HÍREK
A Rovatból

„Nem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz” – nagyinterjút adott Mészáros Lőrinc az Indexnek

A leggazdagabb magyar szerint politikai támadások érik, pedig rengeteg adót fizetnek, és ennek inkább örülni kellene. Röviden beszélt a magánéletéről is.


185 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt Mészáros Lőrinc vagyona, közben az ország főbankára, Csányi Sándor OTP-vezér „csak” 110 milliárddal tudott gyarapodni, így át kellett adnia a leggazdagabbak listáján a vezető helyet a miniszterelnök felcsúti barátjának.

Mészáros Lőrinccel most az Index készített exkluzív interjút, ami azért érdekes, mert az ország immár hivatalosan is leggazdagabb emberének számító felcsúti milliárdos nem osztogatta eddig könnyen az interjúkat. A beszélgetés az MKB-székházban, az irodájában készült, ahol értékes festmények szolgáltatták a hátteret.

Mészáros elmondta, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a listáknak.

"Egy óriási vállalatcsoportot működtetünk, csaknem 30 ezer alkalmazottal a gazdaság szinte minden szegmensében, vagyis a magánszférában mi vagyunk a legnagyobb foglalkoztatók."

De nem ezt látja a személye elleni támadások okának:

"Sokkal inkább azt látom a támadások mögött, és ezért elfogadom és megértem, hogy sokaknak nem tetszik az én elkötelezett jobboldali kiállásom. Mivel ma Magyarországon jobboldali kormány van, érthető számomra, hogy az ellenzék a Mészáros Csoporton és más, jobboldalhoz kötődő gazdasági szereplőkön keresztül támadja a kormányt."

Arra a kérdésre, hogy sok állami megrendelést kap, és ebből gazdagodik politikai hátszéllel, ezt válaszolta:

"A munkáink döntő többségéhez nyílt eljárásokkal jutunk, ahol a legkedvezőbb ajánlat győz. A pályázatok 95 százaléka nyílt és hirdetménnyel induló eljárás, amelyen bárki részt vehet. Én örvendetesnek találom, hogy magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cég nemzetközi hátterű multikkal tudja felvenni a versenyt."

Az üzleti életben szerinte nincs meg az a szembenállás, mint a politikában.

"A gazdaság legtöbb szereplőjével szívesen leülünk egymással egy közös ebédre, vagy veszünk részt közös vadászaton, némelyikükkel kifejezetten jó üzleti és személyes kapcsolatot is ápolok. "

Úgy véli, 1998-2002 közt már törekedett arra az Orbán-kormány, hogy a hazai nagyvállalkozókat hozza helyzetbe például az építőiparban, de utána szerinte a következő kormányok a külföldi cégeket hozták helyzetbe. Ezen változtatott ismét 2010-től az új Orbán-kabinet.

Szerinte "a csoporton belül az építőipar részesedése még a 25 százalékot sem éri el. Erre a jellemzően nyílt közbeszerzési eljárásokon elnyert pénzre fogják rá a baloldali megmondóemberek, hogy közpénz felhasználásából származik. (...) 4300 milliárd forint volt a teljes hazai építőiparban felhasznált forrás, vagyis a mi csoportunk részesedése ebből alig 7 százalékos. Erre még kis túlzással sem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz."

A Hunguest-csoport szállodáinak nyújtott hatalmas, 17,7 milliárd forintos állami támogatásról ezt mondta:

"csak az utolsó, harmadik körben jelentkezhettek a pályázatra a több mint 100 szobával rendelkezők. Tehát a Hunguest a sor végén volt, nagyon helyesen, hiszen elsőként a kisebbeket kell megsegíteni. Ugyanakkor a szállodalánc 14 szállodáját érintő, Magyarország eddigi legnagyobb szállodarekonstrukciója elodázhatatlanná vált."

A szállodái elleni bojkottra való felszólításról így vélekedett:

"Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja."

A tőzsdei cégükről, az Opus Global Nyrt-ről szólva válaszolt azokra a kritikákra, hogy a sikeres 2020-as év ellenére nagyon alacsonyan mozog a cég részvényeinek értéke:

"az Opus egy tőzsdei cég, én pedig egy vagyok csak a részvényesek között. Jóllehet a részvények többségével én rendelkezem, befolyásom a napi ügymenetre nincs. "

A Magyar Bankholding Zrt. (MKB + Budapest Bank + Takarékbank) kapcsán beszélt a fúzióról, amely szerinte páratlan talán még Európában is:

"Egy 100 százalékban magyar tulajdonú, az OTP utáni második legnagyobb bank formálódik most. (...) meghatározó, de 50 százalék alatti részesedése lesz a Mészáros Csoportnak a bankban."

A mezőgazdaságban is hatalmas érdekeltségei vannak a csoportnak, 45 ezer hektár föld tartozik hozzájuk.

A Talentis Agro csoporthoz került Szarvasi Agrár Zrt. és a Gallicoop Zrt. is.

"Magyarország legnagyobb agrárvállalataként nemcsak növénytermesztéssel foglalkozunk, hanem tejelőállítással is. Ebben Magyarországon piacvezetők vagyunk: 7500 tejelő tehénnel rendelkezünk, ezzel nálunk több tejet senki nem állít elő. "

Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Fekete-Győr András kilátásba helyezte az ún. felcsúti pert, ezt válaszolta:

"Sajnálatosnak tartom, hogy három évtizeddel a szabadság újbóli elnyerését követően ez lebeg a szeme előtt egy fiatal politikai generációnak."

Azzal védekezett Mészáros, hogy az egyik legnagyobb hazai vállalatcsoportként óriási összeget fizet be minden évben adóként:

"30 ezer dolgozó tagja ennek a közösségnek, ennyi családnak nyújtunk tisztes megélhetést, munkán alapuló biztonságot. A cégcsoport vállalatai éves szinten több mint 100 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába. Nem értem, hogy lehet, hogy ez egyes politikai szereplőket zavar, ahelyett, hogy örülnének neki."

A 2022-es választásokról ezt mondta:

"Szurkolok, hogy a jelenlegi nemzetépítő politikai közösség folytathassa a munkát. Szerintem a jobboldal nyerni fog."

A családról szólva elmondta, hogy mivel a gyerekei felnőttek, helyet kaptak a vállalatnál, meg van oldva az utánpótlás is:

"Már mind a három gyermekem itt dolgozik a cégcsoportban. A legidősebb lányom a Mészáros-csoport első számú vezetője, a középső lányom néhány cégcsoportos vállalatot irányít; míg az agrárvégzettségű fiam a Talentis Agro Holding igazgatóságának az elnöke."

A feleségétől való válás, és az azt követő osztozkodásról csak nagyon röviden beszéltek:

"A vagyonmegosztás már szeptemberben lezárult, nincsenek vitás kérdések köztünk. A volt feleségemmel nagyon korrektül megoldottuk ezt a kérdést. 36 év után váltak el útjaink, mindig hálás leszek ezért a három és fél évtizedért."

Várkonyi Andreával kapcsolatban elmondta, hogy már tudják, mikor lesz az esküvő, de a részleteket illetően nem akart semmit mondani.

"Az elmúlt időszakban akaratunkon kívül kissé nagy a sajtóérdeklődés irányunkba, de Andival nagyon boldogok vagyunk."

Érdemes a teljes interjút is elolvasni, érdekes mondatok hangzottak még el benne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gödi akkugyár-botrány: Szijjártó Péter és Lantos Csaba meghallgatását kezdeményezi, valamint újra feljelentést tesz az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
Kirobbant a botrány a gödi Samsung-gyár körül egy titkosszolgálati jelentés miatt. A képviselő szerint a kormány tudott a brutális mérgezésről, ezért most magyarázatot követel.


Dr. Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke a Facebook-oldalán jelentette be, hogy

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendkívüli meghallgatását kezdeményezte, és az ügyben ismét feljelentést tesz.

A politikus ezt azután közölte, hogy állítása szerint „döbbenetes információk” jelentek meg a Telex hétfő reggeli cikkében.

Keresztes a posztjában úgy fogalmazott, a cikk azt állítja, hogy a kormány évekkel ezelőtt rendelkezett olyan információkkal, hogy brutális határérték-túllépések történtek a gödi akkugyárban, és a munkatársak rendkívül veszélyes anyagokkal érintkeztek. A képviselő szerint „arra is utal a cikk, hogy a gyárban lefolytatott mérések sokkal döbbenetesebb adatokat mutattak, mint amelyek a hatóságok tudomására jutottak. A cikk állításai szerint a szennyezések miatt titkosszolgálati adatgyűjtések is történtek, és az Alkotmányvédelmi Hivatal 2023 elejére részletes jelentést készített az üzemben történtekről a kormány számára. A gyárat nem zárták be!”

A politikus hozzátette, hogy 2024. február 26-án az Országgyűlésben a miniszterelnököt kérdezte a gyárat érintő hírekről, aki szerinte a válaszában csak általánosságokról beszélt, de nem tett említést arról, hogy bármiféle konkrét információ jutott volna a kormány tudomására ilyen visszaélésekről.

Keresztes felidézte, hogy Orbán Viktor úgy érvelt, tudomása szerint a céggel kapcsolatos hírek alapján feljelentés történt, és majd annak az eredménye tisztázza az ügyet. A képviselő ezután közölte: „A helyzet az, hogy 2024. év elején magam tettem feljelentést a hírek alapján, ismeretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, közveszély okozása, környezetkárosítás és természetkárosítás gyanújával.

Megdöbbenésemre a rendőrség 2024. július 7-én arról tájékoztatott, hogy az eljárást megszünteti (!), mert ami történt, az az álláspontjuk szerint nem bűncselekmény.”

A kialakult helyzetben Keresztes szerint a kormány „világos válaszokkal tartozik” arról, hogy:

  • mit tudtak / mit nem tudtak arról, ami a gödi akkugyárban történik,
  • valóban volt-e titkosszolgálati vizsgálat, melynek az eredménye ezt a döbbenetes képet mutatta a történtekről,
  • ha igen, miért nem történtek kemény és azonnali lépések a kormány részéről,
  • megtörtént-e a hatóságok félrevezetése, és ha igen, ezért kiket terhel felelősség,
  • hivatalos személyek elmulasztották-e megtenni az ügyben azt, ami a kötelességük,
  • ha valóban ilyen információk kerültek a kormány elé, akkor hogy történhetett meg, hogy a rendőrség érdemi nyomozás nélkül néhány hónap alatt lezárta az ügyet, amivel gyakorlatilag visszautasította a feljelentésemet?

A képviselő szerint ez a botrány messze túlmutat az iparbiztonság kérdésén. Bejegyzését azzal zárta, hogy a február 23-án tervezett bizottsági ülésre kezdeményezte a két miniszter meghallgatását, a levelet pedig bizottsági elnökként hétfőn meg is küldte nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Terroristára” nevezte át a wifijét egy utas, vadászgépek kísérték a Wizz Air Tel-Avivba tartó járatát
A Londonból induló járatot az izraeli hatóságok a Ben Gurion repülőtér egy távoli állóhelyére irányították. Az ízléstelen vicc kiötlőjét egy életre eltiltotta a légitársaság.


Vadászgépek kísérték a Wizz Air Londonból Tel-Avivba tartó járatát vasárnap reggel, miután egy utas gyanús viselkedése miatt biztonsági protokollt léptettek életbe a fedélzeten. A gépet egy ideig nem engedték be az izraeli légtérbe, leszállás után pedig a termináloktól távol vizsgálták át az utasokat és a csomagokat.

Izraeli sajtóhírek szerint a riasztást az válthatta ki, hogy egy utas „fenyegető üzenetet” kapott egy másik útitárstól. Utóbbi állítólag „terroristára” nevezte át a személyes wifi hotspotját

– írta a 24.hu. A lap megkereste a Wizz Air-t, akik az alábbi közleményt juttatták el nekik:

„A fedélzeten észlelt, a repülés biztonságát potenciálisan érintő magatartást a személyzet a vonatkozó eljárás szerint jelezte az illetékes hatóságok felé.

Ennek következtében a repülőgépet rövid ideig nem engedték belépni az izraeli légtérbe, majd a leszállásig kíséret mellett folytatta útját.

A földet érés után a járat a termináloktól távoli állóhelyen állt meg, ahol az utasokat és csomagjaikat átvizsgálták. A hatósági ellenőrzés során robbanószerkezetet nem találtak” – közölte a Wizz Air.

A légitársaság elárulta, hogy a helyzetet előidéző utasokkal szemben a legszigorúbb intézkedést alkalmazzák: törlik minden jövőbeni foglalásukat, és végleg kizárják őket a Wizz Air járatain történő utazásból.

„A Wizz Air zéró toleranciát alkalmaz minden olyan magatartással szemben, amely akár közvetve is veszélyeztetheti a repülésbiztonságot vagy az utasok nyugalmát” – jelezték.

A W9 5301-es járat a Földközi-tenger felett várakozott, amíg a hatóságok felmérték a helyzetet. A leszállást követően rendőrök és kutyás egységek várták a gépet, az utasokat pedig egyenként ellenőrizték. Az Izraeli Repülőtéri Hatóság közleménye szerint az eljárásrendnek megfelelően jártak el, és megállapították, hogy „nem történt valós incidens.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elárasztotta a víz Újbudát egy munkagép miatt – hét ingatlan maradt víz nélkül
A XI. kerületi Bertalan Lajos utcában egy munkagép rongált meg egy 400 mm-es fővezetéket. A kiömlő víz egy kisebb közcsövet is tönkretett, emiatt szünetel a szolgáltatás a környéken.


Autók küszöbéig ért a víz hétfőn Budapest XI. kerületében, a Stoczek József és a Kruspér utca környékén. A környéken csőtörés történt, amit a Fővárosi Vízművek is megerősített a Telexnek, a lap egy videót is közzétett az Újbudán hömpölygő vízről.

A vízművek közlése szerint a Bertalan Lajos utca 5–7. számnál egy munkagép sértett meg egy 400 milliméter átmérőjű ivóvízvezetéket. „Az érintett szakaszt munkatársainknak időben sikerült kizárniuk, de az addig kiömlő víz elöntötte a környéket.”

A 400 milliméteres vezetékről kiömlő víz azonban megrongálta az ugyanott futó 125 milliméteres közcsövet is, amit ezért szintén le kellett zárni. A lezárás miatt hét ingatlanban átmenetileg szünetel a vízellátás. A hiba teljes feltárása jelenleg is folyamatban van.

Budapesten az idős hálózati elemek sérülékenysége rendszeresen okoz problémát, 2024 áprilisában például a XVI. kerületben egy 1949-ben fektetett, 600 milliméteres vezeték meghibásodása okozott jelentős fennakadást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Telex: Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
A kormány rendelettel állítaná le a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.


Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.

Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.

A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.

A rendelet kihirdetése után a bíróságok nem hajtották végre azonnal az utasítást.

A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig

a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák függetlenek, és „ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

A Sándor-palota a Telex megkeresésére azt írta,

a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.

„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Arra a kérdésre, hogy Sulyok Tamás személyesen elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, a hivatal már nem válaszolt.

Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.

Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.

2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: