Oktatási jogok biztosa a diákok és tanárok listázásáról: Senkit nem érhet hátrány, mert elment vagy nem ment el tüntetni
Ahogy arról mi is beszámoltunk, több tankerületi központ bekérte az iskoláktól azoknak a diákoknak a nevét, akik hiányoztak az órákról október 5-én szerdán, a pedagógusokért tartott tiltakozó akciók és megmozdulások napján.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) több ilyen esetről is tud az ország különböző pontjairól. Nagy Erzsébet az RTL Híradónak elmondta, az intézményvezetők azt is kérték a kollégáktól, hogy kérjék a diákok szüleitől, hogy orvosi igazolással igazolják a távollétet, mert csak orvosi igazolást fogadnak el. Ugyanakkor több iskolában rendkívüli szünetet rendelt el az igazgató szerdán, mert olyan kevesen voltak. A köznevelési törvény viszont csak meghatározott esetekre engedi ezt, a sztrájk ideje pedig nem az - mondta el.
Az oktatási jogok biztosa is több olyan jelzést kapott, hogy a tüntetések után az iskolákat fenntartó tankerületek kérték az iskoláktól a tüntetéseken részt vevő diákok és tanárok névsorát. Másutt viszont tanárok készítettek listát azokról a diákokról, akik nem vettek részt a tüntetéseken - írja a Telex.
Aáry-Tamás Lajos közleményében azt írja:
Ilyen jogsértő helyzet például, ha az iskolában nyilvánosságra hozzák, hogy ki vett részt és ki nem vett részt a megmozduláson, vagy ki viselt kockás inget, vagy ki nem.
A biztos közölte:
Ilyen például, ha a tanuló vagy a szülő jogosan tarthat attól, hogy hátrány éri, mert valamit tesz, vagy nem tesz.
- írja Aáry-Tamás Lajos.
Az ombudsman levelében még néhány dologra felhívta a figyelmet, többek között erre:
„A demokrácia egyik alappillére a jog uralma. Az iskola pedig a demokrácia része, ezért is érvényesülniük kell mindazon elveknek, értékeknek, amelyeket alkalmazunk az életünk számos más területén. Az oktatás közügy, tehát a demokratikus közjogi vita részévé kell válnia. Ha a vita kizárólag az oktatáspolitikusok és a pedagógusok között zajlik, az lehet érdekes, termékeny is akár, mégis kimaradnak belőle azok, akiket leginkább érint: a gyermekek, a szülők vagy a leendő szülők. A választópolgárok maradnak ki, akik beleszólhatnak abba, hogy képviselőik a rendelkezésre álló helyi, országos vagy uniós pénzeket hogyan használják fel a különböző közszolgáltatások megszervezésére és működtetésére, feladatok ellátására.”
Hozzátette: „Az oktatásról sokan, sokszor fogunk vitázni. Minél többen és minél többet vitázunk, annál közelebb juthatunk a jó megoldásokhoz. De a hangsúly mégis a vitán van. Nem attól vagyunk ugyanis demokraták, hogy megtaláltuk a megoldást, hanem attól, hogy folyamatosan keressük azt. Ezen vitáknak azonban van egy fontos feltétele: el kell fogadnunk a másik felet partnernek. Ez pedig bizalom nélkül nem megy”.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy „Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog megilleti a pedagógust, a szülőt és a gyermeket egyaránt, gyakorlásának nincs életkori korlátja. Fontos eleme ennek az alkotmányos alapjognak, hogy önkéntesen gyakorolható”.
Fontosnak tartja azt is, hogy „a köznevelési törvény mind az iskola, mind a tanár oldalán kötelezettségként fogalmazza meg, hogy tájékoztatása tárgyilagos és többoldalú legyen anélkül, hogy saját álláspontja elfogadására kényszerítené a gyermekeket”.