Fordulat következhetett be az Európai Bizottságban a magyar uniós támogatásokat illetően - írja a Spiegel alapján a hvg.hu. Bár korábban több forrásból is úgy lehetett tudni, hogy a testület hajlik az uniós pénzek megadására,
most a német lap arról ír, hogy mégis forrásokat vonnának el a magyar kohéziós alapokból.
Hogy pontosan mennyit, esetleg kevesebbet a korábban javasoltnál, az nem derül ki a cikkből.
Az Európai Bizottság szeptemberi javaslata arról szólt, hogy 3000 milliárd forintnyi EU-forrást vonjanak el Magyarországtól, mert nem látja megfelelőnek az uniós pénzek védelmét. A döntést a pénzügyminiszterek tanácsa hozza meg, most úgy tudni, hogy december 6-án.
A magyar kormány az EU-s pénzek elnyerésére 17 vállalást tett. Az EB ezek teljesülését vizsgálja és javaslatot kell tenniük a tagállamoknak arról, hogy megfelelőnek tartják-e a magyar vállalásokat vagy javasolják a pénzek visszatartását. A döntés valószínűleg november 30-án, jövő szerdán születhet meg.
A német lap most ennek kapcsán arról ír, hogy az EU hajlik arra, hogy visszatartsák a pénzt, mert
nem tartják elégségesnek az eddigi magyar vállalásokat.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) is arról ír, hogy az Európai Bizottság erre az álláspontra jutott. A lap szerint a testület a jövő szerdai ülésen azt fogja javasolni a tagállamoknak, hogy
fagyasszanak be 7,5 milliárd eurót három kohéziós programból
A FAZ úgy tudja, az EB elnöke, Ursula von der Leyen bizottsági elnök kedden tájékoztatta erről az Európai Parlament frakcióvezetőit - írja a Telex.
Magyarország a kohéziós alapon kívül aggódhat azért is, mert eddig még nem hagyták jóvá az újjáépítési tervét sem, amely ahhoz kell, hogy megkapja a helyreállítási alap (RRF) pénzeit. Ehhez szintén reformokat kell majd végrehajtania, elsősorban az igazságügy függetlenségének biztosítását. Ha nem sikerül ebben megállapodni az év végéig, akkor eleshetünk az RRF-pénzek nagy részétől, akár 70 százalékától is.
Fordulat következhetett be az Európai Bizottságban a magyar uniós támogatásokat illetően - írja a Spiegel alapján a hvg.hu. Bár korábban több forrásból is úgy lehetett tudni, hogy a testület hajlik az uniós pénzek megadására,
most a német lap arról ír, hogy mégis forrásokat vonnának el a magyar kohéziós alapokból.
Hogy pontosan mennyit, esetleg kevesebbet a korábban javasoltnál, az nem derül ki a cikkből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: Kiderült, a hatvanpusztai biztonsági főnök utasította az őröket, hogy tartóztassanak fel a majorságnál
A képviselő nem hagyja annyiban a dolgot, és az ügyészséghez fordul. Szerinte a rendőrök szemet hunytak a bizonyítékok felett, és a hatalomnak kedveztek.
Hadházy Ákos a Facebookon tette közzé véleményét a hatvanpusztai autós üldözés ügyében hozott rendőrségi döntésről. A független országgyűlési képviselő szerint a rendőrség nemcsak a videót, hanem a szakértői jelentést és a vallomásokat is figyelmen kívül hagyta, amikor megszüntette az eljárást a suzukis vagyonőrrel szemben. Hadházy azt írja, a bicskei rendőrök határozata még felháborítóbb az általa közzétett szakértői vélemény és a vagyonőr vallomása alapján.
A képviselő állítása szerint a dokumentumok egyik legfontosabb tényállítása, hogy nem egy, hanem több ütközés volt. Idézi a szakértői véleményt, amely szerint:
„A szakértő egy erre készült szoftverrel kockáról kockára elemezte a videó kép és hanganyagát. Ennek alapján azonosította a Dacia hátsó lökhárítóján keletkezett sérülés okát: először (szándékosan) hátulról jött nekem az őr.”
Hadházy posztja szerint a jelentés megállapítja, hogy a Suzuki ezt megelőzően 50-70 km/h-s sebességgel is haladt, majd az első ütközés után „balra kitért, de ahelyett, hogy lefékezett volna, igyekezett mellém kerülni, majd ismét jobbra kormányzott és többször nekem ütközött”. A politikus leírása szerint az utolsó ütközéskor a vagyonőr ismét jobbra kormányzott, és mivel Hadházy is ezt tette az ütközést elkerülendő, a Dacia bal első kereke „kinyúlt” a karosszéria vonalából, amire ráfutott a Suzuki jobb első kereke, ami felborította azt. Hadházy szerint a szakértő a legkisebb mértékben sem tartja véletlennek a balesetet.
A képviselő a vallomásokra hivatkozva azt is állítja, hogy a biztonságiak főnöke a baleset előtt arra utasította az őröket, hogy őt tartóztassák fel, amíg a rendőrök kiérkeznek.
„A vallomásokból kiderül: a biztonságiak főnöke a baleset előtt – amikor még a "mezőgazdasági üzemben" voltam – arra utasította az őröket, hogy engem tartóztassanak fel, amíg a rendőrök ki nem érkeznek (sok kérdést vet fel amúgy, hogy a főnök nem a 112-t, hanem a bicskei rendőrkapitányt hívta...) A vallomásokban arról nincs szó, hogy milyen utasítást adott a már autóban ülő őröknek, ezt ugye a rendőrség ellenőrizhette volna, ha akarja…”
– írta a képviselő.
Azt is bejelentette, hogy a rendőrségi határozat miatt panaszt tesznek az ügyészségnél, és ha szükséges, pótmagánváddal viszi bíróság elé az ügyet. Úgy véli, az ügy sokkal többről szól, mint a korrupt rendőrségről: szerinte a hatalom egy ellenzéki politikus elleni erőszakot akar legitimálni.
Az incidens 2025. augusztus 19-én történt Hatvanpusztán, Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának majorságánál. A Gulyáságyú Média által rögzített és augusztus 25-én nyilvánosságra hozott felvételen az látszik, ahogy egy Suzuki Wagon R+ üldözi, majd többször nekilöki Hadházy Ákos Dacia Dusterét, végül felborul. A Bicskei Rendőrkapitányság közúti veszélyeztetés gyanújával indított eljárást, amit november 12-én megszüntetett. Indoklásuk szerint a vagyonőr célja nem a veszélyeztetés volt, hanem a másik autó megállásra kényszerítése, az eredményt pedig a por és a talajviszonyok miatt nem láthatta előre. Az ügyet szabálysértési eljárásra továbbították.
Hadházy Ákos a Facebookon tette közzé véleményét a hatvanpusztai autós üldözés ügyében hozott rendőrségi döntésről. A független országgyűlési képviselő szerint a rendőrség nemcsak a videót, hanem a szakértői jelentést és a vallomásokat is figyelmen kívül hagyta, amikor megszüntette az eljárást a suzukis vagyonőrrel szemben. Hadházy azt írja, a bicskei rendőrök határozata még felháborítóbb az általa közzétett szakértői vélemény és a vagyonőr vallomása alapján.
A képviselő állítása szerint a dokumentumok egyik legfontosabb tényállítása, hogy nem egy, hanem több ütközés volt. Idézi a szakértői véleményt, amely szerint:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbánékat láthatóan sokkolta, hogy a vidéki Magyarország fellázadt ellenük
A TISZA elnöke szerint rendszerváltó hangulat van az országban. „Orvosok, ápolók, tanárok, rendőrök, tűzoltók, művészek, tisztes vállalkozók és gazdák küzdenek mosolyogva, egymásba kapaszkodva a saját népét eláruló és fenyegető, korrupt, vergődő hatalom ellen” – írta.
„Rendszerváltó hangulat van szerte az országban” - írta Facebook-oldalán Magyar Péter, aki szerint „orvosok, ápolók, tanárok, rendőrök, tűzoltók, művészek, tisztes vállalkozók és gazdák küzdenek mosolyogva, egymásba kapaszkodva a saját népét eláruló és fenyegető, korrupt, vergődő hatalom ellen.”
„Orbánékat láthatóan sokkolta, hogy a vidéki Magyarország fellázadt ellenük. A magyarok nem tűrik tovább a hazugságot, az elnyomást és a politikus bűnözők által kiépített rabló feudalizmust”
- fogalmazott Magyar.
A politikus úgy véli, „a változást, a jószándékot, az őszinteséget és a TISZA-t már nem lehet megállítani.” Posztjában arra biztatja követőit, hogy minél többeket hívjanak magukkal, hogy közösen legyenek részei a szerinte „derűs rendszerváltásnak”. Bejegyzését az jövő évi, április 12-i választásra utalva azzal zárta: „143 nap”.
„Rendszerváltó hangulat van szerte az országban” - írta Facebook-oldalán Magyar Péter, aki szerint „orvosok, ápolók, tanárok, rendőrök, tűzoltók, művészek, tisztes vállalkozók és gazdák küzdenek mosolyogva, egymásba kapaszkodva a saját népét eláruló és fenyegető, korrupt, vergődő hatalom ellen.”
„Orbánékat láthatóan sokkolta, hogy a vidéki Magyarország fellázadt ellenük. A magyarok nem tűrik tovább a hazugságot, az elnyomást és a politikus bűnözők által kiépített rabló feudalizmust”
- fogalmazott Magyar.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor reagált Ursula von der Leyen levelére: Az elnök asszonynak egy gondja van
A kormányfő a Facebookon akadt ki a 135 milliárd eurós brüsszeli terveken, amelyek szerinte a háború folytatását szolgálják. A miniszterelnök szerint inkább a békére kellene koncentrálni.
Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán mondta el a véleményét az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság levelet küldött a tagállamok vezetőinek, amelyben azt írta, kulcsfontosságú, hogy gyorsan egyértelmű álláspontra jussanak, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén már megállapodás születhessen. Orbán erre így reagált:
„135 milliárd euró. Ennyi pénzt akar összekalapozni Ukrajnának a brüsszeli bürokrácia feje, Ursula von der Leyen. Ez az ára a háború folytatásának. Az elnök asszonynak egy gondja van: ez a pénz nincs nála. Van viszont három javaslat az asztalon.”
Az első lehetőségről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „a pénzt dobják össze a tagállamok. Önként és dalolva, a saját költségvetésük terhére. Mintha nem lenne jobb dolguk.” A második lehetőségről a következőket írta: „egy jól ismert brüsszeli varázsszer, a közös hitelfelvétel. Ma nincs pénz a háborúra, hát majd kifizetik az unokáink. Abszurd.”
A harmadik javaslat a kormányfő szerint a befagyasztott orosz vagyon „lenyúlása”. Véleménye szerint ez kényelmes megoldás, de a következményei beláthatatlanok. „Hosszas jogi huzavona, perek sokasága és az euró bedőlése. Ez vár ránk, ha ezt az utat választjuk” – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a józan észt kell választani.
„Állítsuk le a megnyerhetetlen háború és a korrupt ukrán háborús maffia finanszírozását, és koncentráljuk az erőinket a béke megteremtésére” – olvasható a bejegyzésben, amelyet azzal zárt: „Ideje visszafordulni a brüsszeli zsákutcából!”
Az EU már 2024-ben elvi megállapodást kötött arról, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó „extraprofitot” Ukrajna támogatására fordítja, akkor évi akár 3 milliárd eurós bevételt is kilátásba helyeztek. 2024 őszén von der Leyen egy körülbelül 35 milliárd eurós uniós hitelprogramot is bejelentett, amely a G7-országok nagyobb, 45–50 milliárd eurós csomagjának uniós részét adná.
A „reparációs hitel” néven emlegetett terv lényege, hogy az EU nem kobozná el a mintegy 200–210 milliárd euróra becsült orosz szuverén vagyont, hanem az arra alapozott, hosszabb távú hitelt nyújtana Ukrajnának. A jogi és pénzügyi kockázatok miatt több tagállam további biztosítékokat kér. Belgium, ahol az Euroclear letétkezelőnél található a vagyon legnagyobb része, külön garanciákat sürgetett. Moszkva a megoldást „lopásnak” minősíti és jogi következményeket helyezett kilátásba. A brüsszeli érvelés szerint azonban nem elkobzásról, hanem biztosítékalapú konstrukcióról van szó.
Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán mondta el a véleményét az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság levelet küldött a tagállamok vezetőinek, amelyben azt írta, kulcsfontosságú, hogy gyorsan egyértelmű álláspontra jussanak, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén már megállapodás születhessen. Orbán erre így reagált:
„135 milliárd euró. Ennyi pénzt akar összekalapozni Ukrajnának a brüsszeli bürokrácia feje, Ursula von der Leyen. Ez az ára a háború folytatásának. Az elnök asszonynak egy gondja van: ez a pénz nincs nála. Van viszont három javaslat az asztalon.”
Az első lehetőségről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „a pénzt dobják össze a tagállamok. Önként és dalolva, a saját költségvetésük terhére. Mintha nem lenne jobb dolguk.” A második lehetőségről a következőket írta: „egy jól ismert brüsszeli varázsszer, a közös hitelfelvétel. Ma nincs pénz a háborúra, hát majd kifizetik az unokáink. Abszurd.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az amerikai és az orosz kormány által kidolgozott béketerv drámai feltételeket szabna Ukrajnának a háború lezárásáért cserébe. Az amerikai javaslat 28 pontból áll, és négy nagy témakörre oszlik: ukrajnai béke, biztonsági garanciák, európai biztonság, valamint a jövőbeli amerikai kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával – írta az Axios.
A javaslat szerint az ukránoknak nemcsak a teljes Donbászt kellene feladniuk, hanem azokat a területeket is, amelyeket az orosz hadsereg eddig még el sem foglalt.
A terv további pontjai között szerepel az ukrán hadsereg létszámának jelentős csökkentése, egyes nagy hatótávolságú fegyverek korlátozása, valamint az, hogy az amerikaiak orosz területként ismernék el a Krím-félszigetet és a megszállt régiókat. Ezen felül külföldi békefenntartók sem állomásozhatnának az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.
A csomag a Donbász egészének de facto orosz ellenőrzését írná elő, miközben demilitarizált övezetként kezelné azokat a részeket, ahonnan Ukrajnának vissza kellene vonulnia; a Herszon és Zaporizzsja megyei vonalakat pedig nagyrészt befagyasztaná. „Úgy érezzük, hogy az orosz álláspontot ezúttal valóban meghallják” – mondta Kirill Dmitrijev.
A sajtóinformációk szerint a tervet Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, és Dmitrijev, az orosz kormány tanácsadója készítette elő. Bár az amerikai kormány hivatalosan még nem ismerte el a dokumentum létezését, Marco Rubio külügyminiszter szerda este arról beszélt, hogy „a tartós békéhez mindkét háborús félnek nehéz, de szükséges engedményeket kell tennie.” A helyzetet tovább árnyalja, hogy egy amerikai tárgyaló delegáció éppen szerdán érkezett meg Kijevbe.
Elemzők szerint a tervvel az oroszok nyomást akarnak gyakorolni az ukránokra, kihasználva, hogy a kijevi kormány éppen egy súlyos korrupciós botránnyal küzd.
A meggyengült pozícióban lévő ukrán vezetéstől így próbálhatnak meg engedményeket kicsikarni. A botrány olyannyira továbbgyűrűzik, hogy sokan már az elnöki hivatal erős kezű vezetőjének menesztését várják, akit gyakran Zelenszkij társelnökének is neveznek.
Az amerikai és az orosz kormány által kidolgozott béketerv drámai feltételeket szabna Ukrajnának a háború lezárásáért cserébe. Az amerikai javaslat 28 pontból áll, és négy nagy témakörre oszlik: ukrajnai béke, biztonsági garanciák, európai biztonság, valamint a jövőbeli amerikai kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával – írta az Axios.
A javaslat szerint az ukránoknak nemcsak a teljes Donbászt kellene feladniuk, hanem azokat a területeket is, amelyeket az orosz hadsereg eddig még el sem foglalt.
A terv további pontjai között szerepel az ukrán hadsereg létszámának jelentős csökkentése, egyes nagy hatótávolságú fegyverek korlátozása, valamint az, hogy az amerikaiak orosz területként ismernék el a Krím-félszigetet és a megszállt régiókat. Ezen felül külföldi békefenntartók sem állomásozhatnának az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
