Olyat lépett Trump, amire Orbán Viktor egész biztosan nem számított
Szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, ha nem sikerült megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról. Itt az idő az egyezségre - üzente az amerikai elnök.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen Donald Trump, amennyiben a közeljövőben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról.
„Ha nem kötünk »üzletet« hamarosan, nincs más választásom, mint magas adókat, vámokat és szankciókat vetni mindenre, amit Oroszország elad az Egyesült Államoknak és más országoknak.”
Trump azt is hozzátette, hogy „itt az idő az egyezségre. Nem szabad további életeket elveszíteni”.
Az amerikai elnök a bejegyzésben azt is hangsúlyozta, hogy nem akar kárt okozni Oroszországnak, szereti az orosz népet, és mindig is nagyon jó kapcsolata volt Putyin elnökkel. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a harcok lezárásól szóló egyezség híján nem lesz más választása, mint meghozni a felvázolt intézkedéseket.
„Megtehetjük könnyebben vagy a nehezebben – és a könnyebb út mindig jobb” - üzente Trump.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen Donald Trump, amennyiben a közeljövőben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról.
Bayer Zsolt szerint Balogh Levente és Wáberer „az elmúlt tizenhat évnek köszönhet mindent”
Bayer Zsolt publicisztikában bírálta azokat a vállalkozókat, akik szerinte az elmúlt 16 évnek köszönhetik vagyonukat, mégis elfordultak a kormánytól. Szerinte az csak a globalisták szemében korrupció, „ha a közbeszerzésen nem egy külföldi multi, hanem egy magyar vállalkozó nyer”.
Bayer Zsolt korrupcióról szóló publicisztika-részletében, melyet úgy vezet fel, hogy „Ez lesz a legszikárabb”, a leköszönő kormány vállalkozókkal szembeni elvárásait összegzi. A publicista felidézi a távozó miniszterelnök kérését, miszerint „minden vállalkozó (szamuelyül: oligarcha) tartsa be a törvényeket, fizesse be az adót és adjon munkát a honfitársainak”. Bayer szerint ez egy egyszerű és megvalósítható elvárás.
Hozzáteszi, hogy aki ennek megfelelően járt el, annak nincs mitől tartania, aki viszont nem, annak meg kell védenie magát. Úgy véli, aki bűnt követett el, annak felelnie kell tetteiért: „Aki pedig ennél is továbbment, és valóban elkövette akár a tizedét annak, amivel állandóan vádolják a teljes politikai közösségünket, az bűnhődjön.”
A szerző fontosnak tartja leszögezni, hogy véleménye szerint „az nem korrupció, ha a közbeszerzésen nem egy külföldi multi, hanem egy magyar vállalkozó nyer”.
Állítja, hogy a külföldi multik által uralt globális világ ezt szándékosan próbálja korrupciónak beállítani.
A publicista kitér arra a szerinte hamis vádra is, „hogy itt csak a »csókosok« gazdagodtak”. Ezt az állítást cáfolja, mondván: „Nem igaz.” Arra biztatja az olvasókat, hogy „Tessék böngészni a leggazdagabbak listáját, nagy többségben vannak ott a »nem csókosok«”. Írásában megemlíti azokat a vállalkozókat is, akik szerinte sokat köszönhetnek az elmúlt tizenhat évnek, de a választások előtt hirtelen oldalt váltottak.
„És most itt vannak persze azok is, akik az elmúlt tizenhat évnek köszönhetnek mindent, és a választások előtt öt perccel hirtelen »megvilágosodtak«– az ásványvízkirálytól [Balogh Levente - a szerk.] Wábererig” – fogalmaz.
Bayer Zsolt a cikkének korrupciót taglaló részét azzal a gondolattal zárja, hogy a történtekből tanulni kell a jövőre nézve. „Jó lecke ez. Fontos lecke. A jövőre nézve különösen.”
Bayer Zsolt korrupcióról szóló publicisztika-részletében, melyet úgy vezet fel, hogy „Ez lesz a legszikárabb”, a leköszönő kormány vállalkozókkal szembeni elvárásait összegzi. A publicista felidézi a távozó miniszterelnök kérését, miszerint „minden vállalkozó (szamuelyül: oligarcha) tartsa be a törvényeket, fizesse be az adót és adjon munkát a honfitársainak”. Bayer szerint ez egy egyszerű és megvalósítható elvárás.
Hozzáteszi, hogy aki ennek megfelelően járt el, annak nincs mitől tartania, aki viszont nem, annak meg kell védenie magát. Úgy véli, aki bűnt követett el, annak felelnie kell tetteiért: „Aki pedig ennél is továbbment, és valóban elkövette akár a tizedét annak, amivel állandóan vádolják a teljes politikai közösségünket, az bűnhődjön.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szíjj László cége is megszólalt Magyar Péter vagyonvizsgálati terveiről
A befolyásos milliárdos érdekeltsége, a Duna Csoport a Forbesnak reagált az új kormány korrupcióellenes terveire. A cégcsoport jelezte, hogy készen áll minden vizsgálatnak alávetni magát, és fontosnak tartja az átlátható együttműködést.
Miközben az új kormány az első nagy korrupcióellenes lépéseire készül, a Forbes-listás milliárdosok közül újabb szereplők is megszólaltak.
A közpénzes megrendelésekből megerősödött Duna Csoport stagnálást jelez az építőiparban, de EU-s pénzekre támaszkodó új beruházási hullámot vár – és kész alávetni magát minden vizsgálatnak.
Szíjj László érdekeltsége a Forbes.hu-nak küldött válaszában az elmúlt bő másfél évtizedre történelmi léptékű infrastruktúra-fejlesztési időszakként tekint.
„Vállalatcsoportunk számára különösen fontos és egyben megtisztelő volt, hogy ezekben a minden magyar érdekét szolgáló fejlesztésekben magyar vállalatként aktív szerepet vállalhattunk”
– fogalmaztak.
Jelenleg azonban a tervezett beruházások átütemezése, a költségvetési korlátok és a magas alapanyagköltségek miatt már lassulást tapasztalnak a szektorban. Ezt az időszakot hatékonyságnövelésre, digitalizációra és kutatás-fejlesztésre szánják. A kiutat az uniós forrásokban látják.
„A következő, rövid átmeneti időszak stagnálását követően a közlekedésfejlesztésre fordítható EU-s források elérhetőségének függvényében egy intenzívebb, állami, önkormányzati megrendelések által vezérelt beruházási időszakra számítunk.”
Magyar Péter leendő miniszterelnök korábban megerősítette, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely utólagosan kivizsgálja majd az összes tízmilliárd forint feletti közbeszerzés jogi hátterét.
A Duna csoport erre diplomatikusan reagált, hangsúlyozva, hogy fontosnak tartják az átlátható és korrekt együttműködést a magyar állammal.
Miután Magyar Péter bejelentette a vagyonosodási vizsgálatokat, a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group is hasonló közleményt adott ki, jelezve, hogy a jövőben is együttműködnek a hatóságokkal.
Miközben az új kormány az első nagy korrupcióellenes lépéseire készül, a Forbes-listás milliárdosok közül újabb szereplők is megszólaltak.
A közpénzes megrendelésekből megerősödött Duna Csoport stagnálást jelez az építőiparban, de EU-s pénzekre támaszkodó új beruházási hullámot vár – és kész alávetni magát minden vizsgálatnak.
Szíjj László érdekeltsége a Forbes.hu-nak küldött válaszában az elmúlt bő másfél évtizedre történelmi léptékű infrastruktúra-fejlesztési időszakként tekint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás döntött: Újabb öt évre rektor marad Trócsányi László volt fideszes igazságügyi miniszter
Nem várták meg az új kormányt a Károli Gáspár Református Egyetem rektorkinevezésével. Az egykori minisztert korábban tanúként hallgatták ki a Völner–Schadl-ügyben, amelynek egyik fő vádlottja pont az ő volt államtitkára, Völner Pál.
Nem várták meg az új kormányt a döntéssel: Sulyok Tamás köztársasági elnök újabb öt évre kinevezte Trócsányi László egykori igazságügyi minisztert a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának. A 444.hu által is közölt hír szerint az erről szóló határozatot a pénteken megjelent Magyar Közlöny 2026. évi 39. számában publikálták.
A döntés az egyetem fenntartójának, a református egyháznak a javaslatára született, és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter ellenjegyezte.
Trócsányi új megbízatása 2027. február 1-jén kezdődik és 2032. január 31-ig tart.
Az egyházi fenntartású intézményeknél a rektori kinevezés a fenntartó javaslatán alapul, amit a köztársasági elnök erősít meg. Az egyetem működését befolyásolja az is, hogy 2024-ben visszaállították a duális vezetési rendszert, így a rektor mellett kancellár is irányítja az intézményt.
Trócsányi László első rektori kinevezését a Magyarországi Református Egyház zsinata és Balog Zoltán püspök javasolta, a döntést pedig az egyetem szenátusa is egyhangúlag támogatta.
Első rektori ciklusa alatt az egyetemen jelentős átszervezések és leépítések történtek, amelyek a bölcsészkaron több száz hallgatót érintettek, nekik felajánlották a lehetőséget, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytassák tanulmányaikat.
A Széchenyi-díjas jogtudós korábban volt párizsi és brüsszeli nagykövet, 2007 és 2010 között alkotmánybíró, 2014 és 2019 között pedig igazságügyi miniszter. Ezt követően 2024-ig az Európai Parlament képviselőjeként dolgozott.
Az egykori minisztert tanúként hallgatták ki a Völner–Schadl-ügyben, amelynek egyik fő vádlottja az ő volt államtitkára, Völner Pál.
Nem várták meg az új kormányt a döntéssel: Sulyok Tamás köztársasági elnök újabb öt évre kinevezte Trócsányi László egykori igazságügyi minisztert a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának. A 444.hu által is közölt hír szerint az erről szóló határozatot a pénteken megjelent Magyar Közlöny 2026. évi 39. számában publikálták.
A döntés az egyetem fenntartójának, a református egyháznak a javaslatára született, és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter ellenjegyezte.
Trócsányi új megbízatása 2027. február 1-jén kezdődik és 2032. január 31-ig tart.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A vállalkozók készen állnak egy transzparensebb létezésre” – üzentek a milliárdosok Magyar Péternek
A Forbes arra volt kíváncsi, hogy a legnagyobb hazai vállalkozók hogyan viszonyulnak az új kormány korrupcióellenes, a nemzeti vagyon visszaszerzésére irányuló terveihez. A vezetők nyugodtnak tűnnek, néhányuk konkrét javaslatokat is megfogalmazott.
Miközben a leendő kormány az állami vagyon visszaszerzését és a piac megtisztítását ígéri, a leggazdagabb magyarok egy része a szabad versenyt üdvözli, mások a kedvező adókat és az import munkaerő ésszerű szabályozását kérik – és közben szinte mindenki kész együttműködni a várható vagyonosodási vizsgálatokkal.
A Forbes körkérdésére több, az üzleti életet meghatározó cégvezető és tulajdonos is megosztotta várakozásait a kormányváltás utáni időszakra. A közbeszerzéseken az elmúlt években sikeres B+N Referencia Zrt. vezetője, Kis-Szölgyémi Ferenc szerint a politika eddig lehetőséget biztosított a nemzetközi terjeszkedésre.
„Az elmúlt tizenhat év gazdaságpolitikája lehetőséget biztosított számunkra, hogy egy nemzetközi növekedési pályára lépjünk” – mondta az üzletember, hozzátéve, hogy cégük kilenc országban van jelen, és mivel az állami megrendelések mellett a piaci kapcsolataikat is megőrizték, nem számítanak jelentős átrendeződésre a saját szektorukban.
Magyar Péter leendő miniszterelnök ismertette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának tervét. Az új intézmény célja a piaci egyensúly helyreállítása és a politikai befolyás csökkentése az üzleti életben, feladatai közé tartozna az utólagos vagyonosodási vizsgálatok lefolytatása is.
A bejelentésre reagálva a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Group közleményben jelezte, hogy a cégcsoport Magyarországon marad, és a jövőben is együttműködik a hatóságokkal.
Az iparági szereplők eltérő hangsúlyokkal, de konkrét elvárásokkal tekintenek a következő időszakra. Bárány László, a MasterGood tulajdonosa a közbeszerzések megtisztítását és az import munkaerő szabályozott bevonását sürgeti.
Lévai Bálint, a BioTech USA cégcsoport társtulajdonosa szerint a kedvező adózási környezet kiszámíthatósága és az állami támogatások átláthatóságának növelése a legfontosabb.
„A vállalkozók készen állnak egy transzparensebb létezésre” – fogalmazott Lévai.
Az építőiparban érdekelt Scheer Sándor (Market, Progress) a beruházási klíma megnyugvását és egy innovációbarát környezet kialakulását tartja a legnagyobb lehetőségnek.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásának tervét az indokolja, hogy az elmúlt években a közbeszerzések jelentős része egy szűk vállalati körhöz került.
A tervezett hivatal megítélése a politikai oldalakon eltérő. Míg a leendő kormányoldal a rendszerszintű korrupció visszaszorítását és a piac megtisztítását hangsúlyozza, addig kormányközeli felületeken a „szuperhivatal” jogairól és a „koncepciós eljárások” veszélyéről írtak.
Miközben a leendő kormány az állami vagyon visszaszerzését és a piac megtisztítását ígéri, a leggazdagabb magyarok egy része a szabad versenyt üdvözli, mások a kedvező adókat és az import munkaerő ésszerű szabályozását kérik – és közben szinte mindenki kész együttműködni a várható vagyonosodási vizsgálatokkal.
A Forbes körkérdésére több, az üzleti életet meghatározó cégvezető és tulajdonos is megosztotta várakozásait a kormányváltás utáni időszakra. A közbeszerzéseken az elmúlt években sikeres B+N Referencia Zrt. vezetője, Kis-Szölgyémi Ferenc szerint a politika eddig lehetőséget biztosított a nemzetközi terjeszkedésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
