Fordulat következhetett be az Európai Bizottságban a magyar uniós támogatásokat illetően - írja a Spiegel alapján a hvg.hu. Bár korábban több forrásból is úgy lehetett tudni, hogy a testület hajlik az uniós pénzek megadására,
most a német lap arról ír, hogy mégis forrásokat vonnának el a magyar kohéziós alapokból.
Hogy pontosan mennyit, esetleg kevesebbet a korábban javasoltnál, az nem derül ki a cikkből.
Az Európai Bizottság szeptemberi javaslata arról szólt, hogy 3000 milliárd forintnyi EU-forrást vonjanak el Magyarországtól, mert nem látja megfelelőnek az uniós pénzek védelmét. A döntést a pénzügyminiszterek tanácsa hozza meg, most úgy tudni, hogy december 6-án.
A magyar kormány az EU-s pénzek elnyerésére 17 vállalást tett. Az EB ezek teljesülését vizsgálja és javaslatot kell tenniük a tagállamoknak arról, hogy megfelelőnek tartják-e a magyar vállalásokat vagy javasolják a pénzek visszatartását. A döntés valószínűleg november 30-án, jövő szerdán születhet meg.
A német lap most ennek kapcsán arról ír, hogy az EU hajlik arra, hogy visszatartsák a pénzt, mert
nem tartják elégségesnek az eddigi magyar vállalásokat.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) is arról ír, hogy az Európai Bizottság erre az álláspontra jutott. A lap szerint a testület a jövő szerdai ülésen azt fogja javasolni a tagállamoknak, hogy
fagyasszanak be 7,5 milliárd eurót három kohéziós programból
A FAZ úgy tudja, az EB elnöke, Ursula von der Leyen bizottsági elnök kedden tájékoztatta erről az Európai Parlament frakcióvezetőit - írja a Telex.
Magyarország a kohéziós alapon kívül aggódhat azért is, mert eddig még nem hagyták jóvá az újjáépítési tervét sem, amely ahhoz kell, hogy megkapja a helyreállítási alap (RRF) pénzeit. Ehhez szintén reformokat kell majd végrehajtania, elsősorban az igazságügy függetlenségének biztosítását. Ha nem sikerül ebben megállapodni az év végéig, akkor eleshetünk az RRF-pénzek nagy részétől, akár 70 százalékától is.
Fordulat következhetett be az Európai Bizottságban a magyar uniós támogatásokat illetően - írja a Spiegel alapján a hvg.hu. Bár korábban több forrásból is úgy lehetett tudni, hogy a testület hajlik az uniós pénzek megadására,
most a német lap arról ír, hogy mégis forrásokat vonnának el a magyar kohéziós alapokból.
Hogy pontosan mennyit, esetleg kevesebbet a korábban javasoltnál, az nem derül ki a cikkből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A legtöbb hó a Dunántúl déli részén, valamint a Bakonyban és a Dunántúli-középhegység területén hullott, ahol 10–15 centiméteres, helyenként közel 20 centiméteres hótakaró alakult ki
- írja az Időkép.
A portál több fotót is megosztott a hóhelyzetről:
Keletebbre azonban jóval szerényebb volt a helyzet. Bár az esti órákban ott is többfelé havazásba váltott a csapadék, a melegebb talajfelszín miatt a hó nem tudott tartósan megmaradni. A Dunántúl ezzel szemben már egy nappal korábban lehűlt, így ott a frissen érkező hó is könnyen megtapadt, míg keletebbre szinte azonnal elolvadt.
Lassan elhagyja az országot a mediterrán ciklon csapadékrendszere, vasárnap reggel már csak helyenként fordul elő havas eső, hószállingózás.
A legtöbb hó a Dunántúl déli részén, valamint a Bakonyban és a Dunántúli-középhegység területén hullott, ahol 10–15 centiméteres, helyenként közel 20 centiméteres hótakaró alakult ki
- írja az Időkép.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A tél óta tartó aszály komoly kihívás elé állította a haltermelőket, akik ennek ellenére összességében közepes évet zárnak. A termelők nem terveznek áremelést, így ha a kereskedelmi láncok a tavalyi árrést alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinten juthatnak hozzá az ünnepi halhoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet tájékoztató jellegű irányárai szerint
az élő ponty kilogrammonként 2000–2500 forintba, a pontyszelet 3500–4500 forintba kerülhet. Az afrikai harcsa filéjét 4500–5500 forintért, a szürke harcsáét 7000–9000 forintért, míg a busaszeletet 1500–2000 forintért lehet majd megvásárolni.
Egy november eleji piaci körkép szerint a fővárosi Lehel piacon az élő ponty kilója 2350, a pontyszeleté 4200, az afrikai harcsa filéjé pedig 4500 forint volt. Ugyanekkor egy budaörsi Auchan áruházban az élő ponty 1899, a pontyszelet 4499, az afrikai harcsa filéje pedig 4299 forintba került. A lehalászás a következő hetekben folyamatos lesz, így már december első napjaitól meg lehet vásárolni a karácsonyi halat. A szakemberek szerint a néhány hetes fagyasztás nem ront a hal minőségén, így nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beszerzést.
Az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik, a magyar termelők pedig pontyból, harcsából és busából is képesek fedezni a hazai keresletet.
Noha nyár végéig az időjárás komoly kihívás elé állította az ágazatot – az aszály miatt például a dunántúli völgyzárógátas tómedrek 15-20 százalékát nem tudták vízzel feltölteni –, a meleg ősz kedvezett a termelőknek.
„A magasabb hőmérsékletet tartó vízben a pontyok a szokásosnál hetekkel tovább táplálkoztak, így nagyobbra nőttek, egy háromkilós példány pedig a konyhában jóval értékesebb alapanyag, mint két másfélkilós”
– magyarázta Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja. A szakember egy novemberi évértékelőn ugyanakkor hozzátette: „nem egy sikeres évünk van” – mondta az Agroinformnak.
A hazai halfogyasztás évi 6,5-7 kilogramm fejenként, ami kevesebb mint harmada az Európai Unió átlagának. Ennek a mennyiségnek ráadásul mindössze negyedét termelik itthoni tavakban, a többi külföldről származó, jobbára tengeri import hal.
Magyarországon a mintegy 26 ezer hektárnyi vízterület közel háromnegyedén pontyot termelnek. Úgy tudni, a ponty egyeduralkodó szerepét csökkenteni kellene a ragadozó halak, például a szürke harcsa, a csuka vagy a süllő javára.
Ennek gátat szab a klímaváltozás: a túlzottan felmelegedő tavakban kevesebb az oldott oxigén, a süllő oxigénigénye pedig négyszer akkora, mint a pontyé.
A termelők versenyképességét rontja, hogy míg Magyarországon az ökológiai károk után járó kompenzáció mértéke hektáronként 100 euró (a november 21-i MNB-árfolyamon körülbelül 38 400 forint), a környező országokban ez a támogatás messze meghaladja a hazai szintet. Ez komoly versenyhátrányt jelent az exportpiacokon. Bár a takarmány, a munkaerő és az üzemanyagok is drágulnak, a haltermelők kénytelenek a tavalyi áron szállítani. Ennek következtében az ágazat eddig is alacsony, 4-5 százalék körüli jövedelmezősége idén 2-3 százalékra csökkenhet.
A tél óta tartó aszály komoly kihívás elé állította a haltermelőket, akik ennek ellenére összességében közepes évet zárnak. A termelők nem terveznek áremelést, így ha a kereskedelmi láncok a tavalyi árrést alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinten juthatnak hozzá az ünnepi halhoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet tájékoztató jellegű irányárai szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Négy éven át elfelejtette beszedni a bérleti díjat a Halászbástya Étteremtől az önkormányzat, közel 400 millió forintról van szó
A koronavírus-járvány miatti mentesség után egyszerűen nem indították újra a számlázást. A kerület korábbi polgármestere azt állítja, ő is csak idén októberben értesült az ügyről, és nem tudja, ki lehet a felelős.
Arra a közel 400 millió forintos kérdésre keresi a választ a Budavári Önkormányzat, hogy miként fordulhatott elő, hogy a Halászbástya Étteremnek négy éven át egyetlen számlát sem küldtek a bérleti díjról, írja a Telex. Az ügy teljes feltárására a képviselő-testület november 20-án, rendkívüli ülésen szavazta meg egy ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását. A négy képviselőnek jövő március végéig kell jelentést készítenie arról, miért és kinek a hibájából maradt el a számlázás, és szükség esetén büntetőfeljelentést is előkészíthetnek.
A vizsgálat középpontjában a Halászbástya északi, Hilton mögötti 1832 négyzetméteres területét bérlő Magyar Halászbástya Kft. áll.
A cégnek a felhalmozódott 393 millió forintos tartozását egy októberi megállapodás értelmében két éven belül kell törlesztenie.
A probléma gyökere 2021-ig nyúlik vissza, amikor a koronavírus-járvány miatt egy kormányrendelet alapján az étterem február és június között mentességet kapott a bérleti díj fizetése alól.
A mentesség június 30-án lejárt, ám az önkormányzatnál a számlázás valamiért „nem folytatódott”, így a cég éveken át nem fizetett a terület használatáért.
A mulasztásra a tavalyi önkormányzati választás utáni átvilágítások során derült fény. V. Naszályi Márta, a kerület előző polgármestere azt állította, ő is csak idén októberben értesült az ügyről, és nem tudja, ki lehet a felelős.
A Halászbástya hasznosítása és az abból származó bevételek régóta forró téma a Várban. Januárban az új, fideszes vezetésű önkormányzat egy napra le is kordonoztatta a műemlék alsóbb szintjeit, hogy ott is belépőt szedhessenek. Az akció egy nap alatt egymillió forint pluszbevételt hozott, de a közfelháborodás és a kivitelezés minősége miatt Böröcz László polgármester gyorsan visszakozott. „A kivitelezés nem volt megfelelő, ezért a kordon elbontásáról intézkedtem, ami azóta meg is történt” – mondta akkor Böröcz. Karácsony Gergely főpolgármester az eljárást „abszurdnak és méltatlannak” nevezte.
Arra a közel 400 millió forintos kérdésre keresi a választ a Budavári Önkormányzat, hogy miként fordulhatott elő, hogy a Halászbástya Étteremnek négy éven át egyetlen számlát sem küldtek a bérleti díjról, írja a Telex. Az ügy teljes feltárására a képviselő-testület november 20-án, rendkívüli ülésen szavazta meg egy ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását. A négy képviselőnek jövő március végéig kell jelentést készítenie arról, miért és kinek a hibájából maradt el a számlázás, és szükség esetén büntetőfeljelentést is előkészíthetnek.
A vizsgálat középpontjában a Halászbástya északi, Hilton mögötti 1832 négyzetméteres területét bérlő Magyar Halászbástya Kft. áll.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
