HÍREK
A Rovatból

Német lap: Orbán ellenségeket teremt a magyaroknak, hogy megmentőként tüntethesse fel magát

Orbán Viktor szándékosan provokál, nem véletlenül, ez része politikai stílusának – véli a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője.


Orbán Viktor úgy provokál, mint senki más Európában - állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője. A konzervatív német lapban Üldözés, gyűlölet, uralkodás címmel jelent meg egy hosszú elemzés a magyar miniszterelnök beszédstílusáról, amelyet az rtl.hu szemlézett.

A szerző szerint a kormányfő már politikai pályafutása kezdetétől tanulmányozza, fejleszti beszédmódját. Beszédeit és interjúit utólag alaposan elemezte, hogy a jövőben elkerülje a hibákat és a nyelvbotlásokat. Éppen ezért "nem lehet bevenni" azt, hogy félreérthetően használta a tusványosi beszédében elhangzott "kevert fajú" kifejezést - jegyzi meg a cikk írója.

"Beszédében nem egyszer, hanem négyszer használta a 'kevert fajú' kifejezést. Ez szándékos. Orbán szándékosan provokál, nem véletlenül. Ez része politikai stílusának: küzdelem a kompromisszum helyett, támadás a védekezés helyett, felfordulás a nyugalom helyett"

- állapítja meg Wicke Becker.

Szerinte Orbán 1989 júniusi, első nagy nyilvános beszédében jött rá, hogy ez a taktika működik. Akkor Nagy Imre újratemetésén szólalt fel a Hősök terén úgy, hogy szinte senki sem ismerte őt. Magabiztosan beszélt arról, hogy a magyar fiatal generációnak nem kell "hálásnak lennie a párt- és állami vezetőknek" és kijelentette: "Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről". Becker úgy véli, bátor volt Orbántól, hogy nyíltan kimutatta, ellenfélnek tekinti a szovjeteket, mivel ez veszélyes volt.

"Mindazonáltal akkoriban pontosan ez volt a helyes lépés. A magyar emberek elevenjébe talált. Ezután az országban mindenütt megismerték"

- tette hozzá a szerző.

Felidézi, hogy miután Orbán 1998-ban megnyerte a választásokat, polarizálta a magyar társadalmat, provokatív, nemzeti hangnemet ütött meg, ami sokakat irritált az Európai Unióban. Ám amikor négy évvel később elveszítette a választást, az sokkolta őt Becker szerint. Idézi a miniszterelnök a Dísz téren, a támogatóinak tartott beszédét, amelyben például ezt mondta: "a haza akkor is van, ha idegen befolyás alá kerül, török és tatár dúlja, vagy ha nem a miénk a kormányzás lehetősége". Így folytatta: "Meglehet, pártjaink és képviselőink az Országgyűlésben ellenzékben vannak, de mi, akik itt vagyunk a téren, nem lehetünk, és nem is leszünk ellenzékben, mert a haza nem lehet ellenzékben". Az újságíró szerint hiába szavazták le demokratikusan Orbánt, ő még mindig úgy viselkedett, mintha az ő pártja lenne a magyar "mi" egyetlen igazi képviselője, a magyar "haza" képviselője. Vagyis azok, akik a Fidesz ellen voltak (vagyis a többség) nem tartoztak a magyar "mi"-hez. A szerző kiemeli: Orbán karrierjének ezen a döntő pontján megmutatta, hogy nem igazán érdekli a demokratikus és békés folyamat.

"Számára minden harc volt, és ha vesztett, később kétszeresen is vissza kellett fizetnie ellenfelének. Így ahelyett, hogy nyilvánosan gratulált volna politikai riválisának a győzelemhez és elismerte volna saját hibáit, inkább egy 'idegen hatalomhoz' hasonlította őt."

Orbán Viktor azután váltott élesebb nyelvezetre Becker szerint, hogy 2006-ban kiszivárgott a sajtóhoz Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, ami óriási felháborodást okozott. Tömeges tiltakozásokat vertek le erőszakkal, ez pedig újabb, még nagyobb tiltakozásokat váltott ki. Orbán ekkor azzal vádolta a kormányt, hogy háborút folytat a nép ellen, és miután Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz elnöke a biztos győzelem tudatában mindent előkészíthetett közelgő győzelmére. A szerző azt is felidézi, hogy Orbán 2007-es tusnádfürdői beszéde után a Fidesz választási vereségeit firtató kérdésre úgy válaszolt: "Csak egyszer kell megnyernünk a választást, de akkor rendesen". Becker úgy véli, Orbán célja azokban az években a kétharmados parlamenti többség megszerzése volt, ami lehetővé tette, hogy a Fidesz átalakítsa az alkotmányt és számos egyszerű törvényt úgynevezett sarkalatos törvénnyé minősítsen, amelyeket csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni.

Mint írja, Orbánnál nem az volt a döntő, hogy liberális vagy konzervatív, ő tekintélyelvű, aki minden hatalmat akar, és ezúttal biztosan meg akarta tartani.

"A 2010-es győzelem után a Fidesz kétharmados többséget szerzett, és azonnal hozzálátott a korábbi években kidolgozott tervének megvalósításához. Több tucat alkotmánymódosítást fogadtak el vita nélkül, gyorsított eljárásban, és országszerte új állami tisztségeket töltöttek be"

- olvasható a cikkben.

A szerző emlékeztet rá, hogy a Fidesz biztosítani akarta hatalmát a jövőre nézve, és ebben az első kormányzati ciklusban számos mélyreható döntést hozott, különösen a média, az igazságszolgáltatás és a parlament területén. Végül olyan rendszert hoztak létre, amelyben az embereik akkor is kulcspozíciókban maradnak, ha őket leszavazzák.

Becker felidézi, hogy 2014-ben Orbán nem sokkal harmadik győzelme után döntő beszédet mondott Tusnádfürdőn. Ez volt az a nagy port kavart beszéd, amelyben meghirdette a liberális demokrácia végét és a magyar állam átalakításával kapcsolatban az illiberális állam kifejezést használta. A szerző úgy látja, Orbán később az illiberális kifejezést a kereszténydemokrácia kifejezésre cserélte, egészen pontosan a Fidesz 2019-es pártkongresszusán mondott beszédében.

"Világpolgárság helyett hazafiak. Internacionalizmus helyett hazaszeretet. Azonos neműek kapcsolatának propagálása helyett házasság és család. Drogliberalizáció helyett gyermekeink védelme. Migráció helyett határvédelem. Bevándorlók helyett magyar gyerekek. Multikulturális zagyvalék helyett keresztény kultúra"

- mondta ekkor a miniszterelnök.

Becker értékelése szerint a nyelvezet, amelyet Orbán ebben a beszédben választott alig öt évvel az illiberális államról szóló beszéd után, sokat változott: patetikusabbá, erőszakosabbá, sőt ellenségesebbé vált. Brüsszelt nevezte a legnagyobb veszélynek, és a brüsszeli bürokratákat tartotta Magyarország legnagyobb problémájának. Olyan hősnek nevezte magát, aki tabutémákkal foglalkozik és kimondja azt, ami Európában tiltott. A szerző úgy véli, Orbán programja ez volt: azonosítani egy ellenséget, áldozatnak beállítani magunkat, majd ugyanígy visszavágni az ellenségnek. 2015 után pedig Európában mindenkinél jobban kihasználta a migrációs válság megosztó, politikai potenciálját, ezzel pedig ellehetetlenítette a legnagyobb politikai vetélytárs Jobbikot is - állítja Becker. Szerinte ekkor a miniszterelnök egy olyan Magyarországról festett képet, amely egy nagy menekülttábor lehet.

"Orbán ismét megteremtette a magyar nép új nagy ellenségét, akitől félelmet kelthet, hogy megmentőként tüntesse fel magát"

- írja a cikkben.

Ezután felidézi, hogy a 2022-es választások előtt és után Orbán több olyan beszédet mondott, amelyektől még a gyakorlott megfigyelőknek is elakadt a lélegzete. Például amikor azt mondta, hogy Brüsszel alkotmányos dzsihádot folytat Magyarország ellen és ott gyülekeznek Soros György ügynökei, akik Magyarország más ellenségeivel mind azon dolgoznak, hogy „a megszállást, Európa elárasztását természetes állapotként, megállíthatatlan történelmi szükségszerűségként fogadjuk el”.

"Orbán mindig is arra használta a beszédeket, hogy ellenségképeket építsen fel. Ez azt is láthatóvá teszi, hogy kit nem tekint ellenségnek. Oroszországot például"

- írja a szerző.

Becker ugyanakkor hozzáteszi: "Lehet, hogy Orbán Viktor súlyosan megsértette a hatalmi ágak szétválasztását és a sajtószabadságot, de nem fosztotta meg Magyarország polgárait olyan szabadságjogoktól, mint amilyenektől Putyin megfosztotta Oroszországot. Magyarországon bárki tüntethet, bárki kiadhat kritikus újságot, nincsenek politikai foglyok."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Saját kezével épített házikó-ágyat Evelinnek, de a 2 éves kislányt magyarázat nélkül elvitte a gyámhivatal – egy éve küzd érte nagynénje
A gyermek szülei börtönben vannak, két nővérét a nagymama neveli. A helyi családsegítő és a védőnő is ellenezte a kiemelést, sőt, a főügyészség is a családnak adott igazat. A hivatal mégis újra ellenük döntött egy másik indokkal.


Saját kezűleg készített házikóágyat unokahúgának Szénási Erzsébet, de a most hároméves Evelin még sosem aludhatott benne. A kislányt, akit születése óta a nagynénje nevelt, tavaly novemberben, kétéves korában szakították ki a tóalmási családi otthonból – számolt be róla az RTL Híradó.

„Jött a gyámügy egy tucat rendőrrel, és a mai napig nem tudjuk, miért kellett őt kiemelni a saját családjából”

– mesélte a riportban Erzsébet.

A kislány szülei börtönben vannak, így a gyámhivatal először az apai nagynénire bízta a gyermeket. Később azonban, minden indoklás nélkül elvitték, pedig a helyi szakemberek is tiltakoztak a döntés ellen. „Az itthoni családsegítő és a védőnő is leírta, hogy Evelint lelkileg veszélyeztetné, ha elszakítanák tőlem” – tette hozzá a nagynéni.

A család egy éve harcol, hogy visszakaphassák Evelint. A nagymama, aki a kislány két idősebb nővérét neveli, hónapokon át mindennap bejárt a hivatalba könyörögni. Azt mondja, a testvérek szó szerint belebetegedtek a kishúguk hiányába. „El nem tudom mondani, mit produkáltak, amikor kiemelték Evelint, elvitték. Azt szavakkal sem tudom elmondani. Elmondtam azt is, milyen karácsonyunk volt. Ott könyörögtem” – idézte fel a nagymama.

A család végül a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezethez fordult. Szerintük az egész ügy egy adminisztrációs hiba miatt robbant ki. Ahelyett azonban, hogy a nagykátai gyámhivatal kijavította volna a tévedést, inkább egy új határozattal elvették a gyereket, aki azóta nevelőszülőknél él. Erzsébet megtámadta a döntést, és a megyei főügyészség neki adott igazat, így a hivatalnak új eljárást kellett lefolytatnia. Ennek végén azonban újra a család ellen döntöttek, csak már más indokkal.

„A legutolsó döntés a családbafogadás ügyében az lett, hogy azért nem fogadhatja családba Erzsébet Evelint, mert a családbafogadás átmeneti jogintézmény, és itt valójában hosszú távon a nagynénihez kellene kerülnie”

– magyarázta a TASZ jogásza. A jogvédők és a főügyészség szerint is van egyszerű megoldás: a gyámhivatalnak ki kellene rendelnie Erzsébetet a kislány gyámjának, ami már egy végleges megoldást jelentene. Most a nagykátai gyámhivatalnál a döntés, amelynek november végéig kell döntenie az ügyben.

„Abban reménykedem, hogy így egy év után karácsonykor újra együtt lehetünk, és újra teljes lesz a család” – mondta reménykedve Erzsébet.

Az RTL Híradó kereste a hivatalt, ott annyit közöltek, hogy minden esetben a gyermek jogai szerint jártak és járnak el.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A szülők és az óvodapedagógusok jogai is sérülnek, ha kötelező lesz a keresztény kultúrán alapuló értékrendre nevelni az ovisokat – állítja a PDSZ
Gulyás Gergely azzal indokolta a lépést, hogy a nyugati országokban szerinte már óvodás korban megpróbálják tönkretenni a gyerekeket, amit a kormány ezzel a rendelettel akar megakadályozni.


Egy friss kormányrendelet szerint az óvodáknak ezentúl a keresztény kultúrán alapuló értékrendet kell közvetíteniük a gyerekek felé, ami a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a szülők és az óvodapedagógusok jogait is sérti – számolt be róla az RTL Híradó. A rendelet nem részletezi, mit jelent ez a gyakorlatban, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter igyekezett eloszlatni a kedélyeket.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e kötelező hittan, a miniszter egyértelműen válaszolt.

„Óvodában a hittanoktatást kötelezővé tenni, azt hiszem, nem egy komolyan vehető intézkedés”

– mondta Gulyás Gergely, aki szerint a módosításnak inkább elvi jelentősége van. „Szerintem az elvi deklaráció is fontos” – tette hozzá. A miniszter azzal indokolta a lépést, hogy a nyugati országokban szerinte már óvodás korban megpróbálják tönkretenni a gyerekeket, amit a kormány ezzel a rendelettel akar megakadályozni.

„Ha egy keresztény értékeken alapuló kultúráról beszélünk, abba a genderoktatás nem fér bele”

– szögezte le.

A pedagógiai innováció és a családbarát oktatás miniszterelnöki biztosa, Balatoni Katalin szerint a rendelet nem jár új feladattal. Úgy véli, ez csupán lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek hozzáférjenek az európai és magyar keresztény kultúra alapműveltségéhez, például tudják, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, vagy ismerjék Szent Miklós legendáját és a magyar szenteket.

Egy 42 év után nyugdíjba vonult óvónő azonban értetlenül áll a változtatás előtt. Gállné Rabatin Edit szerint eddig is az egyetemes emberi értékekre neveltek. „Szerintem a ‘keresztény’ szó itt azt kellene, hogy jelentse – én legalábbis így gondolom –, hogy a tiszteletre, egymás tiszteletére, szeretetére, megbecsülésére nevelünk. Ez eddig is megvalósult, ezért érthetetlen számomra, és szerintem nagyon sokunk számára is, hogy miért kell ezt ennyire kihangsúlyozni” – fejtette ki.

A PDSZ szerint az óvodapedagógusoknak nem feladatuk a világnézeti nevelés, és az új előírás sértheti a jogaikat. „Jelen pillanatban nem munkaköri előírás, hogy ők ilyen világnézeti elkötelezettséget vállaljanak” – hangsúlyozta Nagy Erzsébet, a szakszervezet képviselője. A PDSZ szerint a rendelet a nem keresztény vagy ateista szülők jogait is sérti, akik adójukból egy világnézetileg semleges köznevelést várnának el. „Joggal merül fel, hogy miért nem a világnézetileg elkötelezett oktatást deklaráltan megvalósító intézményekben folyik a keresztény alapú nevelés. Az ő számukra, az ő adóforintjaikból miért nem valósulhat meg az a világnézetileg el nem kötelezett oktatás, ami egyébként a köznevelési törvényben van” – tette fel a kérdést Nagy Erzsébet.

A szakszervezet szerint az intézkedés a világnézeti semlegességet is megkérdőjelezi.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Döntött a német kormány: minden 18 éves férfinak kötelező lesz a sorozási vizsgálat, sorsolás dönthetnek a behívásról
A törvénytervezet szerint a behívó csak 2027 után jöhet, ha a védelempolitikai helyzet megköveteli. A védelmi miniszter szerint évente 3000-5000 új katonára lesz szükség.


Megállapodás született Berlinben a német sorkatonai szolgálat reformjáról, amelynek értelmében

2026-tól minden 18 éves férfinak kötelező lesz megjelennie egy sorozási orvosi vizsgálaton.

A védelmi minisztérium új rendszert vezet be, amely alapján, ha nem lesz elég önkéntes jelentkező a Bundeswehrbe, sorsolással dönthetik el, kiket hívnak be tényleges katonai szolgálatra.

A megállapodás szerint a jövőben minden 18 éves férfinak először nyilatkoznia kell a szolgálati hajlandóságáról, majd be kell jelentkeznie az alkalmassági vizsgálatra. Itt az általános állapotfelmérés mellett hallás- és látásvizsgálat, vér- és vizeletvizsgálat, a bőr, a végtagok, az ízületek, a gerinc, a szív- és érrendszer, a tüdő és a nemi szervek felmérése, valamint mobilitási és terheléses tesztek várnak a fiatalokra. Ezt követően feleletválasztós feladatok mérik fel a szóbeli megértést, a matematikai tudást, a logikus gondolkodást, a műszaki kompetenciát és a koncentrációt.

A sikeres vizsgálat után a katonai korú személyt „besorozásra jogosultnak” tekintik, ez azonban nem jelenti automatikusan a katonai szolgálat teljesítését.

Behívó a törvénytervezet szerint csak 2027 után érkezhet, és csak abban az esetben, ha a védelempolitikai helyzet a fegyveres erők létszámának „gyors növelését” igényli. Az alaptörvény értelmében továbbra is bárkinek lehetősége lesz lelkiismereti okokból megtagadni a fegyverviselést.

A korábban felmerült „kettős sorsolás” módszerét, amely szerint előbb a sorozásra behívandókat, majd az önkéntesek hiányában ténylegesen bevonulókat is sorsolták volna, egyelőre levették a napirendről. Ezt a megoldást az SPD-s Boris Pistorius védelmi miniszter ellenezte. Pistorius számításai szerint 2026-tól évente 3000 és 5000 közötti új sorkatonára lesz majd szükség Németországban.

A német alaptörvény jelenleg csak a férfiak számára teszi lehetővé a kötelező katonai szolgálatot; a nők bevonásához alkotmánymódosításra lenne szükség, ami nincs napirenden.

Forrás: Economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiderült milyen lesz a tél: durva hidegbetörésekre készülhetünk, egy szokatlan jelenség okozhatja a rendkívüli időjárást
Már november végén jöhet az első komolyabb fagyhullám. Hiába egyre enyhébbek a teleink, a klímaváltozás miatt épp a hirtelen szélsőségek erősödnek
Fotó: Kiefer Béla - szmo.hu
2025. november 13.



A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a sarkkörök felett kavargó poláris örvény, vagy más néven sarki örvény, a szezonban először november második felében, 26-a környékén gyengülhet meg jelentősebben. Ennek a felszínen nagyjából 5-10 napon belül lehetnek érezhető hatásai, ami Európában és Észak-Amerikában is időszakos hidegbetöréseket okozhat. Az Egyesült Államok közép-nyugati részét már ezen a héten elérte egy jelentős hidegbetörés, Michigan államban és New York városában pedig már jelentős mennyiségű hó is hullott.

Európára nézve a hosszú távú előrejelzések szerint nem lesz átlag alatti a tél átlaghőmérséklete, ugyanakkor egyre több bizonyíték utal arra, hogy

az enyhe időt gyakori, időszakos hidegbetörések szakíthatják meg a következő hónapokban.

Magyarországon a poláris örvény meggyengülése már a jövő héten is éreztetheti hatását, amikor több hullámban érkezik a sarkvidéki eredetű hideg levegő. Míg Észak-Amerikába a sarki örvény gyengülése esetén a fagyos levegő akadálytalanul áramlik Kanada felől, addig Európában általában a kontinens „egyik fele hideget, a másik meleget” kap, és megjósolhatatlan, hogy a határvonal hol húzódik majd.

Az USA-ban az idei tél valamivel hűvösebb lehet az átlagosnál, és mindenképpen hidegebb, mint a tavalyi. Az elemzések szerint a közép-nyugati államokban a háztartások várhatóan 2 százalékkal többet költenek majd gázfűtésre, míg az elektromos fűtés költsége – amelyet főként az USA déli részén használnak – körülbelül 4 százalékkal emelkedhet.

A sarki örvény egy nagy, ciklonális terület, amely az északi félteke felett forog, és a földfelszíntől egészen a sztratoszféra felső határáig, több mint 50 kilométeres magasságig terjed. A Weather on Maps szakemberei szerint a jelenséget úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas hideg levegő hengert. „Egy hatalmas hideg levegő hengert vagy búgócsigát kell elképzelnünk, ami minél gyorsabban forog, annál stabilabb” – mondták. Amikor az örvény erős és stabil, a hideg levegő lényegében csapdába esik a sarkkörök felett. A hatása akkor válik érezhetővé, amikor az áramlás meggyengül, az örvény szabályossága megbomlik, és a hideg utat talál magának dél felé.

A poláris örvény legyengülése egyáltalán nem ritka folyamat, legalább minden második, harmadik évben történik hasonló, ami sokszor nem az egész télre, inkább csak néhány hétre van hatással. A szakemberek szerint a jelenség ténye nem tekinthető különlegesnek, ugyanakkor „az szokatlannak számít, hogy a polar vortex meggyengülése ilyen korán, már novembereben következik be”. A folyamat inkább a téli időszak vége felé szokott végbemenni.

A korábbi évek adatai alapján Magyarországon egyértelmű melegedő trend figyelhető meg a téli hónapokban is. A fagyos napok száma az elmúlt bő 100 évben mintegy harmadával csökkent, a havas napoké pedig az elmúlt 10 évben zuhant be látványosan. Szinte minden telünk melegebb a 30 éves átlagnál, ami már egy viszonylag enyhe időszakot, az 1991–2020 közötti éveket jelenti. Ennek fényében már az is „különösen” hideg lenne, ha a múlt század közepén jellemző átlagokat regisztrálnánk, soknapos országos fagyok alakulnának ki, vagy a hótakaró napokig megmaradna. Az idei nyár egyébként a hetedik legmelegebb volt hazánkban, és súlyos aszályhelyzet alakult ki, amely az Alföld egyes területein szinte az egész szezonban fennállt.

Forrás: Portfolio


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk