HÍREK

Orbán uniós vezetőknél vizitel, Scholz és Meloni után Emmanuel Macronhoz is ellátogat

Hivatalosan a júliussal kezdődő magyar EU-elnökségről lesz szó. Ugyanakkor ezekben a napokban dől el az is, hogy kik lesznek az EU legfontosabb intézményeinek következő vezetői.


Orbán Viktor a keddi római tárgyalásai után azonnal Párizsba veszi az irányt, szerdán ugyanis már Emmanuel Macron francia elnökkel tart megbeszélést. Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke erről azt mondta:

A két vezető a július elsején induló hat hónapos magyar EU-elnökség célkitűzéseit tekinti át.

A miniszterelnöknek néhány napon belül ez lesz a harmadik fontos tárgyalása: mielőtt hétfőn Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknél járt volna, múlt pénteken Olaf Scholz német kancellárral is találkozott.

Az uniós turné jó eséllyel nem független attól, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői éppen az uniós intézmények következő vezetőinek személyéről egyeztetnek. Legutóbb múlt hétfőn ültek le erről tárgyalni, akkor azonban nem jutottak eredményre. Június 27-28-án mindenképpen dönteniük kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik
JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.


Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.
Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?

Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: 30 percet késik az InterCity, a légkondi se működik, sosem látott krízis van kialakulóban a vasúton
A politikus összeszedte 5 pontban, hogy mi az, ami a MÁV jelenlegi problémáiból ebből a közlekedési miniszter, Lázár János felelőssége. Ezt írta Vitézy a Facebook-oldalán.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. július 17.



A BKK volt vezérigazgatója a legfrissebb Facebook-posztjában akadt ki a MÁV-ra, és egy hosszú bejegyzésben ment neki Lázár János közlekedési miniszternek.

„30 percet késik az InterCity, a légkondi se működik – mindennapos élmény. Vajon a helyzet romlik, vagy csak ez a MÁV, ilyen volt eddig is, csak hozzá kéne szoknunk?”

– kezdte bejegyzését Vitézy.

„A válasz világos: látványosan romlik a helyzet. 2024 júniusában a magyar InterCity-k 42,9%-a volt “pontos”, azaz késett kevesebbet, mint 5 perc - tehát a távolsági vonatok 57,1%-a ennél többet. Ez az adatok gyűjtése óta mért legrosszabb érték, ilyen pontatlan évtizedek óta nem volt a MÁV”

– tette hozzá a volt közlekedési államtitkár.

Szerinte az elmúlt két év döntései azonban jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy sosem látott krízis van kialakulóban a vasúton.

A szakember ezek után összeszedte 5 pontban, hogy mi az, ami ebből a jelenlegi közlekedési miniszter felelőssége.

„1. Leállt minden érdemi vasúti nagyberuházás, megszűntek az ezzel foglalkozó állami cégek, rohamosan romlanak a pályaállapotok - miközben kétséges értelmű autópályák és gyorsforgalmi utak fejlesztésére továbbra is százmilliárdokat költenek.

2. Leállítottak minden járműbeszerzést, visszamondták az új mozdonyokat, lemondták az új motorvonat- és IC-beszerzéseket, ráadásul egy új, központosított beszerzési rendszer miatt a régi járművek karbantartása is kritikussá vált.

3. Az olcsó vármegye- és országbérletek hatására jelentős bevétel tűnt el a rendszerből.

4. Az országos közlekedésszervező létrehozását lelőtték, semmilyen megrendelői kontroll nincs az állami monopóliumként működő MÁV fölött, lényegében egy államszocialista modellben működik a rendszer Európában egyedüliként.

5. A folyamatos átszervezések, költöztetések, miniszteri ugráltatások hatására a MÁV-csoport rosszabb szervezeti és morális állapotban van, mint a rendszerváltás óta bármikor.”

Ezek után így zárt sorait:

A magyar vasút helyzete tehát nem csak stagnál, hanem látványosan romlik. Az “elműködött ez így eddig is, nem kell ezzel foglalkozni” típusú kormányzati hozzáállás a vasút kapcsán már nem működik tovább - azt hiszem, fontosabb probléma ez, mint a Fanta narancstartalma.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Újabb pofon Orbán Viktornak: a német miniszterek is bojkottálhatják a budapesti EU-találkozókat
A magyar miniszterelnök nem bejelentett útjai szkepticizmust és ellenállást váltottak ki az EU-tagállamok körében. Észtország, Finnország, Litvánia és Svédország már jelezte, hogy nem küldi el magas rangú minisztereit Budapestre.


Egyre több ország dönt úgy, hogy nem küldi el minisztereit a budapesti informális találkozókra, amelyek az EU finanszírozásától kezdve a bolygó megmentéséig számos témát érintenek. Az Euractiv honlapjának értesülései szerint Németország sem tervezi, hogy magas rangú képviselőit delegálja ezekre az eseményekre.

A portál 15 német minisztériumot keresett meg, de egyik sem erősítette meg részvételi szándékát. Több minisztériumban még nem született döntés, míg mások már most kizárták, hogy minisztereik részt vegyenek a találkozókon.

Észtország, Finnország, Litvánia és Svédország már jelezte, hogy nem küldi el magas rangú minisztereit Budapestre. Hollandia eseti alapon dönt a részvételről, Lettország és Szlovénia pedig hasonlóképpen mérlegelik a részvételt.

Christian Lindner pénzügyminiszter és Cem Özdemir földművelésügyi miniszter hétfőn bejelentették, hogy fontolóra veszik magyarországi látogatásuk lemondását. Hasonló álláspontot képvisel a német külügyminisztérium is.

„A magyar miniszterelnök nem bejelentett útjai szkepticizmust és ellenállást váltottak ki az EU-tagállamok körében. A német kormány intenzív egyeztetéseket folytat a lehetséges reakciókról, beleértve az informális tanácsüléseken való részvétel kérdését is”

– nyilatkozták az uniós diplomaták az Euractivnak.

(via 444.hu)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Súlyos anorexiától a pszichológusi diplomáig: Balogh Levente lánya direkt nem milliárdos apja útját választotta
Harmadik diplomáját szerezte meg Balogh Szimonetta. Hamarosan iskolapszichológuskéjt helyezkedhet el, de a doktorit is meg akarja csinálni.


Az Ázsia Expresszben megismert Balogh Szimóna nemrég szerezte meg a mesterdiplomáját pszichológiából.

Gelencsér Timi versenytársa korábban bevallotta, hogy súlyos anorexiával küzdött 17 évesen, ami miatt pszichiátriára került. Most a saját tapasztalatai alapján szeretne másokon segíteni.

Nem volt egyszerű útja a diploma megszerzéséig. A Best magazinnak mesélt arról, miért van már három diplomája is, és mit szólt az édesapja a pályaválasztásához.

Gimnázium után teljesen más irányt választott: politológiát és nemzetközi tanulmányokat tanult Angliában. Sikeresen el is végezte a szakot, de csak utána jött a felismerés.

„Megszereztem az első diplomám, elhelyezkedtem egy nagykövetségen, majd amilyen gyorsan csak lehetett, leléceltem”

– mesélte nevetve Szimóna, aki tanulmányai alatt azt hitte, megváltja majd a világot a szakmájában.

Erős nyelvtudása miatt kézenfekvőnek érezte a munkát, hiszen kéttannyelvű iskolában tanult meg spanyolul és anyanyelvi szinten beszélt angolul.

„Miután felmondtam, fogalmam sem volt, hogy mit kezdjek magammal. Elmentem egy jógatáborba, ami persze több volt annál, az volt a célja, hogy megtanítson kapcsolódni önmagunkkal.

Ez végül sikerült, ugyanis azzal állítottam haza apuékhoz, hogy továbbtanulok, jelentkezem pszichológia szakra. Jó persze nem rohantam le egyből őket, tudtam, észérvekre lesz szükség, hogy támogassanak”

– számolt be útjáról a 28 éves Szimi, aki prezentációt készített a szüleinek, hogy meggyőzze őket, hogy ez az ő útja. Végül sikeres volt a terve, és a szülei rábólintottak a továbbtanulásra, de azért szkeptikusak voltak.

„Főleg apa, »rendben, ha ezt szeretnéd, támogatunk, de csak akkor, ha végigcsinálod«”

Idővel egyértelmű lett számára, hogy a pszichológia az útja, mert ő is súlyos problémákkal küzdött korábban.

„Ugye, még a gimnázium alatt anorexiával küzdöttem, akkor több hónapot töltöttem pszichiátrián. Sok más velem egykorú fiatalabb lány volt ott, és már akkor is éreztem, hogy szeretnék nekik segíteni.

Később, amikor már túl voltam a betegségen, jó pár anyuka keresett meg azzal, adjak tanácsot, mert a lányaik is hasonló cipőben járnak. Szóval egy idő után adta magát, hogy pszichológia az én utam.”

– mondta.

Ha minden jól megy, Szimi hamarosan már iskolapszichológusként fog dolgozni, majd később saját praxist szeretne indítani.

„Ebben nagyon tudatos vagyok, éppúgy, mint jó apám. Különben sokban hasonlítunk, még ha más hivatást is választottam. Ez nagy részben szándékos volt. Nem akartam az árnyékában dolgozni. És nem is való nekem a kereskedelem”

– vallotta be, majd hozzátette, hogy sokkal szolidabb, visszahúzódóbb az apjánál, de abban hasonlítanak, hogy mindketten szívesen segítenek másokon.

Míg édesapja az üzleti életben ad tanácsokat, Szimi a pszichológia területén teszi.

Hozzátette, hogy az ambíció is közös tulajdonságuk, így ő is szeretne később feljebb lépni a karrierjében, és megszerezni a doktori címet is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: