HÍREK
A Rovatból

Nyílt levélben tiltakoznak magyar kutatók és akadémikusok a Magyar Természettudományi Múzeum költözése miatt

Szerintük egy nagy múltú intézmény átvételét, új, hozzáértő és képzett muzeológusi gárda kialakítását nemhogy Debrecen, de a világ egyetlen egyetemi városa sem lenne képes még évtizedek alatt sem megoldani.


Mint azt megírtuk, a kormány jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen. Ennek részeként átköltöztetik a Budapesten lévő Természettudományi Múzeumot Debrecenbe. Palkovics László miniszter szerint a múzeum kedvéért biztos többen látogatnának majd el a városba. Mivel a tárgyak költöztetése sérülést okozhat, több szakmabeli is tiltakozott már korábban. Erre az volt a válasza, hogy "Ne sérüljenek, erre vannak technológiák, hogy hozzuk le".

A múzeumi szakma, a főváros vezetése és a dolgozók egy része is kinyilvánította már, hogy nem értenek egyet a múzeum elszállításával. Nemcsak a felbecsülhetetlen értékek megóvása miatt, hanem például a munkatársak többsége nem akarna emiatt elköltözni otthonából, vagy nehézkesebbé válna a gyűjtemény elérése az ország többi részéből.

Most pedig 34, nemzetközileg is elismert tudós és akadémikus írt nyílt levelet a debrecenieknek, az ott lakóknak és az ott dolgozó természettudósoknak.

A tudósok nyílt levélben ezt írták:

"A sajtóhírekből Önök nyilván mindannyian értesültek a kormány végleges tervéről Debrecen város hosszú távú fejlesztését illetően. Nem vitás, hogy például az egyetem megerősítésével kapcsolatos elképzelések nagyszerűek, és a város – és ezáltal az ország – előrelépését szolgálják. Van azonban ennek a tervnek egy olyan pontja, amiben már nem nyilvánvaló az egyetértés – ez pedig a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Debrecenbe költöztetésének ügye.

Ezt a tervet rendkívül sokan ellenzik szakmai és nem szakmai körökben egyaránt. A tudomány és a közművelődés képviselői már minden lehetséges fórumon felhívták a kormány figyelmét arra, hogy

- nem veszi figyelembe azt, hogy évtizedek alatt kialakult szakértelem vész el véglegesen az eredeti helyről 200 km-re költözés miatt,

- a munkájukat elveszítő specialista muzeológusok nem pótolhatók egyik évről a másikra, de még évtizedek alatt sem,

- nemzetközi tapasztalatok szerint egy ilyen költözés elkerülhetetlen és pótolhatatlan károkat (törés, megsemmisülés, elkallódás) okoz a sok millió tételből álló gyűjteményben,

- és lehetetlenné válik az, hogy iskolai csoportok könnyen elérjék a kiállításokat az ország bármely részéből.

A tradíció, a hosszú, sikeres múlt, és a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf írásban, latin nyelven lefektetett szándéka sem számít ezúttal. A nagyszámú cikket, petíciót, MTA határozatot és a külföldi véleményeket teljesen figyelmen kívül hagyva a kormány elhatározta, hogy Debrecen fejlesztése az MTM odaköltöztetésével valósítandó meg.

Nem maradt tehát más lehetőség, mint hogy Önökhöz forduljunk. Sok kérdésben szeretnénk hallani az Önök véleményét. Tényleg valódi fejlődés és fejlesztés-e az, ami a közvélemény mellőzésével, egy pótolhatatlan nemzeti kincs épségének kockáztatásával, az ország érdekeinek sérelmére történik? Valóban Önök is úgy látják, hogy az MTM-et gyökereitől és működési környezetétől elszakítva, erőszakkal és nagyon jelentős (továbbá felesleges) költségráfordítással egy másik városba kellene áttelepíteni? Összhangban lenne-e ez a lépés a város polgárainak közismerten haladó gondolkodásával? Tényleg büszke lenne minden helybéli az elorozott múzeum megnyitóján, bármilyen modern is lesz majd az új épület? Okozhat-e egészséges lokálpatriotizmus akkora jóvátehetetlen károkat, amelyek most megjósolhatók? Indokolja-e mindezt az egyébként téves sőt, teljesen hamis felfogás, miszerint „a fővárosiak lenézik a vidékieket”? Tájékozódott-e minden illetékes fél arról, hogy egy ilyen tudományos központként működő intézet feladata nemcsak turistacsalogató kiállítások rendezése, hanem a bemutatott anyag sokszázszorosát kitevő gyűjtemények szakszerű tárolása, és tudományos igényű feldolgozása is egyben? Miért nem elfogadható az az alternatív fejlesztési koncepció, hogy Debrecenben is legyen egy múzeumi egység, kiállítással és újonnan alapított gyűjteményi részleggel, melynek szakmai hátterét a város egyeteme biztosan szolgáltatni tudná?

Talán figyelmetlenek vagyunk, de személyes beszélgetéseken és egyes elszigetelt megnyilvánulásokon kívül nem láttuk nyomát annak, hogy a természettudomány helyi képviselői nyilvánosan kifejtették volna véleményüket ebben a kérdésben; kollektív tiltakozásra pedig biztosan nem került sor eddig a részükről.

Talán a döntéshozók elgondolkodnának akkor, ha a “kedvezményezettek” is elmondanák: egy kétszáz éves múlttal rendelkező intézmény átvételét, egy teljesen új, hozzáértő, lelkes és képzett muzeológusi gárda kialakítását nemhogy Debrecen, hanem a világ egyetlen egyetemi városa sem lenne képes még évtizedek alatt sem megoldani. Ebből a szempontból nem vitatható, sőt egyenesen nélkülözhetetlen a tudósok tisztázó felelőssége.

Elképzelhető persze, hogy ez a múzeumköltöztetés egy szép álom megvalósulása lehetne sokak szemében. Ám kérjük, gondoljanak bele abba, mit szólnának Önök ahhoz a – természetesen teljesen fiktív – helyzethez, amelyben egy jövőbeli kormány, mondjuk, a Református Kollégium átköltöztetésével akarná elősegíteni valamelyik dunántúli nagyvárosunk fejlődését!!

A tudomány nevében és a nemzeti vagyon védelme érdekében várjuk, és előre is megköszönjük őszinte véleményüket" - írták. A levél végén pedig olvasható az aláírók névsora.

Fotó forrása: Google Maps


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tömeges leiratkozás a német névjegyzékről – így bukhat el a Fidesz egy biztos parlamenti mandátumot
Január óta naponta átlagosan 30 fő iratkozik le a német nemzetiségi névjegyzékről a Political Capital adatai szerint. A 29 ezer alá csökkent létszám miatt veszélybe került a kedvezményes mandátum.


Elbukhatja a Fidesz az eddig biztosnak hitt nemzetiségi mandátumát, mert ha a január közepe óta tartó leiratkozási hullám nem áll le, április 12-én nem lesz újra német nemzetiségi képviselő a parlamentben.

A Political Capitol tavaly június 23. óta naponta követi a nemzetiségi névjegyzékek mozgását, és január közepén figyelt fel arra, hogy

beindult a leiratkozási hullám a német nemzetiségi névjegyzékről

– írta a 24.hu.

Míg bő fél évig átlagosan napi csupán két-három fővel csökkent a létszám, az elmúlt három hétben már naponta átlagosan 30-an döntöttek úgy, hogy

a nemzetiségi lista helyett inkább pártlistára szavaznának április 12-én.

A német nemzetiségi névjegyzékre feliratkozottak száma így összesen 1247-tel, szombatra 28 943-ra csökkent, míg a romáké csak 367-tel, 40 286-ra.

A mandátumszerzéshez szükséges kedvezményes kvóta a korábbi három választáson 22-24 ezer szavazat között mozgott. A német lista ezt 2018-ban és 2022-ben is megugrotta, de ehhez mindkét esetben az is kellett, hogy a regisztráltak száma bőven 30 ezer fölött legyen. Mivel idén a magasabb részvétel várhatóan magasabb kvótát is eredményez, a csökkenő regisztrációs szám miatt egyre valószínűtlenebbnek tűnik a mandátumszerzés.

A német nemzetiségi mandátumot az elmúlt két alkalommal Ritter Imre, korábbi fideszes politikus nyerte el, aki a parlamenti szavazásokon rendre a kormánypártokkal együtt voksolt, így a Fidesz egy biztos szavazatot veszíthet el a képviselő kiesésével. Az idei listavezető már Gallai Gergely nemzetiségpolitikai szakértő. A rendszer egyik visszatérő bírálata, hogy a nemzetiségi regisztrációval a választók lemondanak a pártlistás szavazás lehetőségéről. Ezt a gyakorlatot az Emberi Jogok Európai Bírósága is aggályosnak találta egy 2022-es ítéletében.

A Political Capital így kommentálta a fejleményeket: „Úgy tűnik, a német identitással is rendelkező magyarok körében egyre többen látták be, hogy a jelenlegi rendszerben nem sok értelme van részt venni a nemzetiségi választásban.”

Bár egyes sajtóhírek szerint a romák nem ambicionálják a teljes értékű mandátumot és elégedettek lennének a szószólói pozícióval, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke a napokban arról beszélt: történetük során először a maguk nemzetiségi képviselőjét is be akarják juttatni az Országgyűlésbe. A választásig hátralévő hetekben a leiratkozási hullám folytatódása, valamint az országos részvétel mértéke dönti el, hogy a német lista képes lesz-e átlépni a várhatóan magasabb küszöböt. Ha nem, akkor április után német nemzetiségi képviselő nélkül maradhat a Parlament, miközben a roma lista saját mandátumért küzdve alakíthatja át a nemzetiségi képviselet térképét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Forradalmat ígér a TISZA az egészségügyben: vétójog az egészségügyi miniszternek, évi 500 milliárddal többet költenének
Magyar Péter egészségügyi miniszter-jelöltje, dr. Hegedűs Zsolt áll a tervek mögött. Céljuk, hogy 2030-ra a GDP 7 százalékát költsék az ágazatra, és végleg felszámolják a kórházi adósságokat.


Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője – akit Magyar Péter bízott meg a leendő Egészségügyi Minisztérium csapatának összeállításával – felvázolta a kormányprogramjuk azon részét, hogy miképpen építenének ingyenes, mindenki számára elérhető és színvonalas egészségügyet. A párt kommunikációjában már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként is bemutatott szakember szerint „az egészség a legfontosabb értékünk, az egészségügy az egyik legfontosabb közszolgáltatásunk.”

A TISZA ígérete szerint jelentősen növelnék az egészségügyre fordított állami kiadásokat, ami egyben a párt kommunikációjának is rendszeres eleme.

A cél, hogy „2030-ra az állami egészségügyi finanszírozást a GDP 7 százalékára emeljük, és addig minden évben legalább 500 milliárd forinttal több forrást juttatunk vissza a rendszernek” – magyarázta Hegedűs.

Ezzel olyan finanszírozást teremtenének, amely végre fedezi az ellátás valós költségeit és megszünteti a kórházak állandó eladósodását. A tervek szerint hét régiós „szuperkórházat”, azaz korszerű, jól felszerelt központi intézményt fejlesztenének, miközben a vidéki, kisebb kórházakat is megerősítenék és megőriznék.

A program fontos eleme, hogy önálló egészségügyi minisztériumot hoznának létre, a tárca vezetője pedig vétójogot kapna a kormányban.

„Minden nagy kormányzati döntést egészséghatás-értékelés előz meg” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az egészség mindennél fontosabb. Konkrét és számonkérhető célt is megfogalmazott a várólistákkal kapcsolatban: „2027 végére a várólisták legfeljebb hat hónaposak lesznek a fekvőbeteg-ellátásban, és két hónaposak a járóbeteg-ellátásban.” A szakorvos- és ápolóhiányt célzott ösztöndíjakkal és megemelt bérekkel enyhítenék.

Hegedűs Zsolt kiemelte a megelőzés fontosságát, amivel 2035-re a magyarok várható élettartamát 80 évre emelnék. Ennek érdekében visszaszorítanák a dohányzást és az alkoholfogyasztást, támogatnák az egészséges táplálkozást és a mozgást.

„Betiltjuk az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket célzó reklámját, figyelmeztető címkéket vezetünk be, és rendet teszünk az iskolai közétkeztetésben is”

– részletezte a terveket. A szűrőprogramok részvételi arányát az EU-s átlagra emelnék, hogy a daganatos megbetegedések számát legalább 10 százalékkal csökkentsék.

Az ellátórendszer súlypontját az alap- és járóbetegellátásba helyeznék át, integrált alapellátási központokat hoznának létre, és terjesztenék a telemedicinát. A háziorvosi és szakdolgozói pályát újra vonzóvá tennék, rendeznék a nem orvosi béreket, és kiszámítható karrierutakat teremtenének. „Mert nincs működő egészségügy elhivatott orvosok, szakdolgozók, kisegítő személyzet és háttérmunkatársak nélkül” – szögezte le. A mentőszolgálatot is rendbe tennék: 2027-re minden régióban biztosítanák a 15 perces kiérkezést, lecserélnék az elhasználódott mentőautókat és megújítanák a helikopterflottát.

A Tisza Párt szombaton bemutatta a Működő és emberséges Magyarország névre keresztelt kormányprogramját. A Szeretlek Magyarország bemutatta az ellenzéki párt gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és energiapolitikai elképzelésiet. Magyar Péter rövid beszédet mondott a program ismertetése előtt, melyben az Orbán-Gyurcsány-korszak lezárását, a jogállamiság visszaállítását, az uniós források haza hozását oktatási és egészségügyi minisztériumot ígért a magyaroknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Milliós fizetésért keresnek embereket diploma nélkül – 1600 jelentkezőből csak 40 felelt meg
A HungaroControl a rendkívül szigorú kiválasztáson olyan jelölteket keres, akiknek kiváló a térlátásuk és a multitasking képességük. A bejutók már a képzés alatt is jelentős fizetést kapnak.


Diploma sem kell hozzá, kiemelkedően jól fizet, mégis alig akad rá megfelelő jelentkező:

a légiforgalmi irányítás világszerte súlyos munkaerőválságba sodródott. Miközben a repülőgépek száma folyamatosan nő, egyre kevesebben vannak azok a szakemberek, akik biztonságosan tudják irányítani a forgalmat.

A becslések szerint Európában jelenleg 700-1000 irányító hiányzik, de a probléma az Egyesült Államokat is érinti. A Szövetségi Légügyi Hivatal évek óta küzd a toborzással, 2024-ben az amerikai irányítóközpontok 40 százaléka létszámhiánnyal küzdött – írta a Pénzcentrumot szemlézve az Economx. A CAE globális előrejelzése szerint 2034-ig 71 ezer új légiforgalmi irányítóra lesz szükség világszerte. A kapacitáshiány hatásait az utazók is érzik: 2024 nyarán az irányítási késések 53 százalékát a személyzethiány okozta, ami egyetlen hét alatt közel 700 ezer percnyi késést eredményezett.

A hiány egyik oka a nyugdíjba vonuló szakemberek pótlásának elmaradása, a másik pedig a rendkívül magas belépési küszöb.

A jelentkezőknek csupán a töredéke alkalmas a munkára, a nemzetközi kiválasztási rendszerek ugyanis olyan kognitív készségeket mérnek – térlátás, multitasking, gyors döntéshozatal –, amelyekkel csak nagyon kevesen rendelkeznek a biztonságkritikus környezetben elvárt szinten.

A növekvő európai légiforgalom miatt a HungaroControl is nagyszabású létszámbővítést tervez. A szakma sajátossága a hosszú és rendkívül intenzív képzés, így a szeptemberben induló tanfolyamra jelentkezők legkorábban 2028-ban szerezhetik meg a szakszolgálati engedélyt. A hallgatók már a képzés alatt is fizetést kapnak: az alapképzés idején bruttó 535 ezer forint jár, amely a tanulmányok előrehaladtával nő. Ezt cafeteriával és albérleti támogatással egészítik ki. A támogatás az albérleti díj 80 százalékát fedezi, legfeljebb havi nettó 150 ezer forintig.

A belépési feltételek között érettségi, középfokú angol nyelvtudás, büntetlen előélet és anyanyelvi szintű magyar nyelvtudás szerepel. A kiválasztás azonban rendkívül szigorú: tavaly közel 1600 jelentkezőből mindössze 40-en kezdhették meg a képzést. Öt év tapasztalattal már stabil, hétszámjegyű nettó fizetés érhető el, de a HungaroControl hangsúlyozza, nem szeretnék, ha kizárólag a pénz motiválná a jelentkezőket. A cég tudatosan foglalkozik a kiégés megelőzésével, több szabadsággal, 0-24 órás pszichológiai szolgáltatással, magánegészségügyi ellátással és sportprogramokkal támogatja a dolgozókat.

A mesterséges intelligencia szerepéről Bárány Ákos, a HungaroControl kommunikációs és marketing igazgatója egyértelműen fogalmazott. „Az AI támogathatja a döntéshozatalt, de soha nem válthatja ki az irányítókat, a humán tényező ugyanis a légiközlekedésben nem helyettesíthető” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A TISZA Párt bemutatta, hogyan számolná fel az orosz energiafüggőséget 2035-re
Kapitány István, a párt szakpolitikusa ismertette a szombati programbemutatón a terveket. A Paks II projekt felülvizsgálata mellett 2040-ig megdupláznák a megújulók arányát is.


A Tisza Párt szombaton bemutatta kormányprogramját, amelyben egyszerre ígérik az orosz energiafüggőség megszüntetését 2035-re és a rezsicsökkentés megőrzését, sőt, kibővítését is. A párt energiapolitikai terveit Kapitány István szakpolitikus ismertette.

„Elindítjuk a Rezsicsökkentés Plusz programot. A lakosság mellett, a hazai vállalkozások számára is megfizethető és tiszta energiát biztosítunk” – jelentette be Kapitány. A terv szerint

  • A tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a szociális tűzifakeretet pedig megdupláznák.
  • Évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését vállalják, és egy olyan családi energetikai programot indítanak, amely szigetelést, fűtéskorszerűsítést, napelemet és okos megoldásokat kínál. „Célunk, hogy 10 éven belül a magyar otthonok legalább 25%-a alacsony energiaköltséggel működjön, mert a legolcsóbb és legtisztább energia az el nem fogyasztott energia.”
  • A háztartásokat rugalmas tarifarendszerrel is támogatnák, hogy kihasználhassák az olcsó napenergia alapú termelés előnyeit.

A vállalkozásoknak a rendszerhasználati és hálózati díjak felülvizsgálatát ígérik, főként a Mavir által alkalmazott elemekre koncentrálva. „Valódi piaci versenyt fogunk létrehozni, megszüntetve a torz ösztönzőket és a mesterségesen fenntartott piaci koncentrációt” – szögezte le a szakpolitikus. Egyszerűbb ellátási láncokat és többéves szerződéseket ígérnek a cégeknek a tervezhetőség érdekében, és fellépnének azokkal a gyakorlatokkal szemben, ahol a vállalkozások „az indokolatlanul közbeiktatott szereplők profitjáért” fizetnek.

A program fedezetéről Kapitány István azt mondta: „A TISZA haza fogja hozni a korrupció miatt befagyasztás alatt álló uniós forrásokat, és abból nagyságrendileg 1000 milliárd forintot fordít lakossági, és vállati energiahatékonysági és tárolókapacitás bővítési beruházásokra.”

A párt diverzifikált, több lábon álló villamosenergia- és földgáz-infrastruktúrát, valamint modern, ellenálló energiahálózatot építene. A tervek között szerepel a szél- és geotermikus energia használatának „felszabadítása” is.

Az atomenergiával kapcsolatban a szakpolitikus úgy fogalmazott:„Amellett is elkötelezettek vagyunk, hogy Magyarország villamos energiállátását biztonságos atomerőmű építésével biztosítsuk.”

Ezért átlátható nukleáris stratégiát alakítanának ki és felülvizsgálnák a Paks II projektet. Az orosz energiafüggőség megszüntetését Kapitány 2035-re ígérte. 2040-ig pedig megdupláznák a megújuló energiaforrások arányát a rendszerben.

A Tisza Párt terveire a kormányoldal az elmúlt hetekben többször úgy reagált, hogy az orosz energiaforrásokról való leválás jelentős rezsiemelkedést és gazdasági kockázatot jelentene. Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke egy januári interjúban erre úgy reagált, hogy a rezsicsökkentésre jogosultak körét nem szűkítenék, és a cél a diverzifikáció, vagyis a beszerzési források több lábra állítása.

A Tisza gazdaság- és költségvetéspolitikai terveiről itt, társadalompolitikai terveiről itt írtunk. Magyar Péter beszédét pedig az alábbi cikkben olvashatjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk