News here

HÍREK
A Rovatból

Németországban, Belgiumban és Ausztriában is olcsóbbak egyes élelmiszerek, mint nálunk

Messze hazánkban drágultak a legnagyobbat az alapvető élelmiszerek, régiós társainkat is jócskán „lehagytuk”.

Link másolása

Hosszú ideje élelmiszerárstop van több terméken Magyarországon. Az év eleje óta ugyanannyit fizetünk a búzalisztért, a kristálycukorért vagy épp a csirkefarhátért.

A Népszava most összehasonlította, hogy hogyan állnak a magyar árak más európai ország áraival összehasonlítva. A különbségek elsőre nem mindig tűnnek jelentősnek, de sok helyen magasabb árakat találunk itthon, mint több nyugat-európai országban. A lap számításai szerint például

egy budapesti háziasszony olcsóbban tudna cukrot vásárolni Belgiumban, rizst Spanyolországban vagy Franciaországban, és napraforgóolajat Ausztriában, mint egy hazai üzletben.

A napraforgó olaj például itthon – átszámítva – 1,74 euróba kerül, míg Ausztriában 1,19-ért is hozzá lehet jutni. Az 1,5 százalékos UHT tejnél több országot is leköröztünk már a 0,9 eurós árral: a spanyoloknál a Carrefour áruházláncban ugyanez 0,78, Németországban pedig 0,79 euró – írja a Népszava.

Miközben a magyar bérek olykor a harmadát sem teszik ki egy osztrák vagy német keresetnek, az alapvető élelmiszerekért sokszor alig kevesebbet vagy épp valamivel többet kell fizetnünk. Így a néhány eurocentesnek tűnő különbségek a vásárláskor már jobban megterhelik a pénztárcánkat, mint más országokban.

Az uniós statisztikai hivatal számaiból dolgozva egyértelműen kiderült: az élelmiszerár-robbanás messze Magyarországon a legsúlyosabb. Augusztusra egészen drámai mértéket öltött, és azóta tovább romlott a helyzet. Míg az EU-ban átlagosan 14 százalékos élelmiszerár-emelkedést számolt az Eurostat, ez az adat ugyanekkor Magyarországon 34 százalékos volt. A szomszédos országokban általánosságban 15-20 százalékról beszélhetünk.

A portál összehasonlította az árakat a 2015-ös számokkal is, ahol a különbség még drámaibb:

7 év alatt az unióban átlagban 27 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, míg Magyarországon a drágulás 70 százalékos volt.

Az utánunk jövő Litvánia, Bulgária, Lettország és Észtország 50 százalékos áremelkedéssel számol, míg a szomszédos Romániában ez alatt az idő alatt 25-30 százalékkal,lett drágább az élet.

A Népszava megjegyzi azt is: a leggyorsabban éppen az egyik alapélelmiszernek számító kenyér drágul Magyarországon. Míg az unióban a 2015-ös árszintet alapul véve a nyár végére átlagosan „mindössze” 30 százalékkal drágult a kenyér, addig

nálunk augusztusra már az uniós átlag bő négyszeresével, 127 százalékkal volt drágább, mint hét évvel ezelőtt.

Ebben a tekintetben a "második helyezett" Bulgáriában is "csak" 78 százalékos volt a drágulás.

Magyarországon ugyanakkor nemcsak a kenyér egyre inkább „luxuscikk”, hanem hasonló ütemben, az uniós átlag cirka duplájával emelkednek a különféle húsok, a tojás, a zöldségek és gyümölcsök, a szeszes italok árai is – jegyzi meg a lap.

Orbán Viktor és kormánya szerint a drágulás oka egyértelműen Brüsszel szankciós politikája, arra azonban a miniszterelnök múlt heti rádióinterjújában nem tért ki, hogy ha így van, akkor az unió országaiban miért sokkal kisebb az áremelkedés mértéke. A Népszava által megkérdezett Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint ezek a mondatok egyszerű propagandafogások.

Szerinte az, hogy most ennyire elszaladtak az élelmiszerárak, egyértelműen a magyar hatásoknak köszönhető.

Sőt, mivel júliusig az élelmiszerrel foglalkozó cégek is a rezsicsökkentett üzemanyag-és energiaszámlákat fizették, a kedvezményes energiaárak felszámolása csak később épül be az árakba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Teljesen átalakul az egészségügy, döntött a fideszes többség az Országgyűlésben
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.

Link másolása

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.

Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek - jellemzően megyék - esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben - engedéllyel - végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást

végeznek.

Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Itt a döntés: ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének
Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Link másolása

Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását.

A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.

Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.

Lazul a követelmény a doktori képzésnél is: nyelvvizsga helyett, csak „nyelvismeretet” várnak el.

Korábban két, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelv ismerete volt kötelező, ezt követően az egyetem maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Hófúvás, szélvihar, hidegbetörés – ez vár ránk a hétvégén
Igencsak mozgalmas napoknak nézünk elébe, érdemes sűrűn nézni az előrejelzést.
Fotó: Demecs Norbi - szmo.hu
2022. december 07.


Link másolása

Mediterrán ciklon fog velünk bolondozni, rengeteg eső, viharos szél, hófúvás és nagy hőmérsékleti kontraszt lehet - írja az Időkép.

Aki szeret vidámparkba járni, élvezni fogja a hétvége időjárását is, ugyanis éppen olyan lesz, mintha egy hullámvasúton ülnénk majd.

Egy mediterrán ciklon fogja borzolni a kedélyeket, pénteken délkeleten akár 12-13 fokban lebzselhetünk, itt egész hétvégén enyhébb lesz az idő, míg északnyugaton vasárnap már napközben is fagypont közelében alakulhat a hőmérséklet.

Ugyan még mindig meglehetősen bizonytalan a helyzet, de a jelenlegi modellfutásokat kielemezve azért vegyünk sorra néhány érdekességet, mit is tartogat számunkra az időjárás ezen a hétvégén.

Mit tartogat nekünk a hétvége?

• Nagy hőmérsékleti kontraszt: pénteken 10-12 fokos külünbség is kialakulhat Sopron és Békéscsaba között.

• Rengeteg csapadék: hétfőig a decemberi havi átlagnál is több csapadék hullhat néhol (> 50 mm!).

• Szélvihar: vasárnap a Dunántúl északi felén 70-80 km/órás széllökések lehetnek, a Bakony és a Balaton térségében 90 km/órás feletti lökések sem kizártak.

• Végre jön hó is: hétfő estig a Bakonyban és az Északi-középhegységben akár 10 centit meghaladó hó is hullhat.

• Hófúvás, hótorlaszok: vasárnap a Dunántúlon, hétfőn északon jó esély lesz hófúvásra.

• Hidegbetörés: a magasabb légrétegekben vasárnap fagyos, 10-15 fokkal hidegebb levegő ömlik majd be északnyugat felől.

• Fejfájás: 10-12 hPa-os változás lesz a légnyomásban, ahogy a ciklon magja megközelít bennünket.

A mediterrán ciklonok az egyik legszeszélyesebb légköri képződmények, ezért mindenképpen érdemes lesz napról napra figyelni a friss előrejelzéseket, de az biztos, hogy az ország nem sok pontja fog szárazon maradni és végre egy igazi - oly régóta áhított - télies helyzetben lehet részünk - írják az előrejelzésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin szerint növekszik az atomháború veszélye
Az orosz elnök a szerdai tévébeszédben az Egyesült Államokat és szövetségeseit hibáztatta a növekvő nukleáris fenyegetés miatt.

Link másolása

Vlagyimir Putyin az atomháború veszélyének emelkedésére figyelmeztetett szerdai tévébeszédében, írja a The Guardian. Az orosz elnök a Kreml emberi jogi tanácsának ülésén szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország „nem őrült meg”, és nukleáris arzenálját pusztán védelmi elrettentésnek tekinti.

Putyin azt mondta, hogy az atomfegyverek „minden más atomországnál fejlettebb és modernebb formában” állnak az oroszok rendelkezésére. Ennek ellenére eszük ágában sincs „borotva módjára” használni ezeket a fegyvereket. Kijelentette, hogy „Ukrajna területi integritásának garanciája csak Oroszország lehet”, ami szerinte csak a szomszédos ország „új vezetőin múlik”.

Az orosz elnök az Egyesült Államokat és szövetségeseit hibáztatta a növekvő nukleáris fenyegetettség miatt. A beszédben Putyin megismételte, hogy országa „szükség esetén minden eszközzel” meg fogja védeni magát és szövetségeseit.


Link másolása
KÖVESS MINKET: