HÍREK
A Rovatból

Nem támogatják a rendkívüli jogrend meghosszabbítását az ellenzéki pártok

Az ellenzék egyöntetűen elutasítóan áll az előterjesztéshez. Szerintük a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli felhatalmazással.


Az Országgyűlés kedden a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását tárgyalta. Varga Judit igazságügyi miniszter indítványában a veszélyhelyzetben alkotott rendeletek hatályának meghosszabbítására tett javaslatot, hangsúlyozva, hogy a kabinet alapvető célja a magyar emberek életének és egészségének megvédése, valamint a gazdasági károk mérséklése és a munkahelyek megőrzése.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, azért van szükség a rendkívüli jogrend fenntartására, hogy az a kormány által meghozott összes intézkedést megerősítse és meghosszabbítsa hatályukat. Elmondása szerint a járványügyi szakértők szerint indokolt a korlátozó intézkedések további fenntartása, mivel a második hullám lefelé tartó szakasza megtorpant.

A lazítás ideje még nem jött el, de a kormány reméli, ez sincs már olyan messze

- fogalmazott az államtitkár.

Azt is elmondta, hogy a kormány mindent megtesz, hogy minél több oltás álljon rendelkezésre, így akár

már júniusra elérhető lehet a 70 százalékos átoltottság. Ezzel Magyarország az egyik legjobban átoltott ország lehet az EU-ban, a korlátozásokat is hamarabb lehetne feloldani a többi országhoz képest, és a gazdaság újraindításában is az a cél, hogy a leggyorsabbak között legyen az ország

- mondta.

A fideszes Hende Csaba is arról beszélt, hogy a járvány Magyarországon is felszállóágban van, ez pedig indokolja a terjedést korlátozó gyors intézkedések szükségességét. Csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedések számát, és újra kell indítani a gazdaságot - hangsúlyozta. A kormánypárti politikus szerint, ha mindenki betartja a szabályokat, együtt újra sikerülhet megfékezni a világjárvány hazai terjedését és újraindítani a gazdaságot. Ehhez azonban a jogbiztonság szempontjából fontos lenne a törvényjavaslat elfogadásával megerősíteni a veszélyhelyzet alatt kiadott egyes kormányrendeletek újbóli hatálybaléptetését.

Az ellenzéki pártok azonban nem támogatják a rendkívüli jogrend meghosszabbítását.

A jobbikos Lukács László György (Jobbik) közölte, frakciója nemmel fog szavazni a törvényjavaslatra, amely szerintük egy politikai nyilatkozat, egy pamflet. Azt kérik az Országgyűléstől, ismerje el a kormány a járvány megakadályozására tett lépéseit, de a kormány lépéseit sem politikailag, sem máshogy nem lehet elismerni - mondta.

Mint mondta, a halálozások száma azt mutatja, hogy a nyáron, amikor rendezett volt a vírushelyzet és idő volt a felkészülésre, a kormány elmulasztotta ezt. Hozzátette: tisztázni kell azt, miért volt az elmúlt időszak "a leghalálosabbak" között az ország történetében.

Bírálta, hogy a kormány hiteleket ajánl, mindenkinek azt javasolja, hogy adósodjon el. Ki garantálja azt, hogy emberek tömegeinek munkája lesz a következő években? - kérdezte.

Számba vette, hogy a kormány hogyan "sáfárkodott" az előző felhatalmazással. Szerinte azzal, hogy a kormány titkolózott, elhallgatta az adatokat, csökkentette a vakcinákba vetett bizalmat. Beszélt arról is, hogy emberek tízezrei lettek munkanélküliek, de a kormány csak szűk, kivételezett rétegnek, saját barátainak adott támogatást.

Lukács László György azt mondta, a kormány a felhatalmazási törvény leple alatt olyan javaslatokat vitt át a parlamenten, amelyek évtizedekre gúzsba kötik az országot. Példaként említette a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a választási eljárási törvényt. Firtatta, most mire kér a felhatalmazást a kormány. Arra kérik - folytatta -, hogy továbbra is bezárják az embereket, miközben a miniszterelnök haverjai Dubajba repülnek, vagy hogy tartsanak továbbra is bezárva a vendéglátóhelyek, vagy hogy továbbra is kiszipolyozhassák az önkormányzatokat? - tudakolta.

A KDNP-s Vejkey Imre erre azt mondta, hogy az ellenzék még a pandémiás időszakban sem az emberek oldalán áll, a baloldali politikusok folyamatosan akadályozni próbálják a vírus elleni védekezést.

Hollik István (KDNP) is azt hangsúlyozta, hogy a hatékony védekezéshez rendkívüli felhatalmazás kell, az eddigi eredmények pedig megerősítik, hogy a kormány nem élt vissza az eddigi felhatalmazással és jól élt azzal. Szerinte az ellenzék még a járványügyi védekezésből is politikát csinál, azért teszik ezt, mert azt gondolják, minél rosszabb a kormánynak, annál jobb az ellenzéknek.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. október 14.



Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.


Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.


Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:

„Nyilván nem emlékszem arra, hogy pontosan mi történt, mert rossz képességű ember vagyok, nem tudom pontosan felidézni, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazámat.”

„Ha netán azt tette volna a magyar hírszerzés, és összeszedve minden bátorságát és felkötve a gatyaszárát, hogy elment volna Brüsszelbe, és meg akarta volna tudni, hogy akarnak nekünk ártani, akkor kitüntetném őket, és nem lecseszném. Mert ez a dolguk, hogy megvédjék a hazájuk érdekeit. Ha ezt tették volna, akkor ezért dicséret és nem szidalom, meg nem botrány és újságcikk jár. Az a dolguk, hogy megvédjék az ország függetlenségét” - fogalmazott a politikus.

A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.

Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.

A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:

„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”

A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár János nekiment Varga Juditnak: A kegyelmi ügy miatt kizárt, hogy vezető politikai szerepet vállaljon
Azt viszont Varga Judit javára írná a miniszter, ha fideszes színekben elindulna a XII. kerületben és eltakarítaná Magyar Pétert.


„Varga Judit két minőségben kerül az ember elé: az egyik nyilván egy nő, egy anya tragédiája, aki a férj által elkövetett erőszak és megaláztatás miatt éveket szenvedett minden valószínűség szerint, erről szóltak a hírek. Ezért nyilvánvalóan nagyon együttérzőek vagyunk, illetve sajnáljuk, ez kétségtelen. De a politikusi teljesítménye szerintem kételyeket hagy” - mondta Lázár János a volt igazságügyi miniszterről a kaposvári fórumán a 24.hu-nak.

„Én elég világosan és egyértelműen fogalmaztam: a kegyelmi ügyben betöltött szerepe szerintem kizárja annak a lehetőségét, hogy vezető politikai szerepet vállaljon Magyarországon most és a következő évtizedekben. Ha esetleg úgy dönt, hogy elindul a XII. kerületben fideszes színekben, és eltakarítja azt az embert, akit ő maga hozott a nyakunkra, azt a javára írnám”

- fogalmazott a közlekedési miniszter, aki aztán azt is elmondta, hogy szerinte a kegyelmi ügy nemcsak Magyar Péter előrelépését segítette, hanem a Fidesznek is nagyon sokat ártott.

„A kegyelmi ügyben szerintem még a köztársasági elnöknél is nagyobb hibát követett el az igazságügyi miniszter, aki a köztársasági elnök kegyelmi döntését ellenjegyezte, mondván, hogy a papírok összekeveredtek. Nekem magyar adófizetőként ne mondjon ilyet egy miniszter, hogy a papírok összekeveredtek, mert az full alkalmatlanság”

- mondta Lázár, aki azt is kiemelte, hogy szerinte az igazságügyi miniszter megmenthette volna a Fideszt ettől a bajtól.

„Azon túl, hogy a férjét rászabadította a Fideszre, másokkal együtt, ez a hiba együttesen az én szememben kizárja azt, hogy közbizalomra alkalmas és méltó legyen”

- jegyezte meg.

A miniszter azt is kifejtette, hogy szerinte „nem minden, ami rossz Magyar Péternek, jó a Fidesznek”, a párton belül ugyanakkor szinte mindenki máshogy gondolja ezt.

A minisztert azután kérdezték Varga Juditról, hogy az utóbbi időben a Fideszen belül egyre inkább felerősödtek azok a hangok, amelyek visszavárnák Varga Juditot a politika élvonalába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk