18-20 ezer ember halhatott meg a líbiai Derna városában a polgármester szerint, miután vasárnap éjszaka átszakadt két gát és a víz elöntötte a települést, írja a BBC. A városvezető az elárasztott területeken élők száma alapján becsülte meg a halálos áldozatok számát. A holttestek jelentős része még a romok alatt vagy a tengerben van, ami a fertőzések miatt jelent komoly veszélyt.
A BBC azt írja, hogy a településen elsősorban ivóvízre és hullazsákra van szükség. Utóbbira azért, mert annyi a halott, hogy már most elfogytak a készletek.
A korábban 100 ezres Dernában vasárnap éjszaka szakadt át két gát a heves esőzéseket követően. A város lakóit álmukban érte a katasztrófa. A városról készült műholdfelvételeken jól látszik, hogy az árvíz teljes településrészeket tüntetett el nyomtalanul a föld színéről.
Egy helyi fotós a lapnak elmondta, hogy a gátak összeomlásának hangja olyan volt, mint egy légicsapásnak vagy egy heves tűzpárbajnak. A szemtanú szerint ugyan a mentőcsapatok mostanra a kikötővárosba értek, de nincs meg a szükséges felszerelésük és tapasztalatuk ahhoz, hogy megbirkózzanak a katasztrófa méretével. A fotós szerint Dernából mára csak az összeomlott épületek romjai maradtak, és mindenhol holttesteket látni.
18-20 ezer ember halhatott meg a líbiai Derna városában a polgármester szerint, miután vasárnap éjszaka átszakadt két gát és a víz elöntötte a települést, írja a BBC. A városvezető az elárasztott területeken élők száma alapján becsülte meg a halálos áldozatok számát. A holttestek jelentős része még a romok alatt vagy a tengerben van, ami a fertőzések miatt jelent komoly veszélyt.
A BBC azt írja, hogy a településen elsősorban ivóvízre és hullazsákra van szükség. Utóbbira azért, mert annyi a halott, hogy már most elfogytak a készletek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A fia kapta a párizsi álomállást a nagykövetségen gyakornokként: bocsánatot kellett kérnie a norvég külügyminiszternek
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter nem jelezte a minisztériumnak, hogy fia a párizsi nagykövetségre pályázik. A botrány kirobbanása után a fia lemondott, a miniszterelnök pedig hibának nevezte a mulasztást.
Bírálatok kereszttüzébe került Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután kiderült, hogy fia gyakornoki állást kapott Norvégia párizsi nagykövetségén. A miniszter elmulasztotta bejelenteni a minisztériumnak fia pályázatát, noha ez kötelessége lett volna.
„Hibát követtem el, amit mélyen sajnálok. Nyilvánvalóan elfogult vagyok a fiammal szemben, így az egész külügyi szolgálat is elfogult. Ezért a nagykövet is elfogult volt, amikor a fiamat választotta gyakornoknak”
– mondta a külügyminiszter szerdán a norvég NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak. Eide elismerte, hogy hibásan mérte fel a helyzetet, és nem nézte át elég alaposan a vonatkozó szabályokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fia megfelelt a pályázati feltételeknek, a pozícióról azonban időközben saját elhatározásából lemondott.
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök az ügy kapcsán úgy fogalmazott, Eidének tudnia kellett volna, hogyan kell eljárni egy ilyen esetben.
A hiba ellenére azonban továbbra is bizalmáról biztosította külügyminiszterét. Az ellenzék szerint ugyanakkor az eset tovább rombolja a politika iránti bizalmat, és egy tapasztalt politikustól elvárható lenne a szabályok pontos ismerete.
Norvégiában miniszteri összeférhetetlenség esetén egy helyettesítő minisztert kell kijelölni az adott ügyre, ami Eide bevallása szerint most elmaradt.
A párizsi nagykövetség gyakornoki helyei rendkívül keresettek, a februárban induló félévre meghirdetett posztra harmincan pályáztak. A kiválasztásról a külképviselet dönt előre rögzített szempontok alapján. Az ügyben Vegar Sundsbø Brynildsen párizsi nagykövet is elismerte, hogy neki is fel kellett volna ismernie a saját összeférhetetlenségét, és sajnálatát fejezte ki a hiba miatt. A teljes átláthatóság érdekében Eide azt is közölte, hogy egy másik fia 2024-ben szintén pályázott egy gyakornoki helyre, de azt nem nyerte el.
Bírálatok kereszttüzébe került Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután kiderült, hogy fia gyakornoki állást kapott Norvégia párizsi nagykövetségén. A miniszter elmulasztotta bejelenteni a minisztériumnak fia pályázatát, noha ez kötelessége lett volna.
„Hibát követtem el, amit mélyen sajnálok. Nyilvánvalóan elfogult vagyok a fiammal szemben, így az egész külügyi szolgálat is elfogult. Ezért a nagykövet is elfogult volt, amikor a fiamat választotta gyakornoknak”
– mondta a külügyminiszter szerdán a norvég NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak. Eide elismerte, hogy hibásan mérte fel a helyzetet, és nem nézte át elég alaposan a vonatkozó szabályokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fia megfelelt a pályázati feltételeknek, a pozícióról azonban időközben saját elhatározásából lemondott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.
A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.
A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.
A bejegyzését azzal a kijelentéssel zárja, hogy „holnap indulunk”.
A kormányközeli Magyar Nemzet február 5-én írt arról, hogy nyomozás indult Radnai Márk egy korábbi cégének, a Story Chef Kft.-nek az ügyeiben, ahol nagyjából 300 millió forint sorsát vizsgálhatják. A 24.hu február 10-én számolt be arról, hogy a radnaimark.hu domainen egy „coming soon” felirattal ellátott oldal jelent meg. A 444-nek nyilatkozva Radnai azt állította, lejárató akcióra számít, amit szerinte Magyar Péter 2024. február 11-i partizános interjújának évfordulójára időzítenek.
Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.
A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.
A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter találkozót kezdeményez a Samsung vezetőivel: Tudni akarom, milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre
A Tisza Párt elnöke EP-képviselőként akarja látni a gyárat. Súlyos egészségkárosodás és környezetszennyezés vádja is felmerült a gödi üzemmel szemben.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője Facebook-posztban jelentette be, hogy sürgős találkozót kezdeményez a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár vezetőivel, és haladéktalan választ vár tőlük, valamint az Orbán-kormánytól egy sor kérdésre. A politikus arra vár választ, igazak-e a sajtóban megjelent egészségügyi határérték-túllépések, és hány embert érinthetett súlyos egészségkárosodás.
A poszt szerint
Magyar tudni akarja, „hányszor és milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre? Hányszor és milyen mennyiségben került az üzemterületéről a csatornarendszerbe és a felszíni vizekbe NMP magzatkárosító anyag?”.
Érdeklődik arról is, hogy az üzem dél-koreai vezetője milyen rendszerességgel találkozott Szijjártó Péter külgazdasági miniszterrel, és tájékoztatták-e a kormányt a szabálytalanságokról.
Magyar Péter több súlyos balesettel és szabálytalansággal kapcsolatban is kérdéseket tesz fel. Azt írja:
„Igaz-e, hogy az üzemben 2021-ben történt munkai baleset után az érintett gyártósor szoftverét a hatóságok tutta nélkül módosították? Igaz-e, hogy a hatósági szemle és a holttest elszállítása után azonnal újra akarták indítani a gépsort, de az ott dolgozók nem voltak hajlandóak felvenni a munkát?”.
A Tisza Párt elnöke arra is rákérdez, igazak-e azok a hírek, hogy az üzem 2021-es bővítésekor „már a szükséges hatósági engedélyek hiányában is folyt a termelés egy sürgős BMW megrendelés miatt, és hogy amikor a hatóságok elenőrizték az üzemet, akkor azelőtt kiürítették az érintett gyártócsarnokot, mintha ott még nem folyna termelés?”.
A politikus szerint tisztázni kell azt is, hogy „Igaz-e, hogy a Samsung SDI vezetésének management vacsoráit a matolcsi körhöz köthető Félix luxuséteremben kellett megtartani?
Igaz-e, hogy a Samsung SDI több mint 5 milliárd forint közpénzt kapott kutatásfejlesztésre a magyar kormánytól, de ilyen tevékenység ténylegesen nem folyik az üzemben [...]. Igaz-e, hogy az üzemet a Rogán Antalhoz köthető Valton Security védi? Igaz-e, hogy az üzemet a Pintér Sándorhoz köthető cégek takarítják? Igaz-e, hogy az üzemben dolgozó több ezer ázsiai vendégmunkás behozatalát kizárólag Nerhez köthető cégek végzik?”.
Magyar rákérdez a magyar munkavállalók arányára, valamint arra, hogy igaz-e, hogy 2017-ben felrobbant a katódszárító.
A poszt végén Magyar Péter állítása szerint azt is tudni szeretné, fizettek-e a cég vezetői kenőpénzt a magyar kormány tagjainak, illetve a magyar államtól kapott „több százmilliárd forintos támogatásból mennyit és kinek kellett visszaosztani az Orbán kormányhoz közel álló szereplőknek”. Posztját azzal zárja, hogy a cégvezetőktől azt kéri, tegyék lehetővé számára, hogy az üzemet megtekinthesse, és a továbbiakban is tájékoztathassa a magyar közvéleményt, mert szerinte „a magyar embereknek joguk van tudni az igazságot”.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője Facebook-posztban jelentette be, hogy sürgős találkozót kezdeményez a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár vezetőivel, és haladéktalan választ vár tőlük, valamint az Orbán-kormánytól egy sor kérdésre. A politikus arra vár választ, igazak-e a sajtóban megjelent egészségügyi határérték-túllépések, és hány embert érinthetett súlyos egészségkárosodás.
A poszt szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszámolták: 40 év munka után sem elég a nyugdíj a legszükségesebbekre
A Hóvége.hu számítása szerint a 40 évig minimálbért keresők havi 172 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak. Ez az összeg több mint 10 ezer forinttal marad el a KSH szegénységi küszöbétől.
Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint
ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,
ami 185,7 ezer forint.
A szakportál egy leegyszerűsített, elméleti számítást végzett, amelynek alapja az idei, bruttó 322 800 forintos minimálbér.
Mivel a nyugdíjat a korábbi keresetek valorizálásával, vagyis a jelenlegi szintre hozásával állapítják meg, a számítás a jelenlegi minimálbér nettó összegéből, 214 662 forintból indult ki. A hatályos nyugdíjskála szerint 40 év szolgálati idővel a nettó átlagkereset 80 százaléka jár, ami a fenti nettó bérből 171 730 forintot jelent. A garantált bérminimummal számolva magasabb, 198,5 ezer forintos nyugdíj jönne ki.
Hangsúlyozták, hogy a számítás elméleti, és a valóságban csekély a valószínűsége annak, hogy valaki 40 éven át pontosan a minimálbért keresse.
A tényleges nyugdíj összegét az életpálya során szerzett összes kereset, valamint az évente változó valorizációs szorzók is befolyásolják, amelyeket idén is várhatóan márciusban tesznek közzé.
A 172 ezer forintos becsült nyugdíj jelentősen elmarad a tavaly decemberben mért 250,6 ezer forintos országos átlagnyugdíjtól, és alacsonyabb a 221,1 ezer forintos medián értéknél is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kétszemélyes nyugdíjas háztartásnál a nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg fejenként alacsonyabb, 117,3 ezer forint.
A teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, vagyis a nyugdíjminimum idén sem változik, 28 500 forint marad. Eközben ellenzéki oldalról, például a Tisza Párt részéről felmerült a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelésének javaslata a nyugdíjszegénység mérséklésére.
Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint
ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,
ami 185,7 ezer forint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
