Novák Katalin minden repülős hivatalos útjára (19 alkalom) különgéppel utazott tavaly, csak egy alkalommal választott menetrend szerinti járatot - tudta meg a Népszava közérdekű adatigényléssel.
A köztársasági elnök csupán Londonba repült menetrend szerinti járaton, amikor II. Erzsébet brit királynő temetésére ment. Azt nem közölte a hivatala, hogy ekkor melyik légitársaság gépén ült, ahogy azt sem árulták el, hogy a többi 18 hivatalos útjára milyen repülővel utazott az államfő.
A Népszava szerint „amennyiben nem valamelyik NER-oligarha gépét vette igénybe, csak a Honvédség »nem kormányzati« repülői jöhetnek szóba”.
A Sándor-palota közlése szerint a vonatkozó költségvetési törvény alapján Novák utazásaira 449,3 millió forint áll rendelkezésre, melyből december közepéig „27.128.257 forint került kifizetésre”. Ebben az összegben a lap szerint szinte biztos, hogy nem lehetnek benne azon alkalmak, amikor honvédségi repülőt használt.
A tájékoztatásban az áll, hogy a köztársasági elnök tavaly december közepéig Lengyelországban, Romániában, Németországban, Csehországban, Lettországban, Brazíliában, Portugáliában, a Vatikánban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Horvátországban, Koszovóban, az Egyesült Királyságban, Máltán, Franciaországban, Izraelben, Ukrajnában és Irakban járt hivatalos útjain. Ezek közül Romániában háromszor járt, az Egyesült Államokban és Kanadában pedig több városban is megfordult országon belüli repülős utazással. A felsorolásból ugyanakkor valamiért kimaradt Szlovénia, ahol az államfő július 16-án járt, és a szeptemberi szerbiai látogatást sem tüntették fel a hivatal listáján.
A törvényi előírások szerint a köztársasági elnök első osztályú, vagy ennek megfelelő komfortszintű utazásra jogosult. A Népszava azt írja, ezen előírásnak nem éppen megfelelően Novák a fapados WizzAir menetrendszerinti járatával utazott haza a Vatikánból. A lap szerint annak a jogszabálynak sem mindig sikerült megfelelni, amely szerint az államfői delegáció legfeljebb tizenöt fős lehet. A Sándor-palota válaszából ugyanis kiderült, hogy volt, amikor Novák 17 fős stábbal utazott.
Novák Katalin minden repülős hivatalos útjára (19 alkalom) különgéppel utazott tavaly, csak egy alkalommal választott menetrend szerinti járatot - tudta meg a Népszava közérdekű adatigényléssel.
A köztársasági elnök csupán Londonba repült menetrend szerinti járaton, amikor II. Erzsébet brit királynő temetésére ment. Azt nem közölte a hivatala, hogy ekkor melyik légitársaság gépén ült, ahogy azt sem árulták el, hogy a többi 18 hivatalos útjára milyen repülővel utazott az államfő.
A Népszava szerint „amennyiben nem valamelyik NER-oligarha gépét vette igénybe, csak a Honvédség »nem kormányzati« repülői jöhetnek szóba”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: Orbán Viktor kiment az emberek közé, a Tisza és a Kutyapárt pultja mellett kezdett aláírásgyűjtésbe
A pesterzsébeti piacon Gulyás Gergellyel jelent meg, ahol több mint százan várták a kormányfőt, de kinn voltak az ellenzéki pártok is a híveikkel együtt.
Orbán Viktor szombaton a pesterzsébeti, Tátra téri piacon közölte, hogy aláírásgyűjtést indítanak Brüsszel háborús tervei ellen. A miniszterelnök reggel a közösségi oldalán azt írta, a Magyarország ellen indított támadással szemben egységet és erőt kell felmutatni. Egy másik, szombat reggeli posztjában pedig úgy fogalmazott:
„Szombat reggel. Pesterzsébeti piac. Lángos helyett aláírásgyűjtés.”
A miniszterelnök a helyszínen azt mondta: se katonát, se pénzt, se fegyvert nem adunk az ukrajnai háborúba, ez nem Magyarország érdeke, nem Magyarország háborúja, Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. Felszólalása után aláírta a Fidesz által szombaton indított aláírásgyűjtő ívet, és kijelentette, hogy van egy közvetlen veszély, amellyel szemben „Magyarországnak egységet és erőt kell mutatnia.”
Orbán Viktor szombaton a pesterzsébeti, Tátra téri piacon közölte, hogy aláírásgyűjtést indítanak Brüsszel háborús tervei ellen. A miniszterelnök reggel a közösségi oldalán azt írta, a Magyarország ellen indított támadással szemben egységet és erőt kell felmutatni. Egy másik, szombat reggeli posztjában pedig úgy fogalmazott:
„Szombat reggel. Pesterzsébeti piac. Lángos helyett aláírásgyűjtés.”
A miniszterelnök a helyszínen azt mondta: se katonát, se pénzt, se fegyvert nem adunk az ukrajnai háborúba, ez nem Magyarország érdeke, nem Magyarország háborúja, Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. Felszólalása után aláírta a Fidesz által szombaton indított aláírásgyűjtő ívet, és kijelentette, hogy van egy közvetlen veszély, amellyel szemben „Magyarországnak egységet és erőt kell mutatnia.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Be kell lépni a Fideszbe, jelenteni kell a kollégákról” – egykori gyámügyi ügyintéző beszélt Magyar Péternek, hogyan lehetett fizetésemelést kérni
Hegyi Ildikó a gyámügyben tapasztalt élményeiről vallott. Szerinte a gyakori lehallgatás és a politikai szűrés, mindemellett pedig nagy fluktuáció és alacsony bérek jellemezték a rendszert.
Hegyi Ildikó, volt gyámügyi ügyintéző Mesteriben beszélt Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, amiről a pártvezért közösségi média oldalán számolt be. A néhai ügyintéző azt mondta Magyarnak, hogy nyolc éve mondott fel, mert nem bírta a nyomást, amikor a rendszer a járási hivatalok felügyelete alá került.
Elmondása szerint lehallgató, besúgó rendszer épült ki a gyermekvédelemben, és a dolgozókat anyagilag is a pártállásuk szerint kezelték. Azt állította, hogy amióta felmondott, tizenöten dolgoztak már az ő helyén.
Korábbi tapasztalata alapján egy gyermeket rendszerint három nevelő, három műszakban nevelt fel, ha szerencséje volt a kiskorúnak.
„Akkor ez a három személy végigkísérte, a felnövését, és kötődni tudott hozzájuk”
– mondta. Később azt látta, hogy évente váltották egymást a nevelők, többek közt az erkölcsi megbecsültség hiánya miatt. Úgy fogalmazott, a legjobb munkaerők távoztak, hígult a szakma, és sürgős változtatásra lenne szükség, mert sok gyereket érint, hogy nem tudnak kihez kötődni.
Azt is mondta, hogy
a járási hivatal megvonta tőlük az autóhasználatot azzal az indokkal, hogy „csak lófrálnak”. Felidézte, hogy volt olyan eset, amikor egy 4 napos csecsemőt kellett volna a kórházból Gencsapátira vinni, mégis azt közölték velük, hogy menjenek tömegközlekedéssel.
Utalt hiányosságokra a védelembe vételeknél is. Azt mondta, amikor ő dolgozott, nyolcnapos határidők voltak a családból kiemelésre rossz körülmények vagy erőszak esetén, most pedig olyan esetről is hall, hogy fél évig elhúzódik egy ilyen eljárás.
Azt állította,
kapott halálos fenyegetést, és olyan is volt, hogy késsel rontottak rá, mégsem kapott erkölcsi vagy anyagi megbecsülést. Elmondása szerint nyolc éve, felmondásakor több diplomával nettó 150 ezer forintot keresett.
Felidézte egy kolléganője esetét is, aki 3 éve tért vissza gyesről, és nettó 180 ezer forintot keresett a munkaügyi osztályon felsőfokú képesítéssel. A kolléganő fizetésemelést kért, mire két hét múlva a főnöke jelezte, hogy kinevezheti osztályvezetőnek, de három feltételt szabott: be kell lépni a Fideszbe, jelenteni kell a kollégákról, és részt kell venni a Fidesz országos telefonos kampányában.
Hegyi Ildikó, volt gyámügyi ügyintéző Mesteriben beszélt Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, amiről a pártvezért közösségi média oldalán számolt be. A néhai ügyintéző azt mondta Magyarnak, hogy nyolc éve mondott fel, mert nem bírta a nyomást, amikor a rendszer a járási hivatalok felügyelete alá került.
Elmondása szerint lehallgató, besúgó rendszer épült ki a gyermekvédelemben, és a dolgozókat anyagilag is a pártállásuk szerint kezelték. Azt állította, hogy amióta felmondott, tizenöten dolgoztak már az ő helyén.
Korábbi tapasztalata alapján egy gyermeket rendszerint három nevelő, három műszakban nevelt fel, ha szerencséje volt a kiskorúnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miután szombaton reggel Orbán Viktor kormányfő egy Zelenszkij ukrán elnökről és Magyar Péter pártvezérről szóló mesterséges intelligencia-videót tett közzé, Török Gábor is elmondta véleményét. Az elemző úgy fogalmazott közösségi média oldalán: „Volt a magyar politikának egy hosszú, 2024 előtti szakasza, amelyet – nyilván felháborító módon leegyszerűsítve – úgy szoktam megfogalmazni, hogy cinikusok harcolnak hisztérikusokkal.”
Értelmezése szerint ebben a felállásban az erőforrások és a működési logikák aszimmetriája tartós Fidesz-dominanciát eredményezett:
„S miután egy ilyen meccsen mindig előbbiek nyernek, a Fidesz dominanciája nem eseti magyarázatokat igényelt, hanem szinte fundamentálisnak volt tekinthető.”
Az elemző szerint a fordulat jelei Magyar Péter színre lépésével váltak láthatóvá. Török úgy látja, hogy az új ellenzéki vezető – aki a Fideszből érkezett – sokkal inkább a kormánypárt politikai know-how-ját használja, mint a korábbi ellenzékét:
„a Fideszből dezertált új ellenzéki vezér számos tekintetben inkább a Fidesz, semmint a régi ellenzék politikai tapasztalatait, tudását, gyakorlatát hasznosítja.”
Török szerint Magyar rendre ellenáll a „gumicsont-politikáknak”, a reflexszerű tematizálási kísérleteknek: „vele szemben nem működnek a korábbi baloldali-liberális pártokat sikeresen irányító, sajátos pavlovi refelxekre építő gumicsont-politikák… Magyar ilyen esetekben inkább tűnt a politikai logikát ismerő cinikusnak, semmint gombnyomásra hiszterizálható amatőrnek.”
Az elemző meglepő fejleményről ír: mintha nemcsak az ellenzék, de a Fidesz is hangnemet váltana.
„Mintha a Fidesz is változni kezdene… mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát, hanem egyre nagyobb tere lenne az érzelemvezérelt, őszinte… és egyben olykor nem eléggé átgondoltak látszó tartalmaknak.”
A korábban precízen kiosztott szerepek és kimért üzenetek helyett most szerinte egységesebb, élesebb, egyszerűbb tónus dominál: „Ami korábban okosan volt válogatva, kimérve, szerepek között gondosan elosztva, az most mintha egy kaptafára menne mindenhol, a lehető legélesebben és legegyszerűbb módon.”
Török ugyanakkor nyitva hagyja az értelmezést: lehet, hogy ez tudatos stratégiai váltás, amelyet később a választási eredmény igazolhat. Az elemző összegzése szerint ugyanakkor az egykor magyarázó erejű képlet már nem írja le a terepet: „A cinikus-hisztérikus felosztás és az általa garantált aszimmetria… szerintem már nem segít a magyar politika megértésében.”
Miután szombaton reggel Orbán Viktor kormányfő egy Zelenszkij ukrán elnökről és Magyar Péter pártvezérről szóló mesterséges intelligencia-videót tett közzé, Török Gábor is elmondta véleményét. Az elemző úgy fogalmazott közösségi média oldalán: „Volt a magyar politikának egy hosszú, 2024 előtti szakasza, amelyet – nyilván felháborító módon leegyszerűsítve – úgy szoktam megfogalmazni, hogy cinikusok harcolnak hisztérikusokkal.”
Értelmezése szerint ebben a felállásban az erőforrások és a működési logikák aszimmetriája tartós Fidesz-dominanciát eredményezett:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, hogy csak 1200 forint jut a gyermekotthonokban naponta egy gyerek étkezésére, szünetekben érvényes az 1500 forint
Az államtitkár szerint nincs éhezés, tele a hűtő és az iskolai étkezés ingyenes. Sok helyen az élelemre a havi 20-25 ezer forintos vegyi keretből vesznek el, és inkább azon spórolnak.
Iskolaidőben naponta 1200 forint jut egy-egy gyermek étkeztetésére a gyermekotthonokban, írja a 24.hu. Hétvégékre, munka- vagy tanítási szünetekre 1500 forint jár.
„Amikor én a gyermekotthonban dolgoztam nem volt ritka hogy egyikünk az étolajat a másik a cukrot, harmadik a tésztát, krumplit, volt aki a tusfürdőt szappant vitt a gyerekeknek, hogy tudjanak mit enni és tudjanak tisztálkodni. Tarhonyát és kolbászt vittem be az otthonba, hogy éjszakás műszakban másnapra vacsorára a pásztortarhonyát meg tudjam főzni”
– írta Szabó Csaba gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár közösségi média oldalán. Fülöp Attila szerint csak „a baloldali sajtó álhíre”, hogy a gyermekotthonokban éhezhetnek a gyerekek, és országjárásain tele hűtőket és kamrákat talált.
Később az államtitkár azt is kiírta, hogy a gyermekvédelemben élő valamennyi gyereknek biztosítanak ingyenes étkeztetést az iskolában, bölcsődében, óvodában. Ezen felül a gyermekotthon, lakásotthon vagy a nevelőszülő további étkezést biztosít. Az előírás szerint a gyereket szükségletei szerint kell ellátni, és az étkezésre kapott támogatásból nem lehet kevesebbet költeni 1200 forintnál. Hozzátette, sok esetben külső adományozóktól is érkezik felajánlás.
A Népszavának egy gyermekfelügyelő megerősítette, hogy
a tanév alatt naponta 1200 forintot kapnak az intézmények egy-egy gyermek élelmezésére, a 1500 forint hétvégékre és tanítási szünetekre jár. Elmondta, ők mindig főznek a lakóotthonban, és ha minden gyerek bent van, szűkösen, de ki lehet jönni a pénzből.
Szerinte azokban a lakásotthonokban van gond, ahol magas a szökési arány. Ha egy 12 fős lakásotthonban 6 szökött van, rájuk nem érkezik meg a pénz, de amikor visszajönnek, nekik is kell enni adni. Ha a pénz érkezése után szöknek el, a következő hónapban az állam levonja a távollét idejére eső, előre kifizetett fejpénzt, pedig az adott hónapban ott vannak.
Szabó Csaba azt mondta a lapnak:
„üres üvegeket, sörösdobozokat is előszeretettel gyűjtik a városban csellengő lakásotthonos gyerekek, a pénzen élelmet, édességet vesznek”.
Két intézményben dolgozó gyermekfelügyelő így fogalmazott: „Budapesten, ahol én vagyok, ott azért átléphetjük ezt az értéket, inkább spórolunk máson. A vidéki kollégáktól viszont hallom, hogy az élelemre a havi 20-25 ezer forintos vegyi keretből vesznek el, a mosó-és a tisztítószereken spórolnak inkább. Az étkeztetésre fordítható pénznél is nagyobb feladat elé állítja a dolgozókat az 1500-2000 forintos tisztasági keret. Havonta ennyi pénzből kell megoldani gyerekenként a sampon, tusfürdő, fogkefe, dezodor, pelenka, és a lányok menstruálásával összefüggő kiadásokat.”
A téma az után került előtérbe, hogy a költségvetési bizottságban a kormánypárti képviselők leszavazták Jámbor András és Szabó Tímea javaslatát. A javaslat a gyermekvédelmi dolgozók béremelését és az állami gondozott gyerekek étkeztetésére szánt keret emelését célozta.
A Kormányinfón Gulyás Gergely közölte, hogy idén plusz 17 milliárd forintot fordított a kormány a szociális területre. A kabinet előtt több javaslat van a szociális ellátórendszer állami lábának megerősítésére, és jövőre fizetésemelés lesz. Nem a gyermekvédelem kapta a 17 milliárdot, a szociális szféra ennél tágabb terület, ide tartoznak többek között az idősotthonok, a hajléktalanellátók és a fogyatékossággal élőket gondozó intézmények is.
Iskolaidőben naponta 1200 forint jut egy-egy gyermek étkeztetésére a gyermekotthonokban, írja a 24.hu. Hétvégékre, munka- vagy tanítási szünetekre 1500 forint jár.
„Amikor én a gyermekotthonban dolgoztam nem volt ritka hogy egyikünk az étolajat a másik a cukrot, harmadik a tésztát, krumplit, volt aki a tusfürdőt szappant vitt a gyerekeknek, hogy tudjanak mit enni és tudjanak tisztálkodni. Tarhonyát és kolbászt vittem be az otthonba, hogy éjszakás műszakban másnapra vacsorára a pásztortarhonyát meg tudjam főzni”
– írta Szabó Csaba gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár közösségi média oldalán. Fülöp Attila szerint csak „a baloldali sajtó álhíre”, hogy a gyermekotthonokban éhezhetnek a gyerekek, és országjárásain tele hűtőket és kamrákat talált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
