HÍREK
A Rovatból

Orbán a bombafenyegetésekről: Az állam a helyén van

A miniszterelnök szerint az állam jól vizsgázott a fenyegetés idején is, de fel kell készülni arra, hogy egy bolond százat csinál. De a reggeli interjújában Donald Trump, az orosz-ukrán háború és a migráció is szóba került.


Dolgozik a belügyminisztérium, nyomozati munkát végeznek, magam is bizonytalan vagyok ennek a kimenetelét illetően - mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Hozzátette: nem a rendőrök munkájában nem bízik, hiszen az állam a helyén van, jól vizsgázott a fenyegetés idején is, "hamar úrrá lettünk a fenyegetésből származó bizonytalanságon és káoszon". Azért bizonytalan, mert nem Magyarország az egyetlen, ahol ez megtörtént.

"Könnyen lehet, hogy ez nem magyar területen elkövetett bűncselekmény, hanem valami nemzetközi központban, oda meg még nem ér el a kezünk"

- mondja Orbán, aki kiemelte, a munka továbbra is folyik.

Az élet visszatért a normális kerékvágásba, arra viszont szerinte fel kell készülnünk, hogy "egy bolond százat csinál"

- fogalmazott a kormányfő, aki szerint lehetnek olyan esetek, hogy valaki kedvet kap a hasonló provokációkra.

Ezért a belügyminisztériumtól azt kérte, hogy készüljenek fel a hasonló esetekre.

Orbán szerint normális esetben, ha vállrándítással nem is, de egy tudomásvétellel el lehetne intézni. Amiért ezt nem tehetjük meg, az szerinte az, hogy Nyugat-Európában rendszeresek a terrorcselekmények.

"Ezért itt még a fenyegetést is komolyan kell venni" - mondta a miniszterelnök, aki szerint ha beengedtük volna a migránsokat, akkor nem terrorfenyegetés, hanem terror lenne itthon is.

A műsorvezető kérdésére, miszerint milyen intézkedéseket kell megtenni, Orbán azt mondta, hogy a figyelési, az észlelési képességet kell erősíteni.

Orbán Viktor kitért arra, hogy az európai terrorcselekmények tanulsága mindig ugyanaz: ha a migránsokat beengedtük volna Magyarországra, akkor itt sem csak terrorfenyegetések lennének, hanem terrorcselekmények, és nemcsak fenyegetnék az emberek életét, hanem el is vennék.

Ezért a legfontosabb téma a magyar jövő szempontjából és a magyar biztonság szempontjából a migráció: a migránsokat nem szabad beengedni - jelentette ki, rámutatva, hogy ez a kérdés a magyar politikában választóvonal.

A kormánypártok minden eszközzel elutasítják a migrációs paktumot, és nem hajlandóak beengedni migránsokat, bár vannak olyan politikai erők Magyarországon, akik a brüsszeli migrációs paktum végrehajtását követelik a magyar kormánytól - közölte.

Az Egyesült Államok új elnökének hivatalba lépése kapcsán Orbán Viktor azt mondta, Magyarország az amerikai elnök hivatalba lépése óta nem elszigetelt, kiszorított, hanem visszatért a történelem főutcájára, "a nyugati világban mi vagyunk a többség".

A miniszterelnök kifejtette: nemcsak arról van szó, hogy nyert Donald Trump, aki jó időszakot hoz el Magyarországnak, hanem a győzelem után be is tartja, meg is csinálja, amit ígért. Rámutatott: az intézkedései pontosan azok, amiket egyébként mi már megcsináltunk és ami miatt Magyarországot a baloldal és Brüsszel folyamatosan próbálta elszigetelni.

A Trump-féle intézkedések után nyugodtan mondhatjuk, hogy az elszigetelni kívánt Magyarország az elnök hivatalba lépése óta nem elszigetelt, kiszorított, oldalra szorított, hanem "mi vagyunk a főáram", visszatértünk a történelem főutcájára - közölte.

"Mi vagyunk a mainstream a nyugati világban, mi vagyunk a többség"

- fogalmazott, hozzátéve: az amit mondanak és amit az amerikaiak csinálnak, az a többségi álláspont.

A furcsaság az, hogy bár többségben vannak, de még mindig lázadni kell - mondta.

Ugyan Washingtonban megtörtént a váltás, de Brüsszelben nem, ott még a munkát el kell végezni, ott még lázadni kell, mert egyébként a brüsszeliek ránk fogják erőltetni azokat a dolgokat, amelyeket Amerikában éppen megszüntet az amerikai elnök - fejtette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor értékelése szerint jól dolgoztak az elmúlt időszakban a gyermekvédelem ügyében.

"Házasság egy férfi, egy nő, bingó. Az apa férfi, az anya nő, bingó"

- fogalmazott.

Kiemelte: az amerikai elnök tovább ment, és azt mondta, hogy két nem van, az ember vagy férfi, vagy nő. Ez még nincs benne a magyar alkotmányban - jegyezte meg, hozzátéve: van még dolog, de a pálya, amin haladunk, az amerikaiak, meg mi, az jól láthatóan egybeesik.

A miniszterelnök szerint még fontosabb, hogy az amerikai elnök elzárta a pénzcsapokat. A demokrata nagykövet távozása előtt még vagy 150-200 millió forintot szétosztottak a baloldali civil szervezetek és a baloldali média, a kormány ellen dolgozók között, de most ennek vége van, a guruló dollárok most már nem tudnak jönni Washingtonból - közölte.

Most már csak Brüsszelből jönnek - jegyezte meg, hozzátéve: ez még felháborítóbb, mert a magyarok befizetett pénzéből fordítanak ilyen rossz célokra.

Kijelentette: nem fogadható el, hogy a tagállamok által befizetett pénzeket arra fordítják, hogy valamilyen politikai erőt támogassanak valamelyik tagállamban.

Összegzése szerint a guruló dollárok ügye most már Washingtonból Brüsszelbe került. A kétfejű sárkány Soros-birodalom egyik fejét Washingtonban levágták, most a brüsszelit kell.

Kitért arra is, hogy harapófogóba fogták őket, egyik oldalról az amerikaiak, a másik oldalról meg a közép-európaiak. Nem vagyunk egyedül, a szlovákok pontosan azt csinálják, mint mi. A lengyeleket elvesztettük, de ők majd vissza fognak térni, ez csak idő kérdése, jön vissza Babis és mindjárt megalakul az osztrák kormány. Ők mind azt gondolják, amit mi - mondta.

Kiemelte: az nem lehetséges, hogy Brüsszelből a baloldali liberális erőket támogassák a mi saját országainkban, Brüsszel ezt nem teheti meg, nem avatkozhat be.

Az is haszna Trump elnök győzelmének, hogy végre ki lehet mondani, miről szól a csata: a Brüsszelből nyakunkba ültetett bábkormány vagy nemzeti kormány. Ez volt a kérdés Amerikában is, liberális demokrata kormányzat vagy nemzeti kormány - mondta.

Orbán Viktor az Ukrajna által elzárt gázvezetékkel kapcsolatban elmondta: bár az ukránok "ki akarnak velünk babrálni", mi meg tudjuk magunkat védeni, ha egységfrontban maradunk a szerbekkel.

Ugyanis, szemben a korábbi állapotokkal, amikor a gáz csak Ukrajnán keresztül tudott Magyarországra jönni, a nemzeti kormány kiépített egy kerülőutat déli irányból, sőt még "szlovák barátainknak" is tudunk gázt adni - emlékeztetett.

Felidézte, hogy a 2010-es évek elején hatalmas vita volt arról, miért építi meg a magyar kormány a szlovák-magyar gázvezetékrendszert. Most ha az nem lenne, akkor Magyarország is, meg Szlovákia is bajban lenne - jelezte.

Szerinte ugyanez lesz a Budapest-Belgrád vasútvonallal is: "majd lesz egy pillanat, amikor kiderül, hogy geostratégiai, biztonsági szempontból az a vasútvonal lesz a köldökzsinórunk".

Az energiára visszatérve hangsúlyozta: amit az ukránok csinálnak, annak következtében felmennek az árak, Magyarország is drágábban jut energiához.

Brüsszel szankciókat vezetett be a háború kitörésekor azért, hogy ezzel megsegítse Ukrajnát; ezt mi sosem támogattuk, de nem vétóztuk meg - emlékeztetett.

Kiemelte: Magyarország az elmúlt három évben 19 milliárd eurót, azaz 7500 milliárd forintot veszített az Oroszország elleni szankciók miatt. Ez iszonyú összeg, jóval több, mint amit az összes magyar ember egy évben jövedelemadóként befizet az államkasszába - figyelmeztetett.

Hozzátette, most napirendre került a szankciók meghosszabbítása.

"És én behúztam a kéziféket, és azt kértem az európai vezetőktől, hogy ezt értsék meg, hogy ezt nem lehet folytatni. Az nem lehet, hogy Magyarországgal fizettetik meg ilyen arányban a szankciók árát", Ukrajna meg "kibabrál" velünk

- közölte.

Azt kérjük, hogy mondassák ki az ukránokkal: vissza fogják állítani a gázútvonalat. Ha az ukránok segítséget akarnak, például, hogy szankcionáljuk az oroszokat, akkor tessék újra kinyitni a gázútvonalat

- jelezte.

Kérésként fogalmazta meg azt is, hogy az ukránok ne támadják mindenfajta féllegális, legális katonai eszközökkel azt az útvonalat, ahol most hozzuk a gázt, továbbá adjanak garanciát, hogy ezt a "piszkosságot", amit most csináltak velünk szemben a gázzal, ezt nem ismétlik meg az olajjal.

Hangsúlyozta: Ukrajna uniós tagjelölt, Szlovákia és Magyarország ellenben tagországok, Brüsszel ezért a mi érdekeinket kell, hogy képviselje.

Hozzátette, a brüsszelieket ezért arról próbálja meggyőzni, hogy ne Ukrajna érdekét képviseljék Magyarországgal szemben, hanem a közép-európai országok érdekét érvényesítsék Ukrajnával szemben.

"Ne minket akarjanak meggyőzni, hogy ne állítsuk meg a szankciókat, hanem az ukránokat győzzék meg, hogy biztosítsák a szankciók folytatásának a föltételét"

- fogalmazott.

Azt mondta, szankciós fék nélkül előbbre jutna Magyarország és gazdasága.

Orbán Viktor elmondta, 2025-ös esztendő az előrelépésről fog szólni, fantasztikus év lesz, "olyan évet fogunk produkálni, ami régen nem volt". Hozzátette, a harmadik és a negyedik negyedévben már a négy százalékhoz közelíti majd a gazdasági növekedés "és megyünk fölfele" 2026-ra.

Hangsúlyozta: Magyarország kezében van az Oroszország elleni szankciók megállításának lehetősége, de ha ezt megtesszük, "leszakad ég meg föld Brüsszelben".

Felidézte: 2023-ban egy százaléknál kisebb mértékben, de csökkent a hazai bérek vásárlóértéke, ezt tavaly sikerült kijavítani egy tíz százalék közeli növekedéssel, és "2025-nek már arról kell szólnia, hogy hogyan lépünk előre".

Megemlítette, csaknem 900 ezer ember kapja az állampapírjai kamatát; "izmos középosztályunk van", százezerszámban mérhető azon családoknak a száma, ahol állampapírban elhelyezett megtakarítások vannak.

Hozzátette: mindez csak az összes magyar pénzügyi megtakarítás 12 százaléka, összességében nagyságrendileg 90 ezer milliárd forintnyi pénzügyi megtakarításuk van a magyar családoknak.

Orbán Viktor megemlítette, miközben a "károgó ellenzékiektől" azt hallani, hogy Magyarország Európa legszegényebb állama, a tartozások levonása utáni nettó megtakarítások terén, uniós összehasonlításban, a 13. helyen állunk.

Szólt arról is: decemberben 544 ezren látogattak meg hazai szálláshelyet, 212 ezren repültek külföldre, és csak az év végi hosszú hétvégén közúton, valószínűleg turisztikai céllal, 418 ezer hazai rendszámú jármű ment ki az országból.

Ez egy óriási szám - jelentette ki a kormányfő, arra bíztatva, hagyjuk abba ezt a "szerencsétlenkedést", hogy Magyarország Európa legszegényebb állama, "mert ez csak a kétségbeesést hozza", hiszen az országnak vannak komoly adui, mint a lakosság pénzügyi megtakarítása.

Van erő az országban - fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva, a kormány döntése alapján az egyéni vállalkozók kedvezményes adózásának mértékét 12-ről 18 millió forintra emelik, munkáshitel indult, valamint a Demján Sándor Program.

Dolgozni kell a kormánynak, nem külföldre mutogatni, nem az ukránokról beszélni, nem a szankciókról, azzal majd együtt élünk, ha elég erősek leszünk hozzá, akkor meg is akasztjuk, és kitöröljük a szankciós rendszert az európai gazdaságpolitikából - jelentette ki.

Az öt évvel ezelőtt kitört koronavírus-járványról szólva megemlítette, köszönet illeti az akkor hivatalban lévő, egészségügyért felelős tárcavezetőt, mert Kásler Miklós volt az, aki minden európai minisztertársát megelőzően riasztotta a kormányt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Így gyülekeztek az emberek az Andrássy úton Magyar Péter beszédére
A Tisza Párt eseménye 15 órakor kezdődik, de már 14 óra környékén is sokan voltak az Andrássy úton.


Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától kezdődik, és Magyar Péter is beszédet mond majd.

A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeznek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.

Helyszíni fotóinkat itt nézheted meg:

A március 15-i programok már délelőtt megkezdődtek Budapesten. Reggel 9 órakor ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját a Kossuth Lajos téren, ahonnan 9.30-kor ünnepi huszármenet indult a Nemzeti Múzeumhoz. A Múzeumkörúton 10 óra 30 perckor kezdődött volna az állami ünnepség, de az időjárás miatt több mint fél órát csúsztak. Az eseményen mondta el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Élőben a TISZA párt március 15-i ünnepsége Magyar Péter beszédével
A TISZA Párt az Andrássy útra hirdette meg az ünnepi rendezvényét. Magyar Péter is beszélni fog.


Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától indult, és Magyar Péter is beszédet mond.

A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeztek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.

Helyszíni fotóinkat itt nézheted meg:

A rendezvény elején a színpadról arra buzdították az embereket, hogy készítsenek fotókat, videókat, hogy „az interneten is áradjon a Tisza”.

Elsőként Rusznák András Kaszás Attila-díjas színművész lépett színpadra és elszavalta Heltai Jenő: Szabadság című versét.

Ezután Ruszin-Szendi Romolusz állt színpadra, aki Petőfi sorait idézve vágott bele a beszédébe.

„Nem megy nekik más csak a degradálás, a félelemkeltés”

– fogalmazott a volt vezérkari főnök. Arról beszélt, hogy a mai magyar honvédség ott és akkor született, mikor a magyar népnek elege lett a Habsburg elnyomásból, és a teljes lakosság azt mondta: elég.

Ruszin-Szendi felháborítónak nevezte, hogy lecserélték a Petőfi laktanya nevét, és szerinte egyértelmű, hogy a mostani kormány nem ért a honvédséghez. Ahogy Magyarország valódi értékeit sem.

„Ahelyett, hogy valóban gondoskodnának a magyar emberekről, katonákról, tűzoltókról, tanárokról, ápolókról, mást csinálnak, mert ez nem megy nekik, csak a félelemkeltés, a degradálás. Azt gondolják, ha félelemben tartanak minket, behódolunk” - fogalmazott a volt vezérkari főnök.

„Ha van véleményed, ami eltér az állampárt egyetlen vélt igazságától, akkor vállalnod kell a negatív következményeket, ami utolér téged és mindenkit, aki közel áll hozzád” - mondta. Azt is hozzátette, hogy elég volt „a goebbelsi propagandából, a csinovnyikok hatalmi arroganciájából”.

Ruszin-Szendi után Sodró Eliza Junior Prima díjas színésznő Petőfi Dicsőséges nagyurak! című versét szavalta.

Ezt követően, hatalmas ováció közepette Bódis Kriszta lépett színpadra. Ő beszédében felidézte a felvilágosodás kori Európát, ahol az urak fényűző palotákban lakmároztak, a parasztok pedig szenvedtek és éheztek.

„A vallási vezetők nem a lelki üdvöt szolgálják, hanem a hatalmat védik” - mondta.

Mit tett a zsarnokság, amikor a nép felébredt a felvilágosodás korában? - kérdezte Bódis. Szerinte rettegtek, mert az emberek gondolkodni kezdtek, és fellázadtak. Ahogy fogalmazott a hatalom újra kevesek kezében koncentrálódik, és újra megpróbálnak minket elhallgattatni.

„Minden korszaknak megvannak a maga zsarnokai, és minden korszaknak megvan a maga felébredő népe. A forradalom nem kérdezi, honnan jössz, csak azt, hogy merre akarsz menni” - fogalmazott.

A forradalom szelleme szerinte mindig újjáéled, és a szabadság árad - zárta a beszédét Bódis, erre a tömeg skandálni kezdte, hogy árad a Tisza.

Ezután érkezett Nagy Ervin.

„Egy éve megkeresett egy ember és megkérdezte van-e kurázsim, szívem, kedvem egy jobb országot építeni vele” - idézte fel a színész.

Cikkünk frissül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Friss kutatás: Egyre kevesebben büszkék rá, hogy magyarok, nőtt viszont azok száma, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt
Egy friss kutatás szerint „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető.”


A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.

Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.

A nemzeti identitás meghatározása is változott.

1995-ben a válaszadók 19 százaléka még szigorúbb szempontokat vett figyelembe, például az állampolgárságot, a születési helyet, a vallást és a politikai nézeteket. 2023-ra ez az arány 12 százalékra csökkent, míg azok aránya, akik szerint ezek nem számítanak, 61 százalékra emelkedett. Ez az arány 2013-ban még csak 11 százalék volt.

A Magyarországról alkotott vélemények is jelentősen változtak. Míg 1995-ben sokan úgy gondolták, hogy Magyarország nem jobb más országoknál, de mégis jó érzés magyarnak lenni, 2023-ra egyre többen váltak pesszimistává. A válaszadók 48,3 százaléka már nem érzi úgy, hogy különösen jó magyarnak lenni, vagy hogy Magyarország kiemelkedően jó ország lenne.

A kutatás szerint a nemzeti büszkeség forrása nem a modernizációs eredményekben keresendő, hanem inkább a történelmi múltban, a kultúrában és a sporteredményekben. „Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozást követően a magyar társadalomban a nemzeti büszkeség nem a modernizációs teljesítményekből, hanem a szimbolikus jelentőségű, kulturális, történelmi és a kollektív-nemzeti toposszá transzformált sportsikerekből meríti erejét” – áll a tanulmányban.

Ezzel párhuzamosan

nőtt azok aránya, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt. Míg 2003-ban a megkérdezettek kétharmada úgy gondolta, hogy nincs ok szégyenkezésre, 2023-ra a válaszadók 45 százaléka már úgy érezte, hogy van.

A nacionalizmus különböző formái is átalakultak. 1995-ben a gazdasági nacionalizmus (az import és a külföldi cégek befolyásának korlátozása) volt a legjellemzőbb, 37,7 százalékkal. 2003-ra az antinacionalisták kerültek többségbe (29 százalék), és ez a trend 2023-ra is folytatódott (35 százalék). Az agrárnacionalizmus aránya 2013 és 2023 között 17,4 százalékról 23,6 százalékra nőtt.

A kutatás szerint egyre többen távolodnak el a nemzeti identitástól kulturális és politikai értelemben is. 1995-ben még csak 13 százalék nyilatkozott így, 2023-ra viszont ez az arány 46 százalékra nőtt.

A tanulmány szerzői szerint a szélsőséges etnocentrikus és populista politikai diskurzusok hatása gyengül. Úgy látják, hogy „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető. Az emberek nagy része mintha belefáradt volna a szűnni nem akaró, agresszív politikai diskurzusba.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Újabb földrengés rázta meg Olaszországot
Péntek este 4,7-es erősségű földrengés rázta meg Olaszország déli részét. Több utórengést is tapasztaltak, a legerősebb 3,8-as erősségű volt.


Újabb földrengés rázta meg Olaszország déli részét. Az olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) szerint

a földrengés 4,7-es erősségű volt, és 20 óra 37 perckor pattant ki, 8700 méter mélyen. Az epicentruma az Adriai-tengerben volt, 15 kilométerre Lesinától, Foggia tartományban

- írja a The Brussels Times.

Az Egyesült Államok földtani intézete 5-ösre becsülte a rengés erősségét.

A földrengést több utórengés is követte, a legnagyobb közülük 3,8-as erősségű volt.

Ez a rengés 21 órakor következett be, 15 700 méter mélyen. Az epicentruma 10 kilométerre volt San Nicandro Garganicótól, szintén Foggia tartományban.

A földmozgást nagyobb városokban, például Bariban és Foggiában is érezni lehetett, valamint a szomszédos régiókban is.

A tűzoltóság tájékoztatása szerint sem sérülésekről, sem károkról nem érkezett jelentés.

A dél-olaszországi Nápoly térséget csütörtök kora hajnalban is földrengés rázta meg. Az az INGV szerint 4,4-es erősségű volt, az epicentrumot a tengerben, Nápoly közelében, 2 kilométeres mélységben mérték.

A hatóságok figyelmeztették a lakosokat, hogy ha a földrengések folytatódnak, akár kitelepítésre is szükség lehet.

A térségben egyébként gyakoriak a földrengések. Legutóbb egy 4,4-es erősségű földmozgás rázta meg a vidéket májusban. Ez volt az elmúlt 40 év legerősebb rengése, és ekkor több száz embert, köztük egy női börtön lakóit is kitelepítették Pozzuoliból, az iskolák pedig bezártak.

A Nápoly környéki vörös zónába tartozik Pozzuoli és Bacoli, valamint Nápoly néhány külvárosi kerülete, például Chiaia és Vomero. A város többi része a sárga zónába sorolható, ahol vulkáni hamuhullás jelenthet veszélyt egy esetleges kitörés során. A Vezúv és Pompeji viszont nem tartozik ezekbe a zónákba.

A turistáknak azt tanácsolják, hogy figyeljék a helyi hatóságok tájékoztatásait, és ha a vörös vagy sárga zónába utaznak, tartsák magukat naprakészen a Polgári Védelem hivatalos oldalán. Itt elérhetők az útmutatók a vulkáni tevékenységekre való felkészülésről, például a lávafolyásokról, a vulkáni bombákról és a sárlavinákról - írja az Euronews.


Link másolása
KÖVESS MINKET: