Csütörtök délután mi is beszámoltunk róla, hogy Csernus Imre pszichiáter kávézója, az egri Depresso úgy döntött, most hétvégén megnyit a vendégek előtt. Később azonban kiderült, hogy a jogszabályokat teljesen betartva, továbbra is csak az elviteli lehetőséget biztosítják a betérőknek.

Egy nagykanizsai söröző viszont megelégelte a három hónapnyi bezártságot, és február 1-jén kinyitnak. A Resti Presszó & Söröző üzemeltetői Facebook-posztjukban el is magyarázzák, miért döntöttek így:

Hozzáteszik, nem tudják megvárni, míg kellő számú ember beoltatja magát, és szerintük, ha nem jelent gondot a multikban tolongó embertömeg, akkor az ő nyitásuk se jelentsen.

A törvényekkel még inkább szembemenve azt is közlik, hogy ugyan asztalaik alapból másfél méteres távolságban vannak egymástól, de presszójukban a maszk viselése nem lesz kötelező. (Egészen pontosan ők maguk így döntenek, az aktuális szabályozást ennek ellenére nem írhatják felül.)

Közlik továbbá, hogy várják a NAV és a rendőrség embereit, hisz ők is számítanak arra, hogy tettük után hamar meglátogatják majd őket, de „ha erre van kapacitásuk és idejük, akkor a munkájuk elvégzése mellé egy jó kávéra mindig a vendégeink” - írják.

Korábbi cikkünkben mi is írtunk róla, hogy Németországban, Olaszországban és Lengyelországban is formálódik egy mozgalom, amely céljának a vendéglátóhelyek újranyitását tűzte ki.

Hétfőn Müller Cecília a koronavírus-adatok ismertetésével kezdte sajtótájékoztatóját az operatív törzs ülése után. A világstatisztikákból kiemelte: összesen 113 millió ember fertőződött már meg a vírussal, 64 millióan meggyógyultak, 2,6 millió ember pedig elhunyt a betegségben.

Az országos tisztifőorvos is kiemelte, hogy nagyon nehéz hetek várnak ránk. „Európában is számos ország a teljesítőképességének a határához érkezett az egészségügyi ellátórendszerüket tekintve. Nincsenek szabad ágyak, segítséget kérnek más országoktól” - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a második hullám lefele menő szakasza nem tudott az indulási szintre jutni, hanem elindult a harmadik hullám. Magyarországon 4326 fővel emelkedett az elmúlt napon az igazolt fertőzöttek száma, 84 beteg meghalt.

Müller szerint ezek az adatok egy nagyon intenzív, erőteljes, exponenciális növekedést mutatnak, és félő, hogy az egészségügyi ellátórendszert megterhelik. (Korábban Merkely Béla azt mondta, az egészségügy bírni fogja a terhelést.) Hozzátette azt is, hogy a szennyvízben szinte mindenhol emelkedik a koronavírus koncentrációja.

A főorvos azt is bejelentette, hogy

Megemlítette azt is, hogy ma hajnalban 280 ezer Szputnyik V vakcina indult el Budapestre, 100 ezer ebből második komponensű, és további 180 ezer első adag.

Közölte, hogy Magyarországon 6,94 százalék az átoltottak aránya, amivel Málta és Dánia után a harmadik helyen állunk az Európai Unióban. Mint mondta, változik az oltási terv, de ez senkinek nem fenyegeti a másik adag oltását.

A teljes digitális oktatásra lehetséges átállásról a tisztifőorvos azt mondta, nem zárja ki a lehetőségét ennek sem.

- mondta Müller Cecília.

A járvány harmadik hullámában cirkuláló vírus súlyos megbetegedéseket okozhat - nyilatkozta Merkely Béla a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában hétfő reggel.

A Semmelweis Egyetem rektora arról beszélt, hogy a koronavírus-fertőzés harmadik hulláma miatt a Covid-ellátó részlegek és az intenzív osztályok telítődnek, a lélegeztetőgépen lévők száma is folyamatosan nő. Ennek egyik fő oka a mutációk megjelenése.

Hozzátette: az egészségügyben még van tartalék, és az egészségügyi dolgozók vakcinációja miatt az ő munkaképességük és biztonságuk sokkal magasabb fokú, mint a járvány előző hullámaiban. Mint elmondta, a Semmelweis Egyetem kollégái személyesen eddig 70 ezer oltást adtak be, többek között számos idősotthonban.

Ugyanakkor szomorúnak nevezte, hogy

„Minden egyes vakcina-visszautasítás erősen megnöveli a fertőzés valószínűségét” - fogalmazott Merkely.

Azt is kérte, hogy a szív- és érrendszeri betegek lehetőleg ne válogassanak az oltások között, mert ők különösen ki vannak téve a koronavírus veszélyeinek.

A rektor leszögezte:

Prognózisa szerint ha az oltottak és a fertőzésen átesettek száma eléri a 6-7,5 milliós arányt Magyarországon, a járvány megáll. Szerinte komoly esélyünk van arra, hogy májusig jelentős mennyiségű vakcinát tudunk felhasználni.

Bár - ígéretéhez híven - 2018 áprilisában az elvesztett választás után lemondott pártelnöki tisztségéről és visszavonult a napi politizálástól, a közösségi médiában meglehetősen aktív maradt Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke.

Időközben megalapította Második Reformkor nevű alapítványát is, és 21VloG néven rendszeresen jelentkezik közéleti témájú videós tartalmakkal a YouTube-on is.

Erről az eseményről azonban egyelőre semmilyen plusz információval nem szolgált, így azt sem lehet tudni, vajon a sajtótájékoztató politikai jellegű lesz-e. Ha a Jobbikot szélsőjobbról "néppárti" középre toló Vona valamilyen politikai vezető szerepre törését jelentené be, még mindig kérdéses, hogy a formálódó egységes demokratikus ellenzéki erők ellenében indulna - ahogy azt éppen ma Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke jelentette be - vagy a közös lista jelöltje kívánna-e lenni.

Az ellenzéki erők közös miniszterelnök-jelöltségére eddig három biztos jelölt van. A Jobbik jelenlegi elnökét, Jakab Pétert, a Mindenki Magyarországa Mozgalom Márki-Zay Pétert, míg a Momentum szintén a pártelnököt, Fekete-Győr Andrást jelölné. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy ha a párt indít jelöltet, az felesége, Dobrev Klára lesz, míg Karácsony Gergely egyelőre kitérő válaszokat adott arra, szeretne-e indulni a miniszterelnök-jelöltségért.

Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy korrupciós vádak miatt bíróság elé kellett állnia Nicolas Sarkozy magyar származású volt francia államfőnek.

Most egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte befolyással való üzérkedés és korrupció miatt a volt francia elnököt hétfőn a párizsi büntetőbíróság.

Az exelnök ellen több eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kellett egy volt államfőnek bíróság elé állnia.