Orbán Anita bejelentette: kivizsgálják a polgári hírszerzés utóbbi négy évét
Orbán Anita külügyminiszter-jelölt a Nemzetbiztonsági Bizottság előtti meghallgatásán arról beszélt, hogy a választási eredmény egyértelmű felhatalmazást adott a kormányzatnak a kül- és biztonságpolitika megújítására.
– mondta még mint jelölt. A kinevezését később a bizottság támogatta. A meghallgatásra azért került sor, mert a polgári hírszerzésként működő Információs Hivatal a Külügyminisztérium felügyelete alá kerül.
Orbán Anita szerint bár a csapatmunkában hisz, de először alapos átvilágítást tervez. A hivatal működését új, szakmai alapokra kell helyezni, és biztosítani kell a szolgálatok integritását - közölte. Kijelentette, hogy a közelmúltban „politikai alapú megfigyelés gyanúja merült fel”, ezért szükségesnek tartja annak kivizsgálását, hogy az IH mennyire volt érintett ezekben az ügyekben. „Meg kell vizsgálnunk, hogy az IH érintett volt-e ezekben az ügyekben” – fogalmazott. Az integritás helyreállításában fontos szerepet szán a Nemzetbiztonsági Bizottságnak is, ezért ígéretet tett arra, hogy utasítani fogja „az IH főigazgatóját, hogy rendszeres beszámolót tartson a bizottság előtt.” A miniszterjelölt bejelentette az IH elmúlt évekbeli tevékenységének teljes körű átvilágítását is. De azt ígérte, „nem lesz politikai tisztogatás”.
A jelölt beszélt az Európa-központú külpolitika fontosságáról is, amelynek keretében szakszerű információcsere és együttműködés kialakítását tervezi a partnerszolgálatokkal. Álláspontja szerint a magyar szolgálatok balkáni ismeretei különösen értékesek lehetnek az uniós közösség számára, cserébe pedig Magyarország is fontos információkhoz juthat, erősítve ezzel a nemzet biztonságát.
A meghallgatáson a fideszes képviselők a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov, valamint Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között lezajlott, kiszivárgott beszélgetéseket hozták szóba. Kocsis Máté frakcióvezető szerint elfogadhatatlan, hogy egy idegen titkosszolgálat lehallgatja a magyar külügyminisztert.
„Az nincs rendjén, hogy bármilyen más idegen titkosszolgálat lehallgatja a magyar külügyminisztert, az meg végképp nincsen rendjén, hogy ezt nyilvánosságra is hozzák” – mondta a politikus, aki büntetőeljárást sürgetett az ügyben. „Kíván-e akár a diplomáciai viszonyokat felhasználva ezzel foglalkozni, vagy kíván-e bármi módon ebben az ügyben lépéseket tenni?” – tette fel a kérdést Orbán Anitának.
A miniszterjelölt válaszában a belső biztonsági protokollok megerősítését helyezte előtérbe. „Tudatosságra szeretném nevelni a külügyminisztérium állományát, hogy hogyan telefonálunk, e-mailezünk, hogyan tudjuk biztosítani, hogy soha senki nem lesz lyuk a rendszerben, akin keresztül nem baráti kezekbe kerülhet információ” – közölte, utalva arra, hogy a lehallgatásban a nem védett kommunikációs csatornák használata is szerepet játszhatott. Szigorú biztonsági intézkedéseket ígért, beleértve az épület és a bizalmas információkhoz hozzáférő munkatársak átvilágítását.
Kocsis Máté rákérdezett Panyi Szabolcsra, a Direkt36 újságírójára is, aki egy kiszivárgott felvétel szerint arról beszélt, hogy befolyással lehet a minisztérium személyi összetételére. Orbán Anita erre röviden reagált: „Az említett újságírónak nincsen beleszólása a személyi kérdésekbe, ezekről én döntök”.
A Fidesz frakcióvezetője a kampányban elhangzottakra hivatkozva azt is megkérdezte, hogy a leendő miniszter tervez-e átfogó vizsgálatot indítani az orosz titkosszolgálatok magyarországi jelenlétével kapcsolatban. „Egy ország várja annak tisztázását, hogy önök a kampányukban sokszor elmondták, Magyarországon jelen voltak az orosz titkosszolgálatok. Kíván-e ezzel kapcsolatban átfogó vizsgálatot lefolytatni, és megteszi-e azt, hogy ennek eredményét nyilvánosságra hozza?” – kérdezte Kocsis. Felszólalása végén jelezte, hogy bár a fideszes képviselők tartózkodtak a szavazáson, nem ellenzik a jelölt kinevezését. „Az ön miniszterjelöltségét sem ellenezzük” – mondta végezetül.
Orbán Anita a migrációval kapcsolatos kérdésre válaszolva a határvédelem megerősítését és az ehhez szükséges uniós források megszerzését nevezte kiemelt célnak. Kijelentette: „A Tisza-kormány meg fogja erősíteni a határvédelmet a digitális és a fizikai térben is”. A migrációs kvótával kapcsolatban azt közölte, hogy a kvóta vonatkozó elemeit elutasítják, és nem készülnek befogadni migránsokat. Ugyanakkor a technikai segítségnyújtásokra kész a magyar kormány.
A meghallgatás után újságírói kérdésre beszélt a Magyarországra menekült volt lengyel igazságügyiminiszter-helyettes, Marcin Romanowski kiadatási ügyéről is. „Egyértelművé tettük a kampányban, hogy nem fogunk bűnözőket bújtatni” – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés elsősorban a belügyi szervekre tartozik. A lengyel-magyar kapcsolatokat potenciálisan befolyásoló ügyről megjegyezte: „Meglátjuk, hogy a lengyel partnereink felvetik-e a kérdést, ezt már a jövő héten látni fogjuk”.
Egy másik kérdésre, amely az Oroszországgal kapcsolatos viszonyra kérdezett, azt válaszolt, hogy a szuverenitás alapján, mindkét fél érdekeit tiszteletben tartó, pragmatikus viszonyra törekednek majd.
