SZEMPONT

„Navalnij nem akart csak túlélni, ő példát akart mutatni” – Tálas Péter az utolsó orosz ellenzéki életéről és haláláról

Putyin legnagyobb ellenfele hitt abban, hogy az ellenzéki politizálásnak még a legkeményebb diktatúrában is van értelme, mert lehet egy olyan példa, aminek hatására egyre többen próbálnak meg szembeszállni a rendszerrel. És ez számára az életénél is fontosabb volt.

Fischer Gábor, fotó: Sefa Karacan/Anadolu Agency/Getty Images - szmo.hu
2024. február 20.

Navalnij halála megrázta a világot. Bár Oroszországban évszázados hagyománya van a politikai ellenfelek megölésének, mégsem intézhető el az ellenzéki politikus halála azzal, hogy Oroszországban ez már csak így megy.

Talán a legismertebb bűntett 1940-ben történt, amikor Sztálin Trockijt gyilkoltatta meg Mexikóban. A Szovjetunió összeomlása után a politikai gyilkosságok Putyin uralma alatt tértek vissza. Dioxinnal mérgezték meg Viktor Juscsenko ukrán ellenzéki elnökjelöltet, aki nem volt kedves a Kreml számára. Radioaktív anyag végzett Alekszandr Litvinyenko volt orosz ügynökkel Londonban, és novicsokkal próbálták meggyilkolni 2020-ban Alekszej Navalnijt. Az orosz ellenzéki vezetőt akkor Németországban gyógyították meg, de gyógykezelése végén önként visszatért Oroszországba, holott sejteni lehetett, hogy sok jó nem várhat rá.

Már a repülőtéren letartóztatták és bebörtönözték.

Arról, hogy Navalnij miért ment vissza szabad akaratából oda, ahol az életét is fenyegették, és halála változtat-e Oroszországban valamin, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

– Teljesen nyilvánvaló volt, amikor visszament Navalnij Oroszországba, hogy le fogják tartóztatni, és az is, hogy életben nem nagyon nem kerül ki abból a börtönből. Mi volt ezzel a célja?

– Szerintem három dolog miatt vállalta ezt. Egyrészt mert Alekszej Navalnij alapvetően politikus volt, abban az értelemben, hogy hatni akart a hatalomra. Arra pedig nagyon gyorsan rájött, hogy azt külföldről sokkal nehezebb, mint belülről. Másrészt őt olyan nagy ellenségnek tekinttette a Putyin-rendszer, személyesen Putyin is, hogy valószínűleg, ha külföldön marad, akkor is megpróbálják megölni. Láttunk már ilyet Oroszország kapcsán elég sok esetben. Harmadrészt, mindezt felmérve, példát is akart mutatni. Én ezekkel magyaráznám, hogy végül is vállalta, hogy hazamegy, vagyis

valószínűleg teljesen tisztában volt azzal, hogy mi lesz a sorsa.

Nem ő egyedül ilyen egyébként, mondok egy másik példát, Marija Kalesznyikavát, aki Belorussziában vállalt hasonló sorsot. Ő egy fuvolaművész, aki 2007 és 2019 között Németországban élt, 2020-ban pedig Viktar Babarika kampánystábját vezette. Elmehetett volna, de nem akart. Állítólag

eltépte az útlevelét, amikor titkosszolgálat emberei át akarták kényszeríteni a határon, és vállalta, hogy Belaruszban marad.

2021-ben 11 év börtönre ítélték. 2022. november végén a börtönkórház intenzív osztályra került, és közel egy éve nincsenek hírek róla. Egyébként Navalnij még a börtönből is tudott hatni.

– Milyen az a rendszer, ami azért annyira nem zár hermetikusan, hogy például nagyon sok információt megtudtunk Navalnijról, amit a börtönből üzent?

– Nem tud mindent megakadályozni. Bizonyos dolgokat be kell tartani, amiket a törvény az elítélteknek még Oroszországban is biztosít. Vagyis Navalnij azt próbálta kihasználni, amire minden egyes elítéltnek lehetősége van. Üzent az anyján, az ügyvédein keresztül. Az anyja volt az, aki utoljára élve látta. Az utolsó nagy kísérlete az volt, hogy arra akarta rávenni az oroszokat, hogy ne online szavazzanak, és ne is március 15-én meg 16-án, hanem 17-én délben menjenek el tömegesen szavazni a szavazókörökbe, legyen ez egy jelképes tiltakozás.

Ez szerintem rendkívül kreatív kísérlet volt a részéről, majd meglátjuk, hogy mennyire sikerül, vagyis így lesz-e vagy sem.

De önmagában az, hogy egy börtönben lévő ellenzéki ezt megpróbálja megszervezni, egy rendkívüli teljesítmény Oroszoszágban.

– Totális diktatúra Oroszország?

– Az orosz-ukrán háború eszkalációja óta szerintem egyre inkább. Nem hagyományos formában, de az. Amíg csak sima diktatúra volt, addig annak az orosz embernek, aki nem szimpatizált a hatalommal és a rendszerrel, lehetősége volt a magánéletbe visszavonulni és nem foglalkozni a politikával. Ez egyfajta társadalmi megállapodás volt a hatalom és az állampolgárok között. Azonban amióta zajlik az orosz-ukrán háború, szerintem erre már nincs lehetősége, tekintettel arra, hogy az orosz kormányzat törvényileg követeli meg a rendszer háborús politikájának támogatását. Aki a háború ellen beszél, aki a háború szót használja az Ukrajnában folyó harcokra, az már elítélhető.

Elítélhető az is, akinek a gyereke az óvodában vagy az iskolában ilyesmit lerajzol. Innentől kezdve szerintem egyértelmű, hogy a putyini rendszer egy totális diktatúra.

Nincs lehetőséged elmenekülni a politika elől. A hatalom felmondta azt a megállapodást a társadalommal, hogy ha békén hagyod a politikát, akkor hagyunk téged is békén élni.

– Értelmezhető ellenzék nincs is?

– Alekszej Navalnij volt szerintem az utolsó klasszikusan értelmezhető ellenzék. Ő volt az utolsó olyan figura, aki választási stábjának segítségével 2013-ban a polgármesteri posztért indult Moszkvában, 2018-ban az elnökjelölt próbált lenni,

sikerült bizonyos hátországot, egyfajta hálózatot kiépítenie az egész Föderációban.

Ezzel a hálózattal lépett fel a korrupció ellen, próbálta meg bemutatni a korrupciót (Medvegyevét és Putyinét), illetve próbálta meg láttatni a rendszer működését filmjeivel, írásaival és különböző akcióival. A halálával ez a korszak egyelőre lezárult.

– Putyin összes jelentős ellenfele meghalt, alig leplezetten a rezsim ölte meg őket, természetesen bizonyíték nincsen, nem is lehet. Egy ilyen országban milyen értelme lehet a mártiriumnak? Megéri felvállalni a biztos halált, ha az sem biztos, hogy változik valami?

– Szerintem mindig vannak olyanok, akik a leglehetetlenebb helyzetben is igyekeznek példát mutatni. Akik nem hajlandók csak túlélni, hanem fellépnek egy rendszer ellen. Navalnij egyértelműen ilyen ember volt. Nem gondolom, hogy komoly reményei lettek volna azzal kapcsolatban, hogy mit lehet tenni Oroszországban, de

ő mindig azt vallotta, hogy az apátia a legrosszabb dolog, ami a társadalmat elérheti.

Nem értékelném túl ennek hatását, de azért még most is volt egy Nagyezsdin nevezetű ember, akit ugyan nem engedtek indulni az elnökválasztáson, hiába adott le 104 ezer támogatói aláírást, de 104 ezren mégiscsak bevállalták azt, hogy egy olyan jelöltet ajánlanak, aki, természetesen a törvény adta lehetőségek keretein belül, de nyilvánosan bírálta az Ukrajnában folyó háborút („különleges katonai műveletetet”), és azt hirdette, hogy teljesen más politikát akar folytatni, mint Putyin.

Ez a 104 ezer ember úgy írta alá Nagyezsdin ajánlását, hogy pontosan tudta, az adatai a titkosszolgálatokhoz kerülnek, mint ellenzékinek.

És Navalníj halálát követően vannak, akik kimennek az utcára megemlékezve tiltakozni. Ezek olyan dolgok, amik azt mutatják, hogy Navalnijnak és mindenkinek, aki Oroszországban ellenzéki példát igyekszik mutatni, van hatása. És persze vannak olyan helyzetek, amikor az ellenzéki politikusok tudatosan a történelemnek dolgoznak, mert csak annak dolgozhatnak. Ilyenek mindig voltak, szerintem ma is vannak, és lesznek, Oroszországban is.

– Az apátiáról beszélt. Arról, hogy Navalnij azt tartotta a társadalomra legveszélyesebbnek. Navalnij halálával ez az apátia nem fog növekedni? Hiszen ez is azt mutatja, hogy Oroszországban nem éri meg szembefordulni a hatalommal.

– Ez átmenetileg bizonyára így lesz, de előbb-utóbb mindig megjelennek olyan emberek, akik Navalnij nyomdokába lépnek. Egyszerűen mert elégedetlenek és ennek hangot akarnak adni. Hogy ehhez milyen hosszú időre van szükség, nem tudjuk, de egyetlen egy rendszer sem tart örökké, Vlagyimir Putyiné sem. Egyelőre olyan mint Navalnij volt, nem lesz, mert a jelenlegi helyzetben Oroszországban nem lehet szervezkedni, hálózatot kiépíteni, csak illegálisan. De azért azt gondolom, hogy Navalnij példája sok mindenkire hatott és hathatott. Elsősorban azért gondolom így, mert láttunk már példát. Gondoljon csak Nelson Mandelára, aki apartheid ellenes tevékenysége miatt 27 évet töltött börtönben. És nagyon sokan elsősorban ezt a Mandelát ismerik, és nem a későbbi dél-afrikai elnököt. Vagyis

az ellenzéki politizálásnak még a legkeményebb diktatúrában is van értelme, mert lehet egy olyan példa, erőteljes üzenet, aminek hatására egyre többen próbálnak meg szembeszállni a rendszerrel.

Azt azért ne gondoljuk, hogy Oroszországban mindenki támogatja Putyint és politikáját. A felmérések egy része azt mutatja, hogy a többség elégedetlen azzal, ami zajlik Oroszországban, akkor is elégedetlen, ha ennek nem adja nyilvános jelét. Különösen nem adja akkor, amikor megkérdezik erről, mert egyszerűen nem akar börtönbe kerülni, nem akar a hatóságokkal összetűzésbe kerülni. De ott, ahol van száznégyezer, olyan Puytin-kritikus ember, aki vállalja, hogy adatai a belbiztonsághoz kerüljenek, vagy olyanok aki a letartóztatást is vállalják, hogy jelezzék, fontos volt nekik Navalnij, ott a csendes elégedetlenek is egészen biztosan sokan vannak.

– Putyin olvasott-e Szophoklészt? Navalnij holttestét nem akarják kiadni egyelőre. Magyarországon, ha nem is közvetlenül ebbe, de szimbolikusan a diktatúra belebukott. Most ott tartunk éppen, hogy ugyanazt a kreóni bűnt mintha Putyin is elkövetné.

– Én magam nem tartozom azok közé, akik azt gondolnák, hogy Navalnijt meggyilkolták volna. A szónak abban az értelmében semmiféleképpen nem, hogy bementek hozzá, agyonverték, lelőtték vagy valami hasonló. De azokkal nagyon egyetértek, akik azt állítják, hogy

elősegítették halálát az évekig tartó kínzásokkal, és a hatóságok által szándékosan számára teremtett rendkívül kemény körülményekkel azok, akik így akarták a halálát előidézni.

Alekszej Navalnij az elmúlt három évet olyan körülmények között töltötte, amelyek egy teljesen egészséges ember esetében is súlyos egészségkárosodáshoz, esetleg halálhoz vezettek volna. Kezdve 2020-as megmérgezésétől vagy 2021. januári letartóztatásától és bebörtönzésétől, folytatva 2022. februári (10 év) és márciusi (9 év) újabb elítélésével, továbbá azzal, hogy bebörtönzése alatt összesen 300 napot kellett büntetőcellában töltenie. 2023 augusztusában ismét elítélték (19 évre) „szélsőséges közösség” létrehozása miatt, majd Oroszország egyik legtávolabbi és legkeményebb büntetőtelepére, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet egyik büntetőtáborába szállították, az északi sarkkörön túlra. 2024. január 9-én, nem sokkal megérkezése után, Navalnij először került az ottani büntetőcellába, hét napra. Január 22-én 10 napra, február 1-jén újabb 10 napra. Utoljára február 14-én, két nappal a halála előtt zárták ismét büntetőcellába.

Mindezek egészen biztosan hozzájárultak ahhoz, hogy Navalníj egészsége 47 éves korára megroppant, és teste feladta a küzdelmet.

Halála láthatóan magát a rendszert is meglepte és zavarba hozta, mert ki kell találnia, hogy milyen narratívába foglalja az ellenzéki politikus halálát. Ettől azonban nem fog megroppanni a rendszer. Nem ez lesz az az ok, ami miatt a putyini rendszer megbukik. Ha Oroszország egyelőre nem is, a nemzetközi közösség egy része biztosan fenn fogja tartani a Navalnij emlékét és üzenetét. Talán díjat, intézményeket, utcákat fognak elnevezni róla. És alighanem meg is érdemli ezt, mert lényegében az életét áldozta azért, hogy megváltoztassa az orosz politikát, még ha ez nem is sikerült neki.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egy nappal a megkéselése előtt is felkereste a rendőrséget a német polgármester

Iris Stalzert a gyanú szerint 17 éves örökbefogadott lánya késelte meg. Előtte órákon át a pincében kínozta az 57 éves nőt.

KÉK HÍREK

Rabszolgaként dolgoztatta a kőművest, milliókat keresett a balatoni ingatlanokon egy vállalkozó

A rendőrség szerint a hálózat rászorulókat toborzott, világítás nélküli melléképületet adott szállásnak. Volt, akit 12 órákat dolgoztattak fizetés nélkül.

KÉK HÍREK

Videó: így csaptak le egy terézvárosi bordélyházra a rendőrök

Október 4-én ütöttek rajta a Teréz körúti nyilvánosházon. Két nőt és két vendéget tanúként hallgattak ki, az egyik külföldinél droggyanús anyagot találtak.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda

Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.

Fischer Gábor, MTI/Bodnár Boglárka - szmo.hu
2025. október 08.

Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hivatalos: a püspökladányi csónakbalesetben eltűnt PhD-hallgató holttestét találták meg

A tragikus körülmények között elhunyt férfi a 2025. szeptember 30-án a folyónál történt balesetnél vesztette életét. A holttestét pénteken fedezték fel.

KULT

Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni

A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.

KULT

Reviczky Gábor ezért hatódott meg, miután lubickolt a hóbortos öregúr szerepében – a Képzelt beteg jubileumi előadásán jártunk

A Vígszínházban szeretnek megemlékezni a jubileumokról. A színház 125 éves fennállását négy részes tévéfilmmel ünnepelték, 2023-ban megünnepelték a Játszd újra, Sam 40 éves jubileumát. Most egy másik ikonikus előadás, a 25 éve műsoron tartott Képzelt beteg megünneplésére került sor.

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?

A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. október 07.

Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”

Kapcsolódó

Pottyondy Edina: A Fidesz úgy tanult a kegyelmi ügyből, ahogy kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből

A humorista arra is reagált legújabb bejegyzésében, hogy Rogán Antal egy rossz influenszernek tartja őt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Sokkoló! Egy audis úgy döntött, betolja az előtte álló autót a benzinkút shopjába

Az esetet egy Pest megyei OMV-kút kamerái rögzítették. A rendőrség egyelőre nem közölt sem időpontot, sem pontos helyszínt, és a sérültekről sincs információ.

KULT

Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán

A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.

KÉK HÍREK

Telex: eddig legalább öt rendőrt vetettek alá poligráfos vizsgálatnak a Szőlő utcai ügyben

A lap úgy tudja, azt a személyt keresik a nyomozók, aki civil ruhás rendőrként vett részt egy 2015-ös találkozón gyermekvédelmi szakemberekkel.

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert

Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2025. október 11.

Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.

Kapcsolódó

Lakner Zoltán Varga Judit visszatéréséről: Ha ezt nem látják át, akkor tényleg elvesztették a tájékozódási képességüket

„Ha Varga Judit visszatérne, de már csak azzal is, hogy állandóan szó van róla, a Fidesz ismét magára rántja a kegyelmi botrányt, a Völner-Schadl-Tóni-ügyet és a Pegasus-botrányt is” - fogalmazott a politikai elemző.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Óriási balhé Erdőkertesen: robbantással fenyegetőzött, majd baltával fogadta a TEK kommandósait

A 70 éves férfit rövid intézkedés után, 15 órakor sérülés nélkül kísérték ki az épületből. A környéket ezután fokozatosan megnyitották.

KÉK HÍREK

A Dunába ugrott az esztergomi mentőállomás vezetője

A MOMSZ szerint a férfit tegnap este látták utoljára, a keresés ma is tart. A szövetség munkahelyi feszültségekről, betegállományról és látványos fogyásról számolt be.

KÉK HÍREK

Drónos merényletet terveztek a belga miniszterelnök ellen

Három férfit vittek el a terrorelhárítók Antwerpenben. A házkutatásokon acéllövedékek és 3D-nyomtató került elő, a hatóságok iszlamista hátteret emlegetnek.

SZEMPONT

„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről

A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.

Malinovszki András / Fotó: Nagy Bogi/SZMO - szmo.hu
2025. október 06.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

Kapcsolódó

Juhász Péter Orbán Viktornak: Ne az ártatlan gyerekeken verd le a szomorú sorsod. Menj el az apádhoz, vele beszélgess!

A kihallgatott volt politikus a mellette kiálló tüntetésen szólalt fel. Elmesélt egy történetet a Szőlő utcai igazgató egy 13 éves áldozatáról, és kérést is intézett a tömeghez.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.