prcikk: Negyedik oltás is kellhet a keleti vakcinákkal oltottaknak a könnyebb utazáshoz | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Negyedik oltás is kellhet a keleti vakcinákkal oltottaknak a könnyebb utazáshoz

Uniós vakcinaigazolványra ugyanis csak azok jogosultak, akik két adagot kaptak az EMA által elfogadott vakcinák valamelyikéből. Így a két Sinopharm- vagy Szputnyik-vakcinát kapott embereknek még két oltás kellene a könnyítésekhez.


Magyarországon megkezdődött a Covid elleni oltások harmadik köre: minden beoltott más típusú oltást kap, mint amit első két alkalommal. Ez a Magyarországon elérhető vakcinák miatt praktikusan azt jelenti, hogy aki keleti vakcinát kapott, azt nagy valószínűséggel Pfizer-vakcinával oltják harmadszorra. Ezzel úgy tűnt, sokaknak megnyílt a lehetősége, hogy olyan szolgáltatásokat vegyen igénybe, amikhez csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott oltást fogadnak el. Ez jellemzően az Európán belüli utazásoknál fontos.

Most azonban kiderült, a helyzet kicsit bonyolultabb ennél.

Az uniós vakcinaigazolványra ugyanis csak azok jogosultak, akik két adag, az EMA által elfogadott vakcinát kaptak - azaz a két keleti után két nyugati vakcinát is kell kapniuk, ellenkező esetben nem jár az utazást könnyebbé tevő igazolvány.

Ettől függetlenül a harmadik oltásként beadott, EMA-engedéllyel rendelkező oltóanyag meg fog jelenni az uniós dokumentumban, csak ez a tény utazás szempontjából semmit sem jelent - írja az Index.

Csupán egyetlen kiskapu van, de ezzel a lehetőséggel is csak a kínai vakcinával oltottak élhetnek. Ők ugyanis kérhetnek harmadik oltásként Janssent, amely egydózisú vakcinaként egy oltás után is teljes védelmet nyújt, az uniós beutazási szabályok pedig ezzel összhangban készültek el. A harmadik oltás szakmai protokollja szerint a szputnyikosok viszont nem kérhetnek Janssent, ami azt jelenti, hogy az utazás számukra továbbra is nehézkes marad.

A lap összeszedte, hogyan lehet kombinálni az emlékeztető oltásokat:

  • AstraZeneca (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, AstraZeneca
  • Janssen (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, Janssen
  • Moderna (mRNS): Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, Moderna
  • Pfizer (mRNS): Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, Pfizer
  • Sinopharm (inaktivált): Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Sinopharm
  • Szputnyik V (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, Szputnyik

A Sinopharm – noha az EMA-tól nem – az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott engedélyt, és egyes tagországok úgy döntöttek, hogy beengedik azokat az állampolgárokat, akik olyan oltóanyagot kaptak, amely a WHO listáján rajta van. Így tett például Ausztria és Spanyolország, ahova a sinopharmosok zöld utat kaptak.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője arról az Indexnek elmondta, mivel most, augusztusban az egész európai intézményrendszer szabadságon van, nehéz bármiféle jogszabály-módosítást elérni, de ősztől mindenképp találni kell egy olyan kompromisszumos megoldást, ami a két keleti és egy nyugati vakcinával oltott állampolgárok számára is kedvező.

Igen, a rendszer elég rugalmas ahhoz, hogy megjelenítse az emlékeztető oltásokat is, ha és amikor azok elérhetővé válnak. Az egyénnek mindig joga van az utazáshoz, és az uniós Covid-igazolvány ezt megkönnyíti. A kérdés az, hogy a tagállamok a saját belátásuk szerint a vakcinák mely kombinációját fogadják el

- mondta el a politikus.

A keleti vakcinával oltottak problémáira az EMA-engedély lenne az igazi megoldás.

A helyzet viszont az, hogy a Sinopharm egyelőre a kérelmet sem nyújtotta be, így a jövőre nézve ez nem sok jót jelent.

Az engedélyezési folyamat egy másik kínai vakcinánál, a Sinovacnál viszont már elindult, és előrehaladott tárgyalások is zajlanak, de mint ismert, ezt az oltóanyagot nálunk nem alkalmazták. Mindez arra utal, hogy az EMA nem zárkózik el a kínai gyártóktól, kérelem nélkül viszont nehéz bármit engedélyezni. Jó hír ugyanakkor, hogy a Szputnyik legalább beadta a kérelmet, noha az engedélyeztetési folyamat hiányos dokumentációk miatt elakadt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Elérkezett az a bizonyos megbillenés
A Tisza Párt vezetője politikai fordulatról beszélt a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésére hivatkozva a választások előtt. Szerinte most jön a kampány legfontosabb időszaka, amikor minden segítség duplán számít.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.



Magyar Péter szerda reggel arról írt a Facebookon, hogy a 21 Kutatóközpontnál az eddigi legnagyobb különbséget mérték a pártja javára.

„Elérkezett az a bizonyos megbillenés. A magyar vidék fellázadt Orbánék korrupt és embertelen hatalma ellen”

– jelentette ki a politikus.

Emlékeztetett, hogy 11 nap van hátra a sorsdöntő választásig, ezért arra kért mindenkit, hogy használják ki a hátralévő napokat és pillanatokat, jussanak el mindenkihez és beszélgessenek minél többekkel.

„Most jön a kampány legfontosabb időszaka. Tudom, hogy sokan fáradtok, de ilyenkor minden segítség duplán számít!” – írta Magyar, aki posztját azzal zárta, hogy „Munka, derű, békesség és egy nagy adag hazaszeretet.” Megköszönte a segítséget, és úgy fogalmazott: „Fel, győzelemre!”

A 21 Kutatóközpont szerda reggel megjelent, március végi felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.

A Magyar Péter által is hivatkozott friss felmérésről ebben a cikkben írtunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nyilvánosan megtagadta Szijjártó Pétert a volt egyetemi tanára
Békési László, a Corvinus Egyetem korábbi oktatója nyílt levélben közölte, hogy nem tekinti többé tanítványának a külügyminisztert. Azt írja, Szijjártó Péter tudatosan és rosszindulatúan megy szembe az egyetemen tanult elvekkel.


Nyílt levélben tagadta meg egykori tanítványát, Szijjártó Pétert a Corvinus Egyetem volt oktatója. Békési László a Facebookon azt írja, hónapok óta gondolkodott a nyilatkozaton, de most jött el a pont, ahol már nem tudta tovább halogatni, mert élete legnagyobb csalódásáról van szó.

Békési felidézi, hogy a Corvinus Egyetemen (akkori nevén Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen) heti hat órában tanított társadalom- és politikai földrajzot a jelenlegi külügyminiszternek, aki szerinte nagyon rendes, szorgalmas diák volt. Az egyetemi órákon arról tanultak, hogy a posztmodern világban a hatalmas, rugalmatlan vállalatok helyett a kis- és középvállalkozásokat kell támogatni. „Beszéltünk telephelyelméletekről, például, hogy hova nem szabad üzemet telepíteni, illetve, hogy a területfejlesztés célja nem a vállalatok kiszolgálása, hanem a lakosság életkörülményeinek javítása és a regionális különbségek csökkentése” – írja a volt oktató.

A politikai földrajz keretében szó esett geopolitikáról is.

„Tanultunk arról, hogy ütközőzónában élünk és amikor Oroszország határossá válik, vált térségünkkel, akkor abból mindig egyensúlyfelborulás és súlyos háborúk származtak.”

A volt tanár hozzáteszi, hogy az orosz területi gondolkodásról és identitásról szóló tárgyát Szijjártó még nem hallgathatta, pedig abban Békési állítása szerint már húsz éve megjósolta Oroszország várható terjeszkedését.

A volt oktató úgy véli, ha valaki egyetemen sajátít el dolgokat, majd tudatosan az ellenkezőjét teszi, az bűn.

„Ha valamit egyetemen sajátítottunk el, majd tudatosan, rosszindulatúan, prostituálódva, szisztematikusan az ellenkező irányba visszük a dolgokat, az bűn. Vannak dolgok, amit egy értelmiségi nem tesz meg, mert nem tehet meg. Vannak dolgok, amit egy becsületes ember nem tesz meg, mert nem tehet meg” – fogalmazott, majd közölte döntését:

„Mindezeket átgondolva úgy döntöttem, hogy Szijjártó Urat, mint egykori tanítványomat megtagadom.”

Békési László posztja végén megemlíti, hogy nyolc éve lépett ki a Corvinusról, és reméli, hogy volt kollégái között is van olyan, aki szerint a „Szijjártó-féle tudatos ámokfutás” óriási károkat okozott.

Az oktató azután tagadta meg a jelenlegi külügyminisztert, hogy kedden oknyomozó portálok nyilvánosságra hoztak egy hangfelvételt, amin Szijjártó Péter az orosz külügyminiszterrel egyeztet telefonon az uniós szankciós listákról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb 35 milliárdot tett az állam Tiborczék magántőkealapjába
A Gránit Alapkezelő által kezelt Andezit Magántőkealap kapta a befektetést a Baross Gábor Tőkeprogram zöld pilléréből. A pénzmozgás részletei egy bírósági eljárás után derültek ki.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.



Egy bírósági per során derült ki, hogy Tiborcz István egyik érdekeltsége, az Andezit Magántőkealap újabb 35 milliárd forint állami forráshoz jutott a Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A Transparency International Magyarország által indított közérdekű adatigénylési perben került napvilágra az is, hogy a befektetésről döntő testületben olyan személy is ült, aki korábban a miniszterelnök vejének cégét, a kedvezményezett alapot kezelő Gránit Alapkezelőt vezette.

A korrupcióellenes szervezet azért fordult bírósághoz, mert az állami hátterű MFB Invest Zrt. nem adta ki a Baross Gábor Tőkeprogram későbbi, kevésbé átlátható szakaszában odaítélt befektetések részleteit.

Az első fokon megnyert per tárgyalásán ismertették, hogy az Andezit Magántőkealap a program Zöld Alapok alprogramja keretében kapta meg a 35 milliárdos állami tőkeinjekciót.

A befektetéshez 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulás is kellett, amit a Főnix Magántőkealapon keresztül egy szintén Tiborcz Istvánhoz kötődő energetikai vállalat, az Alteo Nyrt. biztosított 15 milliárd forintos kötelezettségvállalással. Az Andezit Magántőkealapot a Magyar Nemzeti Bank tavaly augusztusban vette nyilvántartásba.

A bíróságon bemutatott dokumentumok szerint a befektetésről az MFB csoport igazgatósága 2023. november 29-én hozhatott döntést.

A döntéshozók között volt Benczédi Balázs is, aki 2023 februárjáig a később Gránit nevet felvevő Diófa Alapkezelő vezérigazgatója volt, 2023 májusától tavaly májusig pedig az MFB Zrt. igazgatóságában töltött be pozíciót.

A jelenlegi magyarországi szabályozás nem korlátozza az úgynevezett forgóajtó-jelenséget, vagyis azt, hogy valaki a magánszférából szinte azonnal átüljön egy olyan állami döntéshozói székbe, ahol korábbi munkaadójának kedvezhet.

A Baross Gábor Tőkeprogramot 2023 márciusában hirdette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding 600 milliárd forintos keretösszeggel. A program hivatalos leírása szerint célja „a gazdaság élénkítését, a magyar gazdaság növekedési pályára állítását, a beruházási aktivitás növelését, a versenyképesség növelését, a munkahelyek védelmét, az energiahatékonyság javítását, zöldfejlesztések realizálását hivatott szolgálni, sikeresen működő piaci alapkezelők közreműködésével.” Míg a program elején 164 milliárd forintot nyílt pályázaton osztottak ki, a később létrehozott Zöld Alapok és Gazdaságélénkítő pillérek esetében már nem hirdettek pályázatot, és a kedvezményezettek listáját, valamint a befektetések feltételeit is titkolták – írta a 24.hu.

A Transparency International korábbi, Közpénzek és magánhasznok című tanulmánya szerint az MFB csoport által magántőkealapokba fektetett mintegy 740 milliárd forintból 2024 végéig 146 milliárd forint a Gránit Alapkezelő által menedzselt alapokhoz került.

Az összes hozzájárulás mintegy ötödét egyetlen, a miniszterelnök vejének tulajdonában álló alapkezelő kapta, amihez most az Andezit Magántőkealap 35 milliárdos befektetése is hozzáadódott.

Nem nyilvános, hogy az állam milyen hozamelvárások és kockázatmegosztási feltételek mellett szállt be az alapba, és az sem ismert, hogy az MFB belső eljárásrendje alapján Benczédi Balázs részt vett-e a döntésben, vagy kizárta-e magát az eljárásból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Tusk: Orbán és Szijjártó már rég elhagyták Európát
A lengyel miniszterelnök azután tette közzé véleményét az X-en, hogy újabb hangfelvételek jelentek meg Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről. A kiszivárgott anyagok szerint a magyar külügyminiszter segítséget ígért orosz szereplők uniós szankciós listáról való levételéhez.


„Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad. Orbán Viktor és külügyminisztere azonban már régen elhagyták Európát”

– írta kedd este Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en, miután újabb hanganyagok kerültek nyilvánosságra Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről – írta a Népszava.

A kedden publikált anyagok szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter több alkalommal, informális csatornákon egyeztetett orosz kollégájával. A felvételeken hallható, ahogy Szijjártó Péter segítséget ígér uniós szankciós listákról való lekerüléshez, és olyan fordulatokat használ, mint hogy „mindig a rendelkezésedre állok”. A nemzetközi oknyomozó konzorcium által közzétett beszélgetések stílusa a magyar külpolitika eddig nem ismert közvetlenségét tükrözi.

Szijjártó Péter és a kormányoldal politikailag motivált beavatkozásnak és álhírnek minősítette a vádakat. A külügyminiszter azzal érvelt, hogy az ilyen egyeztetés a diplomácia része. A kormány emellett vizsgálatot helyezett kilátásba a lehallgatás miatt, amely mögött külföldi titkosszolgálati szerepet sejtenek.

A kiszivárgott hangfelvételek miatt a DK Szijjártó Péter azonnali lemondását követeli. A nemzetközi visszhang is jelentős, Tusk mellett több más európai politikus is aggasztónak nevezte a magyar–orosz külügyi kapcsolatok most feltárt jellegét. A bírálatok elsősorban az uniós szankciós politika megkerülésének gyanújára összpontosítanak.

A Washington Post egy tényfeltáró cikkben arról írt a múlt héten, hogy magyar kormányzati szereplők rendszeresen osztottak meg érzékeny uniós információkat Moszkvával. Bár a külügyminiszter ezt akkor szintén álhírnek nevezte, két nappal később Brüsszelben elismerte, hogy rendszeresen hívta Lavrovot az uniós miniszteri találkozók szüneteiben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk