HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter a társadalmi különbségekről: Orbán Viktorék egy dél-amerikai típusú országot hoztak létre

A Tisza Párt elnöke a Gyurcsány-korszak végéhez hasonlította a jelenlegi helyzetet. Sokkoló adatokat közölt a leggazdagabbak vagyonának duplázódásáról is.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. december 22.



Kéri László pontosan egy évvel az előző beszélgetésük után látta vendégül Magyar Pétert, aki emlékeztetett: az adás pillanatában már csak 111 nap van hátra a választásokig. A Tisza Párt elnöke az elmúlt évet értékelve elmondta, a legkellemesebb pillanatoknak azokat a ritka délutánokat tartja, amikor a telefonját kikapcsolva gyerekeivel lehetett, míg a legkellemetlenebb eseményt nem tudott kiemelni, mivel folyamatos készenléti állapotban dolgoznak.

Magyar Péter szerint az út, amin járnak, legalább olyan fontos, mint a cél, és úgy véli, az ország 2024 eleje óta jelentős változáson ment keresztül. Bár az apátia helyett egyre erősebbnek érzi az embereket, nem tagadta a nehézségeket sem. „Az éjszaka pirkadat előtt a legsötétebb, a bukás előtt álló hatalom akkor a leggonoszabb” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy kollégáit is arra tréningezi, hogy a választásokig hátralévő időszakban mindenre készüljenek fel.

A beszélgetés során szóba került egy friss bírósági döntés is, amely megtiltotta a kormánypárti propagandának, hogy a Bors „hazug különszámát” terjessze. Ezt a döntést Magyar példátlannak nevezte, és úgy véli, ez is jelzi a rendszer erkölcsi válságát. A politikus párhuzamot vont a jelenlegi helyzet és a Gyurcsány-korszak vége között, mondván: a hatalom birtokosai is tudják, hogy ennek vége van.

„Ezt nem lehet túlélni, ezt nem lehet megúszni. Itt kell politikai felelősséget vállalni, másfajta felelősséget is vállalni” – jelentette ki.

Magyar Péter beszélt a személyét érő támadásokról is, amelyeket igyekszik leválasztani a magánéletéről. Híveinek azt tanácsolja, ne vegyék magukra a kormányzati kommunikáció „aljasságait”, és ne engedjék, hogy a Fidesz narratívája érvényesüljön. „Felnőttnek kell nézni a magyar embereket. Nem kell ebbe a hazugságcunamiba belemenni, amit a kormány művel” – mondta.

A Tisza Szigetek kapcsán elmondta, hogy számuk már jóval 2500 felett van, és a választási győzelem után is fontos szerepet szán nekik: egyfajta erkölcsi iránytűként és a számonkérés eszközeként működnének tovább. Magyar Péter hangsúlyozta a külföldön élő magyarok szavazatának fontosságát is. Arra kéri a diaszpórában élőket, hogy jöjjenek haza szavazni, vagy regisztráljanak a külképviseletekre, mert szerinte a választás kimenetele szoros lehet.

A kormányzati felkészüléssel kapcsolatban elmondta, hogy már az EP-választások óta zajlik a szakmai munka, több ezer szakértő bevonásával. Az első és legfontosabb feladatnak az ország működőképességének garantálását és az uniós források hazahozatalát tartja. Ez utóbbi érdekében azonnal csatlakoznának az Európai Ügyészséghez és visszaállítanák az igazságszolgáltatás függetlenségét. A jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját élesen bírálta az eladósodás miatt. „Ez egy árulás, amit Orbán Viktorék csinálnak” – fogalmazott Magyar, utalva a magas kamatozású hitelekre és az uniós pénzek elvesztésére.

Kéri László kérdésére, miszerint miért nem beszél többet a Brüsszelben töltött kilenc évéről, Magyar kifejtette: megszerzett tapasztalatai miatt pontosan ismeri az uniós döntéshozatalt. „Én kívülről-belülről ismerem Brüsszelt, annak minden hibájával és előnyével” – mondta, hozzátéve, hogy ez a tudás és kapcsolatrendszer előnyt jelenthet egy esetleges kormányváltás után.

A külpolitikát érintve megerősítette a székesfehérvári beszédében elhangzottakat: Európában látja Magyarország helyét, szemben a kormány „hintapolitikájával”. Úgy véli, a Fideszt meglepte a Tisza Párt szervezettsége és a jelöltek száma, ezért folyamodnak olyan eszközökhöz, mint a „hazug lejárató kampányok” vagy a nem létező, 600 oldalas programjuk „leleplezése”. A gyermekvédelmi botrány kapcsán úgy véli, ez nem pártpolitikai kérdés, hanem olyan ügy, ami a Fidesz-szavazókat is megrendítette. „Ha egy hatalomról kiderül, hogy tudott arról, hogy több ezer gyereket tettek tönkre (...) és hogy semmit nem tettek, (...) akkor az egy hatalomnak a vége” – jelentette ki.

Az országjárás tapasztalatairól szólva Magyar Péter elmondta: olyan mértékű szegénységgel találkozott, ami sokkoló, miközben a leggazdagabbak vagyona megduplázódott.

„Egy dél-amerikai típusú országot hoztak létre Orbán Viktorék” – vélekedett a társadalmi különbségekről.

A migráció kapcsán leszögezte: a Tisza Párt szigorú és következetes politikát folytatna, megtartanák a határkerítést, és nem támogatnák a migránskvótákat, ugyanakkor élesen bírálta a kormányt az embercsempészek szabadon engedése és a vendégmunkások betelepítése miatt. „A Tisza soha nem támogatott, és nem is támogat sem migránspaktumokat, sem migránskvótákat” – szögezte le.

Végezetül arra kérte a választókat, hogy a karácsonyi időszakban is beszélgessenek a politikáról a családjukkal, és érezzék át a döntésük súlyát. Ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülésük esetén minden magyart képviselni fognak, világnézettől függetlenül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Perintfalvi Rita: Gulyás Gergely feljelentett rágalmazásért, az ügyészség meghallgatás nélkül vádat is emelt
A teológus a közösségi médiában fakadt ki a történtek miatt. A hatalom szerinte ezzel akarja büntetni a rendszerkritikus nyilatkozatai miatt.


Perintfalvi Rita teológus, író egy vasárnapi Facebook-posztban közölte, hogy állítása szerint Orbán Viktor egyik vezető minisztere büntető feljelentést tett ellene. Hétfő reggel meg Facebook-oldalán meg is nevezte ezt a minisztert: állítása szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter rágalmazásért feljelentette, az ügyészség pedig rögtön vádat is emelt ellene.

Perintfalvi azt állítja, a vádirat a személyes meghallgatása vagy bármiféle nyomozati cselekmény nélkül íródott meg, és abban kinyilvánították, hogy amit korábban Gulyás Gergelyről leírt, az „valótlan”.

Azt is közölte, hogy a január 23-ra kitűzött személyes meghallgatást a választások utánra, április 20-ra halasztották. Állítása szerint Gulyás Gergely már jelezte, hogy nem vesz részt a tárgyaláson.

Az író szerint sorozatos támadás alá vette őt a hatalom, így akarják büntetni a rendszerkritikus megnyilvánulásai miatt.

„Azt hiszem, hogy most az én ügyemben ki fog derülni, mennyire érett be Orbán Viktor március 15-i vetése, a bírák és az ügyészség nyílt megfenyegetése. Kíváncsi vagyok, van-e még bármi esély arra, hogy győzzön az igazság Pusztaputyinisztánban…” – írja Perintfalvi Rita.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hiába szavazott nemmel Magyaroszág, döntött az unió: 2027-től teljesen betiltják az orosz gázimportot
A tilalom lépcsőzetesen lép életbe, hogy elkerüljék a piaci sokkot. Vészhelyzet esetén azonban az Európai Bizottság legfeljebb négy hétre felfüggesztheti a szankciót. Magyarország nem támogatta a rendeletet, a kormány már korábban jelezte, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az ügyben.


Hétfőn az Európai Unió 27 tagállama hivatalosan elfogadta azt a rendeletet, amely hat hét múlva elindítja az orosz vezetékes gáz és a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának fokozatos betiltását – közölte az Európai Tanács.

A szavazáson a 27 országból 24-en voksoltak igennel, Magyarország és Szlovákia nemmel, Bulgária pedig tartózkodott.

Bár az ilyen horderejű uniós határozatokhoz általában egyhangú döntésre van szükség, ezt a tilalmat úgy alakították ki, hogy elfogadásához elegendő legyen a minősített többség. Ehhez olyan kereskedelmi és energetikai jogszabályi kereteket alkalmaztak, amelyek kizárják a nemzeti vétó lehetőségét. Ez tette lehetővé a javaslat elfogadását Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára is. Hazánk és szomszédos országunk nemmel szavazása nem volt meglepetés, hiszen nagymértékben függünk az orosz energiaimporttól. Magyarország már korábban jelezte, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az ügyben.

Az új szabályok az energiaellátás hatékony ellenőrzésére és diverzifikálására is kiterjednek.

„Mától az uniós energiapiac erősebb, ellenállóbb és diverzifikáltabb lesz. Leszámolunk az orosz gáz káros függőségével, és a szolidaritás és együttműködés szellemében nagy lépést teszünk egy önálló energiaunió felé”

– mondta Michael Damianos, Ciprus energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere.

A rendelet a hivatalos lapban való közzétételt követő napon lép hatályba, a tilalom pedig hat héttel ezután kezdődik.

A teljes tilalom az LNG-importra 2027 elejétől, a vezetékes gáz behozatalára pedig 2027 őszétől lesz érvényes.

A tagállamoknak a gáz uniós beléptetése előtt ellenőrizniük kell annak származási országát. A szabályszegőket komoly bírságok sújthatják: magánszemélyeket legalább 2,5 millió euróra, a cégeket pedig legalább 40 millió euróra, a teljes világméretű éves árbevételük legalább 3,5 százalékára, vagy a becsült ügyletforgalom 300 százalékára büntethetik.

A meglévő szerződésekre átmeneti időszak vonatkozik, hogy mérsékeljék az árakra és a piacokra gyakorolt hatást.

Eközben a tagállamoknak március 1-jéig nemzeti terveket kell készíteniük a gázellátásuk diverzifikálására és az orosz gáz kiváltásának lehetséges kihívásaira.

A vállalatoknak értesíteniük kell a hatóságokat és a Bizottságot a még meglévő orosz gázszerződéseikről. Azoknak az uniós országoknak is diverzifikációs terveket kell benyújtaniuk, amelyek még mindig importálnak orosz olajat.

Kihirdetett vészhelyzet esetén, ha az ellátásbiztonság súlyosan veszélybe kerül, a Bizottság legfeljebb négy hétre felfüggesztheti az importtilalmat. A Bizottság emellett azt is tervezi, hogy javaslatot tesz az orosz olajimport 2027 végéig történő kivezetésére.

Az uniós vezetők a 2022. márciusi versailles-i nyilatkozatban állapodtak meg abban, hogy a lehető leghamarabb megszüntetik az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőséget. Ennek következtében az elmúlt években jelentősen csökkent az Oroszországból az EU-ba irányuló gáz- és olajimport. Míg az olajimport a jelenlegi szankciók miatt 2025-re 3 százalék alá esett, az orosz gáz 2025-ben még mindig az uniós import becslések szerint 13 százalékát teszi ki, ami évente több mint 15 milliárd eurót jelent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Anita visszavágott Szijjártónak: „Miért támogatott volna a kormány egy NATO-tisztségre olyan jelöltet, akit Ön most kifogásol?”
Alig mutatta be Magyar Péter új külügyi arcát, a kormány máris támadást indított. Orbán Anita szerint a tények önmagukért beszélnek, és a kormány saját magát cáfolja meg.


Orbán Anita Facebook-posztban reagált Szijjártó Péter szombati kijelentésére. A TISZA Párt hétvégén bejelentett külügyi vezetőjének bejegyzése szerint a külügyminiszter azt állította, „nagy nyugati energiacégek érdekében lobbizva” próbálta rávenni a kormányt arra, hogy Magyarország ne vásároljon több olcsó orosz gázt.

A tények tisztázásaként Orbán Anita közölte: 2015 és 2020 között dolgozott energiacégeknek, és bár a miniszter „nyugati” cégekről beszél, nem teszi hozzá, hogy amerikai vállalatokról volt szó.

„Ha valóban történt volna bármilyen lobbitevékenység az Ön irányába, annak 2015 és 2020 között kellett volna megtörténnie. Ehhez képest a magyar kormány 2020 májusában támogatta a NATO főtitkárhelyettesi jelölésemet, a folyamat pedig 2020 augusztusában zárult le.

Miért támogatott volna a magyar kormány egy NATO-tisztségre olyan jelöltet, akinek tevékenységét Ön most kifogásolja?”

– teszi fel a kérdést a posztban.

Az események időrendjét firtatva azzal folytatja, hogy a NATO-folyamat lezárását követően, 2020 októberében szerződést írt alá a Vodafone-nal, és ezzel maga mögött hagyta az energetikai szektorhoz kötődő szakmai pályafutását, amely szerint 2010 és 2015 között a magyar kormány energiabiztonsági utazó nagykövete volt, 2015 és 2020 között pedig amerikai LNG-cégeknél, többek között a Cheniere-nél és a Telluriannál dolgozott.

„Ez a valós időrend, ami önmagáért beszél” – húzta alá.

Magyar Péter szombaton mutatta be Orbán Anitát a párt új külügyi és energiapolitikai arcaként. Erre reagálva állította a külgazdasági és külügyminiszter, hogy Orbán korábban lobbitevékenységet folytatott az orosz gázvásárlások ellen, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig addig ment, hogy „ügynöknek” nevezte.

A vita során előkerült egy 2020-as külügyi levelezés is, amely szerint Szijjártó „támogatja Orbán Anita jelölését” egy NATO-főtitkárhelyettesi pozícióra. Az RTL és a Telex által is ismertetett levelekre a Külügyminisztérium azt válaszolta, azért támogatták akkor, mert egyetértett a kormány politikájával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bill Clinton a minneapolisi gyilkosságokról: Elfogadhatatlan, el lehetett volna kerülni, a felelősök hazudtak nekünk
A korábbi amerikai elnök azt üzente, soha nem gondolta volna, hogy Amerikában ilyen szörnyűségek megtörténhetnek. Úgy érzi, történelmi pillanatokat él meg az ország Renee Good és Alex Pretti lelövése után.


„Életünk során csupán néhány olyan pillanat van, amikor döntéseink és cselekedeteink meghatározzák a következő évek történelmét. Ez egy ilyen pillanat.

Ha 250 év után feladjuk szabadságunkat, lehet, hogy soha többé nem kapjuk vissza”

– posztolta hétfőn az X-en Bill Clinton. A korábbi amerikai elnök elfogadhatatlannak nevezte a minneapolisi eseményeket, és egyenes azt írja, soha nem gondolta volna, hogy Amerikában ilyen szörnyűségek megtörténhetnek.

„Embereket hurcoltak el otthonaikból, gyerekeket is beleértve. Békés tüntetőket letartóztattak, megvertek, könnygázzal támadtak meg, és ami a legfájdalmasabb, Renee Good és Alex Pretti esetében lelőtték és megölték őket”

– emlékeztet a volt elnök.

„Mindez elfogadhatatlan és el kellett volna kerülni. A helyzetet tovább rontja, hogy

a felelősök minden alkalommal hazudtak nekünk, és azt mondták, ne higgyünk a saját szemünknek”

– fogalmazott Bill Clinton.

A volt demokrata elnök hozzátette, hogy szerinte „mindannyiunk feladata, hogy kiálljunk, hangot adjunk véleményünknek, és megmutassuk, hogy nemzetünk még mindig a népé.”

A Clinton által meg is nevezett két áldozatot szövetségi ügynökök lőtték le Minneapolisban, ahol az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a tüntetések. Január 7-én a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) egyik ügynöke lőtt le egy 37 éves nőt, Renee Nicole Goodot. A szövetségi hatóságok szerint a nő szándékosan ráhajtott az ügynökökre, hogy elgázolja őket, de a szemtanúk és a helyszíni videófelvételek szerint éppen menekülni próbált, amikor az egyik ügynök három lövést adott le az autójára.

Január 24-én a 37 éves Alex Prettit szintén a határőrség ügynökei lőtték le, miután földre teperték. A kórházi ápolóként dolgozó férfi egy másik tiltakozó segítségére sietett, de az ICE azt állította, hogy fegyverrel közelített, és meg akarta támadni az ügynököket. Az esetről készült felvételek és két szemtanú vallomása viszont nem ezt a magyarázatot erősíti meg. A minnesotai hatóságok később azt is cáfolták, hogy a szövetségi akció eredeti célpontjának jelentős bűnügyi múltja lett volna.

A szövetségi kormányzat kitart a saját verziója mellett. Kristi Noem belbiztonsági miniszter szerint Pretti erőszakosan ellenállt, az ügynökök az életüket védték. Ezzel szemben Brian O'Hara, Minneapolis rendőrkapitánya azt nyilatkozta, nincs bizonyíték rá, hogy Pretti előrántotta volna a fegyverét. Az ügyben vasárnap egy szövetségi bíró elrendelte, hogy a Belbiztonsági Minisztérium őrizzen meg minden bizonyítékot, miután a helyi nyomozók a vizsgálat akadályozására panaszkodtak - írja a CBS News.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk