News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Nem szolgálnak ki magyarokat egy horvátországi étteremben

Nem vették jó néven Orbán Viktor múlt heti kijelentését.

Link másolása

hirdetés

A tervezett olajembargóról beszélt múlt hét pénteken Orbán Viktor a Kossuth Rádióban, mint mondta, ez felérne egy a magyar gazdaságra ledobott atombombával. A miniszterelnök szerint akinek van tengere, és vannak tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de vannak országok amelyeknek nincsenek tengerei.

„Nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket, de nincsenek jelen pillanatban” – fejtette ki Orbán.

A kormányfő kijelentése nagy felháborodást keltett Horvátországban, a külügyminisztérium bekérette a zágrábi magyar nagykövetet. Ahogy a horvát külügy fogalmazott: elítélik a magyar miniszterelnök kijelentését, elítélnek minden területi követelést a szomszédos államokkal szemben. A vitába azóta már a horvát levéltár is bekapcsolódott, akik azt írták: Magyarországnak soha nem is volt tengere, Horvátország ugyanis nem volt Magyarország része, csak perszonálunióban működött a magyarokkal.

A 24.hu pénteken arról írt, hogy a dél-horvátországi Peljesac-félszigeten található Trpnaj egyik halétterme egy feliratot helyezett ki a bejárat elé, miszerint magyarokat nem szolgálnak ki. A táblára egészen pontosan azt írták:

„magyarokat nem szolgálunk ki, nem látunk szívesen a tengereteknél”.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Tuna Bar Pelješac (@tuna_bar_trpanj) által megosztott bejegyzés

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
A Rovatból
hirdetés
Fordulat: nem kap kártérítést a férfi, aki azért indított pert, mert a tudta nélkül szerepelt A mi kis falunkban
A másodfokú bíróság elutasította a pilisszentléleki férfi keresetét, ráadásul neki kell kifizetni a perköltséget is.

Link másolása

hirdetés

Mi is megírtuk korábban, hogy egy pilisszentléleki lakos beperelte A mi kis falunk gyártóját, mert akaratán és tudtán kívül látható volt a sorozat 4. évadának egyik epizódjában három másodperc erejéig. A férfi az ismerőseitől tudta meg, hogy szerepel a sorozatban, ezen pedig teljesen megdöbbent, hiszen elmondása szerint erre nem adott engedélyt. Az ügyben felvette a kapcsolatot a céggel, akikkel először peren kívül próbált egyezségre jutni, ezzel azonban csak annyit ért el, hogy kivágták őt az epizódból. Azonban a személyiségi jog megsértését nem ismerte el a gyártó cég, ezzel pedig perre vitték az ügyet. A férfi ötszázezer forint összegű sérelemdíjat és milliós nagyságrendű perköltséget kért.

A mi kis falunk gyártója most közleményben tudatta, hogy a perben a másodfok megváltoztatta az elsőfok ítéletét, így nem kell fizetniük a pilisszentléleki férfinek.

"A másodfokú bíróság, a Győri Ítélőtábla a mai napon felülvizsgálta az elsőfokú bíróság döntését, megváltoztatta az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett részét,

a felperes keresetét teljes egészében elutasította és kötelezte őt a Content Factory Kft. perköltségének teljes megfizetésére azzal, hogy a saját költségeit maga viseli. Az ítélet jogerős"

- áll a közleményben.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Orbán Viktor bejelentése: Rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre a nagy cégek extraprofitjából
Kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Link másolása

hirdetés

A miniszterelnök a közösségi oldalán videó-üzenetben közölte:

Szerdán is ülésezett a kormány, és áttekintették a gazdaság helyzetét. Közölte, hogy a háború elúzódik, a brüsszeli szankciós politika nem javul. Ezek együtt drasztikus áremelkedésekhez vezettek.

Orbán közölte, hogy a rezsicsökkentés védi a családokat, de az energia ára tovább emelkedik, és ezért egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat.

Ráadásul a honvédséget is haladéktalanul meg kell erősíteni - közölte.

Az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert.

hirdetés
A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. Ebből fizetik majd e két terület költségeit.

"Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét részét ebbe az alapba fizessék be"

- mondta el Orbán. Az intézkedések két évre vonatkoznak, 2022-re és 2023-ra.

Emlékeztetett rá, hogy azt vállalták, megvédik a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is.

A végén azt ígérte, hogy a részleteket a csütörtöki kormányinfón mondanak majd.

VIDEÓ: Orbán Viktor bejelentése


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Fotók: Hatalmas jég verte el Szentgotthárdot
Diónyi jegek hulltak az égből, az utcai csatorák megteltek az özönvíztől.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, sárga, sőt, egyes helyekre akár vörös figyelmeztetést adtak ki szerda délutánra, estére a várható durva vihar, zivatar, erős, viharos szél és nagyobb méretű jég, vagy özönvíz szerű esőzés miatt.

Az ország nyugati határát már elérte a front. A helyiek beszámolója szerint egyre nagyobb jegek estek, volt, amelyik diónyi nagyságú volt. Gyorsan kifehéredtek a kertek, udvarok, utcák. A rövid idő alatt lezúduló eső pedig elárasztotta az utak menti csatornákat.

Olvasónk fotója Szentgotthárdról:

Az Időkép is megosztott több olvasói fotót, többek között ekkora jegeket fotóztak a városban. Fotók: kiscsibe23, Márió Anderkó, Korpics Róbert.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Arra kérik Novák Katalint a pedagógus-szakszervezetek, hogy ne írja alá a sztrájkot korlátozó törvényt
Azt szeretnék, ha az államfő először elküldené az Alkotmánybíróságnak a törvényt normakontrollra.

Link másolása

hirdetés

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt kéri, hogy az államfő ne írja alá az Országgyűlés által kedden elfogadott, a Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását, hanem azt küldje meg az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll eljárásra.

A két érdekvédelmi szervezet szerint már a köznevelési intézményeket érintő, egyes szabályokról szóló februári kormányrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát a járványügyi veszélyhelyzet végéig. Erről Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa - a sztrájkbizottság közleménye szerint - úgy vélekedett, a rendelet azért nem ellentétes az alaptörvénnyel,

"mert az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére".

A két szakszervezet szerint azonban a korlátozás járványügyi veszélyhelyzet utáni fenntartása, törvényi szintre emelése indokolatlan, és felveti a kérdést: alkotmányos-e a sztrájkjog állandósuló korlátozása? - írták.

A pedagógusok sztrájkbizottsága szerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. "A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük" - áll a két pedagógus szakszervezet közleményében.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: