Oktatási jogok biztosa a diákok és tanárok listázásáról: Senkit nem érhet hátrány, mert elment vagy nem ment el tüntetni

Navracsics Tibor a Népszavának adott interjúban beszélt arról, hogy a választási vereség után miért nem vonult vissza a politikától, hogyan látja a Fidesz jelenlegi állapotát és jövőjét, valamint véleményt mondott az új kormány alkotmányozási terveiről is.

A politikus a visszatérésére vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy ő már nem tartja magát politikusnak, mivel nem a politikából él, hanem egyetemi fizetése van. Azt azonban elismerte, hogy a visszavonulás nem úgy jött össze, ahogy tervezte. Állítása szerint a Fideszben felkérték az önkormányzati tagozat vezetésére, amit elvállalt. Azt is hozzátette, hogy a választás előtt kiegyenlített erőviszonyokra számított, de a TISZA Párt győzelme és a Fidesz-KDNP nagy arányú veresége után úgy érezte, segítenie kell a talpra állásban. „Több mint kétharmados többsége van a Tiszának, és a pártszövetség akkora vereséget szenvedett, hogy azt is mondhatnám: most becsületbeli ügy a részemről, hogy, ha tudom segíteni a talpra állást, akkor segítsem” – fogalmazott.

Az egyetemi közegben tapasztalt esetleges ellenszenvről szólva elmondta, Földi András kollégája kritikájára reagálva, hogy „nekem is rossz érzés őt nézni az ELTE folyosóin, mégsem teszek ilyen kijelentéseket.” Állítása szerint más kollégáitól nem tapasztalt indulatokat, és a diákoktól sem kap szúrós tekinteteket, bár a tanári értékelései között vegyes vélemények vannak. „Van, aki azt írja, hogy jó tanár vagyok, de csapnivaló politikus. Ezek felnőtt emberek, egyetemi hallgatók, mindenki szabadon formál véleményt” – tette hozzá.

A választási vereség okait firtató kérdésre azt mondta, a demográfiai megközelítés helyett a párt kommunikációjában látja a fő problémát.

Úgy véli, a Fidesznek most olyan politikát kell folytatnia, amivel a többség azonosulni tud. A párt reakcióját a választói üzenetre elégtelennek tartja, különösen szervezetileg. „A Fidesz jelen pillanatban úgy tesz, és úgy viselkedik, mintha még mindig egy óriási nagy párt lenne” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a párt területi apparátusának csökkentését rossz döntésnek tartja, mert az intézményileg is egy középpárt vagy kispárt irányába tolja a Fideszt.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz megújítása vagy a polgári oldal feltámasztása-e a célja, kitérő választ adott, mondván, az ő ambíciója egy békés és biztonságos Magyarország megteremtése. Szerinte ma senki nem látja, mi lesz egy év múlva a magyar politikában. A Fidesz-kongresszust értékelve elmondta, ha az ott elhangzott kritikus hangok nem érvényesülnek, akkor „valami újnak kell jönnie”. Arra a kérdésre, hogy szükség lehet-e új jobboldali pártra, úgy fogalmazott: „Elképzelhetőnek tartom. Az elkövetkező 3 évben bármi történhet.” Elmondása szerint a párton belül és kívül is hall ilyen véleményeket. Saját hatalmi ambícióit tagadta, pártvezetői szerepet nem vállalna, de egy, a Mádl Ferenc-féle Magyar Polgári Együttműködés Egyesületéhez hasonló szervezet létrehozását támogatná.

Az interjúban szóba került az a Ferencz Orsolyával közösen írt nyílt levél is, amelyben a jobboldali nagytőkéseket kérték az állás nélkül maradt újságírók megsegítésére. A felvetésre, hogy ezzel a levéllel implicite a rendszer rossz működését írták le, úgy reagált, a céljuk a bajba jutott embereken való segítés volt. A rendszer által felvetett morális dilemmára azt mondta: „Engedje meg, hogy nekem ez ne legyen dilemma.” Arra a kérdésre, miért ők írták a levelet és nem a rendszert kiépítő Orbán Viktor, kitérő választ adott: „Zseniális újságírói kérdés. Hát ne haragudjon, hogy megírtuk.” Azt hangsúlyozta, hogy a levélben azokról írnak, akik fizetésből élve tartották a hátukat a visszás történetekért.

A Fidesz jövőbeli irányvonalával kapcsolatban kijelentette, hogy ő a polgári Magyarországban hisz, és mérsékelt politikusnak tartja magát. „Úgy gondolom, hogy mindenfajta bolsevik forradalmi és radikális tempóval szemben a mérsékelt és arányos politikának van esélye” – fogalmazott. Szerinte a magyar politikának a centrumot kellene követnie, nem pedig a kétharmados többségek diktátumait végrehajtani.

Az új kormány alkotmányozási terveivel kapcsolatban szkeptikus. Kijelentette, hogy „egyelőre még nem sikerült a kormánynak olyan érvet találni, amely szalonképessé tenné a köztársasági elnök leváltását.” A lépés alkotmányosságát kétségbe vonta, még akkor is, ha azt a választók többsége támogatja.

Szerinte a TISZA Párt a kétharmados többsége birtokában retteg, és mindent szét akar zúzni. A Fidesz felelősségét elismerte a politikai kultúra romlásában. „Valóban a Fidesz nagyon sok rossz praktikát behozott. Emiatt április 12-én nagyon ki is kapott, de azért ha összehasonlítjuk a két kormány hatalomgyakorlási módszereit, eddig ég és föld a különbség” – mondta.

Végül a választási rendszerrel kapcsolatban kifejtette, hogy támogatná az arányosabbá tételét és kivenné belőle a győzteskompenzációt. „Én kivenném” – jelentette ki egyértelműen. Úgy véli, ha a politikai szereplőkből hiányzik az önkorlátozás, akkor az intézményi rendszert kell úgy alakítani, hogy az a kompromisszumok irányába terelje a politikát. „Ma soha ennyire távol nem voltunk 1990 óta a kompromisszumoktól, mint éppen most ezekben a napokban” – zárta gondolatait.

Nemcsak a hőmérő szaladt fel 40 fok közelébe: Pest megyében már a csap is szigorúbb szabályok szerint folyik. A rendkívüli hőség és a megugró vízfogyasztás miatt négy agglomerációs településen vezettek be I. fokú vízkorlátozást szombaton. Erdőkertes, Szada, Őrbottyán és Veresegyház önkormányzata is takarékos vízhasználatra szólította fel a lakosságot – írta a Telex.

Az intézkedések szigorúsága azonban eltérő. Míg Veresegyházon és Szadán egyelőre csak javasolják a lakóknak, hogy a nem létfontosságú vízhasználatot mellőzzék, addig két másik településen már ennél szigorúbb szabályok léptek életbe.

A korlátozások oka a napok óta tartó csapadékmentes, forró időjárás, ami miatt a háztartások vízigénye drasztikusan megnőtt. A mostani lépések célja, hogy a nyomásesést és az esetleges vízhiányt megelőzzék, biztosítva a folyamatos ellátást mindenki számára.

Az előrejelzések szerint a helyzet a következő napokban csak fokozódik. Szombaton 36-39, vasárnap pedig helyenként akár 40 fokos csúcshőmérséklet is várható. Hétfőre az egész országot érintő, rekordközeli hőséggel fenyeget az időjárás, ezért a hatóságok azt javasolják, hogy a korlátozással nem érintett településeken is fogadják meg a takarékossági intézkedéseket.

A mostani kánikulát egy Nyugat-Európa felől érkező hőkupola okozza. A jelenség az egész kontinenst sújtja: Franciaországban és Hollandiában tömegrendezvényeket halasztottak el, Londonban 38 fokot mértek, de Berlinben, Varsóban és Prágában is 40 fok közeli hőmérsékletre készülnek.

Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét az alaptörvény módosításáról zajló társadalmi párbeszéd kapcsán. A bejegyzésében a legvitatottabb ponttal, a képviselői mandátum 12 évre korlátozásával kezdi, amely szerinte a demokráciának nem sokat segítene, „A KORRUPCIÓT VISZONT NAGYON IS SEGÍTENÉ”.

Hadházy szerint bele kell gondolni, mit tesz egy képviselő az utolsó ciklusában, ha biztosan tudja, hogy nem lesz újraválasztható. Szerinte a legrosszabb forgatókönyv az, hogy „elkezd lopikálni. Ha ügyes, akkor nem kerül bíróság elé, de a választóktól biztosan nem kell félnie, hiszen választáson már nem indulhat.” A politikus hozzáteszi, hogy az utolsó ciklusát töltő képviselő „ANNYIT SEM FOG VITATKOZNI A PÁRTJA VEZETŐJÉVEL, mint eddig”, mert abban reménykedik, hogy a pártja majd elhelyezi egy jó állami állásba.

Hadházy szerint a bebetonozott teljhatalom ellen a legjobb védekezés a tisztességes és demokratikus választás. „Egy új, arányos és demokratikus választási rendszer sokkal nagyobb versenyt garantálhat, mint a fideszes »a győztes mindent visz« és »csak egy az egy ellen érdemes indulni« rendszer, amelyik hosszú időre bebetonozott fideszes kiskirályokat” hozott létre – írja. Úgy véli, a megoldás kulcsa egy új választási rendszer, propaganda nélkül, és ehhez nem kell semmilyen választójogot korlátozni.

Álláspontja szerint egy ilyen szervezetet nem az alkotmány módosításával, hanem az igazságszolgáltatás eszközeivel kell felszámolni. Ezzel szemben Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását teljesen legitimnek tartja, mert szerinte az államfő „korábban semmit nem tett a rezsim aljasságaival szemben”. Hozzáteszi: „Az igazán nagy szolgálatot az »alkotmánybíróságban« tette a piszkos hatalomnak, nem véletlenül választották aztán őt megbízható káderként Orbánék Novák helyére.” A bejegyzést azzal zárja, hogy ideje lenne visszaadni a képviselők szabad bejárását az állami intézményekbe, mert ez alapvetően szükséges a végrehajtó hatalom ellenőrzéséhez.

Szombattól megszűnnek a hatósági árak a benzinkutakon, miközben a független kutak egy része már ma bezárással tiltakozott. A kormány szerint a piaci ár tartósan a rögzített szintek alá csúszott, az új törvény viszont bármikor lehetőséget ad a miniszteri újbóli beavatkozásra.

Az új jogszabály ugyanakkor egyfajta vészfékként felhatalmazza a kereskedelempolitikáért felelős minisztert (a feladatkört a kormányzati struktúrában Kapitány István látja el), hogy „a piaci viszonyok állami beavatkozást igénylő, aránytalan megváltozása esetén” rendeletben ismét hatósági árat vezessen be.

Aki egy ilyen jövőbeli rendeletet megsért, arra az adóhatóság 100 ezer forinttól 150 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki, ismételt jogsértés esetén pedig legfeljebb fél évre be is zárathatja a benzinkutat. A miniszter emellett a biztonsági kőolajkészlet felhasználásáról és visszapótlásának feltételeiről is dönthet.

A Független Benzinkutak Szövetsége egynapos bezárással tiltakozott, egyrészt mert a védett ár miatti veszteségeikre ígért állami kompenzációt nem kapták meg, másrészt az új törvényben rejlő bizonytalanság miatt.

A szombati változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kutakon megszűnik a benzin 595 és a gázolaj 615 forintos ára, és a továbbiakban mindenki a piaci árakon tankolhat, a jogosultságot sem kell többé ellenőrizni. A kivezetéssel a Fidesz nem értett egyet, a frakció azt javasolta, hogy a védett ár ne szűnjön meg teljesen, hanem árplafonként maradjon érvényben a jövőbeli áremelkedésekkel szemben.

Márciusban a kormány a közel-keleti feszültségek és a nemzetközi árrobbanás miatt vezette be a benzinárstopot: a 95-ös benzin literjét 595, a dízelét 615 forintra rögzítette. A kedvezményt csak magyar rendszámú és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek vehették igénybe. Május közepén a kormány a stratégiai készlet egy részét is felszabadította az ellátásbiztonság érdekében. Június közepére a hazai piaci árak tartósan a védett szint alá süllyedtek, ami után a kormány bejelentette a kivezetést, melyet az Országgyűlés kedden szavazott meg.