HÍREK
A Rovatból

Orbán: „Magyarország polgáraival nem beszélhet tiszteletlenül egyetlen tisztségviselője sem az Európai Uniónak”

A miniszterelnök szerint a németek és a franciák sem tűrték volna szótlanul, ha Vera Jourová róluk beszélt volna tiszteletlenül.

Link másolása

Ha a jogállamisági és költségvetési kérdések összekötéséről szóló vita akadályozza a koronavírus-járvány miatt szükséges pénzügyi alap működésének elindulását, lehetőség van kormányközi megállapodásra, az EU intézményein kívül - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az MTI-nek Budapesten, mielőtt elindult az európai uniós csúcstalálkozóra, Brüsszelbe.

A kormányfő várakozása szerint a találkozón - formálisan vagy informálisan - biztosan szó lesz arról a nyáron meghozott döntésről, amely szerint a szokásos hétéves költségvetésen túl egy nagy arányú pénzügyi alapot hoznak létre a bajba jutott gazdaságok, az európai országok megsegítésére. Ennek a végrehajtásáról éles viták zajlanak, többen össze akarják ezt kötni jogállamisági kérdésekkel - jelezte.

A magyar kormány álláspontja ugyanakkor az, hogy

"most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal"

- közölte Orbán Viktor.

Így rossz ütemezésűnek és rossz időzítésűnek nevezte azt a szándékot, amely össze akarja kötni a jogállamisági kérdéseket pénzügyi kérdésekkel.

Ha a viták mégis megakadályoznák - folytatta -, hogy a mostani keretekben megindulhasson a Következő Nemzedék nevű alap működése, akkor még mindig ott van az a lehetőség az európai államok előtt, hogy ezt a pénzügyi alapot kormányközi alapon hozzák létre, tehát az EU intézményein kívül, kormányközi megállapodással. Így tehermentesíthető az unión belül folyó vitáktól, és gyorsan el lehet juttatni az összeget a rászoruló országoknak - magyarázta.

Arról is szólt, hogy a mostani EU-csúcson a tervek szerint alapvetően inkább külpolitikai témák szerepelnek a napirenden, így a Törökországgal kialakítandó kapcsolat, a Kínával való hosszabb távú kapcsolat kérdése és a Fehéroroszországban kialakult helyzetre adandó uniós válasz. Utóbbival kapcsolatban a visegrádi négyeknek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) van egy önálló kezdeményezésük, egyfajta európai Marshall-segélyt szeretnének nyújtani a fehéroroszoknak - emlékeztetett.

"Még nem kaptam választ, de most mindjárt indulok Brüsszelbe, és majd ott nyilván kapok" - mondta a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy néhány napja levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben arról tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Vera Jourovával, és álláspontja szerint az EU-biztosnak a tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges.

Orbán Viktor az MTI-nek hangsúlyozta: a magyar álláspont továbbra is változatlan, az Európai Bizottság tagjainak, ideértve Vera Jourovát is, a törvények szerint pártatlannak és objektívnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy nem beszélhet tiszteletlenül egyetlen országról sem és egyetlen ország polgáraival sem.

"Magyarország polgáraival sem beszélhet tiszteletlenül egyetlen tisztségviselője sem az Európai Uniónak"

- jelentette ki.

A kormányfő kiemelte: a kettős mérce elkerülendő, mert ha a biztos asszony ilyen hangot ütött volna meg és ilyen tiszteletlenül beszélt volna a németekről vagy a franciákról, akkor

"biztosak lehetünk abban, hogy egyetlen percig sem maradt volna a hivatalában", mert a németek és a franciák nem tűrték volna ezt el. És ha nem lehet a franciákkal és a németekkel így beszélni, akkor a magyarokkal sem lehet ilyen tiszteletlenül beszélni, és "ehhez az álláspontunkhoz továbbra is ragaszkodunk"

- nyomatékosította.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bemutatta a budapesti polgármester-jelöltjeiket, kiderült, ki mit csinált eddig
Kulturális menedzser, közgazdász és filmes szakember is van a jelöltek között, akikről részletes bemutatkozást is közöltek a Tisza Párt honlapján. Ketten jelenleg ellenzéki, ketten pedig fideszes vezetésű kerületben indulna.

Link másolása

Magyar Péter péntek este a közösségi oldalán jelentette be, hogy négy kerületben indít a TISZA Párt polgármester-jelöltet. Azt írja a posztjában:

"A TISZA Párt négy polgármester-jelöltet indít a 2024. június 9-i önkormányzati választáson a fővárosban.

A négy jelölt közül kettő olyan kerületben indul, ahol kormánypárti, míg a másik kettő olyan kerületben, ahol jelenleg ellenzéki vezetés irányítja a helyi ügyeket.

X. kerület, Kőbánya: Barna Judit Annamária közösségszervező és kulturális menedzser.

"Közösségszervezőként és kulturális menedzserként tevékenykedem, szenvedélyem pedig Budapest, amely város számtalan kulturális és társadalmi projektjében vettem már részt. Ilyen volt például a #felafejjelbudapest kampány, amely Budapest építészeti szépségeit emelte ki, valamint a 100 szóban Budapest történetíró pályázat, amely a városi élet sokszínűségét tárta a közönség elé" - olvasható róla többek között a bemutatkozásában.

XI. kerület, Újbuda: Orbán Árpád közgazdász.

"Orbán Árpád vagyok, közgazdász. Pályafutásom során elsősorban a pénzügyi szektorban, pénzintézeteknél és a marketing területén szereztem jelentős tapasztalatokat, valamint bepillantást nyertem az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás világába is. Mindig is mélyen érdekeltek a társadalmi folyamatok, ezért döntöttem úgy, hogy belépek a helyi politikába és igyekszem aktívan formálni közösségünk jövőjét" - írta többek között.

XVII. kerület, Rákosmente: Dálnoki Áron közgazdász.

"Dálnoki Áron vagyok, közgazdász. Szakmai pályafutásom a pénzügyek mélyebb megértésével és kezelésével kapcsolatos területeken zajlik. Jelenleg a Tisza Párt képviseletében szeretnék változást hozni Rákosmente önkormányzati életébe" - írja magáról többek között.

XVIII. kerület, Pestszentlőrinc, Pestszentimre: Balogh Balázs filmes, vendéglátóipari szakember.

"Balogh Balázsnak hívnak, 40 éves büszke pestszentlőrinci lakosként, a Miklóstelepi részben élek családommal. Szakmai életpályám a filmes szektorban zajlik, ahol szabadúszóként tevékenykedem, de mostantól közéleti szerepvállalással közvetlenül is hozzá szeretnék járulni szűkebb környezetünk fejlődéséhez" - áll a bemutatkozásában.

A jelöltekről részletes bemutatkozást is közreadtak ITT.

A politikus azt is bejelentette, hogy szombattaól gyűjtik a jelöltek részére az aláírásokat, az oldalán a helyszíneket is megadta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elérhetetlenné váltak a Magyar Nemzet, az Origo, a Mandiner és a megyei lapok honlapjai szombat délelőtt
A Mandiner Facebook-oldalán technikai okokra hivatkoztak. Azóta újra elérhetőek lettek.

Link másolása

A Telex szúrta ki, hogy szombat délelőtt elérhetetlenné vált a Mediaworks honlapja, és az általuk kiadott sajtótermékek oldalai sem töltenek be. A technikai fennakadás az összes megyei lapot, a Magyar Nemzetet, az Origót, a Bors Online-t és a Mandinert is érinti.

A Mandiner Facebook-oldalán azt írták, a lap

„technikai okból átmenetileg nem elérhető. Munkatársaink már dolgoznak a probléma elhárításán, köszönjük türelmüket!”.

A problémát azóta vélhetően elhárították, az oldalak újra elérhetőek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lezárult az aláírásgyűjtés: ezekre a pártokra és jelöltekre lehet szavazni a június 9-i EP-választáson
Kisorsolták azt is, hogy a szavazólapon milyen sorrendben szerepelhetnek majd a pártok. Hosszú lista lesz, de még elképzelhető, hogy a listák száma végül kevesebb lesz.
MTI - szmo.hu
2024. május 03.


Link másolása

Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság a pénteki ülésén, hogy a június 9-ei európai parlamenti választáson a pártok listái milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon. Az NVB 13 lista sorrendjét állapította meg, legfeljebb ennyi lista szerepel majd a szavazólapon.

Elképzelhető azonban, hogy a listák száma végül ennél kevesebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha az ajánlások ellenőrzésénél kiderül, hogy valamelyik pártnak nincs meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.

Az NVB két listát (a Fidesz-KDNP-ét és a Mi Hazánk Mozgalomét) már korábban nyilvántartásba vett és a határozatok jogerőre emelkedtek. Tizenegy listát pénteken jelentettek be. Az ajánlások ellenőrzését követően az NVB-nek legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon kell a lista nyilvántartásba vételéről döntenie.

Tehát ugyan csak később válik véglegessé, hány jogerősen nyilvántartásba vett lista lesz, viszont a választási eljárásról szóló törvény előírja, hogy a bizottságnak a listák bejelentésére megadott határnapon kell kisorsolnia a bejelentett listák sorrendjét.

A sorsolást a testület két tagja végezte: Szalay Tamás választott tag előbb egy urnából a lista nevét húzta ki, Kicsi Zselyke választott tag pedig egy másik urnából a lista sorszámát.

A sorsolás alapján a listák a következő sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon:

1. Megoldás Mozgalom,

2. LMP-Magyarország Zöld Pártja,

3. Demokratikus Koalíció - Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd-A Zöldek Pártja közös listája,

4. Második Reformkor Párt,

5. Mindenki Magyarországa Néppárt,

6. Momentum Mozgalom,

7. Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt közös listája,

8. Jobbik-Konzervatívok,

9. Új Alternatíva Párt,

10. Tisztelet és Szabadság Párt,

11. Magyar Kétfarkú Kutya Párt,

12. Mi Hazánk Mozgalom,

13. A Nép Pártja.

A szavazólapon szerepel majd a lista sorszáma, a listát állító párt (illetve több párt esetén pártok) neve és emblémája, a szavazásra szolgáló kör, valamint a listán szereplő első öt jelölt neve.

A lista bejelentésekor a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, hogy a jelölt adatai megegyeznek-e a nyilvántartásban szereplő adatokkal, és azt is, hogy a listákra bejelentett jelölteknek van-e választójoguk. A listán szereplő jelölteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják a jelölést. Arról is nyilatkozniuk kell, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatására külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választáson nem használnak fel.

Az NVI nem ellenőrzi az összes leadott ajánlást, csak valamivel többet, mint amennyi a listaállításhoz szükséges.

A listán legfeljebb háromszor annyi, azaz 63 jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első 5 jelölt neve kerül fel.

A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, levenni. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, akkor a helyére a listán soron következő lép.

A listát és az azon szereplő jelölteket az NVB legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon veszi nyilvántartásba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A kispártoktól veszi el a szavazókat Magyar Péter pártja: itt vannak a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok
A Publicus szerint az összes megkérdezett körében 30 százalékon áll a Fidesz–KDNP EP-listája, a DK–MSZP–Párbeszéd szövetség és a Tisza Párt pedig egyaránt 16-16 százalékot érne el.

Link másolása

Magyar Péter pártja, a Tisza Párt a Momentum Mozgalomtól, a Magyar Kétfarkú Kugya Párttól, a Mi Hazánktól és a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól veheti el a legtöbb szavazót - írja a Népszava.

Ugyanakkor a kegyelmi botrányt követően sok olyan fideszes szavazó lett, akik a bizonytalanok közé álltak be, és ezzel továbberősíthetik a Magyar vezette pártot.

A lapnak nyilatkozott Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója friss felmérésükről. Elmondta, hogy az új politikai erő aligha a kormánypártoktól venné el a szavazókat, a legnagyobb vesztesek most a kispártok lesznek.

A felmérés alapján kiderült, hogy az összes megkérdezett körében 30 százalékon áll Deutsch Tamás vezette Fidesz–KDNP EP-listája, a DK–MSZP–Párbeszéd szövetség és a Magyar Péter-féle Tisza Párt egyaránt 16-16 százalékot érne el.

A Mi Hazánk listájára 3 százalék, a Momentum Mozgalom és a Kétfarkú Kutya Párt listáira pedig 2-2 százalék szavazna. De az LMP és a Jobbik képviselői is 1-1 százalékot kapna.

Az ellenzéki összefogás Budapesten erősebb Magyar Péter pártjánál: ugyanis a DK-MSZP-Párbeszéd listájára a válaszadók 29 százaléka, a Tisza Pártra viszont csak a 8 százaléka szavazna.

Ezzel szemben a megkérdezettek vidéken jobban támogatják Magyar Péteréket, mint a fővárosban. A megyeszékhelyeken az ellenzéki összefogás 16, míg a Tisza Párt támogatottsága 18 százalékon áll. Viszont a kisebb településeken is erősebb a Tisza Párt, mint DK-MSZP-Párbeszéd közös listája.


Link másolása
KÖVESS MINKET: