HÍREK
A Rovatból

Nagyon durva rekordok: minden idők legmelegebb ősze volt az idei

Az idei ősz középhőmérséklete országos átlagban 2,6 Celsius-fokkal meghaladta az 1991-2020-as évek átlagát, és a 13,3 fokkal a legmelegebb lett 1901 óta.

Link másolása

Az évszak középhőmérséklete országosan 13,3 Celsius-fok volt, amely a legmagasabb érték a 20. század kezdete óta, és közel 0,8 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, a 2019-es ősz hőmérsékletét - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közölt évszakértékelésben szerdán.

Az elemzés szerint mindhárom hónap átlaghőmérséklete magasabb volt az átlagosnál: a szeptember 3,5 fokkal, az október 3,4 fokkal, míg a november 0,8 fokkal. A szeptember a legmelegebb, az október a 3. legmelegebb lett a 20. század kezdete óta.

A szeptember-október rendkívüliségét mutatja, hogy a kéthavi középhőmérséklet megközelítette a 17 fokot, míg a korábbi maximum a 15,5 fokot sem érte el.

Az ősz középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 12 és 14 fok között alakult, de a déli vármegyékben többfelé a 14 fokot is meghaladta. 10 fok alatti évszakos középhőmérséklet csak a legmagasabb hegyeken fordult elő.

A nyári napok száma - amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 25 fokot - országosan 28 volt, ami 18 nappal haladja meg az átlagot. Az átlagosnál néggyel több, összesen öt hőségnapot rögzítettek, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 30 fokot.

Fagyos nap - amikor a napi minimum-hőmérséklet 0 fok vagy az alatti - országos átlagban 10 fordult elő, ami három nappal kevesebb a sokévi átlagnál.

Az elemzés szerint az évszak csapadékösszege az előzetes adatok alapján országos átlagban 197,7 milliméter volt, ami az 1991-2020 közötti évek átlagának, az éghajlati normálnak 125 százaléka. Szeptemberben még az átlagnál 38 százalékkal szárazabb volt az időjárás, majd az október már 9 százalékkal csapadékosabb volt a szokásosnál, a novemberi csapadék pedig az átlag több mint duplája volt, 118 százalékkal haladta meg az éghajlati normált, amivel a 9. legcsapadékosabb november lett 1901 óta.

A legkevesebb csapadék a délkeleti határ közelében esett, míg a legtöbb a tavasz és a nyár után ősszel is a Mátrában hullott. Az északi országrész mellett a Dél-Dunántúlon is nagyobb területen meghaladta az őszi csapadékösszeg a 200 millimétert.

A meteorológiai szolgálat az idei ősz rekordjairól közölte, a legmagasabb nappali hőmérsékletet szeptember 13-án Kiskunfélegyházán mérték, 35,0 fokot, az ősz legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Zabarban november 26-án, mínusz 10,5 fokot.

Az ősz folyamán a legtöbb csapadékot, 403,5 milliméternyit Kékestetőn regisztrálták, a legkevesebbet - 125 milliméternyit - Dombegyház állomáson.

Egy nap alatt a legtöbb csapadék Kékestetőn esett: október 27-én 80,5 milliméternyi.

Október 27-én az átvonuló hidegfront során többfelé viharossá fokozódott a szél, Balatonszemesen óránkénti 121 kilométeres széllökést mértek, az Alföldön, Szentes közelében tornádó is kialakult.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Somos András végleg befejezi a pedofilos kijelentése után: „felfüggesztem a televíziós tevékenységemet”
A tévés a közösségi oldalán köszönte meg, hogy tagja lehetett az ATV csapatának. Azonban leírta azt is, hogy a jelenlegi közhangulatban jelenlétével nem terhelheti ezt az ígéretes cégcsoportot, az ATV Groupot.
H. M. - Fotó: ATV - szmo.hu
2024. február 21.


Link másolása

Korábban írtunk arról, hogy a műsorvezető ellen fegyelmi eljárást indított az ATV, miután a csatorna kedd reggeli, Szigorlat című műsorában azt mondta, hogy Kaleta Gábor nem pedofil. Az ATV Start című műsor vendége Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke volt, ekkor hangzott el az ominózus párbeszéd.

A stúdióban ugyan négyen voltak, de egyedül Márki-Zay Péter háborodott fel az elhangzottakon.

A szóban forgó részletet itt lehet megnézni 2:15-től.

Ezek után a műsorvezető ellen fegyelmi eljárást indított az ATV, levették a képernyőről a tévést, aki később bocsánatot kért a történtek miatt a közösségi oldalán.

Szerda délután pedig egy újabb posztban Somos András bejelentette, hogy végleg otthagyja a műsorvezetést.

„Fájó szívvel hoztam meg éjjel a döntést: felfüggesztem a televíziós tevékenységemet”

– közölte Somos András műsorvezető a Facebookon.

Somos leírta, hogy 1995 óta párhozamosan két szakmában próbált maximálisat nyújtani.

„Hálás vagyok a sok ismeretért és tapasztalatért, amelyeket az évek során megszereztem. A kettős terhelés 2018 óta, mikortól önálló ügyvéd is vagyok, mostanra ütött vissza, a reggeli adásban elkövettem egy súlyos hibát, amely egyébként – aki ismer tudja – a gondolataimtól, a számomra oly fontos áldozatvédelemtől, a bántalmazottak iránt érzett ösztönös szolidaritástól teljesen távolra sodort a befogadó szemében. Egész újságírói létem az elesettek védelméről, a bántalmazottak segítéséről szólt.

Köszönöm, hogy tagja lehettem az ATV csapatának, 14 év alatt nagy utat tettünk meg együtt. Hálás vagyok azért, hogy kollégáim ezen az úton végig segítettek. A mostani helyzetben nem lehet másképp: a jelenlegi közhangulatban jelenlétemmel nem terhelhetem ezt az ígéretes cégcsoportot, az ATV Groupot.”

- írta Somos András a közösségi oldalán.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Meghalt Czakó Gábor
A 82 éves korában elhunyt író 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek. 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után halt meg életének 82. évében a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész.

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott.

Czakó Gábor az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985-86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.

1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Fontos alkotásai között van a Várkonyi krónika (regény, 1978) és a Luca néni föltámadása (regény, 1987). Megváltó című - első kiadásában erősen cenzúrázott - regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedéslélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására.

Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus "kerti emlékműveket" készített, 1997-ben önálló kiállítása volt az óbudai Banán Klubban. 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.

2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként.

2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott.

(via MTI)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orosz tisztviselő fenyeget: ha az orosz csapatok Magyarország határán állnak, Európa máshogy beszél majd
Konsztantyin Gavrilov a katonai biztonságról és fegyverzet-ellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon mondott nagyot.

Link másolása

Európa hozzáállása Oroszországhoz a biztonsági párbeszédben konstruktívabbá válik, amikor az orosz hadsereg megközelíti az Ukrajnával határos keleti EU-államokat – jelentette ki a katonai biztonságról és fegyverzet-ellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője, Konsztantyin Gavrilov a RIA tudósítása alapján.

„A hév akkor fog csökkenni, amikor csapatok állnak majd Lengyelország, Románia, Magyarország és Szlovákia határánál. Teljesen más lesz a hangnem.”

- mondta Gavrilov.

Egy ilyen helyzetben kezdődhetnek majd komoly tárgyalások fékekről és egyensúlyokról, garanciákról. Hozzátette, ésszerű partnerek beszélnek egy ilyen forgatókönyvről.

(via Mandiner)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kellemetlen... Baleset történt egy brit atomtengeralattjáró rakétakilövése során
A tesztkilövés során a rakéta a hajó mellett a vízbe csapódott, és egyszerűen elsüllyedt. Állítólag épp ekkor a hajón tartózkodott a brit védelmi miniszter is.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. február 21.


Link másolása

„Rendellenesség” történt az HMS Vanguard teneralattjáró gyakorlata során Florida partjainál, írja a brit védelmi minisztérium jelentése alapján a Sky News. A közleményből kiderül, hogy a történtek ellenére a a nukleáris elrettentő eszköz továbbra is továbbra is biztonságos és hatékony.

A január 30-i balesetről először a The Sun számolt be. Értesüléseik szerint Grant Shapps védelmi miniszter a tengeralattjárón tartózkodott, amikor célt tévesztett, majd az óceánba zuhant egy atomtöltet hordozására is alkalmas Trident ballisztikus rakéta. Legutóbb 2016-ban akadt gondja a brit haditengerészetnek egy ilyen típusú rakéta tesztkilövése során.

A The Sun úgy tudja, hogy az HMS Vanguard a víz alatt végrehajtotta a Trident II rakéta kilövését. Az első fokozat gyorsítórakétái azonban nem gyulladtak be, így a robbanófej-utánzatokkal felszerelt 60 tonnás rakéta az Atlanti-óceánba csapódott és elsüllyedt. A lapnak nyilatkozó forrás szerint a Trident a tengeralattjáró mellett pottyant a vízbe és egyszerűen elsüllyedt.

Az eset azért különösen kínos, mert nemrég fejezték be az HMS Vanguard 500 millió font (226 milliárd forint) értékű felújítását. A tengeralattjáró az utolsó teszteken vett részt, mielőtt visszatért volna a nukleáris járőrözésre.

Az Egyesült Királyságnak négy nukleáris fegyverzettel felszerelt, elrettentésre használt tengeralattjárója van, melyek az országot vagy szövetségeseit ért támadás esetén válaszcsapásra is alkalmasak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk