HÍREK
A Rovatból

Orbán magához öleli Putyint, bírákat mocskolnak be – állítja az amerikai nagykövet

David Pressman kedd este beszélt a guruló dollárokról és a NATO-ról is. Szerinte a szuverenitásvédelmi törvénytervezet mellett Moszkva külföldi ügynöktörvénye enyhének és szelídnek tűnik.


Többször is odaszúrt a magyar kormánynak David Pressman az Amerikai Kereskedelmi Kamarában mondott kedd esti beszédében, írja a Telex. Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete kezdetben méltatta a két ország együttműködését főként a gyógyászatban, az IT területén, szoftverfejlesztésben és a szociális ágazatban, majd hirtelen hangnemet váltott és a kormány által „guruló dollárokként” emlegetett amerikai befektetésekről beszélt.

A nagykövet szerint ezek a pénzek valójában segítenek a leukémiás magyaroknak kezeléshez jutni, a vak csecsemőknek visszanyerni látásukat, a szívbeteg magyaroknak ellátáshoz jutni, cukorbeteg gyerekek kezelésében és a fiataloknak versenyképes tudáshoz jutni a külföldi munkaerőpiachoz. David Pressman ezért is furcsállja, hogy országát Magyarország egyik legfőbb „ellenfelének” nevezte.

Az amerikai nagykövet hangsúlyozta, hogy a váratlan adók kivetése hatással van a külföldi befektetésekre, ahogy az is, ha Lázár János bizonyos ágazatokban a külföldi vállalatokat nem kívánatosnak nyilvánítva azt javasolja nekik, hogy adják el a cégüket és távozzanak.

„Vajon Hollywoodban mit gondolnak a magyarországi befektetésekről, amikor a könyvek lefóliázásáról és a megbírságolt könyvesboltokról szereznek tudomást, vagy amikor megtudják, hogy egy jelentős kulturális intézmény vezetőjét kirúgják bizonyos fényképek kiállítása miatt” – idézi a lap Pressmant, aki riasztónk nevezte az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal jogkörét.

„Emellett a törvénytervezet mellett Moszkva külföldi ügynöktörvénye enyhének és szelídnek tűnik.”

A nagykövet kitért a NATO-val kapcsolatos magyar álláspontra is. Szerinte a magyar vezetés a NATO-t inkább szerződésnek, nem pedig politikai-katonai szövetségnek tekinti.

„Mi nem azért vagyunk hajlandóak amerikai vért ontani Magyarország védelméért, mert az teljesíti szűk, szerződéses kötelezettségeit, azaz a költségvetés bizonyos százalékát a hadseregére fordítja, vagy részt vesz a közös hadgyakorlatokon – hanem mert mindketten tagjai vagyunk ennek az értékközösségnek.”

Amikor Magyarország a kommunizmust elutasítva kilépett a Varsói Szerződésből, befogadták az Európai Unióba és a NATO-ba, ezzel elfogadta a szabadpiacot és a demokratikus kormányzást.

„Ma azonban egyre inkább azt látjuk, hogy a NATO-szövetségeseire támaszkodva figyelmen kívül hagyja ugyanezen szövetségnek az érdekeit, még egy európai háború idején is.”

David Pressman szerint ez abból is látszik, hogy a miniszterelnök magához öleli Putyint, kormánya az Ukrajnának nyújtott, létfontosságú segélyek visszatartásával fenyegetőzik, miközben a háborús bűnösök ukrán férfiakat, nőket és gyerekeket gyilkolnak. A független médiát és a civil szervezeteket vizsgálja és támadja, bírákat mocskol be, az oroszokkal való kapcsolatai erősítésére törekszik, miközben szövetségesei pont szankcionálnák Oroszországot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Beindult a havazás, kiderült, hogy hol és mennyi várható a következő órákban
Lehet készülni a hóember építésre, szánkózásra. Érdemes kihasználni a most lehulló havat, mert hamarosan esőben ázhatunk helyette.


Egyre többfelé indul meg a havazás,

szombat-vasárnap még számíthatunk hóra, majd a csapadék átvált esőre. A délről érkező hófelhők észak, északkelet felé terjeszkednek, még a síkvidéki részekre is jut belőle.

Mostanra mind a magasabb, mind az alacsonyabb légrétegeket hideg levegő tölti ki, így több az esély a havazásra.

A hóréteg vastagsága is vegyes lesz, erre készülhetünk:

Síkvidéken a Dunántúl északnyugati részén éjfélig jellemzően lepel-néhány cm. A Dunántúl középső, keleti részein: általában 4-5 cm-es hóréteg. A Dél-Dunántúlon: 5 cm-t meghaladó hóréteg.

A hegyekben pl. a Mecsekben, és a Dunántúli-középhegységben a 10 cm-t is meghaladhatja a hóréteg vastagsága.

A Dél-Alföldön a hó vastagsága maximum 2 cm körül lehet majd.

Vasárnap hajnalra az Északi-középhegységben és környékén fog intenzívebben havazni. Síkvidéken 5 cm, vagy azt meghaladó hóréteg várható. A hegyekben pedig 15 cm feletti hó hullhat.

Reggel, délelőtt távozik a csapadékzóna, így már csak kisebb területen lehet gyenge havazás északkeleten.

A HungaroMet Nonprofit Zrt. arra hívja fel a figyelmet, hogy a viharos szél északkeleten, valamint északnyugaton hordhatja a havat.

A térképet ITT nézheted meg.

Az Időkép előrejelzése szerint:

Vasárnapra virradóan még többfelé havazhat, keleten is vált a halmazállapot, majd napközben a csapadék szűnik, már csak északon és keleten fordulhat elő hószállingózás, gyenge havazás, a Dunántúlon kiderül az ég. A szél nyugatira-délnyugatira fordul, többfelé lehet élénk. Hajnalban -6 és +1, míg kora délután -2 és +4 fok között alakul a hőmérséklet.

Hétfőn újabb csapadéktömb érkezhet, amelyből főként az Északi-középhegységben és néhol északnyugaton számíthatunk hóra, havas esőre, másutt eső valószínű, de a reggeli órákban a Dunántúlon fagyott eső, ónos eső sem kizárt. A délies szél feltámad, északnyugaton helyenként erős lökések kísérhetik. Hajnalban országszerte fagyni fog, a hosszabb ideig derült, vastagabb hóval fedett tájakon -10 foknál is hidegebb lehet. Kora délután -1 és +9 fok között alakulhat a legmagasabb hőmérséklet.

Kedden ismét sokfelé szükség lesz az esernyőkre, átmenetileg csupán keleten, délkeleten szakadozhat fel a felhőzet rövid időszakokra. Nyugaton, északnyugaton havas eső, havazás is előfordulhat. A szél többfelé lehet élénk, délutántól a Dél-Dunántúlon erős. A maximumok 1 és 15 fok között alakulhatnak, nyugaton lesz a leghidegebb, a keleti, délkeleti határ közelében pedig a legmelegebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Gyönyörű és biztonságos” - Orbán Viktor meghívta az egész világot karácsonyozni Magyarországra
A miniszterelnök egy X-videóban invitálja az utazókat hazánkba. Posztja a napi 1 milliós eurós bírságról szól, amit Magyarországra szabtak ki.


Aki biztonságos karácsonyi úti célt keres, jöjjön Magyarországra – ezzel az üzenettel jelent meg egy videó Orbán Viktor miniszterelnök X-oldalán, számolt be róla a Tények. A kormányfő szerint a migráció elleni fellépés nemcsak a magyarok, hanem az Európába látogató turisták biztonságát is szolgálja, még akkor is, ha ezért Brüsszel napi egymillió eurós bírsággal sújtja az országot.

„Karácsony utazási célpontot keres? Keresse fel Magyarországot! Gyönyörű és a legbiztonságosabb hely Európában. Büntetést fizetünk napi 1 milliós euró brüsszeli bírságot az illegális migránsok távol tartásáért. A mi és az ideérkezők biztonságáért. Magyarország a legbiztonságosabb hely Európában”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Angol nyelvű posztjában a miniszterelnök még egyértelműbben üzent, kiemelve, hogy Magyarország nem enged az uniós nyomásnak.

„A brüsszeli bírság napi egymillió euró, amiért távol tartjuk az illegális migránsokat? Kifizetjük. A mi biztonságunkért és az ide érkezőkéért. Jobb így élni, mint félelemben. Idén karácsonykor tapasztalja meg Európát úgy, amilyennek lennie kellene – Magyarországon” – emelte ki.

A miniszterelnök által említett szankciót az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban szabta ki, miután megállapította, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsérti az uniós menekültügyi szabályokat. A döntés egy 200 millió eurós átalánybírságból és egy napi egymillió eurós bírságból áll, amelyet a szabályok betartásáig kell fizetni. Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben közölte, hogy mivel Budapest nem fizet, megindítja az eljárást, hogy a bírság összegét levonja a Magyarországnak járó uniós támogatásokból.

A kormányfő állítását, miszerint Magyarország a legbiztonságosabb hely Európában, a nemzetközi felmérések árnyalják. Bár a Numbeo és a Global Peace Index 2025-ös listáin is a világ legbiztonságosabb országai között szerepel, Európán belül több északi és közép-európai ország is megelőzi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Németh Balázs beleszállt Ruszin-Szendibe, majd tagadta, hogy idén volt Pride Budapesten
A kormánypárti politikus szerint a volt vezérkari főnök Ukrajnát dicsőítette a NATO-ban. Ezzel pedig szerinte hátba támadta a magyar kormány békepárti politikáját.


Óriási hibának nevezte Németh Balázs, hogy Ruszin-Szendi Romuluszt akár csak egy napra is kinevezték vezérkari főnöknek. A köztévé egykori híradósa, a Fidesz-frakció jelenlegi szóvivője egy rákospalotai utcafórum után nyilatkozott a Magyar Jelennek, amelynek riportere a volt vezérkari főnök luxusvillájának ügyéről és a felelősök kereséséről kérdezte a politikust.

„Ha azt kérdezi, hogy hiba volt-e Ruszin-Szendi Romuluszt vezérkari főnökként akár csak egy napig is hagyni dolgozni Magyarországon, azt mondom, hogy hiba volt”

– jelentette ki a 2026-os választáson Budapest 13. választókerületében induló politikus. Hozzátette, a villa ügyét ki kell vizsgálni, és „ha akár csak egyetlen forint is eltűnt, vagy olyan célra költötték el, ami nem volt legális, akkor meg kell büntetni azt, aki így járt el.” Németh szerint azonban a kinevezés nem elsősorban emiatt volt hiba.

„De ami miatt óriási hiba volt akár csak egy napra is vezérkari főnöknek kinevezni Ruszin-Szendi Romuluszt, az a Slava Ukraini!-s hozzáállás. Az, hogy

ő nem Magyarország erősödéséért és dicsőségéért dolgozott még a NATO-tanácskozásokon sem, hanem az ottani dokumentumok szerint Ukrajnát dicsőítette. És abszolút szembement a magyar nemzeti kormány háborúellenes politikájával”

– mondta Németh Balázs.

Az interjúban a Pride-felvonulások is szóba kerültek. Németh a törvényi tiltásra hivatkozott, majd az újságírói felvetésre, hogy idén Budapesten és Pécsen is tartottak felvonulást, közölte:

„Pride-ot nem tartottak Budapesten sem meg Pécsett sem.”

A Ruszin-Szendi Romulusz elleni vádak hátterében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábbi kijelentései állnak. A tárcavezető szerint NATO-tól kapott hangfelvételek bizonyítják, hogy a volt vezérkari főnök a tanácskozásokon nem a kormányzati mandátumának megfelelően nyilatkozott, jelentéseit meghamisította, és „Slava Ukraini” köszöntéssel dicsőítette Ukrajnát. Ruszin-Szendi, a TISZA Párt katonai szakértője, visszautasította a vádakat, és arra utalt, hogy a szolgálati titoktartás köti. „A szolgálati titkokat én akkor is megtartom, ha nem tudom megvédeni magam nyilvánosan… Lehet, hogy egy bálvány ledőlne a fideszesekben is, hogy a miniszterelnök mire kért, mire utasított…” – nyilatkozta korábban. Egy nyílt levélben pedig így fogalmazott: „Kikérem magamnak azt a sok gyalázatot, amit rám hordanak! … mindaddig tettem [a szolgálatot], amíg törvénytelenül fel nem mentettek.”

A volt vezérkari főnök nevével fémjelzett „luxusvilla-ügyben” a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentése szerint a dunakeszi szolgálati ingatlant a Honvédelmi Minisztérium cége 235 millió forintért vette meg, a beruházásokra 652,5 millió forintot költöttek, és további 132,2 millióért szereztek be ingóságokat. A jelentés pazarló tételeket is azonosított, köztük egy 18 millió forintos magaságyást, egy 7,6 milliós masszázsmedencét és egy 4 milliós biliárdasztalt. Ruszin-Szendi erre úgy reagált: „Semmilyen konkrét megrendelést nem adtam, hogy mi legyen benne… A vezérkari főnöknek legyen egy olyan háza, amiben méltó módon tud lakni, és esetleg vendégeket fogadni…”

Ami a Pride-rendezvényeket illeti, a hatóságok 2025 tavaszán életbe lépett jogszabályi változásokra hivatkozva valóban megtiltották a budapesti és a pécsi felvonulást is. Ennek ellenére a Budapest Pride-ot június 28-án a fővárosi önkormányzat „önkormányzati rendezvényként” mégis megtartotta, a pécsi eseményre vonatkozó tiltást azonban a Kúria is helybenhagyta.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Haladéktalanul és feltétel nélkül” – Orbán Viktor felszólította az EU-t, hogy támogassa a vitatott amerikai béketervet
A kormányfő nem adna több pénzt Ukrajnának, és az amerikai javaslatot erőlteti. A többi 26 tagállam azonban egyelőre hallani sem akar a vitatott tervről.


Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy

az Európai Unió feltétel nélkül támogassa azt az amerikai béketervet, amely ukrán területeket adna Oroszországnak és megfelezné a megtámadott ország haderejét.

A Politico birtokába jutott dokumentum szerint a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem támogatja, hogy „az Európai Unió bármilyen formában további pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának”.

A kormányfő szerint „az európaiaknak haladéktalanul és feltétel nélkül támogatniuk kell az Egyesült Államok béketerveit”, és a béketerv támogatásán túl „haladéktalanul meg kell kezdenünk az önálló és közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal”.

A miniszterelnök szerint Európa előtt két út áll – írta a hvg.hu. „Visszafordulhatunk a zsákutcából és végre egész Európa beállhat Trump elnök békekezdeményezése mögé. Beleértve a brüsszeli bürokratákat”, akik Orbán szerint az elmúlt három és fél évben „egy vesztes háborúban égették el az európai emberek pénzét”. Figyelmeztetett: „Ha Európa háborúpárti vezetői – immáron Amerika támogatása nélkül – tovább öntik a pénzt és a fegyvereket Ukrajnába, azzal megágyaznak egy európai-orosz háborúnak.” Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a Politicónak úgy reagált, Magyarországon kívül a 26 másik tagállam „ismételten egyértelműen kinyilvánította Ukrajna iránti támogatását”.

A 28 pontból álló javaslatcsomag, amelyet Steve Witkoff amerikai különmegbízott dolgozott ki, előírná, hogy Ukrajna adja át Oroszországnak a donbászi területeket, beleértve olyan részeket is, amelyeket az orosz hadsereg még el sem foglalt. A terv emellett demilitarizált ütközőzónát hozna létre, és a felére csökkentené az ukrán haderő létszámát. Cserébe Washington 50 százalékos részesedést kapna az ország újjáépítéséből származó nyereségből, és fokozatosan enyhítenék az Oroszország elleni szankciókat. Donald Trump amerikai elnök a hálaadás napját, november 27-ét jelölte meg határidőként Kijevnek a válaszadásra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, kész a „konstruktív, őszinte és gyors munkára” az amerikai féllel, ugyanakkor a helyzetet „történelmünk egyik legnehezebb pillanatának” nevezte. Ezzel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, az amerikai béketerv „alapja lehet” a megállapodásnak, és kilátásba helyezte, hogy ha Kijev elutasítja, Oroszország folytatja az előrenyomulást. A vita éppen akkor élesedik ki, amikor Ursula von der Leyen bizottsági elnök arról egyeztet, hogy az EU milyen formában finanszírozza tovább Ukrajnát a következő években. A becsült igény 2026–2027-re elérheti a 135 milliárd eurót.


Link másolása
KÖVESS MINKET: