HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: A 2026-os lehet a várható háború előtti utolsó választás Magyarországon

Ugyan egy háborúmentes karácsonyunk lesz, de a háborús veszély nem múlt el - többek között erről beszél a miniszterelnök a TV2 Tények című műsorának különkiadásában.


Ugyan egy háborúmentes karácsonyunk lesz, de a háborús veszély nem múlt el - figyelmeztetett Orbán Viktor miniszterelnök a TV2 Tények című műsorának különkiadásában hétfőn este.

A vele készült interjúban a kormányfő arról beszélt: attól függetlenül, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználásától visszakozott az Európai Unió, „az irány nem változott” Brüsszelben.

Most egy háborúmentes karácsonyunk lesz, de a háborús veszély nem múlt el, mert az EU - leszámítva Csehországot, Magyarországot és Szlovákiát - továbbra is „a háború felé mozdul, arra tart” - fogalmazott. Utalt arra, hogy a három országot kivéve a többi tagállam úgy döntött, Ukrajna két évre 90 milliárd eurót kaphat.

Mivel azonban „az uniónak nincs pénze”, úgy döntöttek, hogy a bankároktól kérnek kölcsön, „miközben tudjuk, hogy az a pénz, amit Ukrajnának adunk kölcsönbe, soha nem jön vissza” - jelentette ki.

Orbán Viktor rámutatott: a végén az uniós tagállamoknak kell helytállniuk a bankárok felé, s - miután a hitelfelvétel mögé garanciát kell tenni - az volt a kérdés, ki vállalja ezt. Ekkor mondták a szlovákok, a csehek és a magyarok, hogy ebben nem hajlandóak részt venni - emlékeztetett.

„Mi a saját adófizető polgáraink egyetlen adóforintját sem akarjuk betenni egy ilyen kétes kölcsönmanőverbe, (...) mi ebből kimaradtunk, a többiek meg benne vannak a slamasztikában”

- vélekedett a kormányfő. A magyar családoknak 400 milliárd forintjába került volna a brüsszeliek manővere, azaz ennyit sikerült spórolni a magyar családok számára - rögzítette Orbán Viktor.

A háborúhoz azért van jelenleg minden eddiginél közelebb Európa, mert az Egyesült Államokban Donald Trump nyerte a választásokat, s „pontosan azt csinálja, amit meghirdetett, (...) mindent meg fog tenni a béke érdekében” - mondta. És miután „az európaiak háborút akarnak, az amerikaiak meg békét, ezért (...) ellentét jött létre” - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy „az európaiak (...) a Trump-féle békekísérletek ellenére is folytatják Ukrajna felfegyverzését, finanszírozását, támogatását, sőt most már beszélnek odaküldendő békefenntartó csapatokról is”.

Orbán Viktor szólt arról, hogy jelenleg is folyó amerikai-orosz tárgyalások - Európa ellenzésének fényében is - könnyen lehet, hogy sikerrel zárulnak, és akkor az ukránokat is bevonva, tűzszünetet, de lehet, hogy tartósan békét is el lehet érni.

Szerinte ha az orosz vagyont elvették volna, az Európai Unió tagállamai „Oroszország nyílt ellenségeivé” váltak volna.

Kitért arra, a 27 uniós tagállamnak magáncégeken keresztül több vagyona van Oroszországban, mint az az orosz vagyon, amit Európában lefoglaltak.

Ha az oroszok elszánják magukat arra, hogy a náluk lévő nyugat-európai vagyont, beleértve a magyart is, elveszik, akkor az európaiak többet vesztenek azon, mintha ők vennénk el az Európában lévő orosz vagyont

- mondta.

Hozzátette:

Magyarországnak nagyon komoly vagyona van Oroszországban, egészségügyi, állategészségügyi, műszertechnológiai, energetikai cégeinek vagyontárgyai, így elemi érdeke, hogy ezek a vállalati vagyonok ne vesszenek oda.

Elmondta, Nyugat-Európában megbukott a nagy trükk, miszerint nem kerül pénzbe a háború, és a következő időszakban a pénzügyi kockázatok miatt „gyorsuló hangerővel” nyilvánul majd meg a nyugat-európai országok közvéleménye, amely gyorsan átbillen háborúellenes pozícióba.

Orbán Viktor rámutatott, az emberek tudják majd visszatartani a nyugat-európai vezetőket attól, hogy „belemasírozzanak egy háborúba”.

A miniszterelnök azt mondta, az egyik legélesebb választóvonal ma az európai és a magyar politikában az, hogy vannak háborúpártiak és vannak békepártiak.

„Európában például a németek háborúpártiak. Az Európai Néppártot a németek vezetik. Az Európai Néppárt frakcióvezetője, egyben az Európai Parlament legerősebb vezetője, az egy német. A bizottság elnökasszonya egy német. A német kancellár a legnagyobb tagállamot vezeti. Ők mind ugyanahhoz a klubhoz tartoznak, ez az Európai Néppárt. Ez a háborús párt” - hangoztatta a Tisza Pártot a néppárt „magyarországi lábának” nevezve.

Közölte, a másik oldalon vannak a Patrióták, amelyben csupa olyan párt van, amely békét akar.

Úgy összegzett, Magyarországon a Tisza Párt a háborús párt, a Fidesz-KDNP a békepárt, Európában az Európai Néppárt a háborús párt, a Patrióták pedig a békepárt.

A kormányfő azt mondta, a többségben lévő európai háborús párt bejelentette, hogy Európának 2030-ig készen kell állni arra, hogy megvív egy háborút Oroszországgal.

„Ha ez így van, márpedig most ez így van, akkor a várható háború előtti utolsó magyar parlamenti választás 2026-ban lesz Magyarországon. Ez lesz a háború előtti utolsó választás”

- fogalmazott, úgy értékelve, ennek a választásnak a háború vagy a béke lesz a fő kérdése.

Orbán Viktor azt mondta: Magyarországon a békepártiak vannak többségben, Magyarországon békepárti kormány van, Magyarország legnagyobb politikai ereje a Fidesz és a KDNP, van nemzetközi háttere ennek a politikai tábornak Európában, ez a Patrióták, akiknek van egy szövetségesük Amerikában, aki szintén békepárti, és nem fogjuk hagyni, hogy beletoljanak bennünket a háborúba.

A miniszterelnök felsorolta az elmúlt időszakban indított kormányzati programokat, egyebek mellett a fix háromszázalékos lakáshitelt, a kis- és középvállalkozóknak szóló, szintén fix 3 százalékos kamatozású hitelt, a családoknak a gyermekek után járó adókedvezmény két lépésben történő megduplázását, a 14. havi nyugdíj elindítását, a két- és háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességét.

Orbán Viktor azért is nevezte fontosnak ezeket az intézkedéseket, mert „háborúra készülődős korszakban” csak a magyar kormány tesz ilyet, Nyugat-Európában nem ezt csinálják, a meghirdetett brüsszeli gazdaságpolitika arról szól, hogy átállnak a hadigazdálkodásra. Magyarország az ellenkezőjét csinálja, és az idő majd eldönti, ki döntött jól - mondta.

A Tisza Párt csomagja pont az, amit a brüsszeliek csinálnak, „mi meg annak az ellenkezőjét csináljuk”

- jelezte a miniszterelnök.

Hozzátette, „erre a brüsszeli útra nem szabad rálépni Magyarországnak”, mert akkor nincs 14. havi nyugdíj, sőt 13. havi sincsen, nincs családtámogatási rendszer, nincs a fiataloknak első otthonteremtés, nincs a kis- és középvállalkozóknak fix 3 százalékos hitel.

Az amerikaiak szankció alá helyezték azokat a cégeket, amelyek orosz olajat és gázt vásárolnak - emlékeztetett Orbán Viktor, hozzátéve Magyarország ez alól felmentést kapott az amerikai elnökkel kötött megállapodása alapján, amely elmondása szerint addig él, „amíg ő az elnök ott, a miniszterelnök meg én vagyok itt”.

Az oroszokkal pedig meg kellett állapodni arról, hogy bár katonai csapások érik az orosz energetikai létesítményeket, azt a mennyiségű gázt és olajat, amit mi akarunk és le vagyunk szerződve, meg fogjuk kapni. Erre kaptunk garanciát - emelte ki a miniszterelnök. Utána el kellett menni Isztambulba, és meg kellett egyezni a török elnökkel, hogy Oroszországból déli irányba - az ukránokat kikerülve - érkező gázt a törökök eljuttassák a csőrendszeren Magyarországra - folytatta a kormányfő.

A következő évekre Európa legolcsóbb rezsijét, amit a magyarok fizetnek, tudjuk garantálni, ha ez a kormány marad - jelentette ki.

Orbán Viktor hozzátette: van egy másik felfogás is, a Tisza Párt és Brüsszel együtt, akik azt mondják, hogy nem szabad ilyen rezsitámogatási rendszert csinálni. A miniszterelnök szerint az igaz, hogy a rezsicsökkentés eltéríti az árakat a piaci áraktól, de az emberek javára teszi ezt.

A Tisza és Brüsszel azonban azt gondolja, hogy vissza kell térni a piaci árakhoz, meg ahhoz, ami Nyugat-Európában van, és a magyar embereknek is magasabb rezsit kell fizetniük - mondta.

Orbán Viktor szerint azonban még ha papíron valami elméletből le is vezethető mindez, „a valóságban megöl bennünket”, tehát nem szabad ilyet csinálni.

Beszélt arról is, hogy azt akarják, Magyarország nagy legyen és legyen oka az önbecsülésre, dicsőségre. Tiszteletet kiváltó nagy nemzet vagyunk és ez legyen nyilvánvaló az egész világ számára.

A kormányfő célként jelölte meg, hogy eközben legyenek nagy gazdasági sikereink, ez nemcsak gazdasági szinten jó, hanem a magyar családokat is gazdagítja. A magyarok legyenek jómódúak - foglalta össze a kormányfő, aláhúzva: ő erre vállalkozott.

Rámutatott: ehhez fel kellett rúgni jó néhány tabut, teljesen új adórendszert kellett bevezetni, a családokat kellett a középpontba állítani, az IMF-et haza kellett küldeni, a nagy multikat be kellett vonni a közteherviselésbe és még nagyon sok munka van, hogy elérjenek oda, hogy elmondhassák: a magyarok egy jómódú családokból álló nemzet.

Felidézte, hogy ma átadtak egy autópályaszakaszt, és jelezte, hogy fognak még építeni sok száz kilométer autóutat, autópályát és megkezdődnek hatalmas vasútépítési munkálatok is. Bevezetik több lépésben a családok adómentességét, 15 ezernél vannak az első otthonteremtési szerződéseknél, amit fel fognak futtatni messze százezer fölé - sorolta.

Kiemelte:

dacára annak, hogy Magyarország nagyon nehéz nemzetközi környezetben van, nem akarja feladni azt az álmát, hogy a 20. század elvesztése után meg akarja nyerni a 21. századot. Utóbbiból már eltelt 25 év, nincs vesztegetni való idő

- figyelmeztetett.

A magyar családoknak békességet kívánt az ünnepekre. Kiemelte a Szentírásból: „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. Magunkat is szeretni kell, de az önszeretet, az nem önimádat - hangsúlyozta, azt javasolva a magyaroknak, azt tanulják meg, erősítsék magukban, hogy vannak dolgok, amiket elértünk és ezeket meg kell becsülni.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Menesztették Kovács Zoltánt a Nimród Vadászújság éléről, nem fogadta jól a hírt
A már nem Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászkamara közös ülésen döntött a volt kormány államtitkárának felmentéséről, a közpénzzel támogatott kiadóval is szerződést bontanak. Kovács gonoszságról és ostobaságról ír.


Kedden, június 23-i hatállyal felmentették a Nimród Vadászújság főszerkesztői feladatai alól Kovács Zoltánt, a korábbi kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárát – írta a Telex. A döntést az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara közös, rendkívüli elnökségi ülésén hozták meg.

A menesztésére a Nimród Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben reagált a volt főszerkesztő. Üzenetében köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a munkáját. „Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt 7 évben velünk volt és őszintén gondolta, hogy a vadászat ügyében nincs pártpolitika csak józan szakmai megfontolások; büszkék lehetünk arra, amit végeztünk!”

Mindenki másnak pedig Fekete István szavait küldte: „Nem csoda, hogy annyi baj van a világon, mert az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb.”

A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el. Az ideiglenesen kinevezett főszerkesztő munkáját Imre János, a Védegylet felügyelőbizottsági elnöke és Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként.

Az elnökség arról is döntött, hogy felmondja a lap kiadói szerződését az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel, amit a „megváltozott külső körülményekkel” indokoltak.

A közlemény szerint a lap megjelenése és működése a változások alatt is folyamatos marad, és a tervek szerint a Nimród októbertől is megjelenhet.

Az ülésen egy másik döntés is született:

a szeptember 5-ére tervezett Országos Vadásznapot technikai és anyagi okok miatt nem tartják meg, helyette a hatvani Vadász-Gyermeknap kap országos eseményi rangot.

Korábban megírtuk azt is, hogy Május 20-án Bárándy Péter váltotta Semjén Zsoltot az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki székében. A lemondást szintén a „megváltozott körülményekkel” indokolták.

Június elején a HVG cikke pedig arról számolt be, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. a 2021-es vadászati világkiállítás után is jelentős állami forrásokhoz jutott: a cég 2025-ben 700 millió forint költségvetési támogatást kapott. A társaság tevékenységének súlypontja a Nimród kiadásához és a kapcsolódó utókommunikációhoz kötődött, ami rávilágít arra, hogy a vadászok lapját jelentős mértékben közpénzből finanszírozta az előző kormány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes: Soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási tervének azon részét kritizálta, amely 12 évben maximálná a képviselői mandátumot. Felemlegeti, hogy visszalépett a Tisza Párt javára, és Magyar Péter azt mondta, ezért erkölcsi alapja lesz az indulásra.


Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?”

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Mindazonáltal szerinte „sosem lesz tartósan demokratikus, jogállami, polgári öntudata a magyar társadalomnak, ha mindig adminisztratív eszközökkel, a feje felett hatalomtechnikázik minden választott vezetője. Ez sem Orbántól, sem senki mástól nem tűrhető el” – írta.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson, vagy ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – szögezte le.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábort nemzetközi emberi jogi díjjal tüntették ki
A lelkész Budapesten vette át az Ebru Timtik-díjat, amelyet egy éhségsztrájkban elhunyt török jogvédőről neveztek el. Iványi ellen február óta büntetőper folyik hivatalos személy elleni erőszak vádjával.


Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.

A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.

„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki.

Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára.

Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett.”

A zsűri szerint éppen e tevékenységek miatt váltak Iványi és intézményei politikai, adminisztratív, pénzügyi és büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá.

„Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek.”

„Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.”

Az indoklás szerint az Iványi ellen indított büntetőeljárás túlmutat egyetlen személy üldözésén. „Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”

A díjat a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) adták át az International Fair Trial Day konferencia keretében, amelynek idei fókuszországa Magyarország volt.

Az elismerés indoklásában is említett büntetőeljárás 2026. február 9-én kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, a legutóbbi, 2026. május 4-i tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása zajlott.

A Szeretlek Magyarország pár nappal később interjút készített a lelkésszel, ezt itt tudjátot elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk