Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth Rádiónak, amely során az európai uniós háborús politika és a határvédelem is szóba került.

Az EU nagy része azonban hisz abban, hogy a szankciókkal el lehet érni valamit, a kormány pedig nem akarja megbontani az egységet. Orbán szerint ez vállalhatatlan lenne egy olyan közösségben, amely az együttműködésre, a lojalitásra, az egységességre épül.

- fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy vannak olyan dolgok, amiben nem engednek, például az energetika kérdésében, de ami nem életbevágó Magyarország számára, abban hajlandóak engedni.

Orbán ismét elmondta, hogy ha nincs béke, akkor a gazdaságunk menetel a recesszióba. Éppen ezért nem szankciónkra volna szükség, hanem azonnali tűzszünetre, majd béketárgyalásokra. Kérdésre válaszolva azt mondta, ő az egyetlen európai vezető, aki ezt az álláspontot képviseli, szerinte néha furán is néznek rá emiatt.

- fogalmazott.

A miniszterelnök továbbra is úgy véli, hogy Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, mert a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak úgy, ha a háborúnak véget vetünk.

A hét eleji parlamenti ülésre is kitért, ahol azt látta, hogy nem mindenki érti még, milyen nehéz a mostani helyzet. Orbán azt próbálja elmagyarázni a képviselőknek, akik részben fejlesztési, részben fizetésemelési igényekkel hozakodnak elő, hogy most háborús helyzet van, mi meg védekezünk, és nem most van az ideje annak, hogy előrelépjünk egyet vagy kettőt.

- jelentette ki.

A kormányfő a határvédelmi egység kiépítéséről is beszélt. Elmondta, hogy Magyarország különleges helyzetben van, mert egyszerre sújt minket a 800 ezer menekült Ukrajnából és több mint 100 ezer illegális határátlépő délről. Szerinte példátlan, hogy egyszerre két ilyen nyomás nehezedjen egy országra. Mint mondta, próbálja jelezni az EU-nak, hogy ez nem csak magyar ügy, hiszen a bevándorlók nagy része továbbmegy nyugat felé, így a "belső nyugalmas Európában élő minden nemzetnek érdeke visszatartani őket". Ehhez jól jönne pénzügyi támogatást, "de azt nem szoktunk kapni". Orbán szerint elvárható lenne az uniótól, hogy Magyarország ezen sajátságos helyzetét elismerje.

A határvédelemre kanyarodva elmondta, hogy tavaly 400 embecsempészt fogtak el a déli határnál, idén már 750-et. Jelezte, hogy a háború gazdasági következményei már Ázsiába és Afrikába is elértek, ahol éhínség, élelmiszerválság fenyeget, ami miatt egyre többen indulnak el Európába. Orbán szerint már nem tudjuk úgy megállítani a bevándorlókat, ahogy eddig képesek voltunk rá. Most ugyanis háború van, és minden perc, amit a katonák nem a felkészüléssel töltenek el, elvesztegetett idő. A kormányfő azt mondta, a katonákat ki kell venni a határvédelemből, de ha a rendőröket vezényelik oda, ők is hiányoznának onnan, ahol egyébként dolgoznának. Ez átmenetileg jó megoldás volt, de erre már nem lehet építeni, ezért kell megszervezni egy határvadász rendszert, egy olyan határőrséget, amely határvadászokból áll.

A fizikai felkészítés mellett a jogszabályokat is meg kell tanítani nekik, Orbán pedig azt szeretné, ha civilizált módon viselkednének a bevándorlókkal. Hozzátette, hogy ehhez persze az kell, hogy ők se erőszakosan lépjenek fel a határvédőkkel szemben.

Orbán terve szerint ezt a határvadász rendszert a belügyminisztériumon belül építik fel, de ha mégsem megy, akkor azon kívül, erre is van terve.

Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:

Kijev nagy horderejű provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműben augusztus 19-én, António Guterres ENSZ-főtitkár ukrajnai látogatása idején, amellyel kapcsolatban Moszkvát fogják megvádolni az erőműben bekövetkezett katasztrófa előidézésével – jelentette ki csütörtökön Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok azt állította, hogy provokáció előkészítésére az ukrán Dnyipro operatív-taktikai csoport parancsnoksága augusztus 19-re sugárzásmérő állomásokat telepít Zaporizzsja környékére. Mint mondta, a parancsnokság kiképzés keretében sugárszennyezésben végzendő feladatokat készül gyakoroltatni az ukrán 108. területvédelmi dandárral, a 44. tüzérdandárral és a Zaporizzsjába vezényelt katonai egységekkel – írja az MTI.

A szóvivő szerint emellett augusztus 19-re befejeződik az ukrán sugárzás-, vegyi és biológiai védelmi csapatok 704. ezredének összevonása Zaporizzsja térségében, hogy készen álljon egy zaporizzsjai atomerőműben bekövetkezett baleset tényének rögzítésére, valamint arra, hogy az állítólagos következmények felszámolását demonstráló intézkedéseket hajtson végre.

Konasenkov azt hangoztatta, hogy augusztus 19-én a tervek szerint az ukrán tüzérség csapásokat mér majd a zaporizzsjai atomerőmű területére a Nikopol városban található lőállásokból. A következményekért az orosz fegyveres erőket fogják hibáztatni.

A szóvivő emlékeztetett rá: az ukrán vezetés többször is azt híresztelte, hogy az atomerőművet megszálló orosz erők nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerekkel lövik az ukrán fegyveres erőket, a létesítményt fedezékként használva. Konasenkov hangsúlyozta, hogy az orosz erőknek nincsenek nehézfegyvereik sem az üzem területén, sem a környező területeken, csak objektumvédelmet ellátó egységek állomásoznak ott.

Igor Konasenkov kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők minden szükséges intézkedést megtesznek az atomerőmű biztonságának szavatolása érdekében.

Péntektől rendszerbe, láncba szerveződő záporok, zivatarok, illetve csendes áztató eső egyaránt előfordulhatnak, melyek hétfő reggelig több hullámban érkezve nagy területre hozhatnak kiadós csapadékot – írja az Időkép.

A friss előrejelzések szerint akár 30-40 millimétert meghaladó csapadékmennyiség is lehullhat, de bizonyos térségekben a 50-60 millimétert meghaladó eső sem kizárt.

Péntek estig főként a Dunántúlra, valamint a középső tájakra érkezhet meg a felfrissülés záporokkal, zivatarokkal, melyek között heves zivatarokra is számítani lehet.

A Magyar Turisztikai Ügynökséget levélben kerestük azzal kapcsolatban, hogy megtudjuk, terveznek-e az augusztus 20-i programokon változtatni az időjárás előrejelzéseket látva. Cikkünk megjelenéséig még nem kaptunk választ, természetesen amint reagálnak megírjuk.

Az Rtl Reggeli műsorában szerepel Farkas András nyugdíjszakértő, aki a nyugdíjas fogyasztóiár-index emelkedése kapcsán hívta fel arra a figyelmet, hogy

A téma apropóját az adta, hogy a nyugdíjas fogyasztóiár-index a júniusi 11,8 százalékról 13,8 százalékra nőtt. Csakhogy az idősek a boltokban nem a hivatalos inflációval, hanem annál jóval komolyabb drágulással szembesülnek, éppen ezért hiába a kormány által bejelentett korrekció, már szeptemberben is szükséges volna.

Farkas kifejtette, hogy egy nyugdíjas a boltokban nem a hivatalos 13-14 százalékos, hanem az élelmiszerek esetében 27 százalékos, míg a kenyér esetében akár 50-60 százalékos inflációval szembesül.

A szakértő rávilágított, hogy bár a nyugdíjasok júliusban kaptak egy rendkívüli, 3,9 százalékos emelést, ez korántsem elég arra, hogy legalább megközelítőleg meg tudják tartani az eddigi életszínvonalukat. Körülbelül 300 ezer olyan ember lehet, akiknek a legalacsonyabb a nyugdíjuk, de a magasabbnak tartott nyugdíjak is csak relatíve magasak.

A nyugdíjemelések ugyanakkor nem követik az inflációt, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasok 5 százalékkal állnak rosszabbul. Az előrejelzések szerint pedig akár 20 százalék fölé is elszállhat az infláció, amit a 8,9 százalékos emelés nem fog kompenzálni.

aki egyetlen megoldást tudott csak javasolni a problémára: sűrűbben kellene emelni a nyugdíjakat.

Az Egyesült Királyság is szenved az infláció súlya alatt, ez derül ki többek között annak az édesanyának a történetéből is, melyet a Daily Mail tett közzé.

A 43 éves Kelly Thomson az utóbbi időben kétszer is kórházba került alultápláltság következtében, ugyanis napi egyszeri étkezést engedhetett meg magának annak érdekében, hogy a két gyermekét etetni tudja.

Az édesanyának heti 40 fontja (délelőtti állás szerint 19.000 Ft) maradt a családja étkezésére. Mint mondta, az infláció miatt attól tart, hogy ezen a télen koldulnia kell majd. Mint mondta, az élelmiszerárak drágulásának mértéke lehetetlenné tette számára, hogy magának és gyerekeinek ételt tudjon tenni az asztalra. Kelly Thomson így 12 kilót fogyott az áremelkedések óta, sőt a lánya szülinapi ajándékát is kénytelen volt pénzzé tenni annak érdekében, hogy legyen mit enniük.

Egyébként a G7 országai közül jelenleg az Egyesült Királyság inflációs rátája a legrosszabb, ahol az élelmiszerárak 34 százalékkal ugrottak meg.