölti státuszát. A miniszterelnök jelezte, hogy ez nem jelenti azt, hogy a tagfelvételi tárgyalások meg is kezdődnek, ehhez feltételeket kell teljesíteni, többek közt a magyar elvárásokat is, ez segíti az ott élő magyarok jogainak érvényesítését is. A kormányfő elmondta, hogy amikor az ukrán elnökkel beszélt telefonon, Volodimir Zelenszkij megköszönte Magyarország támogatását.
Orbán azt is megemlítette, hogy "hiába akarták vállvetve más országokkal", például Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal, hogy Bosznia-Hercegovina is tagjelölti státuszt kapjon, ezt még nem tudták elérni. Mint mondta, szerinte még mindig értetlenség, vagy nem kellő tudás mutatkozik az európai vezetőkben a tekintetben, hogy a balkáni országok unióba való felvétele milyen létszükséglet lenne a migrációs helyzetet figyelembe véve. Azt ígérte, hogy folytatják a küzdelmet az osztrákokkal, a szlovénokkal és a horvátokkal. Arra is kitért, hogy Magyarország továbbra sem támogatja a gázembargót, erről nem is hajlandó tárgyalni, mert nincs miről.
Az e heti NATO-csúcsról azt mondta, hogy "súlyosabb" volt. Orbán szerint lassan szembe kell nézni a realitásokkal, és bár a NATO még nem tart itt, de közelít ehhez a ponthoz. Mint mondta, hiába szállít több nyugati ország fegyvereket Ukrajnának, a háborúban a katona a legfontosabb, az meg fogytán.
- jegyezte meg a miniszterelnök. Elmondása szerint a NATO-csúcson még nem volt szó arról, mi lesz akkor, ha az ukrán front összeomlik, de a helyzet egyre rosszabb, Ukrajna már naponta 100-1000 katonát veszít a háborúban.
Orbán úgy véli, hogy hiába figyelmeztetett előre a háborúra Oroszország, az előkészítés semmiképpen nem ad elegendő választ és indokot arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat és nyílt háborút folytasson vele - akkor sem, ha az oroszok ezt különleges katonai hadműveletnek nevezik. Háborúról van szó, ahol tízezrek halnak meg, és Magyarország ebbe nem akar belekeveredni - jelentette ki.
Azt mondta, úgy jött haza a NATO-csúcsról, hogy hallotta a vészcsengőt a fejében. Figyelmeztetett, bár most még úgy tűnik, hogy a frontvonalban lévő ukrán városok messze vannak, távoli, idegen helyek, de ha gyorsan változik a katonai helyzet, olyan városok nevét fogjuk hallani, amelyeket ismerünk. Mert
Éppen ezért meg kell erősíteni Magyarország haderőképességét, ehhez pedig gyors képességfejlesztési munkát kell elvégezni.
Hozzátette, hogy emberfelettinek tűnő munkával kell radikálisan megnövelni a védőképességünket, ehhez megfeszített munkát fog kérni a honvédelmi minisztertől, a katonai vezetőktől és a beosztottjaiktól is.
Arra is kitért, hogy
Orbán kiemelte, hogy a védelemre való felkészülés években, jó esetben félévben mérhető, néhány hét alatt ezt nem lehet megtenni.
Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:
