Navracsics: Magyarország jó példával szeretne elöl járni a korrupció elleni harc területén
Magyarország jó példával szeretne elöl járni a közbeszerzési eljárások tisztasága és a korrupció elleni harc területén, ezért is tett vállalásokat - mondta a területfejlesztési miniszter kedden Budapesten, a Nézőpont Intézet új elemzésének bemutatóján.
Navracsics Tibor az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) 2016-2021-es adatait bemutatva ismertette: az elmúlt öt évben meredeken csökkent a hivatal által észrevételezett ügyek száma, amivel a magyar bűnüldöző hatóságokhoz fordult.
Szerinte
Ezt az Európai Bizottság dokumentuma is alátámasztja, amely szerint Magyarországon van még mit javítani, de az ország nem tartozik azon tagállamok közé, ahol komoly, súlyos problémákat tapasztaltak a közbeszerzési eljárások területén - fejtette ki.
- hangsúlyozta Navracsics Tibor.
Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések kapcsán a miniszter felidézte: Magyarország hat témakörben tett vállalást, ezek részben intézményi, részben jogszabályi, részben eljárási változtatásokat jelentenek.
Navracsics Tibor a legnagyobb újításnak az Integritási Hatóság létrehozását nevezte. Jelezte, hogy az erről szóló törvény már megjelent a Magyar Közlönyben, a hatóság legkésőbb november 19-ig megkezdi működését. Az Integritási Hatóság keretén belül jön létre a korrupcióellenes munkacsoport, amelynek december közepéig kell megkezdenie működését. A 21 fős bizottság az elnök mellett 10 kormányzati és 10 civil szféra által delegált tagból áll, feladata az Integritási Hatóság munkájának segítése, illetve a korrupcióellenes harc támogatása.
A vállalások között szerepel a korrupcióellenes keretrendszer erősítése. A miniszter kiemelte, hogy az országgyűlési képviselők és családtagjaik esetében új vagyonnyilatkozat-tételi rendszer lép fokozatosan életbe.
Vállalás garantálja az uniós támogatás átlátható felhasználásának biztosítását a közérdekű vagyonkezelő alapítványok részéről. Navracsics Tibor hangsúlyozta: Magyarország széles körű, az Európai Bizottság által ajánlásként megfogalmazott, de mostanáig egyetlen tagállamban sem alkalmazott összeférhetetlenségi szabályrendszer alkalmazását vállalta.
A miniszter jelezte azt is: a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárást vezetnek be a büntető jogszabályok módosításával, valamint megerősítik az audit- és ellenőrzési mechanizmusokat.