HÍREK
A Rovatból

Nem támogatják a rendkívüli jogrend meghosszabbítását az ellenzéki pártok

Az ellenzék egyöntetűen elutasítóan áll az előterjesztéshez. Szerintük a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli felhatalmazással.


Az Országgyűlés kedden a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását tárgyalta. Varga Judit igazságügyi miniszter indítványában a veszélyhelyzetben alkotott rendeletek hatályának meghosszabbítására tett javaslatot, hangsúlyozva, hogy a kabinet alapvető célja a magyar emberek életének és egészségének megvédése, valamint a gazdasági károk mérséklése és a munkahelyek megőrzése.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, azért van szükség a rendkívüli jogrend fenntartására, hogy az a kormány által meghozott összes intézkedést megerősítse és meghosszabbítsa hatályukat. Elmondása szerint a járványügyi szakértők szerint indokolt a korlátozó intézkedések további fenntartása, mivel a második hullám lefelé tartó szakasza megtorpant.

A lazítás ideje még nem jött el, de a kormány reméli, ez sincs már olyan messze

- fogalmazott az államtitkár.

Azt is elmondta, hogy a kormány mindent megtesz, hogy minél több oltás álljon rendelkezésre, így akár

már júniusra elérhető lehet a 70 százalékos átoltottság. Ezzel Magyarország az egyik legjobban átoltott ország lehet az EU-ban, a korlátozásokat is hamarabb lehetne feloldani a többi országhoz képest, és a gazdaság újraindításában is az a cél, hogy a leggyorsabbak között legyen az ország

- mondta.

A fideszes Hende Csaba is arról beszélt, hogy a járvány Magyarországon is felszállóágban van, ez pedig indokolja a terjedést korlátozó gyors intézkedések szükségességét. Csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedések számát, és újra kell indítani a gazdaságot - hangsúlyozta. A kormánypárti politikus szerint, ha mindenki betartja a szabályokat, együtt újra sikerülhet megfékezni a világjárvány hazai terjedését és újraindítani a gazdaságot. Ehhez azonban a jogbiztonság szempontjából fontos lenne a törvényjavaslat elfogadásával megerősíteni a veszélyhelyzet alatt kiadott egyes kormányrendeletek újbóli hatálybaléptetését.

Az ellenzéki pártok azonban nem támogatják a rendkívüli jogrend meghosszabbítását.

A jobbikos Lukács László György (Jobbik) közölte, frakciója nemmel fog szavazni a törvényjavaslatra, amely szerintük egy politikai nyilatkozat, egy pamflet. Azt kérik az Országgyűléstől, ismerje el a kormány a járvány megakadályozására tett lépéseit, de a kormány lépéseit sem politikailag, sem máshogy nem lehet elismerni - mondta.

Mint mondta, a halálozások száma azt mutatja, hogy a nyáron, amikor rendezett volt a vírushelyzet és idő volt a felkészülésre, a kormány elmulasztotta ezt. Hozzátette: tisztázni kell azt, miért volt az elmúlt időszak "a leghalálosabbak" között az ország történetében.

Bírálta, hogy a kormány hiteleket ajánl, mindenkinek azt javasolja, hogy adósodjon el. Ki garantálja azt, hogy emberek tömegeinek munkája lesz a következő években? - kérdezte.

Számba vette, hogy a kormány hogyan "sáfárkodott" az előző felhatalmazással. Szerinte azzal, hogy a kormány titkolózott, elhallgatta az adatokat, csökkentette a vakcinákba vetett bizalmat. Beszélt arról is, hogy emberek tízezrei lettek munkanélküliek, de a kormány csak szűk, kivételezett rétegnek, saját barátainak adott támogatást.

Lukács László György azt mondta, a kormány a felhatalmazási törvény leple alatt olyan javaslatokat vitt át a parlamenten, amelyek évtizedekre gúzsba kötik az országot. Példaként említette a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a választási eljárási törvényt. Firtatta, most mire kér a felhatalmazást a kormány. Arra kérik - folytatta -, hogy továbbra is bezárják az embereket, miközben a miniszterelnök haverjai Dubajba repülnek, vagy hogy tartsanak továbbra is bezárva a vendéglátóhelyek, vagy hogy továbbra is kiszipolyozhassák az önkormányzatokat? - tudakolta.

A KDNP-s Vejkey Imre erre azt mondta, hogy az ellenzék még a pandémiás időszakban sem az emberek oldalán áll, a baloldali politikusok folyamatosan akadályozni próbálják a vírus elleni védekezést.

Hollik István (KDNP) is azt hangsúlyozta, hogy a hatékony védekezéshez rendkívüli felhatalmazás kell, az eddigi eredmények pedig megerősítik, hogy a kormány nem élt vissza az eddigi felhatalmazással és jól élt azzal. Szerinte az ellenzék még a járványügyi védekezésből is politikát csinál, azért teszik ezt, mert azt gondolják, minél rosszabb a kormánynak, annál jobb az ellenzéknek.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Normális-e, hogy Európa legszegényebb és egyben hivatalosan is legkorruptabb országában a magyar miniszterelnök keres a bruttó átlagbérhez viszonyítva a legmagasabban?
Gulyás Gergely szerint a miniszterelnöki fizetést nem Orbán Viktor határozza meg, hanem egy törvény. Egy törvénymódosítás teszi lehetővé, hogy a miniszterelnök fizetését automatikusan hozzáigazítsák az átlagbér emelkedéséhez.


Nem normális, hogy Orbán Viktor 30 százalékos fizetésemelést kap, miközben az állami alkalmazottak bérét csökkentené a kormány - ezt Magyar Péter írta a közösségi oldalán azt követően, hogy miután kiderült, öt százalékos kiadáscsökkentést vár el a kormány az állami cégeknél.

Az RTL Híradó emlékeztet rá, hogy tavaly Orbán Viktor arról beszélt, hogy szeretnék pár éven belül elérni az egymilliós átlagbért. Akkor azt mondta, hogy ez akkor lehetséges, ha a vállalkozások ezt kifizetik.

Most azonban a kormány a béremelés helyett költségcsökkentést írt elő, amelyet: "elsősorban a személyi jellegű ráfordításokon kell megtakarítani".

A TISZA Párt vezetője, erre írta: "miközben Orbán a saját fizetését 30 százalékkal emeli, megszorító csomagot vezet be, és a többi állami alkalmazottét csökkenti".

Gulyás Gergely miniszter erre reagálva a közösségi oldalán azt írta: "a kistelepülési önkormányzati dolgozók bérét kedden emelte meg a kormány 15 százalékkal, és további emelés lesz. A területi közigazgatási dolgozók béremelése is még az idén megkezdődik". A miniszterelnök bérével kapcsolatban pedig azt közölte: azt nem Orbán Viktor határozza meg, hanem egy törvény.

Magyar Péter erre azt válaszolta, a törvényt is ők hozzák: "És ki hozta azt a törvényt? Mari néni vagy ti?”

Orbán Viktor bére 2022-ben emelkedett meg jelentősen. A képviselői fizetésével együtt 2021-ben havi 2,7 millió forintot keresett. Utána 2022-ben 4,9 milliót, 2023-ban 5,7 milliót, 2024-ben 6,5 milliót, idén pedig 7,4 millió forintot.

Egy törvénymódosítás alapján a miniszterelnök fizetését automatikusan hozzáigazítják az átlagbér emelkedéséhez. Ez pedig két év alatt plusz 30 százalékot jelentett neki.

Magyar Péter az RTL Híradónak azt mondta: ha a kormány spórolni akar, az állami vezetők fizetését is csökkenthetnék, különösen a miniszterelnökét.

"Mindenkinek a fantáziájára kell bízni, hogy az normális-e, hogy Európa legszegényebb és egyben hivatalosan is legkorruptabb országában a magyar miniszterelnök keres a bruttó átlagbérhez viszonyítva a legmagasabban, és ez csak a legális fizetése, mert mindenki tudja, hogy Orbán Viktor családja valószínűleg a leggazdagabb miniszterelnöki család egész Európában".

Az Átlátszó összeállítása alapján Orbán Viktor a magyar átlagkereset kilenc és félszereséért dolgozik. Ugyanakkor a horvát kormányfő az átlagbér két és félszeresét, a dán a 2,7-szeresét, a bolgár 4,8-szeresét, a német kormányfő az 5,9-szeresét keresi.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Ráhel és Tiborcz István 20 millió forintot ajánlott fel a Bethesda Gyermekkórháznak Görög Zita felhívására
„A BDPST Group számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás” – írták a cég közleményében.


Mint azt mi is megírtuk: Görög Zita június végén kezdett gyűjtésbe a Bethesda Gyermekkórház javára. A modell egy nem mindennapi kampánnyal hívta fel a gyűjtésre az emberek figyelmét: az intézmény lépcsőjén állva egy „Nem Birkinre gyűjtünk” feliratú táblával a kezében kérte az embereket, hogy támogassák a kezdeményezést.

Görög Zita a feleslegesen luxizóknak akart üzenni a felhívásával, posztját pedig Orbán Ráhel is lájkolta.

Most kiderült, miért is lájkolhatta a miniszterelnök felesége a luxustáskás NER-feleségeknek szóló posztot. A Blikk információi szerint ugyanis 20 millió forintos adományt ajánlott fel a Bethesda számára a BDPST Group, amely Orbán Ráhel férjének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportja, és ahol a miniszterelnök lánya is dolgozik.

A lap megkereste a cégcsoportot is, ahonnan megerősítették az értesülésüket.

„Megerősítjük, hogy a BDPST Group 20 millió forint felajánlásával járult hozzá a Bethesda Gyermekkórház adománygyűjtéséhez, amely mozgássérült gyermekek szállítására alkalmas kisbuszok beszerzését tűzte ki célul. Nagyra becsüljük a kórházban végzett szakmai munkát, a kampány célja pedig olyan ügy, amelyhez nem volt kérdés, hogy azonnal csatlakozunk. A BDPST Group számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, különösen a gyermekek ellátását szolgáló intézmények – például kórházak, óvodák, anyaotthonok – rendszeres támogatása”

- írták a lapnak küldött válaszukban.

Görög Zita a kampány elindulása után azt közölte, hogy egyetlen hét alatt 33 millió forint gyűlt össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tárkányi Zsolt, a TISZA új sajtófőnöke: Nem az RTL-t hagytam ott, hanem az újságírást
Az RTL egykori riportere a 24.hu-nak adott interjúban elárulta, ismerte-e korábban Magyar Pétert, és, hogy miért döntött úgy, hogy abbahagyja az újságírást.


„Tulajdonképpen a kereslet és a kínálat találkozott” – mondta a 24.hu-nak adott interjúban Tárkányi Zsolt, az RTL egykori riportere, aki július 1-jétől a TISZA Párt sajtófőnöke lett.

Tárkányi azt is elárulta, hogy egy közös ismerőse kötötte össze Magyar Péterrel, miután jelezte, hogy fel fog mondani a tévénél, ő hozta szóba Magyar Péternek.

„Ez az ismerős szervezte meg az első találkozót is. A távozásomnak tehát nincs köze a megbízáshoz”

- fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy mennyire ismerte korábbról Magyart, úgy válaszolt:

„Természetesen a munkámból adódóan ismertem, hosszabb-rövidebb interjúkat készítettem vele. Ez szigorúan munkakapcsolat volt”.

Tárkányi azt is elmondta, hogy áprilisban vette fel a kapcsolatot először Magyarral, de a megbeszélések után kivártak, amíg véget nem ért a riporteri munkája.

„A felmondásom és a Magyar Péterrel történő megállapodásom között hónapok teltek el. Sőt, május 2-án volt az RTL-nél az utolsó munkanapom, így igazából nem is a csatornától igazoltam át a Tiszához, ahol július 1-jén kezdtem”

- mesélte a TISZA új sajtósa, aki elárulta: már tavaly ősszel eldöntötte, hogy eljön az RTL-től, csak a megfelelő időpontra várt.

„De nem gondolkodtam abban, hogy egy párthoz csatlakozzak. Azon viszont nagyon sokat gondolkodtam, hogy akarom-e az újságírást folytatni. Miután felmondtam, több megkeresést is kaptam tévéktől, újságoktól. Nagy dilemma volt, hogy az egész karrieremet hátrahagyjam, és kezdjek bele valami újba, vagy gyűrjem ezt tovább. De nem az RTL-t hagytam ott, hanem az újságírást”

- fogalmazott Tárkányi.

Azt monda, korábban azt hitte, hogy egész életében újságíró lesz, de szerinte „az újságírói munka Magyarországon gyakorlatilag szórakoztatóipari tevékenységgé degradálódott”.

„Nagyon sok jól megírt oknyomozó cikk, riport hatástalan maradt. Az pedig egy újságírónak borzasztó frusztráló tud lenni, amikor tisztességesen tudósít, feltár egy ügyet, és azt látja, hogy ami egy normálisan működő demokráciákban hatalmas horderejű következményekkel járna, az itt szinte mínuszos hír: holnap is felkel a nap, nincs semmi látnivaló. Itt érkeztem el oda, hogy jó irányba megy-e az ország, az egész közélet. Hosszú ideig óriási dilemma volt, hogy az egyre autoriterebbé váló politikai légkörben érdemes-e még azt a fajta újságírást, televíziós riporterkedést csinálni, amit egyébként nagyon szerettem.

És aztán arra jutottam, talán több hasznot hoz, hogyha megpróbálom az ország kerekét jó irányba fordítani a saját eszközeimmel – és erre most jelenleg a Tisza kötelékében van a legnagyobb esély”

- mondta.

Később aztán hozzátette, hogy persze sok anyagnak lett súlyos következménye is, például a kegyelmi botrányt kirobbantó 444-cikknek, de szerinte „elenyésző számban van következmény”. Példának a Pegasus-ügyet hozta.

Az interjúban azt is elmondta, hogy a TISZA sajtófőnökeként egy négyfős csapatot irányít majd, és minden olyan feladat az övék, amely a sajtóval, a médiával, a nyilvánossággal, a kommunikációval kapcsolatos.

Arra a kérdésre, hogy változtat-e azon, hogy a TISZA kommunikációja meglehetősen egyszereplős, Magyar Péteren kívül ugyanis ritkán nyilatkozik más a pártból, azt felelte, hogy ebben nem ő dönt.

Az interjúban arról is beszélt, hogy úgy gondolja: a pártpolitikai szerepvállalása után neki nincs visszaút a sajtóba. Azt is elmondta, hogy „eddig is tartózkodtam tőle, és ebben a pozícióban is tartózkodni fogok attól, hogy bármelyik szerkesztőség munkájába beleszóljak, azt minősítsem, vagy politikai elvárásokat támasszak velük szemben”. Hozzátette, hogy a szakmaiatlanságot jelezni fogja, de „korrekt szakmai és emberi viszonyra” törekszik majd mindenkivel.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott

„Ha egy szerkesztőségbe Rogán Antal bejár, akkor az onnantól nem szerkesztőség, hanem maximum munkahely. Akik ott dolgoznak, azokra pedig nem lehet újságíróként tekinteni, ebből kifolyólag nem is kell őket úgy kezelni. Legfeljebb élő adásban kell velük szóba állni, mert azt nem lehet meghamisítani. Nyilván nem véletlen, hogy ilyen felkérés nem is nagyon érkezik”.

De az interjúban a fideszes propagandalapok és az is szóba került, hogy az újságírói karrierjének csúcsának Karsai Dániel ügyét tekinti. „Az ő ügye volt a szakmám csúcsa, és egy kicsit az elvesztése is benne van abban, hogy abba akartam hagyni az újságírást. Végigtudósítottam az utóbbi évek egyik legfontosabb ügyét, amivel úgy éreztem, hogy magamban le is zártam a televíziós karrieremet” - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nyomozást indított a Pride miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda
Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a nyomozás a szervezőkre vagy velük együtt a fellépőkre, esetleg mindenkire kiterjed-e.


Már többször is kérdezték a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól (BRFK), hogy milyen vizsgálat indult a szombati Pride ügyében. Eddig azonban általában minden megkeresésre csak egyetlen mondattal válaszoltak, amelyben annyit írtak, hogy vizsgálat indult.

A 24.hu most ismét megkereste a rendőrséget, hogy megtudják szabtak-e már ki bírságot az eseménnyel kapcsolatban, és ha igen, akkor hányat és milyen összegben, hogy tervezik-e a részt vevő állampolgárokat megbüntetni, ha igen, akkor mindegyikük számíthat-e büntetésre, illetve, hogy tervezik-e a szervezőket, esetleg a színpadon fellépőket megbüntetni.

„Megkeresésére válaszolva ezúton tájékoztatjuk, hogy a szombati megtiltott gyülekezés résztvevőivel összefüggésben a rendőrség vizsgálja a történéseket. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást, amelyről az eljárás érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni”

- válaszolták.

Azt azonban nem fejtették ki, a nyomozás a szervezőkre vagy velük együtt a fellépőkre, esetleg mindenkire kiterjed-e.

Orbán Viktor múlt vasárnap a Harcosok Klubjában üzente meg: büntetésre számíthatnak azok, akik részt vettek a szombati Pride-on. Karácsony Gergely erre reagálva úgy fogalmazott: „senkit nem érhet semmiféle joghátrány azért, mert kiállt a saját és mások szabadsága mellett, ezt garantálom”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: