Csütörtök reggel a törökországi Antalyába érkezett Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy a két ország között két hete fennálló háború eddigi legmagasabb rangú egyeztetésen próbáljanak meg megegyezésre jutni. A tárgyalást Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter kezdeményezte. Moszkva már hétfőn megüzente Kijevnek, hogy az előre lefektetett pontok közül egyetlen egyben sem hajlandó engedni.
A tárgyalások után Kuleba azt mondta: az oroszok nem egyeztek bele az evakuációs folyosóba, ami pedig alapvető célja lett volna a megbeszélésnek. A folyamatosan bombázott Mariupol ügyében nem történt előrelépés a tűzszünetre vonatkozóan. Az ukrán külügyminiszter egyértelműen kijelentette: a fő céljuk a városból kivezető humanitárius folyosóról és egy legalább 24 órás tűzszünetről való megállapodás. Kuleba szerint a két fél annyiban tudott megállapodni, hogy folytatják az erőfeszítéseket az ukrajnai humanitárius problémák megoldására.
Lavrov kijavított egy tolmácsot, amikor az háborúnak nevezte a 15. napja tartó eseményt, amit az orosz fél továbbra is következetesen „különleges katonai műveletnek” tart.
Az orosz külügyér arra a kérdésre, hogy Oroszország tervezi-e más országok megtámadását, azt mondta, hogy nem, és megismételte azt az orosz álláspontot, miszerint nem támadták meg Ukrajnát.
Lavrov arról is beszélt, hogy Oroszország megpróbál soha többé nem függni a Nyugattól, és hogy ki fogják bírni a válságot. A miniszter azt is elmondta, hogy a „különleges katonai művelet” folytatódik, és Vlagyimir Putyin szerint a stratégia a terv szerint halad, és hozzátette, a Nyugat „veszélyesen viselkedik” azzal, hogy védelmi célú segélyt nyújt Ukrajnának.
Lavrov kitért rá, hogy Vlagyimir Putyin nem zárkózik el egy találkozótól Volodimir Zelenszkijjel, szerinte bizonyos dolgokról hajlandó volna tárgyalni az orosz elnök.
Csütörtök reggel a törökországi Antalyába érkezett Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy a két ország között két hete fennálló háború eddigi legmagasabb rangú egyeztetésen próbáljanak meg megegyezésre jutni. A tárgyalást Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter kezdeményezte. Moszkva már hétfőn megüzente Kijevnek, hogy az előre lefektetett pontok közül egyetlen egyben sem hajlandó engedni.
A tárgyalások után Kuleba azt mondta: az oroszok nem egyeztek bele az evakuációs folyosóba, ami pedig alapvető célja lett volna a megbeszélésnek. A folyamatosan bombázott Mariupol ügyében nem történt előrelépés a tűzszünetre vonatkozóan. Az ukrán külügyminiszter egyértelműen kijelentette: a fő céljuk a városból kivezető humanitárius folyosóról és egy legalább 24 órás tűzszünetről való megállapodás. Kuleba szerint a két fél annyiban tudott megállapodni, hogy folytatják az erőfeszítéseket az ukrajnai humanitárius problémák megoldására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijött a Fidesz 203 fős listája: Orbán Viktor mögött egy világbajnok sportoló is feltűnt, egy miniszter viszont mindent kockáztat
A Nemzeti Választási Iroda nyilvánosságra hozta a Fidesz–KDNP végleges, 203 fős országos listáját. A névsorban a kormánytagok mellett a CÖF szóvivője és ismert sportolók is helyet kaptak.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Gál Kinga és Szentkirályi Alexandra – ezzel az öt névvel találkozhatnak a választók a szavazólapon a Fidesz–KDNP országos listáján. A Nemzeti Választási Iroda pedig csütörtök délután közzétette a kormánypártok végleges, 203 fős névsorát is az április 12-i országgyűlési választásra.
A listán rajta vannak az egyéni választókerületben induló jelöltek is, egyetlen kivétellel. Navracsics Tibor maga kérte, hogy ne kerüljön fel a listára, mert csak akkor folytatná a képviselői munkát, ha egyéniben nyer mandátumot a tapolcai központú, Veszprém 3-as választókerületben.
A kormánypártok már február közepén bemutatták a lista első 93 jelöltjét, Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan frakciónk lesz, amely képes az egész nemzetet képviselni”.
A korábban bemutatott listához képest történt néhány változás is: a 76. helyre felkerült Halmay Gábor veszprémi önkormányzati képviselő, Czirbus Gábor pedig a 83. helyről a 85. helyre csúszott.
A lista hátsóbb részén is találni ismert neveket: a 188. helyen szerepel Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó, a 191. helyen ifjabb Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum szóvivője, a 199. pozíciót pedig Halkó Petra, a fidesztől papíron független, de Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet vezető elemzője kapta
A 199 országgyűlési képviselőből 106-an egyéni választókerületekből, 93-an pedig listáról jutnak be a parlamentbe. Az, hogy egy párt hány mandátumot kap az országos listáról, nemcsak a listás eredményétől függ, hanem attól is, hogyan szerepel az egyéni kerületekben. Ha egy jelölt egyéniben nyer, a listás helyét automatikusan az utána következő kapja meg.
A Fidesz–KDNP a 2022-es választáson a listás szavazatok 54,13 százalékával 48 további mandátumot szerzett.
A pártok közül elsőként a Mi Hazánk Mozgalom adta le a listáját múlt pénteken. A Tisza Párt ezt még nem tette meg, de Magyar Péter kedden közzétette a lista első öt nevét.
A pártoknak szombat 16 óráig kell bejelenteniük a listájukat a Nemzeti Választási Bizottságnak.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Gál Kinga és Szentkirályi Alexandra – ezzel az öt névvel találkozhatnak a választók a szavazólapon a Fidesz–KDNP országos listáján. A Nemzeti Választási Iroda pedig csütörtök délután közzétette a kormánypártok végleges, 203 fős névsorát is az április 12-i országgyűlési választásra.
A listán rajta vannak az egyéni választókerületben induló jelöltek is, egyetlen kivétellel. Navracsics Tibor maga kérte, hogy ne kerüljön fel a listára, mert csak akkor folytatná a képviselői munkát, ha egyéniben nyer mandátumot a tapolcai központú, Veszprém 3-as választókerületben.
A kormánypártok már február közepén bemutatták a lista első 93 jelöltjét, Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan frakciónk lesz, amely képes az egész nemzetet képviselni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A HVG összeszedte, Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást
Gulyás Gergely szerint lesz választás, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi kormány nem tud különféle akadályokat görgetni a hatalomátadás útjába. Beindultak az elméletek arról, hogy milyen módszereket vethet be a párt a hatalom megőrzésének érdekében.
Fegyveres katonák jelentek meg a Mol olajfinomítójánál, a kormány pedig magasabb fokozatú terrorfenyegetettséget rendelt el. Az elmúlt napok eseményei és Orbán Viktor soproni kijelentése ismét beindították a találgatásokat arról, hogy a Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást.
A miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: „Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján.”
A HVG elemzése szerint a kormánynak jogilag több ponton is lehetősége van beavatkozni a folyamatba, bár ezeknek a lépéseknek súlyos politikai ára lehet.
Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón még arról beszélt, hogy az áprilisi választásokat a rendes törvényes rendben meg lehet majd tartani, és kijelentette, „fel sem merült a szükségállapot bevezetése”.
Az ilyen ígéretek hitelét ugyanakkor rontja, hogy a kormány korábban már megszegte a választási szabályok módosításának mellőzésére tett ígéretét.
A választás elhalasztásának legdirektebb módja az Alaptörvény módosítása lenne. A Fidesz–KDNP-nek az új Országgyűlés megalakulásáig megvan a kétharmados többsége, amivel a választási ciklus hosszát a jelenlegi négy évről tetszőlegesen átírhatja.
Bár erre volt már példa az önkormányzati választásoknál, egy már kitűzött időpont visszavonása vagy érvénytelenítése példátlan és abszurd lépés lenne. A másik lehetséges út a különleges jogrenden keresztül vezet. Az Alaptörvény szerint csak hadiállapot és szükségállapot idején nem lehet választást tartani.
A jelenleg is érvényben lévő, enyhébb veszélyhelyzet ehhez önmagában nem ad jogalapot, kivéve, ha a kormány kétharmaddal ezt a lehetőséget is beleírná az Alaptörvénybe.
Még ha a kormány nem is halasztja el a választást, akkor is átírhatja annak szabályait. A május 13-ig hatályos háborús veszélyhelyzet rendeleti kormányzást tesz lehetővé, amivel a kormány felfüggesztheti a hatályos törvények alkalmazását, és eltérhet azoktól.
Elvileg tehát rendeleti úton is felülírhatná a választási szabályokat, vagy a parlamentben is átvihetne egy törvénymódosítást.
Felmerült például a parlamentbe jutási küszöb leszállítása a jelenlegi 5-ről 3 vagy akár 1 százalékra, ami a kispártoknak kedvezne, de a Tiszának nehézséget okozna. Szintén lehetőség a győzteskompenzáció megszüntetése. Ez az intézmény a 2014-es választáson 6, míg a 2018-as és 2022-es voksoláson 5-5 extra parlamenti mandátumot hozott a Fidesz–KDNP-nek. A választókerületi térképet ugyanakkor már nem lehet módosítani, azt 2024 végén véglegesítették.
A Fidesznek a voksolás után is maradhat mozgástere.
A jogerős végeredményt csak a külképviseleteken és levélben leadott szavazatok megszámlálása, valamint a jogorvoslati határidők lejárta után állapítják meg. A fellebbezések és az újraszámolások a Nemzeti Választási Bizottságon és a Kúrián keresztül egészen az Alkotmánybíróságig elhúzhatják a folyamatot.
A szokásjog szerint a köztársasági elnök a választási győztest kéri fel kormányalakításra, de jogszabály erre nem kötelezi.
Bárkit jelölhet kormányfőnek, és ha az Országgyűlés nem választja meg, 15 nap elteltével új jelöltet állíthat, elvileg akárhányszor. A Tisza Párt programalkotásért felelős vezetője, Tanács Zoltán a HVG-nek adott interjújában ezzel kapcsolatban azt mondta: „Biztos vagyok benne, hogy az Alkotmánybíróság volt elnöke, a jelenlegi köztársasági elnök érteni fogja a történelmi felelősségét ebben a helyzetben.”
Fegyveres katonák jelentek meg a Mol olajfinomítójánál, a kormány pedig magasabb fokozatú terrorfenyegetettséget rendelt el. Az elmúlt napok eseményei és Orbán Viktor soproni kijelentése ismét beindították a találgatásokat arról, hogy a Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást.
A miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: „Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Irán átvette az irányítást a Hormuzi-szoros felett: a világ olajellátásának ötöde került veszélybe
Az Iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy a protokollt megszegő hajókat megtámadhatják a stratégiai útvonalon. Azonban Irán továbbra sem zárta le a szorost.
„Irán a háborús helyzetre tekintettel átvette az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett, és fenntartja a jogot, hogy megtámadja a szoroson áthaladó hajókat, akár el is süllyessze azokat, ha nem tartják be az előírt protokollt” – jelentette be Kjómarsz Hejdari, a Forradalmi Gárdához tartozó Hatam al-Anbia hadi építési vállalkozás parancsnokhelyettese. Hejdari hozzátette: Irán nem zárta le a szorost, és együttműködik a protokoll szerint eljáró hajókkal
– írja a 24.hu, az iráni állami televízióra hivatkozva.
A szoros stratégiai fontosságát jelzi, hogy a világ tengeri olajszállítmányainak mintegy egyötöde halad át rajta.
Nem sokkal korábban a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy a Perzsa-öböl északi részén megtámadott egy amerikai olajszállítót, ami emiatt lángra kapott.
Több hajózási társaság már a hét elején felfüggesztette vagy áttervezte a Hormuzi-szoroson áthaladó útvonalait, a forgalom érezhetően lelassult.
Az Egyesült Államok haditengerészete korábban jelezte, hogy a szabad hajózás fenntartása érdekében megerősíti katonai jelenlétét és a kereskedelmi hajók kíséretét a térségben.
Egyébként az iráni-amerikai háború ellenére a szoroson áthaladó hajóforgalom továbbra is jelentős, amit az internetes hajóforgalom-figyelő weboldalak adatai is megerősítenek:
„Irán a háborús helyzetre tekintettel átvette az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett, és fenntartja a jogot, hogy megtámadja a szoroson áthaladó hajókat, akár el is süllyessze azokat, ha nem tartják be az előírt protokollt” – jelentette be Kjómarsz Hejdari, a Forradalmi Gárdához tartozó Hatam al-Anbia hadi építési vállalkozás parancsnokhelyettese. Hejdari hozzátette: Irán nem zárta le a szorost, és együttműködik a protokoll szerint eljáró hajókkal
– írja a 24.hu, az iráni állami televízióra hivatkozva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kúria rácsapott a közmédia orrára: Többé nem lehet a Kossuth Rádió Facebookja a Fidesz kampányoldala
A Tisza Párt panasza nyomán a Kúria felülbírálta az NVB döntését a Kossuth Rádió Facebook-oldaláról. A határozat precedenst teremt, kiterjesztve a választási törvényt a közmédia közösségi felületeire is.
Kimondta a Kúria, hogy a közmédia Facebook-oldalain is biztosítani kell a választási esélyegyenlőséget, ezért felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság korábbi, elutasító határozatát. A Tisza Párt még a kampányidőszak elején fordult a hatósághoz, mert szerintük a Kossuth rádió Facebook-oldala aránytalanul a Fidesznek kedvezett, ám a beadványukat első körben elutasították – írja a Telex. A Kúria mostani döntésében megállapította, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a Duna Médiaszolgáltató megsértette az esélyegyenlőség követelményét, ezért eltiltotta őket a hasonló jogsértések folytatásától.
A beadvány szerint február 21-én, egy nagyjából 14 órás időszak alatt a Kossuth rádió Facebook-oldalán megjelent bejegyzések 88 százaléka a Fideszről és képviselőiről szólt, miközben a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció is csak 3-3 százaléknyi megjelenést kapott. A Tisza Párt úgy vélte, ez az aránytalanság másnap is folytatódott, a posztok pedig kampányeszköznek minősültek, amivel megsértették az esélyegyenlőség elvét.
A közmédia a kifogás elutasítását kérte, azzal érvelve, hogy egy közösségi médiaoldal nem médiaszolgáltatás, hírszerkesztést nem végez, csupán tartalmakhoz ad hozzáférést. Álláspontjuk szerint a kiegyensúlyozottságot nem lehet egyetlen nap alapján megítélni, ahhoz legalább kéthetes időszakot kellene vizsgálni.
Azzal is védekeztek, hogy egy Facebook-oldal a sok ezer közül nem kizárólagos információforrás, és általában olyanok követik, akiknek a politikai nézeteihez az adott oldal amúgy is illeszkedik. Mivel a posztok csupán linkek, amiket nem kommentálnak és nem fogalmaznak át, egy ilyen, lényegében csak linkeket gyűjtő oldal nem alkalmas a választói akarat befolyásolására.
Ezeket az érveket már a Nemzeti Választási Bizottság sem fogadta el maradéktalanul. Indoklásukban ők is elismerték, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala a médiaszolgáltatáshoz kötődik, a tartalmak tudatos szerkesztés eredményeként jelennek meg, és alkalmasak a választói akarat befolyásolására. A bizottság végül mégis azzal utasította el a panaszt, hogy egyetlen nap bejegyzései alapján nem lehet vizsgálni az esélyegyenlőség sérelmét.
A Kúria szerint azonban az NVB ebben tévedett. A bíróság hangsúlyozta: a Kossuth Rádió Facebook-oldala nem egy magánszemély profilja, hiszen azt közpénzből, a közszolgálati médiaszolgáltató működteti és szerkeszti.
Éppen ezért a kampányidőszakban elvárható, hogy megfeleljen a választási törvény előírásainak. A Kúria szerint az sem releváns, hogy a Facebook algoritmusa kinek és mikor jeleníti meg a posztokat, „mert a jogsértés tekintetében annak van döntő jelentősége, hogy az érintettek milyen minőségben felelősek ezen oldal működéséért, azon milyen tartalom jelenik meg és az megfelel-e a választási eljárási alapelveknek. A Facebook-oldal elérése, közösségi véleményt formáló ereje csak a jogsértés súlya, és a bírság kiszabás körében értékelhető.”
Egyébként ez a rádió szokta péntekenként meginterjúvolni Orbán Viktort, ahol a miniszterelnök rendszerint nem kap túl nehéz kérdéseket, és hosszasan kifejtheti álláspontját főképp külpolitikai kérdésekben:
Kimondta a Kúria, hogy a közmédia Facebook-oldalain is biztosítani kell a választási esélyegyenlőséget, ezért felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság korábbi, elutasító határozatát. A Tisza Párt még a kampányidőszak elején fordult a hatósághoz, mert szerintük a Kossuth rádió Facebook-oldala aránytalanul a Fidesznek kedvezett, ám a beadványukat első körben elutasították – írja a Telex. A Kúria mostani döntésében megállapította, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a Duna Médiaszolgáltató megsértette az esélyegyenlőség követelményét, ezért eltiltotta őket a hasonló jogsértések folytatásától.
A beadvány szerint február 21-én, egy nagyjából 14 órás időszak alatt a Kossuth rádió Facebook-oldalán megjelent bejegyzések 88 százaléka a Fideszről és képviselőiről szólt, miközben a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció is csak 3-3 százaléknyi megjelenést kapott. A Tisza Párt úgy vélte, ez az aránytalanság másnap is folytatódott, a posztok pedig kampányeszköznek minősültek, amivel megsértették az esélyegyenlőség elvét.
A közmédia a kifogás elutasítását kérte, azzal érvelve, hogy egy közösségi médiaoldal nem médiaszolgáltatás, hírszerkesztést nem végez, csupán tartalmakhoz ad hozzáférést. Álláspontjuk szerint a kiegyensúlyozottságot nem lehet egyetlen nap alapján megítélni, ahhoz legalább kéthetes időszakot kellene vizsgálni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
