News here

HÍREK

Oktatási jogok biztosa a diákok és tanárok listázásáról: Senkit nem érhet hátrány, mert elment vagy nem ment el tüntetni

„Arra kérem a minisztert, az államtitkárt, minden fenntartót és intézményvezetőt, pedagógust, diákot és szülőt, hogy segítsék a mindannyiunk számára fontos demokratikus értékek érvényesülését az iskolákban” – üzente Aáry-Tamás Lajos.

Link másolása

Ahogy arról mi is beszámoltunk, több tankerületi központ bekérte az iskoláktól azoknak a diákoknak a nevét, akik hiányoztak az órákról október 5-én szerdán, a pedagógusokért tartott tiltakozó akciók és megmozdulások napján.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) több ilyen esetről is tud az ország különböző pontjairól. Nagy Erzsébet az RTL Híradónak elmondta, az intézményvezetők azt is kérték a kollégáktól, hogy kérjék a diákok szüleitől, hogy orvosi igazolással igazolják a távollétet, mert csak orvosi igazolást fogadnak el. Ugyanakkor több iskolában rendkívüli szünetet rendelt el az igazgató szerdán, mert olyan kevesen voltak. A köznevelési törvény viszont csak meghatározott esetekre engedi ezt, a sztrájk ideje pedig nem az - mondta el.

Az oktatási jogok biztosa is több olyan jelzést kapott, hogy a tüntetések után az iskolákat fenntartó tankerületek kérték az iskoláktól a tüntetéseken részt vevő diákok és tanárok névsorát. Másutt viszont tanárok készítettek listát azokról a diákokról, akik nem vettek részt a tüntetéseken - írja a Telex.

Aáry-Tamás Lajos közleményében azt írja:

a tanulót, a pedagógust és a szülőt nem érheti hátrány politikai meggyőződése, annak jogszerű kinyilvánítása vagy az attól való tartózkodás miatt.

Ilyen jogsértő helyzet például, ha az iskolában nyilvánosságra hozzák, hogy ki vett részt és ki nem vett részt a megmozduláson, vagy ki viselt kockás inget, vagy ki nem.

A biztos közölte:

a tanuló és a szülő nem hozható olyan helyzetbe, amely politikai meggyőződésének feltárására vagy nézeteivel ellentétes cselekvésre készteti, vagy arra, hogy véleménye jogszerű kinyilvánításától tartózkodjon.

Ilyen például, ha a tanuló vagy a szülő jogosan tarthat attól, hogy hátrány éri, mert valamit tesz, vagy nem tesz.

„Arra kérem a minisztert, az államtitkárt, minden fenntartót és intézményvezetőt, pedagógust, diákot és szülőt, hogy segítsék a mindannyiunk számára fontos demokratikus értékek érvényesülését az iskolákban”

- írja Aáry-Tamás Lajos.

Az ombudsman levelében még néhány dologra felhívta a figyelmet, többek között erre:

„A demokrácia egyik alappillére a jog uralma. Az iskola pedig a demokrácia része, ezért is érvényesülniük kell mindazon elveknek, értékeknek, amelyeket alkalmazunk az életünk számos más területén. Az oktatás közügy, tehát a demokratikus közjogi vita részévé kell válnia. Ha a vita kizárólag az oktatáspolitikusok és a pedagógusok között zajlik, az lehet érdekes, termékeny is akár, mégis kimaradnak belőle azok, akiket leginkább érint: a gyermekek, a szülők vagy a leendő szülők. A választópolgárok maradnak ki, akik beleszólhatnak abba, hogy képviselőik a rendelkezésre álló helyi, országos vagy uniós pénzeket hogyan használják fel a különböző közszolgáltatások megszervezésére és működtetésére, feladatok ellátására.”

Hozzátette: „Az oktatásról sokan, sokszor fogunk vitázni. Minél többen és minél többet vitázunk, annál közelebb juthatunk a jó megoldásokhoz. De a hangsúly mégis a vitán van. Nem attól vagyunk ugyanis demokraták, hogy megtaláltuk a megoldást, hanem attól, hogy folyamatosan keressük azt. Ezen vitáknak azonban van egy fontos feltétele: el kell fogadnunk a másik felet partnernek. Ez pedig bizalom nélkül nem megy”.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy „Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog megilleti a pedagógust, a szülőt és a gyermeket egyaránt, gyakorlásának nincs életkori korlátja. Fontos eleme ennek az alkotmányos alapjognak, hogy önkéntesen gyakorolható”.

Fontosnak tartja azt is, hogy „a köznevelési törvény mind az iskola, mind a tanár oldalán kötelezettségként fogalmazza meg, hogy tájékoztatása tárgyilagos és többoldalú legyen anélkül, hogy saját álláspontja elfogadására kényszerítené a gyermekeket”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Már át is írta Orbán Viktor a kamatplafon szabályát
Tíz napja lépett életbe a rendelet, amely lényegében leszabályozta a betéti kamatokat.

Link másolása

Máris átírta a kormány azt a tíz nappal ezelőtt hozott rendeletét, amellyel kamatplafont vezettek be az intézményi és a jelentős összegű lakossági betétekre - szúrta ki a 24.hu a szerdán megjelent Magyar Közlönyben.

A november 21-én megjelent, az egyes gazdasági tárgyú intézkedésekről szóló eredeti rendelet szerint a hitelintézetnél 2023. március 31. napjáig kötött, forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétszerződés alapján

a betét összegére fizetett kamat nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság hivatalos honlapján utoljára közzétett 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét. Ez jelenleg 12,79 százalék.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a rendelkezés indoklásaként azt mondta: nem volt rá magyarázat, hogy egyesek olyan jövedelemre tettek szert, amit a kisebb megtakarítással rendelkező lakossági ügyfelek nem érhettek el.

A Portfolió elemezésében akkor azt írta a rendeletről, hogy miközben az MNB emeli, a kormány visszacsökkenti a kamatot egy bizonyos szegmensben, ezzel pedig ismét szembe megy a jegybankkal, csökkenti a monetáris szigorítás hatékonyságát.

Ebbe a rendeletbe nyúltak most bele, a módosítást Orbán Viktor jegyzi. Azonban mindössze egyetlen mondat került bele a már korábban elfogadott szabályba, amely alapján

a rendelkezéseket a 2022. december 1. napján fennálló látra szóló betétszerződésekre is alkalmazni kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Tüntetésekkel, ülősztrájkkal álltak ki diákok a kirúgott tanárok mellett csütörtök reggel
Szerdán újabb nyolc tanárt rúgtak ki, mert részt vettek a korábbi tiltakozóakciókban. Erre válaszul újabb tiltakozáshullám kezdődött.

Link másolása

33 iskola csatlakozott a Tanárok a Tanárokért által december elsejére meghirdetett polgári engedetlenségi akcióhoz - írta a szervezet a csütörtök reggel a Facebook-oldalán. Az akciót az után hirdették meg, hogy a szerdán három fővárosi gimnáziumból összesen nyolc tanárt rúgtak ki, mert korábban részt vettek a tiltakozó akciókban.

A Belügyminisztérium (BM) szerdai közleményében azt írta, hogy lépésükkel a diákok érdekeit helyezi mindenek elé. Szerintük a pedagógus jogellenes munkamegtagadása korlátozza a tanuló tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását.

A BM azt is leszögezte, hogy

„álláspontja megingathatatlan, következetesen járt és jár el a munkájukat jogellenesen megtagadókkal szemben, ahogy teszi azt minden munkáltató, és ezt várja el az irányítása alá tartozó valamennyi szervtől, szervezettől”.

Erre válaszul már szerda estére meghirdettek egy demonstrációt a BM épülete elé, a Tanárok a Tanárokért pedig bejelentette: újabb polgári engedetlenségi akciót hirdet december elsejére, „válaszul nyolc kollégánk elbocsátására”. Ehhez csütörtök reggelre már 33 iskola csatlakozott - a többség budapesti intézmény, de a listán szerepel törökbálinti, pilisborosjenői, illetve egy zalaegerszegi intézmény is.

A szerdán elbocsátott nyolc tanár közül egy az Eötvös József Gimnáziumban, egy a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanított, hatan pedig a Karinthy Frigyes Gimnázium munkatársai voltak.

Az elbocsátások miatt a Karinthyban és a Vörösmartyban is rendkívüli szünetet rendeltek el,

mert „az intézmény jogszabályban előírt működtetése ezen a két napon előreláthatólag nem lesz lehetséges”.

A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban csütörtök reggel ülősztrájkot tartottak a diákok, szolidaritást vállalva a kirúgott tanárokkal: a Telex beszámolója szerint a tiltakozó diákok megtöltötték az iskola lépcsőit.

A Fazekas Mihály Gimnázium előtt csütörtök reggel diákok és tanárok együtt tartottak napindító tüntetést.

Az Eötvös József Gimnázium előtt több száz diák sorakozott fel csütörtök reggel, és

tapssal köszöntötték minden egyes érkező tanárukat.

A Telexnek az egyik diák azt mondta, hogy ezt a megmozdulást a tanulók szervezték, és ezzel szeretnék jelezni, hogy megbecsülik a tanáraikat. Emellett ülősztrájkba is kezdenek az iskolában, a második, harmadik és negyedik órára sem fognak bemenni a diákok.

A szombat délutánra is tüntetést hirdetett a Tanítanék Mozgalom a Klebelsberg Központ elé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Lavrov: Nem lehet helyreállítani Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatait
Az orosz külügyminiszternek nem tetszik, hogy az európai politikai közösségből és az európai biztonság kiépítéséből is ki akarják hagyni Oroszországot.

Link másolása

Nem állíthatók helyre Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatai a biztonság kérdéseiben - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.

"Egyedül csak az világos, hogy ha és amikor, egy bizonyos időpontban a nyugati szomszédaink - és a szomszédságtól nem lehet elszakadni -, a nyugati szomszédaink és korábbi partnereink hirtelen érdeklődni kezdenek majd az európai biztonsággal kapcsolatos közös munka valamilyen módon történő helyreállítása iránt, akkor ez a helyreállítás nem sikerül majd"

- mondta Lavrov.

A tárcavezető egyebek között nehezményezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök egy európai politikai közösség létrehozását javasolva mindenkit meginvitált, kivéve Oroszországot és Fehéroroszországot. Emellett azt is kifogásolta, hogy Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Annalena Baerbock német külügyminiszter pedig nyíltan arról beszélt, hogy az európai biztonságot Oroszország ellenében és nem vele együtt kell kiépíteni.

Arról is beszélt, hogy a Nyugat dominanciára törekvése, a NATO keleti bővítése miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az európai biztonság alappillére helyett marginális szervezetté válik.

Elmondta, az EBESZ-tagállamok összes vezetője aláírta azokat a dokumentumokat, amelyek az egységes és oszthatatlan biztonság elvét tartalmazzák, valamint azt az elvet, hogy egyetlen szervezet sem játszhat domináns szerepet az európai biztonság rendszerében.

Lavrov szerint a Nyugat ellenőrzése alá került EBESZ elvesztette az esélyét, hogy konfliktusmegoldó szerepet játsszon,

nem törekedett az ukrajnai rendezés alapját jelentő minszki megállapodások betartatására, ellenkezőleg, az oroszellenes "kijevi rezsim" pártjára állt, az EBESZ különleges megfigyelő missziója pedig műszaki eszközeivel az ukrán hírszerzést segítette a Donyec-medencében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Hiába volt minden tiltakozás, Novák Katalin aláírta a szociális törvény módosítását
A Szabó Tímea által korábban csak „lex megdöglesz”-nek nevezett jogszabály már meg is jelent a közlönyben.

Link másolása

Aláírta Novák Katalin köztársasági elnök a szociális törvény módosítását is tartalmazó salátatörvényt. Mindez abból derült ki, hogy a szerdai Magyar Közlönyben megjelent a jogszabály, ezt szúrta ki a hvg.hu.

A „Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról” szóló, számos egyéb intézkedést is tartalmazó javaslatcsomag

lényegében azt mondja ki, hogy az állam minden eddiginél kevesebb felelősséget vállalna a rászoruló állampolgáraiért.

A módosítást a párbeszédes Szabó Tímea korábban „lex megdöglesznek”-nek nevezte, és az ellenzéki pártokon kívül több civilszervezet is tiltakozott ellene.

A javaslatcsomag vitáját az ellenzéki képviselők közel egy teljes napig elhúzták az obstrukciójukkal, az Országgyűlés fideszes többsége azonban végül november 22-én elfogadta azt.

Ezután

a Magyar Önkormányzatok Szövetsége nyílt levelet írt a köztársasági elnöknek, amelyben arra kérték Novák Katalint, hogy ne írja alá a törvényt.

A tiltakozás ezek szerint eredménytelen volt - ahogy például a kata-módosítás esetében is. Igaz, akkor a köztársasági elnök még egy közleményt is kiadott az aláírás kapcsán, amelyben megmagyarázta, miért látta el a kézjegyével a jogszabályt, amely lényegében megszüntette ezt a kedvezményes adózási formát. A szociális törvény módosítása kapcsán ilyen közleményt azonban most nem adott ki Novák Katalin.


Link másolása
KÖVESS MINKET: