HÍREK
A Rovatból

Olaszország: Újra megugrott a diagnosztizált fertőzöttek száma, 662-en haltak meg egy nap alatt

Már több mint 80 ezer igazolt koronavírusos van, a szakértők nem zárják ki, hogy elérkezett a 'tetőzés', amelyet a WHO ezekben a napokban várt.


Olaszországban egy nap alatt 662-en vesztették életüket az új típusú koronavírus-járványban, és így 8165-re nőtt a Covid-19 betegség eddigi áldozatainak a száma - közölte csütörtök esti tájékoztatóján az olasz polgári védelmi hatóság. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma a szerdai 3491-hez képest csütörtökre mintegy 1000-rel növekedett.

A polgári védelmi hatóság hangsúlyozta, hogy a valós adatok a közölteknél is magasabbak, mivel nem tartalmazzák Piemont tartományt, amelynek megkésett számait a péntekiekhez adják majd hozzá.

Az egy nap alatt elhunytak száma csökkent, de a polgári védelem szerint továbbra is magas:

szerdán 683, kedden 743, hétfőn 602, vasárnap 650, szombaton 793 beteg halt meg, míg az elmúlt 24 órában 662.

Az újonnan diagnosztizált betegek száma az utóbbi öt napban mért enyhe, de fokozatos csökkenés után emelkedett ismét hirtelen, 4492-re.

A gyógyultak létszáma majdnem ezerrel 10.361-re nőtt.

A gyógyultakat és halottakat is számolva 80.539-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. A gócpont Lombardiában a bizonyított fertőzöttek száma 2543-mal emelkedett a szerdai 1643-hoz képest. A tartományban egy nap alatt 387-en haltak meg a korábbi 296-hoz képest.

Szakértők nem zárták ki, hogy elérkezett a "tetőzés", amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezekben a napokban várt.

Agostino Miozzo a polgári védelmi hatóság helyettes vezetője kijelentette, a hirtelen esetnövekedés okait még vizsgálják. A WHO főigazgató-helyettese Ranieri Guerra hangsúlyozta, a számok alakulásától függetlenül, az olaszoknak továbbra is szigorúan be kell tartani az óvintézkedéseket.

Attilio Fontana lombardiai kormányzó az MTI-nek adott korábbi interjúban felszólítást intézett a világ orvosaihoz, ápolóihoz, segítsenek a teljesen "elcsigázott" lombardiai egészségügyi dolgozóknak.

A lombardiai Pavia város fertőző betegségekre szakosodott kórháza főorvosa Raffaele Bruno kezelte az olaszországi első számú betegként ismert 38 éves Mattiát, aki tizennyolc napig feküdt intenzív osztályon. Raffaele Bruno úgy nyilatkozott, sohasem fogja elfelejteni a február 20-i éjszakát, amikor Mattia teszteredményéből megértették, hogy az új koronavírus nemhogy megérkezett, de el is terjedt Olaszországban. "Hosszú idő kell, amíg vissza tudjuk állítani a normalitást az egészségügyben" - mondta. Megközelítette a negyvenet az elmúlt egy hónapban elhunyt olasz orvosok száma, és túllépte a 6 ezret a megbetegedett egészségügyi dolgozóké.

A Lombardiával határos, 4,3 millió lakosú Piemont tartományban a legutolsó adatok szerint eddig több mint 18 ezer tesztet végeztek, mintegy 7 ezer bizonyított fertőzöttet számolnak, majdnem ötszáz halottal. A betegek nagy része a régió idősotthonaiból származik. Az 5,8 milliós Lazio tartományban alig teszteltek, és a több mint ezer regisztrált fertőzött több mint egyharmada szintén idősotthonban élt.

Gyógyultan hagyta viszont el Rimini város kórházát egy 101 éves férfi, aki pozitívnak bizonyult, de egy hét után túl volt a betegségen.

A polgári védelem közölte, hogy vezetője Angelo Borrelli lázasan házi karanténban van, de negatívnak bizonyult a koronavírus-teszten.

Sajtóértesülések szerint Vatikánváros lakóit is tesztelték csütörtökön, köztük Ferenc pápát, miután egyik közeli munkatársa pozitívnak bizonyult. Az eredményt a Vatikán nem közölte. Az egyházfőt már március elején is tesztelték, és akkor negatívnak bizonyult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Meghalt Dusciza Ferenc
Az RTL-lel dolgozó lelkész hosszan tartó betegség után hunyt el. Dusicza Ferenc a képernyőn és a kollégái között is példaképnek számított.


73 éves korában elhunyt Dusicza Ferenc református lelkész, az RTL korábbi vallási és kulturális szerkesztője. A halálhírt az RTL jelentette be a híradójában.

Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója így emlékezett rá:

„Dusicza Ferenc több volt, mint kolléga: sokszor lelki támaszt is nyújtott munkatársainak”, majd hozzátette: „Dusicza Ferenc remek ember volt.”

Dusicza Ferenc Budapesten született 1951-ben. Az 1990-es években kezdett vallási műsorokban szerepelni, először az MTV-nél, majd az RTL Klub indulásától dolgozott a csatornának. Gyakran szerepelt a képernyőn is.

Közreműködött az Üzenet című műsorban, ahol híradós felvételeket kommentáltak evangéliumi tanításokkal. A Reggeliben állandó rovata volt Szívvel-lélekkel címmel. A Híradóban és a Fókuszban is gyakran kérdezték őt. Néhány alkalommal az augusztus 20-i tűzijátékokat is ő közvetítette.

Egyetemeken is tartott előadásokat, és vallási témájú cikkeket írt. Hosszan tartó betegség után hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Itt lehet élőben nézni a pápaválasztás eseményeit – mutatjuk azt is, mikor érdemes a kéményt figyelni
A Vatican News csatornája élőben közvetíti az eseményeket, de nem szállhat fel bármikor a fehér füst. A 267. pápa megválasztása akár hosszabban is elhúzódhat.


Ahogy arról korábban írtunk, szerdán megkezdődik a pápaválasztás folyamata. A bíborosok délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este hét óra előtt biztosan nem száll fel – ezt Matteo Bruni szentszéki szóvivő közölte hétfőn.

Az eseményeket élőben lehet nézni a Vatican News YouTube-csatornáján – ahol már szerda délután megkezdődött az élő közvetítés, de ekkor természetesen még csak lézengő-gyülekező embereket lehet látni a Szent Péter téren.

A Magyar Kurir katolikus hírpotál közzétette azokat az időpontokat is, amikor a pápát megválasztó lehetséges fehér füst megjelenhet a Sixtus-kápolna kéményéből. Mint írják: Az első nap este a konklávé eredményét jelző fehér vagy fekete füst várhatóan 19.00 és 19.30 óra között száll fel. A további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.

Ez a portál táblázatában így néz ki:

A megválasztott szentatya, Ferenc utódja a történelem 267. római katolikus pápája lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Biden kiakadt: „Mi a fene folyik itt?” – Trumpot és Putyint is kiosztotta az egykori elnök
Joe Biden először szólalt meg hivatalos távozása óta, és nem finomkodott. A volt elnök Trump terveit őrültnek, Putyin politikáját veszélyesnek nevezte.


Joe Biden a BBC-nek adta első interjúját, amióta elhagyta a Fehér Házat. Az egykori amerikai elnök többek között Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról, Ukrajnáról és a demokrácia jövőjéről is beszélt.

Biden szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megér, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.

Donald Trump ukrajnai rendezési stratégiáját, amely területi engedményeket kínálna Oroszországnak a háború lezárása érdekében, Biden a „modernkori lekenyerezés” megfelelőjének nevezte. Az appeasement kifejezés a második világháború előtti brit politikát idézi, amikor Neville Chamberlain miniszterelnök területeket engedett át Hitlernek a háború elkerülése reményében.

Biden azt mondta, Vlagyimir Putyin úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz elnök „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.

Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik, hogy olyan területeket vegyen el, amelyek nem az övéi, akkor majd megelégszik.

Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.

A volt elnök szerint az Egyesült Államok jelenlegi béketerve, amely elismerné a Krím annexióját és befagyasztaná a mostani területi viszonyokat, szintén egy „modernkori lekenyerezés” Putyin felé.

Biden arról is beszélt, hogy szerinte Európa el fogja veszíteni a bizalmát az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Szerinte az európai vezetők máris felteszik a kérdést, hogy lehet-e még bízni Amerikában és az amerikai vezető szerepben.

Trump terveiről is szó esett, például arról, hogy visszaszerezné a Panama-csatornát, megszerezné Grönlandot, és Kanadát „51. államként” csatolná az Egyesült Államokhoz. Biden ezt így kommentálta

„Mi a fene folyik itt? Melyik elnök beszélt így valaha? Mi nem ilyenek vagyunk.”

Hozzátette: az Egyesült Államok „nem ez”, hanem a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.

Az Ovális Irodában történt szóváltásról, amely Trump és Volodimir Zelenszkij között zajlott, Biden azt mondta, ami ott történt, az nem volt méltó Amerikához.

A volt elnök arra is reagált, hogy sokak szerint a Biden-kormányzat csak annyi támogatást adott Ukrajnának, ami az ellenálláshoz volt elég, de nem a háború megnyeréséhez. Biden ezzel szemben azt állította, hogy az ő elnöksége alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy megőrizhesse függetlenségét.

Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden azt mondta: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.

Donald Trump a múlt héten győzelemként beszélt a hivatalban eltöltött első 100 napjáról. Biden erre csak annyit mondott: „Ezt majd a történelem megítéli. Nem látok semmi olyat, ami diadalmas volt.” Egy chicagói konferencián úgy fogalmazott, lélegzetelállító, hogy Trumpék mennyi pusztítást végeztek kevesebb mint száz nap alatt.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Íme a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
A diákoknak idén is 12 rövid feladatot kellett megoldani.


Szerdán történelemből vizsgáznak az érettségizők. A feladatsor megoldására összesen 180 percük van. A vizsga két részből áll: az első részben rövid feladatokat kapnak, a második részben esszéket kell írniuk.

A diákoknak idén is 12 rövid feladatot kellett megoldani. Mint azt korábban már mi is megírtuk: a rövid feladatok között szerepel az ókori görög és római építészet, Hunyadi Mátyás háborúi, az iszlám vallás, a kapitalizmus, a magyarországi katolikus megújulás, az első ipari forradalom, a zsidó emancipáció, a II. világháború, a Tanácsköztársaság, a hidegháború, a Rákosi-korszak és a Magyarországon élő nemzetiségek.

Az Eduline most közzétette a rövid feladatok nem hivatalos megoldásait, ezt ITT tudod megnézni.

A hivatalos megoldásokat az Oktatási Hivatal csütörtökön reggel 8 órakor teszi majd közzé.

A vizsgázóknak a rövid feladatokon túl két esszét is kell írniuk: egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszék témái a liberalizmus vagy Európa népessége a 20. század közepétől. A hosszú esszéknél a Rákóczi-szabadságharc vagy a bethleni konszolidáció közül választhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: