HÍREK
A Rovatból

Német lap: Orbán ellenségeket teremt a magyaroknak, hogy megmentőként tüntethesse fel magát

Orbán Viktor szándékosan provokál, nem véletlenül, ez része politikai stílusának – véli a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője.


Orbán Viktor úgy provokál, mint senki más Európában - állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője. A konzervatív német lapban Üldözés, gyűlölet, uralkodás címmel jelent meg egy hosszú elemzés a magyar miniszterelnök beszédstílusáról, amelyet az rtl.hu szemlézett.

A szerző szerint a kormányfő már politikai pályafutása kezdetétől tanulmányozza, fejleszti beszédmódját. Beszédeit és interjúit utólag alaposan elemezte, hogy a jövőben elkerülje a hibákat és a nyelvbotlásokat. Éppen ezért "nem lehet bevenni" azt, hogy félreérthetően használta a tusványosi beszédében elhangzott "kevert fajú" kifejezést - jegyzi meg a cikk írója.

"Beszédében nem egyszer, hanem négyszer használta a 'kevert fajú' kifejezést. Ez szándékos. Orbán szándékosan provokál, nem véletlenül. Ez része politikai stílusának: küzdelem a kompromisszum helyett, támadás a védekezés helyett, felfordulás a nyugalom helyett"

- állapítja meg Wicke Becker.

Szerinte Orbán 1989 júniusi, első nagy nyilvános beszédében jött rá, hogy ez a taktika működik. Akkor Nagy Imre újratemetésén szólalt fel a Hősök terén úgy, hogy szinte senki sem ismerte őt. Magabiztosan beszélt arról, hogy a magyar fiatal generációnak nem kell "hálásnak lennie a párt- és állami vezetőknek" és kijelentette: "Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről". Becker úgy véli, bátor volt Orbántól, hogy nyíltan kimutatta, ellenfélnek tekinti a szovjeteket, mivel ez veszélyes volt.

"Mindazonáltal akkoriban pontosan ez volt a helyes lépés. A magyar emberek elevenjébe talált. Ezután az országban mindenütt megismerték"

- tette hozzá a szerző.

Felidézi, hogy miután Orbán 1998-ban megnyerte a választásokat, polarizálta a magyar társadalmat, provokatív, nemzeti hangnemet ütött meg, ami sokakat irritált az Európai Unióban. Ám amikor négy évvel később elveszítette a választást, az sokkolta őt Becker szerint. Idézi a miniszterelnök a Dísz téren, a támogatóinak tartott beszédét, amelyben például ezt mondta: "a haza akkor is van, ha idegen befolyás alá kerül, török és tatár dúlja, vagy ha nem a miénk a kormányzás lehetősége". Így folytatta: "Meglehet, pártjaink és képviselőink az Országgyűlésben ellenzékben vannak, de mi, akik itt vagyunk a téren, nem lehetünk, és nem is leszünk ellenzékben, mert a haza nem lehet ellenzékben". Az újságíró szerint hiába szavazták le demokratikusan Orbánt, ő még mindig úgy viselkedett, mintha az ő pártja lenne a magyar "mi" egyetlen igazi képviselője, a magyar "haza" képviselője. Vagyis azok, akik a Fidesz ellen voltak (vagyis a többség) nem tartoztak a magyar "mi"-hez. A szerző kiemeli: Orbán karrierjének ezen a döntő pontján megmutatta, hogy nem igazán érdekli a demokratikus és békés folyamat.

"Számára minden harc volt, és ha vesztett, később kétszeresen is vissza kellett fizetnie ellenfelének. Így ahelyett, hogy nyilvánosan gratulált volna politikai riválisának a győzelemhez és elismerte volna saját hibáit, inkább egy 'idegen hatalomhoz' hasonlította őt."

Orbán Viktor azután váltott élesebb nyelvezetre Becker szerint, hogy 2006-ban kiszivárgott a sajtóhoz Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, ami óriási felháborodást okozott. Tömeges tiltakozásokat vertek le erőszakkal, ez pedig újabb, még nagyobb tiltakozásokat váltott ki. Orbán ekkor azzal vádolta a kormányt, hogy háborút folytat a nép ellen, és miután Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz elnöke a biztos győzelem tudatában mindent előkészíthetett közelgő győzelmére. A szerző azt is felidézi, hogy Orbán 2007-es tusnádfürdői beszéde után a Fidesz választási vereségeit firtató kérdésre úgy válaszolt: "Csak egyszer kell megnyernünk a választást, de akkor rendesen". Becker úgy véli, Orbán célja azokban az években a kétharmados parlamenti többség megszerzése volt, ami lehetővé tette, hogy a Fidesz átalakítsa az alkotmányt és számos egyszerű törvényt úgynevezett sarkalatos törvénnyé minősítsen, amelyeket csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni.

Mint írja, Orbánnál nem az volt a döntő, hogy liberális vagy konzervatív, ő tekintélyelvű, aki minden hatalmat akar, és ezúttal biztosan meg akarta tartani.

"A 2010-es győzelem után a Fidesz kétharmados többséget szerzett, és azonnal hozzálátott a korábbi években kidolgozott tervének megvalósításához. Több tucat alkotmánymódosítást fogadtak el vita nélkül, gyorsított eljárásban, és országszerte új állami tisztségeket töltöttek be"

- olvasható a cikkben.

A szerző emlékeztet rá, hogy a Fidesz biztosítani akarta hatalmát a jövőre nézve, és ebben az első kormányzati ciklusban számos mélyreható döntést hozott, különösen a média, az igazságszolgáltatás és a parlament területén. Végül olyan rendszert hoztak létre, amelyben az embereik akkor is kulcspozíciókban maradnak, ha őket leszavazzák.

Becker felidézi, hogy 2014-ben Orbán nem sokkal harmadik győzelme után döntő beszédet mondott Tusnádfürdőn. Ez volt az a nagy port kavart beszéd, amelyben meghirdette a liberális demokrácia végét és a magyar állam átalakításával kapcsolatban az illiberális állam kifejezést használta. A szerző úgy látja, Orbán később az illiberális kifejezést a kereszténydemokrácia kifejezésre cserélte, egészen pontosan a Fidesz 2019-es pártkongresszusán mondott beszédében.

"Világpolgárság helyett hazafiak. Internacionalizmus helyett hazaszeretet. Azonos neműek kapcsolatának propagálása helyett házasság és család. Drogliberalizáció helyett gyermekeink védelme. Migráció helyett határvédelem. Bevándorlók helyett magyar gyerekek. Multikulturális zagyvalék helyett keresztény kultúra"

- mondta ekkor a miniszterelnök.

Becker értékelése szerint a nyelvezet, amelyet Orbán ebben a beszédben választott alig öt évvel az illiberális államról szóló beszéd után, sokat változott: patetikusabbá, erőszakosabbá, sőt ellenségesebbé vált. Brüsszelt nevezte a legnagyobb veszélynek, és a brüsszeli bürokratákat tartotta Magyarország legnagyobb problémájának. Olyan hősnek nevezte magát, aki tabutémákkal foglalkozik és kimondja azt, ami Európában tiltott. A szerző úgy véli, Orbán programja ez volt: azonosítani egy ellenséget, áldozatnak beállítani magunkat, majd ugyanígy visszavágni az ellenségnek. 2015 után pedig Európában mindenkinél jobban kihasználta a migrációs válság megosztó, politikai potenciálját, ezzel pedig ellehetetlenítette a legnagyobb politikai vetélytárs Jobbikot is - állítja Becker. Szerinte ekkor a miniszterelnök egy olyan Magyarországról festett képet, amely egy nagy menekülttábor lehet.

"Orbán ismét megteremtette a magyar nép új nagy ellenségét, akitől félelmet kelthet, hogy megmentőként tüntesse fel magát"

- írja a cikkben.

Ezután felidézi, hogy a 2022-es választások előtt és után Orbán több olyan beszédet mondott, amelyektől még a gyakorlott megfigyelőknek is elakadt a lélegzete. Például amikor azt mondta, hogy Brüsszel alkotmányos dzsihádot folytat Magyarország ellen és ott gyülekeznek Soros György ügynökei, akik Magyarország más ellenségeivel mind azon dolgoznak, hogy „a megszállást, Európa elárasztását természetes állapotként, megállíthatatlan történelmi szükségszerűségként fogadjuk el”.

"Orbán mindig is arra használta a beszédeket, hogy ellenségképeket építsen fel. Ez azt is láthatóvá teszi, hogy kit nem tekint ellenségnek. Oroszországot például"

- írja a szerző.

Becker ugyanakkor hozzáteszi: "Lehet, hogy Orbán Viktor súlyosan megsértette a hatalmi ágak szétválasztását és a sajtószabadságot, de nem fosztotta meg Magyarország polgárait olyan szabadságjogoktól, mint amilyenektől Putyin megfosztotta Oroszországot. Magyarországon bárki tüntethet, bárki kiadhat kritikus újságot, nincsenek politikai foglyok."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A kormány bevezette a dísznövényadót
Pár ezer forintot kell csak befizetni évente, mégis tízezreket érint az új rendelet. A könyvelők szerint értelmetlenül bonyolítja a vállalkozók életét.


A „29/2024. (IV. 30.) AM rendelet” a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szól. A szabályozásra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke hívta fel a figyelmet és a 444 vette észre.

„A közteherviselés terén közben sorjáznak az ostoba kormányzati döntések, ilyen volt az a döntés is, amely során az Agrárminisztérium »dísznövényadó«-val sújtotta a gazdaságot” – írta egy Facebook-posztban.

A rendeletben szereplő befizetés jogilag nem adó, hanem „marketing és innovációs hozzájárulás”. A szabályozás 2024 tavaszától érvényes, de Ruszin szerint „csak most kezd el tudatosodni a közel 50 ezerre becsülhető érintetti körnél”.

A hozzájárulás összege évi 8 millió forint árbevétel alatt 5000 forint, telephelyenként további 5000 forinttal kiegészülve. 8 millió forint árbevétel felett 10 000 forintot kell fizetni.

Az érintettek között nemcsak dísznövényekkel foglalkozó vállalkozások vannak, hanem sportpályák és temetők is. A rendelet szerint ide tartoznak a „sportpályát létesítő és fenntartó, temető zöldfelület létesítő és fenntartó” szervezetek is.

Ha minden érintett a legmagasabb összeget fizetné, a befizetések összesen 500 millió forintot tennének ki. Mivel azonban sokan ennél kevesebbet fizetnek, a teljes bevétel várhatóan nem éri el a félmilliárd forintot – írja a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nem fértek fel a buszra az iskolába induló gyerekek, a tankerület szerint nem az ő dolguk megoldani a bejutást
A gyerekeket két kísérővel engedték volna a zsúfolt távolsági járatra. Végül a város polgármestere oldotta meg ideiglenesen a helyzetet.


Már az első tanítási nap káoszba fulladt Hajdúviden. Az általános iskolás gyerekeket ugyanis mától nem iskolabusz, hanem menetrend szerinti járat viszi a 10 kilométerre lévő Hajdúböszörménybe. A szülők többségének nincs autója, és felháborodtak, hogy a megszüntetett önkormányzati buszt távolságival pótolná a Tankerület. Ez ráadásul csak múlt héten derült ki.

A 7 óra 25-ös járatra kell felszállniuk a diákoknak, melléjük két kísérőt ad a Tankerület. Egy ötödikes azt mondta, lehetetlen, hogy reggelente mindenki le tudjon ülni.

Egy apuka az elsős kislányát félti: „Egy elsős gyereknek, egy 6 vagy 7 éves gyereknek le kell ülnie! Ha fékez a busz, fordul a busz, ez balesetveszélyes!” – mondta az RTL Híradónak.

A szülők gúnyos tapssal fogadták a kijelölt buszt. A félelmük beigazolódott: egy kisméretű, majdnem megtelt járatra kellett volna felszállnia a közel 40 gyereknek, de nem fértek fel. A busz elment, a gyerekek ott maradtak.

„Jöjjön a busz! Jöjjön a busz!” – skandálták a kisfiúk, a lányok pedig táncoltak unalmukban.

A hajdúböszörményi polgármester végül odarendelte a beszüntetett iskolabuszt. Erre már mindenki felfért, és a gyerekek 25 perces késéssel indultak el az iskolába.

A szülők szerint volt, aki emiatt az évnyitóról, más az első óráról késett el.

A polgármester elmondta: bár ez 10 millió forint pluszkiadást jelent, amíg a Tankerület nem lép, újraindítják az iskolabuszt. „Kedvezményként adta a képviselő-testület, hogy behordják a gyerekeket, de azt tudni kell, hogy ez nem a mi feladatunk” – mondta a Híradónak Görögné Bocskai Éva.

A Tankerület szerint viszont ez az önkormányzat feladata. Ők csak Volán-buszokkal tudják biztosítani az iskolába jutást.

Az RTL Híradó riportja a hajdúvidi káoszról

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Schmidt Mária Orbán Viktor magángépes nyaralásáról: Legyen már szabad a miniszterelnöknek is legalább annyit, mint bármelyik más állampolgárnak!
A történész az interjúban azzal érvelt, hogy más országokban sem firtatják a kormányfők nyaralását. Úgy véli, Orbán jövedelme elég ahhoz, hogy évente egyszer magángépet vegyen igénybe.


Schmidt Mária az ATV-nek adott interjút, ahol szóba került, hogy a miniszterelnök a hozzá köthető Pilatus PC-12-es magángéppel utazott stábjával Horvátországba. Orbán a BIF tulajdonában lévő géppel repült Brač szigetére. A cégnek a kormány egyik fő ideológusa mellett a lánya, Ungár Anna és a fia, Ungár Péter (volt LMP-társelnök) is tulajdonosa. A vállalat a múlt héten hangsúlyozta, hogy a gépet bárki kibérelheti, és egy ilyen utazás körülbelül 4,5 millió forintba kerül.

„Ez egy légcsavaros repülőgép…” – mondta Schmidt, majd hozzátette: „a múlt héten, amikor a német sajtó megkérdezte, hogy hol nyaral a német kancellár, a válasz az volt: a kancellár nyaralásával kapcsolatban semmilyen információt nem adunk ki. Van, ahol így kezelik a dolgokat.”

Szerinte Orbán Viktor jövedelme elegendő ahhoz, hogy egy évben egyszer megengedjen magának egy ilyen utat.

„Azt hadd kérdezzem meg: nincs a miniszterelnöknek kellő jövedelme ahhoz, hogy egy évben egyszer megengedje magának, amikor lemegy a horvát tengerpartra a munkatársaival, hogy ne kelljen neki több órát autóban ülni a teljes TEK-es kísérettel?”

Hozzátette: „Az idő pénz, tehát lemenni főszezonban innen Brac-ra, az bizony 8-10 óra. De ha kék lámpával megy, hogy gyorsabban leérjen, akkor meg arról cikkeznek. Legyen már szabad annak is, aki egy ország miniszterelnöke, legalább annyit, mint bármelyik más állampolgárnak! Én tényleg nem értem, mi ebben a probléma.”

Schmidt azt is felidézte, hogy Orbán 2023-ban Opátijában, a Schmidt–Ungár család nyaralójában töltött pár napot. „Meghívtam, meglátogatott, ott töltött pár napot. Ő nem tud elmenni egy szállodába, nem tud elmenni bárhová, mert megismerik, percenként odamennek hozzá… Nem tud úgy kikapcsolódni. Nyilván azért is szállt most vitorlás hajóra, hogy a nyílt tengeren legyen… Nem mindenki szereti, ha lefotózzák, miközben úszik, fürdik.”

„Lehessen már neki is néha magánélete! És miért ne hívhatnám meg a barátomat a nyaralómba? Más nem hívja meg a barátját? Nem látja vendégül? Most jöttem vissza Horvátországból, és jóformán mást, mint magyar szót nem is lehet hallani ott”

– fakadt ki Schmidt.

Úgy véli, álságos számon kérni a miniszterelnök horvát nyaralását. „Mindenki megengedhet magának a horvát tengerparton egy vagy két hetet, kivéve az ország miniszterelnökét? Hagyjuk már ezt! Milyen álságos dolog! Miközben elolvasom az interneten, hogy a különböző celebek a Maldív-szigetekre járnak, meg a Bahamákra, de ott senki nem emel kifogást? Nem kérdez rá a repülőjegyre, a szállásköltségre” – mondta el a kormánypárti történész, holott korábban többek között Orbán lányának maldív-szigeteki útjáról is sokat cikkezett a kormányfüggetlen sajtó.

Hozzátette: „az is beleférne, hogy azt mondja ki a magyar törvény, hogy a miniszterelnök egy évben kétszer használhatja magáncélra is az állami, honvédségi gépet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár megmagyarázta Hatvanpusztát: Lehetne ötezer birkát tartani benne, csak senkinek nem tudja eladni az ember a gyapjút manapság
A dokumentumok étteremnek is beillő központi konyhát, hatalmas társalgókat és dohányzószobákat mutatnak. Lázár János úgy véli, nincs benne semmi rendkívüli.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő megszerezte a hatvanpusztai birtok épületeinek alaprajzait. A dokumentumokból kiderül, hogy az egykori birkaistálló helyén most egy olyan lakóépület áll, amelyben 10 apartman, két lift, egy 160 és egy 90 négyzetméteres dohányzószoba van, a központi konyha mellett pedig hús- és zöldség-előkészítő is található.

Az egykori uradalmi istállót most vendégháznak nevezik. Az alaprajz szerint tíz lakást, két liftet, három lépcsőházat, a földszinten egy 190 négyzetméteres kandallós étkezőt és egy 140 négyzetméteres társalgót alakítottak ki. Az emeleten egy 160 és egy 90 négyzetméteres dohányzó- vagy klubszoba kapott helyet.

Az épület nagy központi konyhája egy éttermet is ki tudna szolgálni – mondta Hadházy Ákos. Az alaprajz szerint van külön hűtőtér, italraktár, szárazáru raktár, fogyóeszköz raktár, zöldség- és hús előkészítő, fehér és fekete mosogató, mosókonyha és tisztaruha-raktár is. Emellett söntést is kialakítottak, ami olyan helyiség lehet, ahol italokat és poharakat tartanak.

Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn elmondta, hogy ő már járt az egykori istállóban, de semmi rendkívülit nem látott. Szerinte Hatvanpuszta nem tehertétel a Fidesz számára:

„Miután egy műemléképületnek a helyreállítására került sor, én ebben nem látok semmi luxizást. Még egyszer mondom, nekem megmutatta a tulajdonos, végig mentem azon az épületen, én semmi rendkívülit nem látok ebben. Funkcióváltás az történt, mert ezek nagy épületek, nyilván funkciót kell adni nekik. Lehetne mondjuk 5 ezer birkát tartani benne, az is egy lehetőség, csak senkinek nem tudja eladni az ember a gyapjút manapság.”

A miniszter arról is beszélt, hogy nem lát luxust abban sem, ha valaki magánrepülővel megy nyaralni. Szerinte a magyar embereket inkább az zavarja, ha valaki meg is veszi a repülőt vagy a hajót: „a magyaroknak fáj az, a magyarok szemét csípi, a magyaroknak nem tetszik az, hogy ha egy nagyvállalkozó, aki ráadásul állami megrendeléseket is kap, az a pénzét jachtokra költi adott esetben, repülőgépekre költi és erre szórja el. mert a magyarok lehet, hogy azt szeretnék, hogy fektesse be, többek között az ő érdekükben is.” Azt viszont nem árulta el, kire gondolt pontosan.

(via RTL)


Link másolása
KÖVESS MINKET: