Orbán: Budapest „az egyetlen hely Európában”, ahol a Trump-Putyin találkozót meg lehet tartani

Orbán Viktor egy friss, 14 másodperces Facebook‑videóban a pesti alsó rakpart állapotát bírálta. Ikonikus képet akart a fővárosról, de a látványon elszörnyülködött.

– mondja a miniszterelnök.

Erre reagált elsőként Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője. Igazat adott abban, hogy a rakpart kinézete méltatlan, de szerinte ennek fő oka az, hogy Budapest évek óta nem kapja meg a beruházásra betervezett uniós pénzt.

Posztjában így fogalmazott:

Állítása szerint egyszer az a baj, hogy nem elég szép a sétány, máskor az autóforgalom csökkentése vagy a növényzet mennyisége a kifogás.

Vitézy konkrét javaslattal állt elő.

A tervezést Tarlós idején kezdték körülbelül tíz éve, a BKK az elmúlt években fejezte be Karácsony főpolgármestersége alatt.

Szerinte a miniszterelnök egy telefonhívással el tudná indítani a projektet. „Miniszterelnök úr, várjuk az intézkedését, és személyesen garantálom Önnek a szakbizottság elnökeként, hogy ha Budapest megkapja a neki járó uniós támogatást, akkor még idén kiírjuk a kivitelezési tendert a rakparti kupleráj felszámolására és az új sétány kiépítésére. És rögtön nem csak „ennyire futja” majd – Önnek ez kevesebb idő és erőfeszítés, mint megcsinálni egy TikTok‑videót.”

Orbán videója alá kommentelt Karácsony Gergely főpolgármester is, aki azt írta:

„Tudja, miniszterelnök úr, ez valóban a város egyik legszebb helye – örülök, hogy észrevette. Talán az is feltűnt, hogy a város egyik legszebb helyén korábban autók álltak, mostanában pedig úgynevezett emberek vették birtokba, a feltört beton helyén pedig virágok nyílnak. A hely, amit volt kedves megtekintés alá vonni, nyáron sok tízezer embernek nyújtott kikapcsolódást, csodálom, hogy a Karmelita erkélyéről nem tűnt fel.

Az ott meg egy grillsütő – grillezni lehet rajta. Civil szervezetek - ne ijedjen meg, nem „sorosukráneus”, hanem ilyen városiak - helyezték el, mert grillezni jó, és csinálták is jó sokan. Aztán ott vannak a padok is, mert azokat jobb körülülni, mint az autókat.

Meg is hívom rögtön a Nyitott Rakpart záróeseményére, a közösségi vacsorára október 26-án. Ott találkozhat sok kedves emberrel.”

A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.

A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.

A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:

Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint

A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.

Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.

Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.

Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.

A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.

(MTI)

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közölte, hogy megdöbbentette egy törvényjavaslat, amely a katolikus papoktól a gyónási titok megsértését követelné. Azt írják, ez „súlyosan ellenkezik a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1990. február 9-én létrejött megállapodással, amely leszögezi, hogy hazánkban a Katolikus Egyház a Codex Iuris Canonici alapján működik”.

A közlemény arra reagál, hogy Dobrev Klára és a DK felvetette: gyermekbántalmazási ügyekben el kellene tekinteni a gyónási titoktól. A felvetésben ez áll:

Schmidt Mária erre hevesen reagált.

A katolikus.hu oldalon megjelent közlemény szerint az MKPK Állandó Tanácsa (tagjai: Székely János szombathelyi megyés püspök, az MKPK elnöke, Udvardy György veszprémi érsek, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Felföldi László pécsi megyés püspök) ezt írta: "Az Egyházi Törvénykönyv 983. kánonjának 1. paragrafusa szigorúan megtiltja a gyóntatónak, hogy a gyónót „bármi okból akárcsak részben is elárulja”, az 1386. kánonjának 1. paragrafusa pedig elrendeli, hogy

Az MPKP „sajnálattal tapasztalja”, hogy a kiélezett választási kampány keretében rendkívül eldurvult a közbeszéd, sokszor alaptalan hangulatkeltés és rágalmazás is megjelenik.

(via 24.hu)

Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor videóval jelentkezett a pesti alsó rakpartról „Budapesten már Karácsony van!” címmel. A felvételben ezt mondja: „Csináljunk egy képet a nemzet fővárosáról. Ikonikus kép. A nemzet fővárosa Karácsony módra. Ezt tudom mondani. Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja, Istenem!”

Karácsony Gergely reagált is a kritikára a Facebookon, és meghívta a miniszterelnököt a Nyitott Rakpart záróeseményére, egy közösségi vacsorára 2025. október 26‑ára.

A főpolgármester a grillsütőkről és azok történetéről is írt.

Karácsony szerint a rakpartot nyáron sok tízezer ember használta, és már nem az autók foglalják el a területet.