News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Négy hétre bezárnak a diszkók Franciaországban, szigorítanak az általános iskolákban is

Az osztálytermek mellett már a szabadban is maszkot kell hordaniuk a gyerekeknek, és a távolságtartást is előírták nekik.

Link másolása

hirdetés

A koronavírus-járvány ötödik hullámának megfékezésére Franciaországban szigorodnak az általános iskolákban a távolságtartási szabályok, és négy hétre bezárnak a diszkók - jelentette be hétfő este Jean Castex miniszterelnök az egészségügyi védelmi tanács ülését követően.

"Egyelőre nincs szükség további korlátozó intézkedésekre, kijárási tilalomra vagy karanténra, ezek aránytalanok lennének. A körülmények ugyanakkor egyéni és kollektív erőfeszítéseket követelnek annak érdekében, hogy mindenki korlátozza a fertőzésre leginkább kockázatos alkalmakat" - mondta a miniszterelnök.

Az általános iskolákban nem kezdődik majd a tervezettnél előbb a téli szünet, de szigorodnak a távolságtartási szabályok, miután jelenleg a 12 évnél fiatalabb gyerekek körében terjed leginkább a vírus. "Ez logikus, hiszen ez a korosztály még nincs beoltva" - hangsúlyozta Jean Castex.

Ezentúl nemcsak az osztálytermekben, hanem a szabadban, az udvaron és a testnevelési órán is viselniük kell a tanulóknak a maszkot, valamint a menzán nem keveredhetnek a nem egy osztályba járók. A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy péntektől kezdve négy héten át nem nyithatnak ki a diszkók.

A vírus terjedésének megfékezésére "meg kell őriznünk, sőt, szélesíteni és erősíteni is kell az átoltottsági szintünket" - hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Franciaország az egyik legjobban átoltott társadalom az Európai Unióban: az oltásra jogosultak 90 százaléka vette fel eddig az első adagot, 88,4 százalékuk pedig mindkettőt. Amióta egy héttel ezelőtt megnyílt a lehetőség minden, 18 éven felüli számára az emlékeztető, harmadik oltás igénylésére, 10 millióan már azt is megkapták.

hirdetés

Jean Castex bejelentette, hogy a 65 éven felüliek ezentúl előzetes időpontfoglalás nélkül is jogosultak az oltás felvételére.

Az országban ezer oltópont áll rendelkezésre, valamint 15 ezer gyógyszertárban is felvehető az oltás. Ígérete szerint a kormány fokozatosan újranyitja azt a háromszáz nagy oltóközpontot, amelyet a nyári nagy oltási kampány után bezárt.

A miniszterelnök azt is jelezte, hogy az 5 és 11 év közötti gyerekek oltási kampánya is megkezdődik, még az év vége előtt, önkéntes alapon. Eddig csak 350 ezer olyan kisgyermeket oltottak be a koronavírus ellen, aki egészségügyileg veszélyeztetettnek számít valamilyen krónikus betegség miatt.

Az elmúlt hét napban ötven százalékkal emelkedett a koronavírussal naponta diagnosztizáltak száma: vasárnap 42 ezer új esetet jelentettek, de az azt megelőző napokban már az 50 ezret is meghaladta a napi esetszám. A kórházban ápoltak száma is fokozatosan nő: a kórházakban ápolt 12 ezer fertőzött közül 2200 beteg állapota súlyos, amire augusztus óta nem volt példa. Az intenzív osztályon ápoltak 77 százaléka nincs beoltva. A koronavírus okozta betegség szövődményeiben elhunytak száma csaknem 120 ezer.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
Fordulat: nem kap kártérítést a férfi, aki azért indított pert, mert a tudta nélkül szerepelt A mi kis falunkban
A másodfokú bíróság elutasította a pilisszentléleki férfi keresetét, ráadásul neki kell kifizetni a perköltséget is.

Link másolása

hirdetés

Mi is megírtuk korábban, hogy egy pilisszentléleki lakos beperelte A mi kis falunk gyártóját, mert akaratán és tudtán kívül látható volt a sorozat 4. évadának egyik epizódjában három másodperc erejéig. A férfi az ismerőseitől tudta meg, hogy szerepel a sorozatban, ezen pedig teljesen megdöbbent, hiszen elmondása szerint erre nem adott engedélyt. Az ügyben felvette a kapcsolatot a céggel, akikkel először peren kívül próbált egyezségre jutni, ezzel azonban csak annyit ért el, hogy kivágták őt az epizódból. Azonban a személyiségi jog megsértését nem ismerte el a gyártó cég, ezzel pedig perre vitték az ügyet. A férfi ötszázezer forint összegű sérelemdíjat és milliós nagyságrendű perköltséget kért.

A mi kis falunk gyártója most közleményben tudatta, hogy a perben a másodfok megváltoztatta az elsőfok ítéletét, így nem kell fizetniük a pilisszentléleki férfinek.

"A másodfokú bíróság, a Győri Ítélőtábla a mai napon felülvizsgálta az elsőfokú bíróság döntését, megváltoztatta az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett részét,

a felperes keresetét teljes egészében elutasította és kötelezte őt a Content Factory Kft. perköltségének teljes megfizetésére azzal, hogy a saját költségeit maga viseli. Az ítélet jogerős"

- áll a közleményben.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Orbán Viktor bejelentése: Rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre a nagy cégek extraprofitjából
Kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Link másolása

hirdetés

A miniszterelnök a közösségi oldalán videó-üzenetben közölte:

Szerdán is ülésezett a kormány, és áttekintették a gazdaság helyzetét. Közölte, hogy a háború elúzódik, a brüsszeli szankciós politika nem javul. Ezek együtt drasztikus áremelkedésekhez vezettek.

Orbán közölte, hogy a rezsicsökkentés védi a családokat, de az energia ára tovább emelkedik, és ezért egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat.

Ráadásul a honvédséget is haladéktalanul meg kell erősíteni - közölte.

Az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert.

hirdetés
A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. Ebből fizetik majd e két terület költségeit.

"Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét részét ebbe az alapba fizessék be"

- mondta el Orbán. Az intézkedések két évre vonatkoznak, 2022-re és 2023-ra.

Emlékeztetett rá, hogy azt vállalták, megvédik a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is.

A végén azt ígérte, hogy a részleteket a csütörtöki kormányinfón mondanak majd.

VIDEÓ: Orbán Viktor bejelentése


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Fotók: Hatalmas jég verte el Szentgotthárdot
Diónyi jegek hulltak az égből, az utcai csatorák megteltek az özönvíztől.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, sárga, sőt, egyes helyekre akár vörös figyelmeztetést adtak ki szerda délutánra, estére a várható durva vihar, zivatar, erős, viharos szél és nagyobb méretű jég, vagy özönvíz szerű esőzés miatt.

Az ország nyugati határát már elérte a front. A helyiek beszámolója szerint egyre nagyobb jegek estek, volt, amelyik diónyi nagyságú volt. Gyorsan kifehéredtek a kertek, udvarok, utcák. A rövid idő alatt lezúduló eső pedig elárasztotta az utak menti csatornákat.

Olvasónk fotója Szentgotthárdról:

Az Időkép is megosztott több olvasói fotót, többek között ekkora jegeket fotóztak a városban. Fotók: kiscsibe23, Márió Anderkó, Korpics Róbert.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Arra kérik Novák Katalint a pedagógus-szakszervezetek, hogy ne írja alá a sztrájkot korlátozó törvényt
Azt szeretnék, ha az államfő először elküldené az Alkotmánybíróságnak a törvényt normakontrollra.

Link másolása

hirdetés

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt kéri, hogy az államfő ne írja alá az Országgyűlés által kedden elfogadott, a Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását, hanem azt küldje meg az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll eljárásra.

A két érdekvédelmi szervezet szerint már a köznevelési intézményeket érintő, egyes szabályokról szóló februári kormányrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát a járványügyi veszélyhelyzet végéig. Erről Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa - a sztrájkbizottság közleménye szerint - úgy vélekedett, a rendelet azért nem ellentétes az alaptörvénnyel,

"mert az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére".

A két szakszervezet szerint azonban a korlátozás járványügyi veszélyhelyzet utáni fenntartása, törvényi szintre emelése indokolatlan, és felveti a kérdést: alkotmányos-e a sztrájkjog állandósuló korlátozása? - írták.

A pedagógusok sztrájkbizottsága szerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. "A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük" - áll a két pedagógus szakszervezet közleményében.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: