HÍREK
A Rovatból

Neonácik és antifasiszták feszültek egymásnak szombaton, a „Becsület Napján”

Buda több pontján is balhéztak egymással a szélsőjobboldaliak és az ellentüntetők tegnap délután.
Fotó: SZMO - szmo.hu
2023. február 12.



Több szélsőjobboldali és neonáci csoport igyekezett megemlékezni szombaton délután a Becsület Napja fantázianéven is ismert „emléknapról”, írja a 24.hu. Ezen a napon jellemzően szélsőjobboldali társaságok arról emlékeznek meg, amikor német és magyar alakulatok 1945. február 11-én este megkíséreltek kijutni a budai várnegyed területéről, hogy csatlakozzanak nyugaton az összefüggő német arcvonalhoz.

A lap beszámolója szerint a rendőrség csütörtökön három megemlékezést betiltott, hármat azonban engedélyezett a budai vár területén. A szervezők a gyülekezést szombat délután egy órára hirdették meg, de a végleges helyszínt csak néhány órával korábban jelentették be. Ezek alapján várható volt, hogy az idei Becsület Napja sem marad eseménytelen.

A hvg.hu szerint kezdetben csak néhány tucat ember érkezett, később azonban több százasra duzzadt a tömeg. A rendezvényre Németországból is érkeztek néhányan, míg a frankfurti szövetségi rendőrség két neonácinak megtiltotta a Budapestre utazást.

A Mérce beszámolójában megemlítik, hogy pénteken a Hatvannégy Vármegye sajtóközleményben panaszkodott egy negyven év körüli férfi csoportos bántalmazására, amiről videó is készült. A rendőrség a portál szerint felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság miatt indított nyomozást. A Szent Korona Rádió honlapja is átvette egy szélsőjobboldali Telegram-csatorna posztját, melyben azt írják, hogy a „túrázót” Gazdagréten támadták meg paprikaspray-vel és viperákkal felfegyverkezett német antifasiszta aktivisták, ám a videó hitelességét nem lehetett ellenőrizni. A lap úgy tudja, hogy az esettel összefüggésben egy nőt előállítottak a szombati antifasiszta tüntetésen.

Utóbbi rendezvényről azt írták, hogy Walter Baier, az Európai Balpárt elnöke látogatott Magyarországra, aki a nyilas terror 1944-45-ös áldozatainak emléket állító Duna-parti emlékműnél rótta le kegyeletét. Ugyancsak a Mérce számolt be arról, hogy a Normafa környékén ismeretlen neonácik bántalmaztak egy német újságírót.

Négy óra utána a Halászbástyánál folytatódott a balhé: itt a szélsőjobboldaliak megdobálták az ellentüntetőket, de sérülésről egyelőre nem tudni. A rendőrség később a 24.hu kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy a gyűlések környékén 301 embert igazoltattak, hat férfit közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklása miatt, három férfit garázdaság bűncselekmény gyanúja miatt állítottak elő.

A rendőrség a cikkben említett incidensekre, köztük a német újságíró állítólagos bántalmazására nem reagált.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor ma bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során
A tiszás politikusnak az is feltűnt, hogy szélsebesen eltűntek az utcákról a Fidesz háborúellenes plakátjai.


Magyar Péter a NATO főtitkár szerdai, budapesti látogatása után arról posztolt, hogy szerinte Orbán Viktor és Jens Stoltenberg közös sajtótájékoztatóján eljött az igazság pillanata.

„Ma bebizonyosodott, amit eddig is tudtunk. A NATO főtitkárával tartott mai sajtótájékoztatón Orbán Viktor bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során, amikor azt állította, hogy a NATO be akar lépni az ukrán-orosz háborúba. Jens Stoltenberg főtitkár mellett már nem mert olyan bátran hazudozni a magyar miniszterelnök, mint a magyar embereknek a kampányban.”

A Tisza Párt alelnöke ezután egy kérdést is intézett bejegyzésében Orbán Viktorhoz:

„Miniszterelnök Úr, Miért hazudoztak a magyar embereknek hónapokon át?”

Magyar megjegyzi, hogy érdekes módon már a háborúellenes plakátok is eltűntek az utcákról.

„Észrevették, hogy a szavazás napja óta már le is került a háborús narratíva napirendről? Már a plakátok is eltűntek, mint a déli határkerítésnél a migránsok az utóbbi hónapokban.”

„Stop propaganda!” - zárja a bejegyzést a politikus.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megjelent a 2024/2025-ös tanév rendje, ilyen hosszúak lesznek a tanítási szünetek
Nagyjából 180 napot kell majd iskolába járniuk a diákoknak. A téli szünet december 20-án, a nyári szünet pedig június 21-én kezdődik majd a következő tanévben.


Megjelent a Belügyminisztérium rendelettervezete a 2024/2025-ös tanév rendjéről, vette észre az rtl.hu.

Ezek szerint a tanítási év első tanítási napja 2024. szeptember 2. (hétfő) lesz. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4. (hétfő).

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő) lesz. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), míg a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28. (hétfő) lesz.

A nyári szünet 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. szeptember 2. (hétfő) lesz.

A végzős középiskolásoknak az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2025. április 30. (szerda), míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2025. május 30. (péntek) lesz.

A tanítási napok száma oktatási intézménytípusonként változik. A legtöbb intézményben, kivéve a gimnáziumokat, szakgimnáziumokat és szakiskolákat, az éves tanítási napok száma 183. A nappali oktatás rendje szerint működő szakgimnáziumokban a tanítási napok száma 179 lesz, míg a gimnáziumokban és szakiskolákban 180 tanítási napot tartanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azt állítja, hogy ő írta Varga Judit posztjainak szövegét
Egy kommentelőnek bökte oda mellékesen a Tisza Párt alelnöke, hogy ő írta volt felesége, a korábbi igazságügyi miniszter közösségi médiás szövegeit.


Magyar Péter azt felelte egy kommentelőnek, hogy ő írta volt felesége, a korábbi igazságügyi miniszter közösségi médiás posztjait, vette észre a Media1.

„Emlékszem, Varga Judit volt talán az első politikusnő, aki komolyan rágyúrt a facebookos megjelenésre. Mindig elegáns, mindig komoly gondolatokat megfogalmazó, szeretni való, emberarcú valaki mosolygott ránk a képekről. Erre jöttél te a hülye gyerek kinézeteddel és megrögzött, pszichopata, nárcisztikus, arrogáns modoroddal... (bohóc ikon) El fogsz dőlni a Momentumhoz hasonlóan pár év múlva, mint a rohadt nád” - írta nem túl hízelgően a kommentelő.

Magyar Péter nem sokkal később válaszolt is neki:

„Ne zavarjon, hogy én írtam a posztjait!”

A Media1 ezután írásban kereste meg a Tisza Pőrt alelnökét, és többek között arról érdeklődtek, hogy Magyar milyen időszakban írta a miniszter posztjait, kapott-e ezért pénzt, belenyúlt-e bárki a szövegeibe, milyen érzés volt propagandistának lenni és volt-e olyan tartalom, aminek az elkészítését ma már szégyelli.

„Tisztelt Szerkesztő Úr! Ellentételezést nem kaptam. A többi kérdés közül már egyik sem releváns”

– válaszolta a lapnak röviden Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Politikai válság: megbukhat a kormány, a kancellár napjai meg vannak számlálva Németországban?
Olaf Scholz népszerűsége mélyponton van, kormánya belső viszályokkal küzd, és a modern német történelem legnépszerűtlenebb kormányaként emlegetik. Az előrehozott választások követelése várhatóan erősödni fog az őszi tartományi választások után.


Nem az a kérdés, hogy Olaf Scholz kormánya hivatalban marad-e azután, hogy az EP-választásokon a szociáldemokraták (SPD) több mint egy évszázada nem látott gyenge eredményt értek el, hanem az, hogy meddig, írja a Politico elemzése alapján az rtl.hu. Scholzot az este „legnagyobb vesztesének” nevezte a lap, mivel a német kancellár pártja csak a harmadik helyet szerezte meg a második legtöbb szavazatot begyűjtő szélsőjobboldali AfD mögött, és Scholz a választás estéjén „eltűnt” a nyilvánosság elől.

A Politico rámutatott, hogy Scholz kormánya belső viszályokkal küzd, és a modern német történelem legnépszerűtlenebb kormányaként emlegetik. A kancellár népszerűsége mélyponton van, a németek 70 százaléka elégedetlen a munkájával.

A szabaddemokraták (FDP), a zöldek és az SPD nem tudnak megegyezni a költségvetésről, és nem valószínű, hogy a nyári szünet előtt sikerrel zárulnak a tárgyalások.

Az FDP-nek jó oka lenne kilépni a koalícióból, ha nem sikerül megegyezni a költségvetésről, amit az SPD és a zöldek EP-választási szereplése is elősegíthet. Ugyanakkor a német rendszerben „szinte lehetetlen megszüntetni” a kormányokat.

A parlament leválthatja a kancellárt, de 48 órán belül új kancellárt kell választania, vagy a kancellár kezdeményezhet bizalmatlansági szavazást, de még akkor sem biztos, hogy új választást tartanának, mert az elnök a 2021-es választásokon második helyezett CDU-t kérné fel kormányalakításra.

A Politico szerint az előrehozott választásokat sürgető hangok csak erősödni fognak szeptemberben, amikor a keleti tartományokban tartott három állami választás várhatóan az AfD győzelmével ér véget. Ez tovább növeli annak valószínűségét, hogy Scholz kancellári napjai meg vannak számlálva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk