News here
hirdetés

HÍREK

Orbán: Magyarország a szelíd galamb az EU-ban, mindenki más héja

A miniszterelnök szerint egyedül ő képviseli azt az álláspontot az uniós vezetők közül, hogy a háborús szankciók helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra volna szükség.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth Rádiónak, amely során az európai uniós háborús politika és a határvédelem is szóba került.

Az EU-s szankciókkal kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország sosem volt híve a szankciós politikának, ahogy ő sem, szerinte ez "nem is a magyar karakternek való".

Az EU nagy része azonban hisz abban, hogy a szankciókkal el lehet érni valamit, a kormány pedig nem akarja megbontani az egységet. Orbán szerint ez vállalhatatlan lenne egy olyan közösségben, amely az együttműködésre, a lojalitásra, az egységességre épül.

"Nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, mint a viccbéli autós, aki szembemegy a forgalommal"

- fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy vannak olyan dolgok, amiben nem engednek, például az energetika kérdésében, de ami nem életbevágó Magyarország számára, abban hajlandóak engedni.

Kijelentette azt is, hogy Magyarország nem vétózik, ez a kijelentés félrevezető. Mint mondta, minden döntés akkor jön létre, ha minden tagállam egyetért, "nélkülünk nincs döntés".

Orbán ismét elmondta, hogy ha nincs béke, akkor a gazdaságunk menetel a recesszióba. Éppen ezért nem szankciónkra volna szükség, hanem azonnali tűzszünetre, majd béketárgyalásokra. Kérdésre válaszolva azt mondta, ő az egyetlen európai vezető, aki ezt az álláspontot képviseli, szerinte néha furán is néznek rá emiatt.

hirdetés
"Ritkán van az úgy, hogy Magyarország egymaga a szelíd oldalon, a galamb oldalon áll, mindenki más meg a héja."

- fogalmazott.

A miniszterelnök továbbra is úgy véli, hogy Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, mert a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak úgy, ha a háborúnak véget vetünk.

A hét eleji parlamenti ülésre is kitért, ahol azt látta, hogy nem mindenki érti még, milyen nehéz a mostani helyzet. Orbán azt próbálja elmagyarázni a képviselőknek, akik részben fejlesztési, részben fizetésemelési igényekkel hozakodnak elő, hogy most háborús helyzet van, mi meg védekezünk, és nem most van az ideje annak, hogy előrelépjünk egyet vagy kettőt.

"A siker az, ha nem csúszunk vissza, hanem meg tudjuk vetni a lábunkat a gazdaság és az életszínvonal tekintetében, meg tudjuk védeni azt, amink van"

- jelentette ki.

A kormányfő a határvédelmi egység kiépítéséről is beszélt. Elmondta, hogy Magyarország különleges helyzetben van, mert egyszerre sújt minket a 800 ezer menekült Ukrajnából és több mint 100 ezer illegális határátlépő délről. Szerinte példátlan, hogy egyszerre két ilyen nyomás nehezedjen egy országra. Mint mondta, próbálja jelezni az EU-nak, hogy ez nem csak magyar ügy, hiszen a bevándorlók nagy része továbbmegy nyugat felé, így a "belső nyugalmas Európában élő minden nemzetnek érdeke visszatartani őket". Ehhez jól jönne pénzügyi támogatást, "de azt nem szoktunk kapni". Orbán szerint elvárható lenne az uniótól, hogy Magyarország ezen sajátságos helyzetét elismerje.

A határvédelemre kanyarodva elmondta, hogy tavaly 400 embecsempészt fogtak el a déli határnál, idén már 750-et. Jelezte, hogy a háború gazdasági következményei már Ázsiába és Afrikába is elértek, ahol éhínség, élelmiszerválság fenyeget, ami miatt egyre többen indulnak el Európába. Orbán szerint már nem tudjuk úgy megállítani a bevándorlókat, ahogy eddig képesek voltunk rá. Most ugyanis háború van, és minden perc, amit a katonák nem a felkészüléssel töltenek el, elvesztegetett idő. A kormányfő azt mondta, a katonákat ki kell venni a határvédelemből, de ha a rendőröket vezényelik oda, ők is hiányoznának onnan, ahol egyébként dolgoznának. Ez átmenetileg jó megoldás volt, de erre már nem lehet építeni, ezért kell megszervezni egy határvadász rendszert, egy olyan határőrséget, amely határvadászokból áll.

Ehhez 2000-4000 embert kell felvenni és kiképezni a határvédelmi szolgálatra.

A fizikai felkészítés mellett a jogszabályokat is meg kell tanítani nekik, Orbán pedig azt szeretné, ha civilizált módon viselkednének a bevándorlókkal. Hozzátette, hogy ehhez persze az kell, hogy ők se erőszakosan lépjenek fel a határvédőkkel szemben.

Orbán terve szerint ezt a határvadász rendszert a belügyminisztériumon belül építik fel, de ha mégsem megy, akkor azon kívül, erre is van terve.

Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Szakértő szerint újabb ország ellen indíthat támadást Putyin
Ha az orosz csapatok sikerrel járnak az ukrajnai invázióban, Moldova lehet a következő célpont.

Link másolása

hirdetés

Moldova területén található ugyanis a Dnyeszter Menti Köztársaság, egy olyan szakadár tartomány, amelyet Moszkva elismer, de az ENSZ egyetlen más tagja sem - idézi fel cikkében a Newsweek.

Többen feltételezik, hogy egy ukrajnai győzelem esetén az orosz erők megpróbálnák Moldova felett átvenni az irányítást.

Jurij Felsztinszkij történész és Oroszország geopolitika szakértője az Express UK-nak azt mondta, hogy Moldova inváziója már sokkal hamarabb megkezdődhet.

Moldova abban a pillanatban kerülne veszélybe, amint Oroszország megindul Dnyeszteren túlra. Ha az ukránok nem tudják őket feltartóztatni, akkor elérik Dnyeszteren túli területeket, és háborút indítanak Moldovában. Moldova pedig természetesen nem tagja a NATO-nak.

Moldovában – magyarázta – már letették az alapokat. A Szovjetunió bukása óta mintegy 2000 orosz békefenntartó tiszt állomásozott Transznisztriában, és az elmúlt évtizedben megkezdték az orosz útlevelek kiadását az orosz ajkú lakosság számára.

"Moldovában, Dnyeszteren túlmenően megközelítőleg 220 000 orosz ajkú ember él, akiknek az orosz kormány orosz útleveleket kezdett kiadni" - tette hozzá Felštinszkij. – Először 2014-ben kezdték el ezt csinálni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Este nyolckor lezárták a pénteki fővárosi szabadtéri rendezvényeket
A döntést a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője közölte péntek este.
MTI - szmo.hu
2022. augusztus 19.


Link másolása

hirdetés
A kedvezőtlen időjárás miatt az augusztus 20-i szabadtéri rendezvényeket 20 órakor lezárják a fővárosban

- közölte a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője péntek este.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár közleményében azt írta, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb jelzése szerint a főváros térségét 20 óra magasságában éri el csapadék és a "veszélyes szélsebességgel" érkező zivatarlánc. Ennek fényében hozták meg a döntést.

"Legfontosabb a résztvevők biztonsága, ezért kérünk mindenkit, hogy figyelje a szervezők tájékoztatását és működjön együtt velük" - emelte ki közleményében a törzs vezetője.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat többször felhívta a figyelmet arra, hogy zivatarok is befolyásolhatják az augusztus 20-ai ünnepi programokat.

Azt kérték: aki kilátogatna a rendezvényekre, kövesse az időjárás alakulását, a veszélyjelzéseket.

hirdetés

Az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs szombaton is folyamatosan ülésezik, figyelemmel kíséri az időjárási helyzet alakulását, és ha szükséges, dönt a szabadtéri rendezvények biztonságos megtartásához szükséges lépésekről. A szombat délelőtt 9 órára tervezett légi parádét már lemondták.

A szombaton 21 órakor kezdődő tűzijátékról az operatív törzs a szombat déli ülését követően dönt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Videók: Így tört rá az országra a vihar, van ahol felhőszakadás kíséri a zivatarokat
A közúti közlekedést is nehezíti az országot péntek este elérő, zivatarokkal kísért hidegfront, a hirtelen lezúduló eső miatt lassabb haladásra kell készülni számos úton, sőt kidőlt fa miatt a székesfehérvári vonalon késnek a vonatok.

Link másolása

hirdetés

Méretes zivatarlánc állt össze Közép-Európa felett a hullámzó hidegfront mentén. A zivatarrendszer Lengyelországtól egészen Koszovóig kb. 970 kilométer hosszan nyúlik el, miközben szabályosan kettévágja a Kárpát-medencét.

A Dunántúl keleti felén magasabb fokozatra kapcsoltak a zivatarok. Több helyen alakult ki felhőszakadás.

Pénteken megérkezett lehűlés az ország nyugati felére, emellett pedig több helyen alakultak ki záporok, zivatarok is. Kora délután egy zivatarlánc állt össze a Dunántúl felett, ami kelet felé mozogva, a Duna vonalához közeledve fokozatosan megerősödött. A zivatarrendszer heves villámlással, felhőszakadással vonult át a Dunántúl keleti felén - írja az Időkép.

Azóta már a fővárost is elérte a zivatarrendszer az éjszaka folyamán pedig újabb zivatarok érkezhetnek dél felől. A hétvége is kifejezetten csapadékos, zivataros időt tartogat, ami az augusztus 20-i programokra is hatással lesz.

VIDEÓK: A viharról

hirdetés

Még több felvételt ITT láthatsz.

A közúti közlekedést is nehezíti az országot péntek este elérő, zivatarokkal kísért hidegfront - írja az MTI.

Az Útinform a honlapján azt írta: fennakadást okoz a közlekedésben a nyugatról keletre tartó vihar.

A zivatar miatt az M7-es autópályán a Martonvásár és Budapest közötti szakaszon mindkét oldalon szinte csak araszol a forgalom. A Tatabánya-Székesfehérvár-Dunaújváros-tengelyen, valamint a Duna vonalától nyugatra eső területeken a hirtelen lezúduló eső miatt lassabb haladásra kell készülni a gyorsforgalmi utakon, valamint a fő-és a mellékutakon egyaránt.

Korábban a Mávinform azt közölte: fa dőlt a viharban a vasúti pályára és a felsővezeték is megrongálódott Székesfehérvár és Ódinnyés között péntek este. Emiatt a székesfehérvári vonalon késnek a vonatok.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat többször felhívta a figyelmet a zivatarok és a felhőszakadás veszélyére. Az időjárás az augusztus 20-i ünnepi programokat is befolyásolja, ezért azt kérték: aki kilátogatna a rendezvényekre, kövesse az időjárás alakulását, a veszélyjelzéseket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Drágulhat a kötelező biztosítás éves átlagdíja, akár 50 ezer forint fölött is lehet
A több balesettel és a drágább szerelési költségekkel, valamint a különadóval indokolja a szakember.

Link másolása

hirdetés

Akár 20 százalékkal, 50 ezer forint fölé ugorhat a kötelező biztosítás éves átlagdíja - mondta egy alkuszcég az RTL Híradónak. Ez fordulatnak számít, mert hónapokig csökkentek a tarifák, mivel visszaesett a forgalom a koronavírus hatására.

Idén az első fél évben viszont már tizedével több baleset történt, ráadásul egyszerre szállt el az alkatrészek és a javíttatás ára is

és hozzá jön még a biztosítókra kivetett különadók díja is - mondja a szakember.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: