A norvég hatóságok alaposan vizsgálják a Pfizer és a BioNTech gyógyszercégek koronavírus elleni vakcinájának biztonságosságát a súlyos alapbetegségben szenvedő idősek esetében, mert legújabb becslésük szerint a korábban véltnél több ilyen beteg halhatott meg azután, hogy megkapta az oltást - jelentette a Bloomberg hírügynökség vasárnap hajnalban megjelent egyik tudósításában.

A norvég gyógyszerengedélyezési hivatal arra hívta fel a figyelmet pénteken, hogy vannak kockázatai az oltásnak a 80 évnél idősebbeknél. Bár nem beszéltek konkrétan a Pfizer-BioNTech-vakcináról, az országban egyelőre csak ezzel oltanak.

Sigurd Hortemo, a hivatal egyik főorvosa arról számolt be, hogy

Steinar Madsen, a hivatal szakmai igazgatója ehhez hozzátette, hogy a helyzetet ennek ellenére nem tartják aggasztónak, mint mondta, az oltóanyagoknak rendkívül kicsi a kockázatuk.

A hivatal azonban szombaton beszámolt arról, hogy

- tették hozzá.

A Bloomberg szerint nem tudni, hogy a halálesetek pontosan mikor történtek. Ezek közül az elhunytak közül a legtöbbnél jelentkeztek az oltás várható mellékhatásai : az émelygés, a hányás, a láz, a bőrirritáció és alapbetegségük súlyosbodása.

A norvég közegészségügyi intézet szerint

- közölte az intézet.

Norvégiában december óta már 42 ezer ember megkapta a szükséges két oltásból legalább az elsőt.

Miután Ausztrália a vakcinából tízmillió adagot rendelt, a norvég esetekről értesülvén azonnal tájékoztatást kért a gyártóktól és a norvég kormánytól - közölte vasárnap Greg Hunt egészségügyi miniszter.

Noha ezek az esetek utalhatnak arra, hogy a nagyon idős és halálos beteg emberek számára túl kockázatos az oltás, a norvég tapasztalatokból nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a 75 évnél fiatalabb, egészségesebb embereknek tartaniuk kellene tőle, hanem inkább arra irányítják rá az országok figyelmét, hogy mit figyeljenek, amikor majd elkészítik biztonságossági jelentéseiket a különböző vakcinákról - írta a Bloomberg. A Pfizer-BioNTech-vakcina biztonságosságáról Európa-szerte január végén mutatják be az első jelentést.

Szombattól új kormányrendelet alapján lehet belépni Lengyelország területére. - írja az Átlátszó.

Hogyha valaki külföldről érkezik és be van oltva, vagy van negatív PCR tesztje, az szabadon közlekedhet az országban. Akinek ilyen nincs, arra 14 napos karantén vár.

A cseh-lengyel, illetve a cseh-szlovák határ átlépését szombattól kötelezően tíznapos karantén követi, ez alól csak a negatív (antigén vagy PCR) vírusteszt vagy

Ez azt jelenti, hogy a "keleti vakcinák" - amelyek több típusát is engedélyezték Magyarországon (az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm) - alapján kiállított oltásigazolások nem lesznek érvényesek Lengyelországban.

A lap megemlíti, hogy a lengyelországi rendelet azért is érdekes, mert Európában elsőként kimondja, hogy csak az EU által igazolt vakcinákat ismerik el hivatalosan.

A közel 38 millió lakosú Lengyelországban szerdai adatok szerint 12 146 új fertőzöttet regisztráltak egy nap alatt. Múlt szerdán 8700 új fertőzöttet mutattak ki. Kifejezetten a Covid-19 miatt 67, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 305 ember hunyt el. A halálos áldozatok száma 93-mal több, mint egy héttel ezelőtt.

A lengyel kormányfői hivatal szerdán a Twitteren közölte: a Varmia-Mazúriai vajdaság kivételével március 14-ig országszerte meghosszabbítják a jelenlegi járványügyi korlátozásokat.

– így írta le helyettes-államtitkári feladatait az ELTE Politológus Műhelyének beszélgetésén Rácz Zsófia, írja a Népszava.

A fiatalokért felelős helyettes államtitkár hosszú idő elteltével most vállalt először olyan nyilvános fellépést, ahol nem csak kormánypárti médiumok kérdezhették.

Rácz Zsófia tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az első kérdés után faképnél hagyta az RTL Klub riporterét, illetve, hogy posztja ellenére a Pedagógusok Szakszervezetének ifjúsági tagozatával többszöri egyeztetés után sem ült le a tanárhiány okozta problémákról tárgyalni.

A politológusokkal folytatott keddi hosszú beszélgetésen azt is elmondta, hogy korábban kerülte a nyilvánosságot, legalábbis különféle fellépéseit nem hirdette meg a kormány, így rendszerint csak a meghívottak értesülhettek róla.

A lap szerint Rácz Zsófia most arról beszélt, hogy

– ezen a ponton pedig ellent is mondott korábbi mondatának, miszerint nem olyan a feladatköre, amihez szakmai végzettség kell.

Mint elmondta, mindenképp szeretné megszerezni jogi diplomáját, hogy a megszerzett tudással „komplexen láthassa át” a problémákat.

Később szívesen foglalkozna nemzetközi joggal, külszolgálati munkát is vállalna diplomata vagy nagyköveti szinten.

Az elmúlt egy év legnagyobb eredményének a 25 éven aluliak jövőre – azaz a választási évben – bevezetésre kerülő szja-mentességét nevezte, igaz, elárulta, hogy többször is a kormány elé kellett terjeszteni a javaslatot. Megjegyezte, az elmúlt év viszont inkább arról szólt, hogy reagáljanak a koronavírus miatti kihívásokra.

4385 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 414 514 főre nőtt Magyarországon a járvány kezdete óta beazonosított fertőzöttek száma - közölték a koronavirus.gov.hu oldalon csütörtök délelőtt.

A halálos áldozatok száma is nagyon magas, 120, többségében idős, krónikus beteg halt meg az elmúlt 24 órában. Az elmúlt egy hétben többször is 100 felett volt ez a szám, 120 közelében viszont január közepén volt utoljára.

Az elhunytak száma így 14 672 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 315 781 fő, az aktív fertőzöttek száma 84 061 fő.

A kormányzati tájékoztató honlapon azt is kiemelik, hogy

A háziorvosok megkezdték az oltást a kínai Sinopharm-vakcinával, minden háziorvos átlagosan 50-55 fő regisztrált időset tud beoltani, emellett folytatják a 60 év alatti krónikus betegek oltását az AstraZeneca-vakcinával, amellyel praxisonként 10 fő beoltására van lehetőség. A kórházi oltópontokon is folytatják a regisztrált idősek oltását a Pfizer-vakcinával.

A kormány szerdai ülésének döntéseiről a csütörtöki kormányinfón adnak részletes tájékoztatást.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint Magyarországon a legaggasztóbb a jogállamiság helyzete Európában, a testület átfogóan vizsgálja majd a választások tisztaságát is.

Vera Jourová, az uniós végrehajtó testület értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a Central European University (CEU) budapesti székhelyű Demokrácia Intézetének szervezésében tartott videokonferencián beszélt - adta hírül a Népszava.

A politikus a demokrácia jövőjéről beszélve egy kérdésre adott válaszban kitért Magyarországra is:

– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy fenntartásai vannak a magyarországi választások tisztaságával kapcsolatban is.

„Értékelnünk kell a teljes képet, az igazságszolgáltatás, a média, a civil szervezetek, az oktatás helyzetét. Ha a kedvezőtlen folyamatok összeadódnak egy tagállamban, akkor súlyos csorbát szenved a demokrácia, márpedig a demokratikus elvek betartását minden országtól elvárjuk” – mondta Vera Jourová.