HÍREK
A Rovatból

Nyomást gyakorolnának a kormányra az orvosok: letétbe helyezhetik a szerződéseik felmondását

Szerintük ha nem javulnak a feltételek, akkor a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd.


Közel egyhangúan szavazta meg a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése azt a követelést, melyben megfogalmazták, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.

A közgyűlést azért hívták össze, mert szerintük az új törvény és rendeletek következtében az orvosok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, sérül az autonómiájuk, egyúttal a betegek helyzete is jelentősen romlik.

„Közösen kell döntenünk, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközt vetünk be a szakmai és egzisztenciális érdekeink megvédése érdekében”

– írta a kamara.

Szerintük a most tapasztalható kormányzati irány az állami egészségügy további leépüléséhez vezet, rendkívül hátrányosan érintve a betegellátást. A kamara viszont a rendszer újragondolását javasolja a Telex beszámolója szerint.

A gyűlésésükön alapelveket is megfogalmaztak:

• Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika

• Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer

• Szakmai és etikai szabályokon alapuló, átlátható működés

• Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép

• Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése.

„Az egészségügy valódi átalakítása hosszú folyamat, amit nem lehet két év alatt elvégezni.

Ezért a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek által közösen megalkotott hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezet kidolgozása szükséges. A kamara a munkacsoport felállítása után a tervezet törvénybe iktatását várja el 2023. december 31-ig” – írják a közleményben.

Emellett azonnali korrekciókra is szükség van:

• a 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés,

• a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése,

• a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása.

Ez utóbbi szerintük így érhető el: „Az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása. Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása. A személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.”

„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz. Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke"

– mondta Svéd Tamás titkár, a MOK titkára.

A rendkívüli gyűlésen helyzetértékelést is megfogalmaztak:

„A magyar emberek sokkal rosszabb egészségügyi állapotban vannak és korábban halnak meg, mint az európai átlag. Adatok mutatják, hogy sokkal kevesebb pénzből és rosszabbul működik a hazai egészségügy, mint az uniós vagy akár a regionális országoké.

Vitathatatlan, hogy az elmúlt években emelkedett az orvosok keresete, de sajnos az egészségügy biztonságos működése ennél sokkal több összetevőn múlik. A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával. Az orvosok a törvénymódosítások rossz irányát látva, ilyen erőfeszítéseiket ezentúl csak a gyógyítás érdekét szolgáló változások esetén fognak biztosítani. Vagyis, ha a kormány a betegágy mellett dolgozóknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, őket kihasználó döntéseket hoz, akkor a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek.

A magyar orvosok és szakdolgozók évtizedek óta vállalnak szabadidejük terhére önkéntes ügyeleteket és műszakokat, hogy a betegek valahogy ellátáshoz jussanak. A hivatástudatunk azonban önmagában nem tudja az állam helyett a jó minőségű gyógyítás feltételeit megteremteni. A magyar orvosok szeretnék, ha a betegeik időben, hosszú várakozás nélkül jutnának be a korszerűen felszerelt vizsgálókba, műtőkbe, ahogy más, uniós országok állampolgárai. A magyar orvosok szeretnének több figyelmet szentelni a betegre, amely nélkülözhetetlen a hatékony gyógyításhoz. A kamara olyan újratervezett egészségügyi rendszert javasol, ahol a vagyoni helyzettől függetlenül minden beteg megfelelő ellátásban részesül, és az állam a dolgozókat megtartó pályaképet biztosít" – írják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pócs János: Majka Magyar Péternek írta a „Csurran-cseppent”
A fideszes képviselő a parlament folyosóján erősítette meg a vádjait a miniszterelnök testvére, Magyar Márton ellen. Pócs a becsületsértési feljelentésre reagálva egy Majka-slágerrel is üzent Magyar Péternek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Pócs János szerint nem is kérdés, hogy a miniszterelnök testvére, Magyar Márton fizetett a Szőlő utcai ügy koronatanújának, hogy terhelő állításokat tegyen korábbi kormánypárti politikusokra. A fideszes politikus hétfőn a parlament folyosóján erősítette meg korábbi állításait – írta a Blikk.

Pócs János arra a hírre reagált, hogy Magyar Márton, a Kontroll alapítója becsületsértés miatt feljelentést tervez ellene.

„Egy hét gondolkodás után valamit mondani kell” – fogalmazott a fideszes politikus.

A képviselő szerint egyszerűbb lett volna, ha a Kontroll munkatársai lejönnek hozzájuk, amikor a szerkesztőségük előtt jártak. „Kétszer is ott voltunk a Kontroll szerkesztősége előtt. Ha Magyar Márton meg akar vádolni a rendőrségen, vagy a bíróságon, ott kellett volna megtennie. Azért mentünk oda” – jelentette ki.

A fideszes politikus arról is beszélt, milyen következményekkel kellene járnia az ügynek.

„Minden normális demokráciában, ha egy miniszterelnök, vagy a hozzá köthető személyek igaztalan vádakat terjesztenek a politikai ellenfelükről, annak súlyos konzekvenciái vannak. Reméljük, hogy itt is így lesz” – jelentette ki.

A fideszes politikus a politikai következmények latolgatása után egy meglepő kulturális utalással zárta gondolatait.

Szerinte Majka a „Csurran, cseppen” című slágerét Magyar Péternek írta, majd idézett is a dalból: „én mindent túlélek”.

Az ügy előzménye, hogy Pócs János múlt szerdán sajtótájékoztatón vádolta meg a Tisza Párthoz köthető személyeket a tanú befolyásolásával. Erre reagálva Bangó Sándor és Magyar Márton is bejelentette, hogy jogi lépéseket tesznek.

Eközben a hivatalos nyomozásban már tizenegy gyanúsított van. Orbán Viktor „gyalázatos provokációnak” nevezte a történteket. A koronatanú, Bangó Sándor, bár korábban bizonytalanságot jelzett, végül az ügyészségen vallomást tett, és megnevezte az általa „Zsolti bácsiként” emlegetett férfit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint napokon belül lemond a legfőbb ügyész
Az Alaptörvény-módosításról szóló javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról. A kormányfő délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, erről később döntenek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Ha Sulyok Tamás nem írja alá az Alaptörvény-módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és jogszabályokkal, „akkor okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás” – mondta Magyar Péter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. Ebben az esetben ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja gyakorolni a jogköreit, Forsthoffer Ágnes pedig biztosan aláírja a módosítást.

A javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról.

A miniszterelnök azt mondta, tudomása szerint a legfőbb ügyész hamarosan magától lemond, a többi közjogi tisztségviselő eltávolításáról pedig később döntenek.

„Abban maradtunk a frakcióval, hogy először túl leszünk ezen, és utána megvizsgáljuk azokat a szervezeteket” - mondta a kormányfő. Várhatóan szeptemberre új elnöke lesz az Alkotmánybíróságnak is, és Polt Péter elveszíti a mentelmi jogát is. tette hozzá Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk