Súlyosan megsérült egy részeg elektromos rolleres Keszthelyen, a jogsija is ugorhat
Egy 38 éves férfi elektromos rollerével a járdaszegélynek ütközött Keszthelyen, a Helikon Hotel előtt. A sisak nélkül, erősen ittasan közlekedő rolleres nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett az a 38 éves férfi, aki csütörtök este elektromos rollerével bukott hatalmasat Keszthelyen.
A baleset a Helikon Hotel előtti járdán történt, ahol a járdát és az úttestet elválasztó szegélynek ütközött, elvesztette az egyensúlyát, majd elesett – írja a police.hu.
A rendőrségi közlemény szerint a férfi nem viselt bukósisakot, ráadásul erősen ittas volt, ezért eljárást indítottak ellene.
A hatóság az eset kapcsán ismét felhívta a figyelmet, hogy a kiemelt szegélyek és úthibák könnyen egyensúlyvesztéshez vezethetnek.
Az ittas rollerezés nem csupán veszélyes, de a Kúria döntése értelmében bűncselekménynek is minősülhet.
Bár a KRESZ még mindig adós a rollerek egyértelmű szabályozásával, a bíróságok gépi meghajtású járműként kezelik őket, így az ittas vezetés ugyanúgy büntetendő, mint egy autónál. Nemrég egy ittas rollerezőt első fokon 1,8 millió forintos pénzbírságra és jogosítványának másfél éves bevonására ítéltek, ami jól mutatja, hogy a sofőrökkel azonos, súlyos büntetésre számíthat, aki ittasan közlekedik.
A rolleres balesetek száma drámaian megugrott, Zacher Gábor toxikológus szerint komplett baleseti osztályok telnek meg a pórul járt rolleresekkel. A héten például egy olyan 13 éves fiúról számolt be a sajtó, aki súlyos agykárosodást szenvedett az esés következtében, és hónapok óta kórházban fekszik.
Az eszközök nemcsak a használóikra, hanem a gyalogosokra is veszélyesek, nagy visszhangot kapott az az óbudai gázolás, ahol egy zebrán ütöttek el egy idős férfit, aki később belehalt sérüléseibe.
Vitézy Dávid közlekedési miniszter pont tegnap indított kérdőívet az elektromos rollerek szabályozásáról, amit itt találtok.
Súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett az a 38 éves férfi, aki csütörtök este elektromos rollerével bukott hatalmasat Keszthelyen.
A baleset a Helikon Hotel előtti járdán történt, ahol a járdát és az úttestet elválasztó szegélynek ütközött, elvesztette az egyensúlyát, majd elesett – írja a police.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megsemmisítenék Rogán Antal milliárdokat hozó szabadalmait, dokumentumokon alapuló műszaki és jogi felülvizsgálatot szeretnének
A PatentReview nevű szakmai kezdeményezés bejelentette, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kezdeményezik a volt miniszter két szabadalmának törlését. A politikus 2017 óta közel 2 milliárd forintot kapott a találmányok hasznosításáért.
Megsemmisítenék Rogán Antal és két feltalálótársa szabadalmait. A PatentReview nevű, magát független szakmai kezdeményezésként bemutató csapat bejelentette, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kezdeményezik a digitális aláíráshoz és hitelesítéshez kapcsolódó két szabadalom megsemmisítését. A csoport közlése szerint a műszaki elemzés már elkészült, a kérelmet pedig a következő hetekben nyújtják be.
A kezdeményezés hangsúlyozza, hogy nem az eljárás kimenetelét akarják megjósolni, hanem dokumentumokon alapuló műszaki és jogi felülvizsgálatot szeretnének lefolytatni – írta a Kontroll.hu.
Ha a hivatal helyt ad a kérelemnek, a szabadalmak magyarországi oltalma megszűnhet, ami más országokban is hatással lehet az ottani védettségre. A hivatal döntése ellen bírósághoz lehet fordulni.
Sikeres eljárás esetén a jogszabályok bizonyos feltételek mellett arra is lehetőséget adnak, hogy a korábban kifizetett hasznosítási díjak egy részét visszaköveteljék.
A díjazás mértéke jelentős: Rogán Antal a legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint a szabadalmak hasznosításáért havi bruttó 25 millió forintot kap a MobilSign Kft.-től. Ez az összeg csökkent a 2024-es havi 38 millióhoz képest, de a 444.hu korábbi összesítése szerint 2017 óta összesen így is közel 2 milliárd forintot jelentett a volt miniszternek.
A szabadalom története évek óta a közérdeklődés középpontjában áll. A MobilSign Kft.-n keresztül fizetett díjak arányossága már korábban is kérdéseket vetett fel, miután a cég árbevétele 2023-ban visszaesett, miközben a volt miniszternek fizetett díj csak később csökkent. A szabadalmat Rogán Antal mellett Csik Balázs és Lengyel Csaba jegyzi, a hasznosítási jogokat pedig a Csik Balázs vezette MobilSign Kft. birtokolja. A megoldás piaci bevezetésének körülményei szintén vitatottak, a Magyar Telekom például 2015-ben még a Profitrade 90 Kft.-től rendelte meg a technológiát.
A találmány előéletét és a hozzá köthető céghálót egy nyolc éve tartó, nagyszabású NAV-nyomozás is érinti.
Az eljárás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folyik, a nyomozók több száz tanút hallgattak ki, és hatalmas adatmennyiséget foglaltak le. A mostani, szabadalmi megsemmisítésre irányuló eljárás ettől független, és kifejezetten az iparjogvédelmi oltalom feltételeinek meglétét vizsgálja majd.
Megsemmisítenék Rogán Antal és két feltalálótársa szabadalmait. A PatentReview nevű, magát független szakmai kezdeményezésként bemutató csapat bejelentette, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kezdeményezik a digitális aláíráshoz és hitelesítéshez kapcsolódó két szabadalom megsemmisítését. A csoport közlése szerint a műszaki elemzés már elkészült, a kérelmet pedig a következő hetekben nyújtják be.
A kezdeményezés hangsúlyozza, hogy nem az eljárás kimenetelét akarják megjósolni, hanem dokumentumokon alapuló műszaki és jogi felülvizsgálatot szeretnének lefolytatni – írta a Kontroll.hu.
Ha a hivatal helyt ad a kérelemnek, a szabadalmak magyarországi oltalma megszűnhet, ami más országokban is hatással lehet az ottani védettségre. A hivatal döntése ellen bírósághoz lehet fordulni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rétvári Bence felidézte a parlamentben, hogy Magyar Péter felállva tapsolt Novák Katalin kinevezésének
A KDNP frakcióvezetője szerint ez visszás, hiszen akkor senki sem kényszerítette ünneplésre, Magyar most mégis eltérő álláspontot képvisel. Rétvári azt is kifejtette, hogy a miniszterelnök államfő-jelöltje, Polgár Judit még a Tisza Párt táborát is megosztja.
Élesen bírálta Rétvári Bence a parlamentben Magyar Pétert a köztársasági elnök személyéről szóló vitában. A KDNP frakcióvezetője szerint a miniszterelnök hitelességét kérdőjelezi meg, hogy Novák Katalin beiktatásakor még a fideszesek között ülve, felállva tapsolt, most pedig élesen bírálja az akkori rendszert.
Rétvári szerint visszás, hogy Magyar egy olyan kinevezést ünnepelt, amellyel most szöges ellentétben álló álláspontot képvisel. Szerinte senki sem kényszerítette erre akkoriban.
A KDNP-s politikus úgy látja, a Tisza Párt táborát is megosztja Polgár Judit jelölése államfőnek, olyannyira, hogy szerinte Magyar Péter a hétvégi bejelentése előtt nem is merte kimondani a sakknagymester nevét.
Rétvári azt is felrótta, hogy miközben a Tisza a legszélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérte, a párt egyik belső Facebook-csoportjában végül korlátozták a véleménynyilvánítást a témában - itt a frakcióvezető a Talpra Magyarok! Facebook-csoportról beszélt, ahol ez egyik, Polgár Juditról szóló posztnál valóban kikapcsolták a megszólalási lehetőségeket, azonban ez elképzelhető, hogy a posztoló maga volt az „elkövető”.
A frakcióvezető szerint a történelmi felelősség kapcsán - amit Magyar emlegetett - inkább azt érdemes boncolgatni, hogy egy köztársasági elnököt egy alkotmánymódosítással mozdítottak el a székéből anélkül, hogy bármilyen jogszabálysértést elkövetett volna. Úgy véli, erre 10-20 év múlva is emlékezni fognak.
Rétvári felszólalásának egy része arra a vasárnapi bejelentésre reagált, amelyben Magyar Péter közölte, hétfőn személyesen kéri fel Polgár Juditot, hogy egy új Alkotmány elfogadásáig vállalja el ideiglenesen az államfői tisztséget.
A Fidesz–KDNP hétfőn Bóka Jánoson keresztül jelezte, hogy nem vesznek részt az új államfő jelölésében és megválasztásában sem, bár a sakknagymester nem bírálták, de megismételték korábbi álláspontjukat, hogy Sulyok eltávolítása jogtalan volt, új államfőt nem ismernek el.
A gyors bejelentés még a korábbi ellenzéki oldalon is vitát váltott ki. Márki-Zay Péter például azzal kritizálta az államfői jelölést, hogy a jelenlegi rendszerben Polgár sem tudná garantálni az intézmény függetlenségét. Mások a döntés gyorsaságát, az egyeztetés hiányát nézik rossz szemmel.
Élesen bírálta Rétvári Bence a parlamentben Magyar Pétert a köztársasági elnök személyéről szóló vitában. A KDNP frakcióvezetője szerint a miniszterelnök hitelességét kérdőjelezi meg, hogy Novák Katalin beiktatásakor még a fideszesek között ülve, felállva tapsolt, most pedig élesen bírálja az akkori rendszert.
Rétvári szerint visszás, hogy Magyar egy olyan kinevezést ünnepelt, amellyel most szöges ellentétben álló álláspontot képvisel. Szerinte senki sem kényszerítette erre akkoriban.
A KDNP-s politikus úgy látja, a Tisza Párt táborát is megosztja Polgár Judit jelölése államfőnek, olyannyira, hogy szerinte Magyar Péter a hétvégi bejelentése előtt nem is merte kimondani a sakknagymester nevét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bujdosó Andrea: A Tisza-frakció egyhangú álláspontja, hogy Polgár Judit a legalkalmasabb jelölt az államfői posztra
A Tisza Párt frakciója bejelentette, hogy egyhangúlag Polgár Juditot tartják a legalkalmasabb államfőjelöltnek. A Fidesz erre válaszul közölte, hogy nem vesznek részt a választási folyamatban és normakontroll-eljárásokat kezdeményeznek.
A Tisza-frakció hétfőn a parlamentben jelezte: egyhangú álláspontjuk szerint Polgár Judit a legalkalmasabb jelölt az államfői posztra. A Fidesz erre azonnal reagált, és bejelentette, hogy nem vesznek részt sem a jelölésben, sem az új köztársasági elnök megválasztásában. A parlamentben azután forrósodott fel a helyzet, hogy hétfőn 0 órakor megszűnt Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása, a feladatokat pedig ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök vette át.
A Fidesz nevében Bóka János közölte, hogy a párt bojkottálja a folyamatot, és a következő napokban több normakontroll-indítványt is benyújtanak.
Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője a parlamentben arról beszélt, hogy a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kell kifejeznie és őrködnie kell az államszervezet demokratikus működése felett, aminek Sulyok Tamás szerinte nem felelt meg. A Telex élő közvetítése szerint a frakció a következő ülésén hozza meg a végleges döntést a jelölésről.
A Fidesz-politikus élesen fogalmazott a helyzetről: „Magyarország ma a nyílt hatalmi önkény állapotában van”.
Vasárnap tizenhat ismert közéleti személyiség, köztük Rubik Ernő és Kapu Tibor nyílt levélben javasolta Polgár Juditot a posztra. Erre reagálva Magyar Péter miniszterelnök közölte, hogy még hétfőn találkozik a sakknagymesterrel, és felkéri a tisztségre egy átmeneti időszakra, az új alkotmány elfogadásáig.
Polgár Judit jelölése azonban a Tisza Párt táborát is megosztja, ahogy arra Török Gábor politikai elemző is rámutatott.
Sokan a sakknagymester politikai tapasztalatlanságát kritizálták, és a jelölés módját is vitatták. Nyilvános vita alakult ki Márki-Zay Péter és a miniszterelnök között is arról, hogy a jelenlegi rendszerben garantálható-e az államfő függetlensége. Mindez azután történt, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény módosítása miatt hétfőn hivatalosan is megszűnt, miután a volt államfő még szombaton aláírta a saját menesztéséről szóló jogszabályt.
A Tisza-frakció hétfőn a parlamentben jelezte: egyhangú álláspontjuk szerint Polgár Judit a legalkalmasabb jelölt az államfői posztra. A Fidesz erre azonnal reagált, és bejelentette, hogy nem vesznek részt sem a jelölésben, sem az új köztársasági elnök megválasztásában. A parlamentben azután forrósodott fel a helyzet, hogy hétfőn 0 órakor megszűnt Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása, a feladatokat pedig ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök vette át.
A Fidesz nevében Bóka János közölte, hogy a párt bojkottálja a folyamatot, és a következő napokban több normakontroll-indítványt is benyújtanak.
Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője a parlamentben arról beszélt, hogy a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kell kifejeznie és őrködnie kell az államszervezet demokratikus működése felett, aminek Sulyok Tamás szerinte nem felelt meg. A Telex élő közvetítése szerint a frakció a következő ülésén hozza meg a végleges döntést a jelölésről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mától Forsthoffer Ágnes a köztársasági elnök – mi a feladata, amíg nem választják meg az új államfőt?
Hétfő nulla órától az Alaptörvény-módosítással leváltott Sulyok Tamás után az Országgyűlés elnöke vette át az államfői feladatokat. Mutatjuk, milyen jogkörrel rendelkezik mostantól, és melyek azok a jogosultságok, amikkel aligha fog élni az átmeneti időszakban.
Hétfőn nulla órakor, az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépésével szűnt meg Sulyok Tamás államfői megbízatása. Az Alaptörvény értelmében az átmeneti időszakban az Országgyűlés elnöke, azaz Forsthoffer Ágnes veszi át a köztársasági elnök feladatait, ez idő alatt azonban nem gyakorolhatja képviselői jogait, házelnöki teendőit egy kijelölt alelnök veszi át. Forsthoffer Ágnes a Tisza Párt soproni képviselőjét, Hallerné Nagy Anikót jelölte helyettesének, akiről hétfő délután szavaz a parlament.
Forsthoffer azt ígérte, a feladatát „az Alaptörvényhez és Magyarország alkotmányos rendjéhez hűen, a tisztség méltóságát szem előtt tartva”, legjobb tudása szerint fogja ellátni. Arról egyelőre nincs információ, hogy az ideiglenes államfő átteszi-e irodáját a Sándor-palotába, és arról sem, hogy milyen már korábban leszervezett progamon kell részt vennie.
A Telex összeszedte, milyen pontosan milyen feladatok várnak majd az átmeneti időszakban Forsthoffer Ágnesre.
Ő lett a Magyar Honvédség főparancsnoka, mától ő képviseli Magyarországot, és az egyik legfontosabb feladata a törvények, illetve törvénymódosítások aláírása és kihirdetése lesz.
Élhetne vétójogával, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhatna, de a Tisza Párt alelnökeként erre kicsi az esély. Ahogy arra is, hogy az elnöki kegyelmi jogkörével élne. Jogosult a miniszterek, a hivatásos bírák, a Magyar Nemzeti Bank elnökének és alelnökeinek, valamint a Költségvetési Tanács elnökének kinevezésére, de valószínűleg ezekre sem fog sor kerülni az átmeneti időszakban.
Felszólalhat a parlamenti üléseken, törvényt és országos népszavazást kezdeményezhet, és számos számos személyügyi döntést is hozhat.
A jogköréhez tartozik az is, hogy javaslatot tesz a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének, valamint a legfőbb ügyésznek és az alapvető jogok biztosának a személyére.
Az Országgyűlésnek harminc napon belül kell új államfőt választania, aki a választás eredményének kihirdetése utáni nyolcadik napon lép hivatalba. Ez legfeljebb 38 napos átmenetet jelent, ami augusztus 26-ig tarthat. Magyar Péter miniszterelnök korábban azt ígérte, hogy augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnök. A kormányfő hétfőn találkozik Polgár Judit ötszörös sakkolimpiai bajnokkal, és megkérdezi tőle, hogy „az új Alkotmány elfogadásáig kész-e új szerepben szolgálni a hazánkat.”
Hétfőn nulla órakor, az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépésével szűnt meg Sulyok Tamás államfői megbízatása. Az Alaptörvény értelmében az átmeneti időszakban az Országgyűlés elnöke, azaz Forsthoffer Ágnes veszi át a köztársasági elnök feladatait, ez idő alatt azonban nem gyakorolhatja képviselői jogait, házelnöki teendőit egy kijelölt alelnök veszi át. Forsthoffer Ágnes a Tisza Párt soproni képviselőjét, Hallerné Nagy Anikót jelölte helyettesének, akiről hétfő délután szavaz a parlament.
Forsthoffer azt ígérte, a feladatát „az Alaptörvényhez és Magyarország alkotmányos rendjéhez hűen, a tisztség méltóságát szem előtt tartva”, legjobb tudása szerint fogja ellátni. Arról egyelőre nincs információ, hogy az ideiglenes államfő átteszi-e irodáját a Sándor-palotába, és arról sem, hogy milyen már korábban leszervezett progamon kell részt vennie.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
