HÍREK
A Rovatból

Orbán: 4 milliónál jön az újabb nyitás, de csak védettségi igazolvánnyal

Jövő héten meglehet a 4 millió, az enyhítések újabb köre azonban csak azokra vonatkozik, akiket már beoltottak.


Jövő héttől sokat számít a védettségi igazolvány, 4 millió beoltottnál ugyanis azok számára jön el a lazítások újabb köre, akik már rendelkeznek az igazolvánnyal - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban.

A miniszterelnök ismét elmondta, amit reggeli posztjában már bejelentett: megvan a 3,5 millió beoltott, a kijárási tilalom szombaton már este 11-kor kezdődik, hogy legyen ideje hazaérni az embereknek.

"Rám is vár egy korsó sör a teraszomon"

- mondta el Orbán, mielőtt rátért volna a lazítás következő lépésének ismertetésére.

A miniszterelnök reggel az operatív törzs ülésén kezdett, ahol a járványügyi szakemberek jövő hét szerda-csütörtökre saccolták a 4 millió beoltott elérését, amellyel a lazítások újabb körét vezetik be.

4 millió beoltottnál megnyitják a szolgáltatások széles körét azok számára, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal.

Megnyílnak a színházak, a tánc-és zeneművészeti események, a mozik, az edzőtermek, fitnesztermek, az uszodák, a jégpályák, a játszóházak, az állatkertek, a vadasparkok, a kalandparkok, a vidámparkok, a könyvtárak, a sportesemények, illetve kinyithatnak a szállodák és a vendéglátóhelyek belső helyiségei.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy amennyiben minden regisztrált megkapja a vakcinát, a külföldön élő magyarokat is beoltanák, mivel vakcinából van elég. Erre külön programot terveznek indítani.

Emellett a 16-18 évesek oltása is tervben van, a magyar álláspont szerint ugyanis a Pfizerrel oltható ez a korosztály is, így Orbán ma utasítást adott a nekik szánt vakcinák elkülönítésére.

Az oltásokkal egyébként is jól áll az ország a miniszterelnök szerint, mindezt pedig azzal indokolta, hogy

"azért állunk nagyon jól az oltásokkal, mert Magyarországnak senki nem mondhatja meg, mit tegyen vagy ne tegyen."

Az ország újranyitása mellett a gazdaság újraindítását is az idei év egyik legnagyobb feladatának nevezte.

A bértámogatást kifizetik a vendéglátósoknak májusra is, még úgy is, hogy a hónap végére már nyitva lesznek a helyek.

A kormány rendkívüli felhatalmazásának meghosszabbításáról a miniszterelnök azt mondta el, hogy az őszig kitolt határ egyáltalán nem azt jelenti, hogy addig lesz zárva az ország, csupán a kormánynak ad lehetőséget a cselekvőképességre nyáron is.

Kiderült az is, hogy a miniszterelnök elsősorban az EU-s többlethalálozási adatokat figyeli a halálozási számokkal kapcsolatban, nem a magyart, amelynek sajátossága, hogy "nem teszünk különbséget abban, hogy valaki coviddal halt meg vagy covidban halt meg." Röviden megemlítette azt is, hogy nem lehet politikai verseny tárgya a halottak száma, és több tiszteletet érdemelnek az emberek, válaszolva ezzel a műsorvezető kérdésére az ellenzéki pártok kommunikációjával kapcsolatban.

Orbán még az interjú előtt, egy Facebook-posztban jelentette be, hogy megvan a 3,5 millió beoltott, ennek köszönhetően szombaton megnyithatnak a teraszok, a kijárási korlátozás kezdete pedig este 11 órára tolódik ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Boldog István röhögő fejekkel posztolta ki, hogy 0%-ot ért el a TISZA a Fidesz ellen Tiszakécskén, nem érdekelte, hogy nem is indultak
Arról nem posztolt, hogy Mosonmagyaróváron a független jelölt majdnem 80-20 százalék arányban verte a kormánypárt jelöltjét.


Időközi választásokat tartottak több településen vasárnap. Ezek közül a Fidesz két településen tudott nyerni. Boldog István, a kormánypárt korábban vesztegetéssel megvádolt képviselője sajátosan reagált az eredményekre a Facebookon. Mint írta:

„73.9 %-os eredménnyel győzött a Fidesz jelöltje Tiszakécskén, Tiszafüreden pedig 90%-al nyert!! Tisza a Tisza parton 0%!!”

Mondandóját számos nevetős szmájlival is illusztrálta. A Tisza Párt, korábbi ígéretéhez híven, valójában nem is indult a két időközin. Tiszakécskén Vona Gábor Második Reformkor (2RK) pártját, míg Tiszafüreden a Mi Hazánk képviselőjét verte a kormánypárt jelöltje.

Boldog nem említette ugyanakkor a mosonmagyaróvári egyéni választókerületi szavazás eredményét: ott a Mosonmagyaróvári Kerekasztal egyesület jelöltje közel 79 százalékot szerzett a Fidesz kevesebb mint 20%-ával szemben.

Boldog István ellen egyébként 2019-ben fogalmazódott meg gyanú, hogy korábban közölte magához rendelte Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókörzetének polgármestereit közölve velük, hogy csak az kaphat európai uniós településfejlesztési támogatást, aki az általa kijelölt cégeket bízza meg a fejlesztések elvégzésével. Az ügy tárgyalása még mindig nem ért véget: tavaly novemberben kiderült, hogy az ügyészség „adminisztrációs hiba” miatt nem archivált az ügyészség három hónapot Boldog István lehallgatásaiból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter elképesztő számot jelentett be: „Szombaton óriási rekordot értünk el”
A Tisza elnöke szerint rekordot döntött a Nemzet Hangja konzultációt egy nap alatt kitöltők száma, de az összeredményre is büszke az ellenzéki politikus.


Már több mint 750 ezer ember szavazott a Tisza Párt „népszavazásnak” is hívott konzultációján, a Nemzet Hangján – jelentette be Facebook-oldalán Magyar Péter.

A párt elnöke azt is megjegyezte:

„Szombaton óriási rekordot értünk el, majd 50 ezren szavaztatok egy nap alatt személyesen”.

Hozzátette: „Ma már a 14. megyébe, Veszprémbe érkezem, és a szavazás lezárultáig mind a 106 egyéni választókerületbe eljutok. Ez a 3 hét a magyar politikatörténet talán legintenzívebb országjárása és kampánya, amit egy fillér közpénz nélkül, veletek, több, mint 10 ezer önkéntesünkkel hajtunk végre”.

Magyar Péter teljes posztja:

A Nemzet Hangján 12 kérdésre válaszolhatnak a kitöltők:

  1. Egyetért-e Ön azzal, hogy évi maximum 200 ezer forint értékben Nyugdíjas Szép-kártyát vezessünk be, amely élelmiszerre, gyógyszervásárlásra és egészségmegőrzésre fordítható?
  2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszerek áfakulcsa 0 százalékra csökkenjen?
  3. Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magánegészségügyi beruházások támogatására, és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére?
  4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a visszaszerzett nemzeti vagyont oktatásra, egészségügyre és vidékfejlesztésére fordítsuk?
  5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészséges élelmiszerek áfakulcsa maximum 5 százalék legyen?
  6. Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egységesen 9 százalékra csökkenjen?
  7. Egyetért-e Ön azzal, hogy újra bevezetésre kerüljön a korábbi területeken a kata adózási forma?
  8. Egyetért-e Ön azzal, hogy az 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség kerüljön megállapításra?
  9. Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja maradjon?
  10. Egyetért-e Ön azzal, hogy egy miniszterelnök két ciklusig, maximum 8 évig tölthesse be a pozícióját?
  11. Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzatok visszakapják a hatásköreiket, intézményeiket és forrásaikat az oktatási, egészségügyi és szociális területen.
  12. Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök fizetése maximum 2,5 millió forint legyen, és az országgyűlési képviselők jövedelme a felére csökkenjen?

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos felháborodott: „döbbenetes volt látni a vizes, felázott, csomagolópapírral lambériázott falakat” - 55 millióból csak átfestették az óvodát Alsószentmártonban
A független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán mutatta meg, milyen állapotban van az az alsószentmártoni óvoda, amit - papíron - felújítottak. Azt írta, hogy valójában csak átfestették az épületet, de az se sokat ért.


Hadházy Ákos szerint „döbbenetes volt látni a vizes, felázott, csomagolópapírral lambériázott falakat”, és a képek sem adják vissza igazán a látványt, pláne nem a dohszagot.

A honatya azt állítja, hogy ottjártakor bútor és játék is alig volt az állítólag felújított óvodában, mert a berendezést a bukott fideszes polgármester testvére vitte át egy alapítványi bölcsődébe, amely 350 millió forintból épült, de gyerek nincs benne.

Ez már a harmadik alkalom, hogy Hadházy Alsószentmártonról posztolt. Korábban arról is írt, hogy a volt polgármester bosszúból elbocsátotta a közmunkásokat, valamint bemutatta a méregdrága alapítványi bölcsődét is, ahol a tornácon szerinte az óvodából elvitt bútorok láthatók.

A képviselő szerint jó hír, hogy a dél-baranyai, 1500 fős falu megszabadult a fideszes polgármestertől - igaz, ettől függetlenül a Fidesz az EP-választáson 85 százalékot kapott, a DK-MSZP 5, a Tisza párt pedig 3 százalékot.

Hadházy azzal zárja a bejegyzést, hogy „a kiskirályokból elege lett a vidéknek, de lebecsüli a propaganda, a megfélemlítés és a választási csalások erejét az, aki nem látja a számokat”. Szerinte nem reménytelen a hatalom leváltása, de „sokkal többre van annál szükség, mintsem a jövő évi ’választást’ várni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hazafias nevelést kapnak a tanárok a jövő tanévtől, előzetesen szűrik azt is, kiből lehet igazgató
Még arról is tanulhatnak a pedagógusok, hogy hogyan lehet hazafiasabban tanítani a természettudományos tantárgyakat. Pintér Sándor dönthet majd az igazgatónak jelentkezők számáról is.


2025-től új szabályok lépnek életbe az iskolaigazgatói pozíciókra jelentkezők számára Magyarországon. Az Oktatási Hivatal (OH) által szervezett kötelező iskolaigazgató-képzés válik előfeltételévé az új igazgatói megbízásoknak. A jelentkezéshez azonban nemcsak a pedagógusoknak, hanem az iskolafenntartóknak is jóvá kell hagyniuk a jelentkezőket. Ráadásul a miniszter, azaz Pintér Sándor dönthet a képzésre jelentkezők számáról is – írja a Népszava.

A változás lényege, hogy azok a pedagógusok, akik eddig nem szerezték meg az iskolaigazgatói pozícióhoz szükséges szakvizsgát, 2025-től már csak az OH által szervezett képzés elvégzése után pályázhatnak igazgatói posztra. A pedagógusok számára a továbbképzés is kötelezővé válik, amelyben minimum 120 kreditet kell teljesíteniük, de a kötelező és választható továbbképzések között is különböző feltételek vannak. Az új rendszer 2025/2026-tól lép életbe, és 5 éves ciklusokra bontja a pedagógusok továbbképzéseit, amelynek során az 55 évnél idősebbek mentesülhetnek a kötelező képzésektől.

A rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy az oktatás továbbra is a 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) alapján zajlik, és a kormányzat kiemelten fontosnak tartja a hazafias nevelés szerepét.

A továbbképzések között számos olyan program található, amely a „nemzeti öntudat” erősítésére fókuszál, például az irodalom, történelem és a természettudományok területén.

Az ideológiai szempontok hangsúlyozása sokakat aggaszt, mivel sokan úgy vélik, hogy a kötelező képzések inkább politikai üzeneteket közvetítenek, mintsem szakmai fejlődést biztosítanának.

Az igazán érdekes, hogy megjelenik a hazafias nevelés igénye a természettudományokhoz kapcsolódó továbbképzésben is, mint például „A jövő három pillére: űrkutatás, atomenergia, energiahatékonyság” elnevezésű képzés esetében.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás szerint ez a központosított iskolaigazgató-képzés lehetőséget adhat arra, hogy a fenntartók és az oktatási hatóságok politikai alapú szűrést végezzenek a leendő igazgatókkal kapcsolatban, nem pedig a szakmai alkalmasságot figyelembe véve válasszanak vezetőket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet is kritizálja az új rendszert, szerinte a túlzott ideológiai hangsúly és a képzés programjai nem biztosítanak megfelelő választási lehetőséget a pedagógusok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET: