SPORT
A Rovatból

Olyan ez a svájci csapat, mint a bicska: jól összerakták és mindenre jó

Svájci csodáról beszél egész Európa, miután az ország válogatottja, egy egészen sima győzelemmel hazaküldte az Eb-ről a címvédő olasz válogatottat. A 2–0-s siker az eddig látottak alapján nem volt nagy meglepetés, ráadásul a svájci futball egyre inkább tényezővé válik a világban.


A kis ország válogatottja ráadásul nem most bukkant fel a semmiből. Az első meccsét még 1905-ben játszotta (kikapott Franciaországtól 1–0-ra), majd az 1934-es világbajnokságon már ott volt a csapat. Összesen tizenkét alkalommal jutott el a válogatott vb-re, és immár hat Európa-bajnoki szereplése is van. A nagy tornákon az eddigi legjobb eredménye a negyeddöntőbe jutás volt, ami ezúttal is sikerült.

Bár a csapat a hetvenes évektől az ezredfordulóig nem volt tényező a labdarúgásban – nem is jutott el sehova –, egy-egy kiemelkedő játékost adott a sportágnak.

Ilyen volt például Stéphane Chapuisat, aki amellett, hogy 103 alkalommal szerepelt a válogatottban, 1997-ben Bajnokok Ligáját nyert a német Borussia Dortmunddal.

Svájc Ausztriával közösen 2008-ban Európa-bajnokságot rendezhetett és ez új lendületet adott az ország labdarúgásának. A válogatott 2006 óta minden világbajnokságon ott van és csak a 2010-es tornán nem jutott tovább a csoportjából. A két legutóbbi Eb-n viszont bejutott a kieséses szakaszba, 2021-ben pedig úgy került a nyolc közé, hogy a nyolcaddöntőben a világbajnok franciákat ejtette ki.

Vagyis egyáltalán nem meglepetés az, hogy most is ott van a kontinens nyolc legjobb csapata között a gárda, az már annál inkább, ahogy oda került. A magyar válogatott ellen simán nyert Murat Yakin szövetségi kapitány csapata, majd a skótokkal és a németekkel ikszelt, ám így is simán második lett a négyesben. Aztán szombat este lefutballozta az olaszokat az együttes.

A svájci válogatott a FIFA világranglista 19. helyéről várta a tornát, de ha kivesszük a többi földrész csapatait a felsorolásból, akkor Európa 10. legjobbnak rangsorolt válogatottjáról beszélünk. A mértékadó transfermarkt.com oldal kimutatásai szerint a keret összértéke 281,5 millió euró – a szombaton kiporolt olaszoknál ugyanez az adat 705,5 millió euró (!) és érdekességként a magyar válogatotté 165,45 millió. Vagyis a svájci együttes, a játékosok piaci értéke alapján nem a legmagasabban rangsorolt csapatok közé tartozik, és akkor még finoman fogalmaztunk, hiszen a keret értéke alapján csak a 14. helyen áll a gárda a rangsorban. Olyanok is megelőzik, mint a már kiesett Ukrajna (379 millió).

Szóval a csapat nem drága, de a játékosok legalább az idősebbek közé tartoznak. A huszonhat labdarúgó átlagéletkora 27,7 év. A versenyben lévő csapatok közül csak a németek (28,6) öregebbek, de a teljes mezőnyt tekintve is csak a dánok és a lengyelek (27,8), valamint a skótok (28,3) rutinosabbak.

Az kétségtelen, hogy a svájciak több kiemelkedő, de jól láthatóan alulértékelt labdarúgóval rendelkeznek. Üdítő kivétel Manuel Akanji, aki az angol Manchester Cityvel halmozza a trófeákat, vagy éppen Granit Xhaka, aki a Leverkusen előző szezonban nyújtott remeklésének volt az egyik főszereplő – bajnoki cím vereség nélkül és Európa-liga-döntő.

Rajtuk kívül a két kapus, Yann Sommer (Inter) és Gregor Kobel (Dortmund), valamint a védő Dan Ndoye (AC Milan) szerepel jelentősnek mondható európai klubban. Az olaszok ellen bombagólt szerző Rubén Vargas például a német Augsburg színeiben futballozik.

Ami viszont fontos, hogy az Eb-keretben szereplő labdarúgók többsége valamelyik nagy európai bajnokságban játszik és ezt vegyük is szó szerint: nem a padon ül, hanem a pályán van a Premier League-ben, a Serie A-ban, vagy a Bundesligában.

Az csak külön színesíti a képet, hogy az olasz Bologna – amely az előző szezon meglepetéscsapata volt azzal, hogy az ötödik helyen végzett és indulhat a Bajnokok Ligájában – három játékost is ad a svájci keretbe. A jelenlegi keretből amúgy mindössze három labdarúgó szerepel a hazai bajnokságban, huszonhárman légiósként keresik a kenyerüket. Ez a mutató a magyar válogatott esetében 18/26, vagyis az NB I-ből több futballista vett részt az Eb-n, mint a svájci élvonalból – nem, ez nem azt jelenti, hogy a mi bajnokságunk erősebb.

A svájci csoda mögött vélhetően az áll, hogy egy összeszokott csapatról beszélhetünk, amelynek a keretében egy csapatnyi – éppen tizenegy – olyan játékos van, aki ötvennél is több alkalommal volt válogatott. Ezek a futballisták azt is tudják ránézésre a másikról, hogy mit álmodott, arról meg aztán nem is érdemes szót váltani, hogy a pályán milyen jól ismerik egymást.

Szóval a csapat olyan, mint a svájci bicska: jól összerakták és mindenre jó.

Elnézve az eddigieket a svájciak most igazi csodát is tehetnek, hiszen a következő körben az Anglia–Szlovákia párharc győztesével találkoznak. Nos északi szomszédainknál helyből, a szigetországiaknál pedig nekifutásból jobb Yakin csapata. Ha ezt a meccset is behúzzák, akkor a török, osztrák, román, holland négyes valamelyikével találkoznak az elődöntőben.

Innen nézve nem lehetetlen, az igazán nagy bravúr sem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
27 évesen meghalt Soltész Gréta, magyar válogatott atléta
Az első egyetemi éve alatt diagnosztizálták Soltész Grétát, aki hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. A kezelések alatt szerezte meg jeles diplomáját és dékáni dicséretét, folyamatosan dolgozott.


Huszonhét éves korában elhunyt Soltész Gréta korábbi korosztályos válogatott atléta. A gyászhírt a Magyar Atlétikai Szövetség közölte csütörtökön, volt edzője, Spák József pedig személyes hangú írásban búcsúzott tőle.

„Bocsássatok meg nekem, hogy most egy szokatlanul személyes hangvételű írással állok elő. Megvan rá az okom. De kezdjük az elején…” – írta az edző, aki 2007 környékén egy iskolaudvaron figyelt fel a rendkívül ügyes és bátor kislányra. Másnap már edzésen volt, és hamar kiderült, hogy a távolugrás és a gátfutás lesz a két fő versenyszáma.

Mindössze 12 évesen szerezte meg első országos bajnoki címét távolugrásban, és 60 méteren is dobogóra állhatott.

Abban az évben 5,53 métert ugrott, 8.08 másodpercet futott 60 méteren, és a kötelező mezei futóversenyt is megnyerte. Tehetségét a szakma is elismerte, az edző visszaemlékezése szerint a néhai Ecsedi László egy alkalommal példaként mutatta a fiatal Gréta technikáját. „Gyere kisfiam, nézd meg! Na, így kell gátazni, ahogy ez a kislány!” – mondta akkor.

Az 1998-ban született sportoló a következő években sorra nyerte a bajnoki címeket, korosztályos válogatott lett, és eljutott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra is. Felnőttként azonban már a tanulásra helyezte a hangsúlyt.

Első egyetemi éve alatt derült ki a betegsége. Hat és fél éven át küzdött, ezalatt körülbelül 120 kemoterápiás kezelést kapott, és több műtéten is átesett.

A betegsége alatt szerezte meg jeles minősítésű diplomáját dékáni dicsérettel, letett két nyelvvizsgát, és elvégzett egy kulturális rendezvényszervezői, egy szépírás-, valamint egy műszempilla-építő tanfolyamot is.

Már súlyos beteg volt, amikor részt vett a Magyar Olimpiai Bizottság Fiatal Sportszervezők Programjában, mindeközben pedig folyamatosan dolgozott rendezvényszervezőként.

Spák József felidézte tanítványa egyik utolsó, édesanyjának egy közös utazásukon mondott mondatát is:

„Látod, anya, az élet nem kegyes, nem könnyű… de látod, milyen szép!?”

Az edző szerint Gréta maximalizmusát és életszeretetét mutatja az a kérdés is, amelyet szerinte most odafentről tenne fel: „Miért, hát ezt így kell! Nem?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Cristiano Ronaldo bepöccent Szaúd-Arábiában, meglepő helyen köthet ki a 72 milliárdot kereső világsztár
A portugál klasszis nehezményezi, hogy a rivális Al-Hilal sokkal több pénzt költhetett igazolásokra. A konfliktus miatt újra felerősödtek a pletykák a 2027-ig szóló szerződésének felbontásáról.


Nem sérülés, hanem tudatos döntés állt Cristiano Ronaldo hétfői hiányzása mögött, amikor klubja, az Al-Nassr 1–0-ra legyőzte az Al-Riyadh csapatát. A portugál A Bola című lap írta meg elsőként, hogy az ötszörös aranylabdás nem volt hajlandó pályára lépni, mert elégedetlen azzal, ahogyan a szaúdi liga legfőbb finanszírozója, a Szaúd-arábiai Közberuházási Alap kezeli a klubját a riválisokhoz képest. A helyzetet kiélezi, hogy az alapot a trónörökös, Mohammed bin Szalmán vezeti.

A feszültség a téli átigazolási időszakban vált nyilvánvalóvá. Míg az Al-Nassr mindössze egy 21 éves középpályást szerződtetett, addig a nagy rivális Al-Hilal többek között leigazolta az Arsenal korábbi védőjét, Pablo Marít és a Milan egykori játékosát, Kader Meïtét is. A portugál klasszis nehezményezi, hogy a négy nagy klubot 75%-ban birtokló állami alap aránytalanul támogatja a versenytársakat. Fabrizio Romano átigazolási szakértő is megerősítette a tiltakozás tényét: „Hiánya nem függ össze semmiféle fizikai problémával, terhelésmenedzsmenttel vagy fittségmegőrzéssel.”

Danny Murphy, korábbi angol válogatott labdarúgó élesen bírálta a portugált. „Lehet, hogy Ronaldo adhatna egy kicsit a keresetéből a klubnak, hogy több játékost igazoljanak. Életemben nem hallottam ekkora ostobaságot – öncélú, önkielégítő nonszensz” – mondta a talkSPORT-nak. Ezzel szemben a szaúdi legenda, Számi Al-Dzsáber a külföldi játékosok túlzott befolyására hívta fel a figyelmet. „Néhány világhírű külföldi játékos nemcsak a rivaldafényt vette át, hanem már a klubok döntéseit is irányítani akarja” – nyilatkozta a The Guardiannek.

Ronaldo becsült éves fizetése 200 millió dollár, ami átszámítva körülbelül 72 milliárd forintot jelent, szerződése pedig 2027-ig köti a klubhoz. A brit sajtóban felmerült egy 43 millió fontos (közel 19,8 milliárd forintos) kivásárlási záradék híre is, ami utat nyithatna a nyári távozásához. A portugál a sajtóhírek szerint annál a Manchester Unitednél is kiköthet, ahonnan hatalmas balhé után távozott 2022-ben. A játékos nemrég maga is utalt a visszatérés lehetőségére:

„Nem számít, hol játszom, a Közel-Keleten vagy Európában.”

Egyelőre sem a klub, sem Ronaldo képviselete nem kommentálta hivatalosan az eseményeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Egy válogatott meccs is elég az évi 1,2 millió forintos nyugdíj-kiegészítéshez
Olyan nyugdíj-kiegészítést fizet egykori focistáknak a Magyar Labdarúgó-szövetség, amely egy átlagnyugdíjjal számolva szinte egy 18. havi juttatásnak felel meg.


A HVG értesülései szerint az MLSZ az elmúlt években több százmillió forintot fordított erre a célra. Az évi 1,2 millió forintos plusz pénz ugyanis egy 250 ezer forintos átlagnyugdíj mellett olyan, mintha a volt labdarúgók a mindenkinek járó 13. és részleges 14. havi nyugdíj mellé további 4,8 havi juttatást kapnának.

A volt labdarúgóknak életük végéig járhat az extra pénz, ha az úgynevezett szövetségi járadékot igénylik, és megfelelnek a feltételeknek. A juttatásról ugyanis határozatlan idejű szerződést kötnek, a támogatást viszont kérelmezni kell, az nem jár automatikusan, és visszamenőleg sem ítélhető meg.

A szövetségi járadéknak nevezett támogatásra két úton lehet jogosultságot szerezni.

Mérlegelés nélkül, alanyi jogon jár azoknak, akik játékosként legalább egyszer pályára léptek a felnőtt férfi vagy női válogatottban egy hivatalos tétmérkőzésen, vagy szövetségi kapitányként irányították a nemzeti csapatot. Nekik legalább havi 100 ezer forintot utalnak, feltéve, hogy elérték a nyugdíjkorhatárt vagy már nyugellátásban részesülnek.

A másik csoportba azok az 1961 előtt született egykori játékosok tartoznak, akik rászorultsági alapon kaphatják meg a kiegészítést. Ennek feltétele, hogy a férfiak legalább 175 NB I-es meccsen vagy egy olimpiai válogatott mérkőzésen játszottak, a nők pedig legalább 75 élvonalbeli találkozón szerepeltek. Esetükben a járadékot akkor ítélik meg, ha a saját nyugdíjuk nem éri el a nettó minimálbért, ami idén januártól 214 ezer forint. Az MLSZ ilyenkor akkora összeggel egészíti ki a nyugdíjukat, hogy az elérje ezt a szintet.

A szövetség közérdekű adatigénylésre kiadott szerződéslistája szerint 2022 óta több mint 250 ilyen szerződést kötöttek, az MLSZ pénzügyi dokumentumai alapján pedig a 2023 és 2025 közötti időszakra több mint 520 millió forintot terveztek be életjáradék és szövetségi járadék céljára.

A támogatási rendszer hátterében az 1980-as és 1990-es évek rendezetlen viszonyai állnak, amikor a labdarúgók a mostani fizetésekhez képest nagyságrendekkel rosszabbul kerestek. „A labdarúgók ugyan a 80-as, 90-es években is az átlagbér felett kerestek, de a fizetésük nem volt annyira kiemelkedő, mint a mostani első osztályban” – mondta Szabados Gábor sportközgazdász.

A rendszerváltás után a klubok finanszírozása bizonytalanná vált, gyakoriak voltak a kettős szerződések és a zsebbe fizetett, adózatlan juttatások, amelyek rontották a későbbi nyugdíjalapot. „A focisták papíron a 90-es években is az átlag felett kerestek, de az már más kérdés, hogy a gyakorlatban mennyi pénzt kaptak meg” – tette hozzá.

„Szerintem akkoriban nem volt olyan NB I.-es focista, aki mindig minden neki járó pénzt megkapott volna” – fogalmazott a sportközgazdász. Ezt támasztja alá az is, hogy a szabályzat szerint vannak olyan egykori élvonalbeli játékosok, akiknek a nyugdíja ma sem éri el a nettó minimálbért. Szabados Gábor arra is kitért, hogy akkoriban egy súlyosabb sérülés a karrier végét jelenthette, és a táplálkozástudomány sem volt a mai szinten.

A mai játékosoknak – amennyiben nem herdálják el a vagyonukat – már nem lesz szükségük ilyen kiegészítésre. Az első osztályban a becsült átlagfizetés havi 5 millió forint körül mozog, de a jellemzőbb inkább a 2-3 milliós bér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Kissé megijesztettek minket, aztán jött a magyar henger: Eb-elődöntőbe jutott a női pólóválogatott
A magyar női vízilabda-válogatott a szoros első negyed után 22–6-ra legyőzte Izraelt a funchali Európa-bajnokságon. A győzelemmel a csapat bejutott az elődöntőbe, ahol Görögország vagy Olaszország lesz az ellenfél.


A tavaly vb-ezüstérmes magyarok az első szakaszban hétfőn 9-7-re múlták felül az olimpiai bajnok spanyolokat, kedden 28-3-ra a románokat, csütörtökön pedig 28-4-re a portugálokat.

A spanyolok elleni három pontjukat magukkal vitték a középdöntőbe, ahol a címvédő hollandoktól nagy küzdelemben 5-4-re kikaptak szombaton.

Fontos volt, hogy csak egy góllal maradtak alul, mert így hármas körbeverés esetén nem lehetnek harmadikak, s a továbbjutáshoz csupán be kellett gyűjteni a három pontot az izraeliekkel szemben.

A vasárnapi mérkőzés kicsit nehézkesen indult, de végül meglepetés nélkül zajlott le. A magyarok legjobbja Keszthelyi Rita volt, négy góllal.

Női Európa-bajnokság, középdöntő, F csoport, 2. forduló:

Magyarország-Izrael 22-6 (5-4, 5-1, 7-1, 5-0)

gólszerzők: Keszthelyi 4, Rybanska 3, Szilágyi 3, Tiba 3, Faragó 2, Hajdú 2, Aubéli 1, Garda 1, Vályi 1, Dömsödi 1, Sümegi 1, illetve Tirosh 2, Sasover 1, Levinshtein 1, Bogachenko 1, Yaacobi 1

Az izraeliek 2018-ban szerepeltek először az Európa-bajnokságon, négy éve már a hatodik helyen végeztek, legutóbb pedig kilencedikek lettek.

A magyarok mind az öt egymás elleni meccsüket magabiztosan nyerték meg, bő egy éve a világkupa selejtezőjében volt a legszorosabb az összecsapás, az 18-9-cel ért véget a görögországi Alexandrúpoliban. Európa-bajnokságon eddig egy találkozóra került sor, 2022-ben 18-7-es magyar siker született.

A vasárnapi mérkőzésre Varró Eszter maradt ki a 15 fős keretből.

Az első támadásnál vezetéshez jutott a magyar együttes, a csapatkapitány Keszthelyi lőtt pontosan, aztán egy ejtéssel egyenlítettek az izraeliek.

Nem sokkal később Keszthelyi labdát szerzett és eredményesen fejezte be egyéni akcióját, majd előnyben Rybanska bombázott távolról a kapuba. Két gyors góllal váratlanul egyenlítettek az izraeliek, Aubéli azonban hamar válaszolt, majd labdaszerzés után Keszthelyi már a harmadik találatát szerezte. A szünet előtt még fórból megint faragott hátrányán az ellenfél.

A második negyed izraeli góllal indult, Neszmély helyére pedig Golopencza állt a kapuba. Faragó újfent a magyarokat juttatta előnyhöz, aztán lefordulásnál Tiba végigvitte a labdát és be is lőtte. Vályi megúszása ötméterest ért, Garda pedig ezt gólra váltotta.

Ekkor már jobban működött a szoros emberfogás, és az emberelőnyöket sem tudták kihasználni az izraeliek. Vályi kapásszélről lőtt határozottan, végül Faragó jobbról érkező passza után Dömsödi húzta be közelről a labdát. A szakasz elején kapott gólra sorozatban öttel válaszolt a magyar csapat.

A nagyszünet után előnyben Keszthelyi nagyszerűen játszotta meg Rybanskát, aki magasra kiemelkedve fordult kapura és eredményesen fejezte be az akciót. A következő támadásnál azonnal ismételt, ezúttal távolról lőtt a kapu jobb oldalába, aztán Szilágyi, majd Sümegi is kihasznált egy-egy fórt. Tirosh bal oldali lövése talált váratlanul utat a magyar kapuba, Golopencza több mint 12 perc után kapta az első gólt.

Tiba azonban gyorsan válaszolt, aztán Faragó egyedül zárt le jó megoldással egy akciót a bal szélről. Videózás után brutalitás miatt kiállították Tehit, ez azt eredményezte, hogy az izraeliek négy percig eggyel kevesebben játszhattak, Hajdú pedig értékesítette az ezzel járó ötméterest.

Az utolsó szakasz elején nem sikerült jól egy támadásbefejezés, Cseh Sándor időt kért, elmagyarázta hogyan kellene az ilyen helyzeteket megoldani, majd ezt végre is hajtották a magyarok, pontos passzok után Hajdú lőtt közelről a kapuba.

Csakhamar Szilágyi is betalált a védelem rendezettlenségét kihasználva, majd Keszthelyi növelte tovább az előnyt. A végéig még Szilágyi és Tiba ötméteresből talált be. Golopencza Szonja csaknem három negyed alatt egyetlen gólt kapott, 14-ből 13 lövést védett.

A magyar válogatott a spanyolok elleni 9–7-es győzelemért kapott három ponttal kezdte a középdöntőt a funchali Európa-bajnokságon, ahol szombaton 5–4-re kikapott a címvédő Hollandiától.

Az elődöntőben a görög vagy az olasz válogatott lesz a magyarok ellenfele a döntőbe jutásért. Az elődöntőket február 3-án, szerdán rendezik.

Link másolása
KÖVESS MINKET: