HÍREK
A Rovatból

Orbán Balázs a kirúgott tanárokról: „Aki nem megy be a munkahelyére, el kell bocsátani, nem lehet mérlegelni”

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ha tanár lenne, nagyon örülne, hogy az oktatás a Belügyminisztériumhoz tartozik, mert a nagy és sikeres rendszerátalakító és rendszer-megerősítő programok az elmúlt évtizedben a legtöbbször ehhez a tárcához kötődtek.


Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az Index-nek adott nyilatkozatában többek között az unióval való kapcsolatról, az ellenzékről, a nemzeti konzultációról, Ukrajnáról, az oktatásról és a jövőről is beszélt.

Az Európai Unióval folytatott vitáról azt közölte:

„Szakaszgyőzelmet arattunk, de bizonyosan várhatóak még további küzdelmek. A mi célunk az volt, hogy az év végéig fogadják el a tervünket az uniós Helyreállítási Alapról és a partnerségi megállapodásunkat a következő időszak uniós költségvetése ügyében. Ez volt a kormány egyik stratégiai célja, a másik pedig az, hogy Magyarország ne veszítsen forrásokat. Mind a kettőt sikerült elérnünk”.

„Senki nem állítja, hogy Magyarország tökéletes ország. Amikor az uniós viták során antikorrupciós vagy átláthatóságot javító intézkedések kerültek szóba, nem alakultak ki érdekellentétek” – mondta többek között.

Szóba került a magyar vagyonnyilatkozati rendszer, amit korábban kritizáltak, ezért módosította a kormány. Majd a politikus szerint ezt kezdték el vitatni Brüsszelben és azt javasolták, hogy állítsák vissza a régi módszert. Orbán szerint „az ilyen agyament javaslatokon túl” nem voltak elvi véleménykülönbségek, mert mi is átláthatóságot akarunk. És mi is csökkenteni akarjuk az egyszereplős közbeszerzések arányát – tette hozzá.

Úgy vélte, hogy az uniónak is jó lenne egy Integritás Hatóság. Majd arról beszélt, hogy meg kell változtatni azt a „brüsszeli kéz kezet mos logikát”, ami egy olyan, a háttérben kialakult hálózat, amely a magánérdekek függvényében alakítja az uniós döntéshozatalt.

Az oktatásról azt mondta, hogy:

"Ha tanár lennék, nagyon örülnék, hogy az oktatás ügye a Belügyminisztériumhoz tartozik, mert a nagy és sikeres rendszerátalakító és rendszer-megerősítő programok az elmúlt évtizedben a legtöbbször ehhez a tárcához kötődtek".

Szerinte így juthattak az egészségügy, az orvosok és a szakápolók a rendszerváltozás utáni magyar történelem legnagyobb béremeléséhez és több évtizedes problémákat – például a hálapénz ügyét – sikerült megoldaniuk.

Orbán véleménye szerint elindult egy intenzív szakmai párbeszéd is, aminek fontos része a béremelés, és ebben nincs elvi egyet nem értés.

A tiltakozó tanár elbocsátáról azt mondta:

„Szomorú eset, de ilyen helyzetben nem lehet másképpen eljárni.

Magyarországon mindenki szabadon elmondhatja a véleményét, szabadon sztrájkolhat, de ettől függetlenül a munkahelyre be kell menni, és a munkát el kell végezni. A törvények értelmében pedig azt, aki nem megy be a munkahelyére, el kell bocsátani, nem lehet mérlegelni.

Szerintem ez a napnál is világosabb. Ezért remélem, hogy minél kevesebb ilyen esetre kerül sor a jövőben”.

Az egyeztetésről úgy vélte: „A belügyminiszter úr problémája – ha jól értem – pont az, hogy a leghangosabb kisebbségnek nincs érdemi javaslata azonkívül, hogy >>vesszen a kormány<<. Hogyan szeretnének jobb oktatást? Erre a kérdésre sajnos kevesebb válasz érkezik. A labda pedig azon a térfélen pattog”.

Pinter hozzáállását pedig úgy véleményezte: „Ennél konstruktívabb és a nyitott kapuk politikáját jobban képviselő testtartást nem lehet felvenni, mint amit a belügyminiszter felvett az ügyben. Ez a helyes magatartás”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A HM szerint törvényes, hogy Ruszin-Szendi Romulusz még mindig havi 1,3 milliót kap
A mi hazánkos Novák Előd kérdéseire az államtitkár válaszolt. A politikus a vezérkari főnök leváltásának valódi okaira is kíváncsi volt.
F. O. Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. szeptember 05.



Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.

Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.

Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.

A politikus azt is felvetette, hogy a volt vezérkari főnök szolgálati lakásának jóváhagyásáért Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter is felelős lehet. Hangsúlyozta, hogy a bűnpártolást a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv szabadságvesztéssel rendeli büntetni, és szerinte Ruszin-Szendi ügyeiben többen is közreműködhettek.

Kifogásolta azt is, hogy

a minisztérium Ruszin-Szendi leváltását követően először nem adott érdemi indoklást, majd napokkal később közölték: a Magyar Honvédség képességeit harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni, ehhez pedig Böröndi Gábor altábornagyot tartják a megfelelő személynek.

Novák Előd szerint ez kommunikációs vészhelyzeti mentés volt.

A honvédelmi tárca korábbi közleményében azt írta: Ruszin-Szendi altábornagy „komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében”. A közleményben azt is jelezték, hogy „dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni”.

A politikus most arra vár választ, hogy a közlemény tartalma mennyire felelt meg a valóságnak, illetve igaz-e, hogy Ruszin-Szendi korábban rendszeresen kapott szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket fegyelmi ügyek miatt.

Novák Előd azt is tudni akarta, miért kap még mindig havi 1,3 millió forintot a volt vezérkari főnök. A kérdésre Vargha Tamás államtitkár válaszolt. Mint írta: Ruszin-Szendi Romulusz juttatásait a hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megegyeztek Rákosrendezőről: Budapest megkapja az állami támogatást, amit az arab befektetőnek adtak volna
A felek hivatalosan is megállapodtak a beruházásról. A dokumentum szerint a főváros ugyanolyan jogosult, mint az eredeti befektető lett volna.


Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.

A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.

A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.

A minisztérium hozzátette: „az állami és a fővárosi oldal havonta fog szakmai egyeztetéseket folytatni az infrastruktúra-fejlesztés és a nemzetközi tervpályázat összehangolásáról”.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bankvezérek szerint jön a kétszámjegyű lakásdrágulás
Az Otthon Start program felfűtötte a keresletet. A bankok szerint az árak Budapesten idén már 20 százalék felett emelkedhetnek.
F. O. Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. szeptember 05.



A szeptemberben elindult Otthon Start program keretében három százalékos, fix kamatozású hitelek segítségével lehet első lakáshoz jutni. A bejelentés óta jelentősen megnőtt az érdeklődés, a zenga.hu szerint az ingatlant keresők száma közel megduplázódott. Budapesten szeptember elején már 3 százalékos drágulást mértek az augusztusi árakhoz képest, országosan azonban még nem látszik ekkora ugrás, írja a Portfolio.

A Duna House vezérigazgató-helyettese, Máté Ferenc szerint

„tízéves rekordra nőtt a kereslet a lakáspiacon, főként azokban a szegmensekben, amelyek megfelelnek a jogosultsági feltételeknek”.

Elmondása alapján Budapesten a 40–70 négyzetméteres társasházi lakások és panellakások iránt nőtt meg leginkább az érdeklődés, míg vidéken a családi házak és a közepes méretű lakások kerültek előtérbe. Hozzátette: „A keresleti hullám rövid távon árnövekedést hozhat, ami vidéken a szélesebb kínálat miatt valamivel mérsékeltebb lehet. A hatás az új lakások piacán is érezhető lesz. A bérleti piacon ezzel szemben visszafogottabb mozgás várható.”

A veszprémi Közgazdász-vándorgyűlésen a bankvezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy idén 20 százalék körüli lakásár-emelkedés várható,

jövőre pedig ennél alacsonyabb, de továbbra is kétszámjegyű lehet a drágulás. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese úgy látja, Budapesten idén 20 százalék felett, vidéken 20 százalék alatt, országos átlagban pedig 20 százalék körül alakulhat az áremelkedés. Szerinte az Otthon Start programban 2025 végéig 1400 milliárd forintnyi hitelkihelyezés valósulhat meg.

Az MBH Bank vezérigazgatója, Egerszegi Ádám úgy fogalmazott,

akkora az érdeklődés a program iránt, hogy jövőre már a havi 200 milliárd forintnyi hitelkihelyezés is elképzelhető.

A Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva szerint Budapesten a befektetési célú vásárlások már idén is 20 százalék feletti áremelkedést okoztak.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy az Otthon Start programba beépítettek olyan elemeket, amelyek fékezik az árak növekedését. A bankvezetők azonban úgy látják, hogy a kereslet élénkülése jelentős drágulást hozhat a lakáspiacon.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Kásler Miklós
A politikus 2023-tól egészen idén júniusig a Magyarságkutató Intézet vezetője volt. Előtte hosszú ideig az egészségügyért felelős miniszterként dolgozott.


Meghalt Kásler Miklós – a hírt pénteken Vitályos Eszter kormányszóvivő jelentette be. A Széchenyi-díjas magyar onkológus 2018 és 2022 között vezette az Emberi Erőforrások Minisztériumát,

és a COVID-járvány idején ő irányította az egészségügyet.

2023-tól idén júniusig a Magyarságkutató Intézet főigazgatójaként dolgozott.

Kásler Miklós 1950. március 1-jén született Budapesten. 1974-ben kapta meg orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, majd 1981-ben az Országos Onkológiai Intézetnél kezdte meg munkáját.


Link másolása
KÖVESS MINKET: