„A vállalkozók készen állnak egy transzparensebb létezésre” – üzentek a milliárdosok Magyar Péternek

Magyar Péter szerint „Ágh Péter fideszes képviselő nyilvánvaló csalással szerzett mandátumot.” Úgy véli, hogy emiatt „a mi szemünkben és a Vas megyei emberek szemében ő nem országgyűlési képviselő.”

A politikus azt állítja,

Kifejtette, hogy a Fidesz „elindította egy nem is a választókerületben élő, lelkes DPK-tag és a fideszes eseményeket látogató, Magyar Péter nevű kamu jelöltet, aki 909 szavazatot kapott.” Hozzátette, hogy „a Tisza jelöltje, Strompová Viktória mindössze 258 szavazattal maradt alul.”

Magyar Péter szerint „ez így nem egy tiszta politikai verseny volt, hanem a választók szándékos átverése.” Úgy gondolja, ez egy sokkal súlyosabb csalás, mint a Fidesz által alkalmazott sok, egyéb visszaélés.

Beszámolt arról is, hogy az ajánlásgyűjtés kapcsán rendőrségi nyomozás van folyamatban, amely a „kamu magyar Péter” ajánlóívein kívül a DK és egy másik párt íveit is vizsgálja. Elmondta, hogy a rendőrség április 9-én megerősítette a büntetőeljárás megindítását a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt.

Ágh Pétert Szijjártó Péter és Lázár János „táskahordójának” nevezte, aki állítása szerint morálisan és politikailag is megsemmisült, és jelezte, hogy ennek a következő négy évben hangot is fognak adni. Majd egy kérdést tett fel a fideszes politikusnak: „A saját hatalma fontosabb számára, vagy az észak-vasi emberek valódi akarata?”

– jelentette ki Magyar Péter.

Végül arra kérte saját jelöltjét, Strompová Viktóriát, hogy „addig is, a nap minden órájában, a hét minden napján viselkedjen úgy büszkén, mintha ő lenne a Vas megyei 2. választókerület megválasztott egyéni országgyűlési képviselője.” Úgy véli, ezzel mindenki jobban járna, mert végre tisztességes képviselője lenne a választókerületnek.

Nem várták meg az új kormányt a döntéssel: Sulyok Tamás köztársasági elnök újabb öt évre kinevezte Trócsányi László egykori igazságügyi minisztert a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának. A 444.hu által is közölt hír szerint az erről szóló határozatot a pénteken megjelent Magyar Közlöny 2026. évi 39. számában publikálták.

Trócsányi új megbízatása 2027. február 1-jén kezdődik és 2032. január 31-ig tart.

Az egyházi fenntartású intézményeknél a rektori kinevezés a fenntartó javaslatán alapul, amit a köztársasági elnök erősít meg. Az egyetem működését befolyásolja az is, hogy 2024-ben visszaállították a duális vezetési rendszert, így a rektor mellett kancellár is irányítja az intézményt.

Trócsányi László első rektori kinevezését a Magyarországi Református Egyház zsinata és Balog Zoltán püspök javasolta, a döntést pedig az egyetem szenátusa is egyhangúlag támogatta.

Első rektori ciklusa alatt az egyetemen jelentős átszervezések és leépítések történtek, amelyek a bölcsészkaron több száz hallgatót érintettek, nekik felajánlották a lehetőséget, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytassák tanulmányaikat.

A Széchenyi-díjas jogtudós korábban volt párizsi és brüsszeli nagykövet, 2007 és 2010 között alkotmánybíró, 2014 és 2019 között pedig igazságügyi miniszter. Ezt követően 2024-ig az Európai Parlament képviselőjeként dolgozott.

Bayer Zsolt szerint a Fidesznek nem kell megpróbálnia megszólítani a kormányváltást akaró fiatalokat, sőt, a pártnak nincs is nekik mit mondania. A Fidesz-közeli publicista a Magyar Nemzetben megjelent írásában egy új stratégiát vázolt fel, amelyben a pártnak a „nem ilyen” fiatalokkal kell szövetséget kötnie. Bayer emellett a korrupciós vádakra és a párton belüli felelősségre is kitért.

A publicista az „Első lépés: helyzetértékelés” című cikkében arról ír, hogy bár a Fidesz törzsszavazói bázisa megmaradt, megjelent nagyjából félmillió új szavazó, akik változást akartak. A választási eredmények alapján a fiatal szavazók jelentős része nem a kormánypártot támogatta, de Bayer szerint hiba lenne a kegyeiket keresni – írta a 444.hu. A fiatalokkal kapcsolatban azt javasolja, hogy „két dolgot ne tegyünk: ne ítéljük el őket egyetemlegesen, és ne keressük a kegyeiket.”

Véleménye szerint azokkal, akik radikális kijelentéseket tapsolnak meg, a Fidesznek nincs közös nevezője. Ehelyett a fiatalok másik részével való szövetségkötést sürgeti, akiknek feladatokat kell adni, hogy megértsék, „ami van, az nem jár.”

A korrupció kérdését úgy keretezte, hogy az önmagában nem bűn, ha egy közbeszerzésen magyar vállalkozó nyer egy külföldi multi helyett, de leszögezte, hogy aki valóban törvényt sértett, annak bűnhődnie kell.

Bayer kitért a párton belüli felelősség kérdésére is, reagálva azokra a kritikákra, amelyek az ő stílusát okolták a népszerűségvesztésért. Ezt azzal utasította vissza, hogy amíg ő az országot járva kampányolt, mások otthonról ítélkeztek.

Elismerte, hogy az eredményért a felelősséget Orbán Viktor viseli, de óvott attól, hogy bűnbakot csináljanak belőle.

A Fidesz és a fiatalok közötti kommunikációs szakadékra utal, hogy a közelmúltban a körükben népszerű véleményvezérek is kritikusan nyilatkoztak. ByeAlex zenész például egy interjúban kritizálta a Fidesz propagandáját, egy kormánypárti influenszer szerepvállalását pedig egy „vicc nélküli South Park részhez” hasonlította.

Bayer mostani írása egy nappal azután jelent meg, hogy egy podcastben Ambrózy Áronnal elemezte a választási eredményt, ahol a helyzetüket úgy jellemezte: „A tetőteraszról lezavartak minket a pincébe”.

Zajlik az utolsó szavazatok összeszámolása, és jelenleg úgy fest, hogy összejött még egy listás mandátum a Tiszának, így 45 képviselőjük jut be listáról. A Nemzeti Választási Iroda szerint most a Tisza Párt 141 képviselőt küldhet majd az országgyűlésbe.

A szombati feldolgozás részeredményei alapján eddig 16 körzetben számolták össze a voksokat, és a Tisza Párt 96 egyéni mandátumnál tart, míg a Fidesz–KDNP 10-nél.

A plusz listás helyet az teszi lehetővé, hogy a töredékszavazatok – vagyis a vesztes jelöltekre leadott voksok és a győztesekre leadott, a mandátumhoz már nem szükséges szavazatok – mennyiségét a most bekevert szavazatok módosítják. Ez csökkentheti a Fidesz győzteskompenzációját, miközben növelheti a Tiszáét, így az utolsó listás mandátumok még gazdát cserélhetnek – írta a Telex.hu.

A több mint 300 ezer, külképviseleten és átjelentkezéssel leadott voks feldolgozása a mai napon zárulhat, ami véglegesíti az egyéni választókerületi eredményeket, és ezzel a listás elosztás is kialakul. A számítások szerint még akkor is összejöhet a 141. mandátum, ha több billegő körzet már nem fordul át.

A Fidesz a vereség után már a jövőt tervezi. Orbán Balázs kampányfőnök egy interjúban arról beszélt, hogy rosszul mérték fel a helyzetet, és a pártnak teljesen meg kell újulnia. A politikus szerint ellenzékben a „szabadságért való küzdelem” is a programjuk része lehet, jelezve, hogy felkészülnek erre a szerepre is.

A szombati napnak eleve nagy volt a tétje, hiszen ahogy arról korábban írtunk, három billegő körzet sorsa is ma dől el, és a végeredménytől függ, hogy a Tisza Párt eléri-e a 143 fős mandátumszámot.

A verseny kiélezettségét mutatja a sárvári központú körzet esete is, ahol a fideszes jelölt mindössze 258 szavazattal győzött, miközben egy névrokon „független” induló 909 szavazatot kapott.

A magyar választási rendszerben 199 képviselői hely van, ebből 106-ot egyéni választókerületekben, 93-at pedig országos listáról osztanak ki. A listás helyek sorsát a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok összege dönti el. A 2014-ben bevezetett győzteskompenzáció miatt a győztes jelöltre leadott „fölös” szavazatok egy része is a párt listáját erősíti, ezért tudnak az utolsó pillanatban is változni a mandátumarányok.