HÍREK
A Rovatból

„Nagyon durva dolgok történtek” - Szijjártó Péter szerint a háborút választják a béke helyett Brüsszelben

A magyar külügyminiszter szerint a józan ész már nyomokban sem lelhető fel Brüsszelben. Szerinte 1500 milliárd eurót adnának Ukrajnának.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 30.



„Nagyon durva dolgok történtek” – állította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a csütörtöki brüsszeli nyilatkozatában, miközben a Politico szerint Washington vezetésével épp egy békét célzó, 800 milliárd dolláros terv körvonalazódik.

Az uniós külügyminiszterek csütörtöki ülésének szünetében

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a józan ész már nyomokban sem lelhető fel Brüsszelben.

Szerinte többen arról beszéltek, hogy az EU nem áll készen a békére, amiből azt a következtetést vonta le, hogy „Brüsszel és a tagállamok jelentős része háborúzni akar”. Végül arra a következtetésre jutott, hogy

„a döntés Brüsszelben tehát megszületett, az Európai Unió a háborút választja a békével szemben”.

Szijjártó szerint Brüsszelben „kész tényként kezelik”, hogy Ukrajnának 1500 milliárd eurót „oda kell adni” egy prosperitási terv keretében.

Ezzel szemben a Politico cikke egy 800 milliárd dolláros tervről ír, amelynek jelentős része magánforrásból, valamint olyan nemzetközi intézményektől jönne, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.

A lap szerint az EU hozzájárulása legalább 100 milliárd euró lenne a 2028-ban induló költségvetésből, ami több mint 200 milliárd eurónyi fejlesztést tenne lehetővé. A magyar kormány szerint egy lábjegyzet 700 milliárd dollárra is utal, de erre a cikk nem tért ki.

A külügyminiszter szerint ennél is többet akarnak. Felmerült például, hogy az Európai Beruházási Bank is fordíthasson pénzt „Ukrajna felfegyverzésére”. Ehhez módosítani kellene a bank alapokmányát, hogy uniós hadiipari fejlesztésekre is nyújthasson kölcsönt. Emellett az ukrán energiarendszert támogató alapba is több pénzt juttatnának. Szijjártó nem részletezte az összegeket, csak annyit mondott, „röpködtek a százmillió és milliárd eurók”.

A miniszter ismételten leszögezte, hogy Magyarország nem járul hozzá az EU ukrán kiképzőmissziójának Ukrajnába helyezéséhez.

A durva dolgok közé sorolta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videós bejelentkezését is, amiben gratulált az orosz földgáz pár napja elfogadott uniós kivezetéséhez, amelyet Magyarország és Szlovákia nem szavazott meg.

Szijjártó arról is tájékoztatta kollégáit, hogy „túlmegy minden határon” Szibiha korábbi kijelentése, amelyben Orbán Viktor viselkedését Adolf Hitler csatlósáéhoz, Szálasi Ferencéhez hasonlította.

A kormány 17,4 milliárd eurós védelmi hiteltervéről már az utolsó fázisban vannak az egyeztetések, jelentette ki Szijjártó. A SAFE nevű uniós eszközből legfeljebb 16,2 milliárd euró járna Magyarországnak, a kormány ezt túligényelte. Az Európai Bizottság 19 igénylésből 16-ot már jóváhagyott, de a magyart még nem, miközben felmerült, hogy a jogállamisági feltételek hogyan befolyásolják az elbírálást. A miniszter szerint nyomás van a kormányokon, hogy a pénzből önkéntes alapon Ukrajnának is adjanak.

Szijjártó szerint, miközben Donald Trump óriási erőfeszítéseket tesz a békéért, ennek legnagyobb akadálya „Brüsszel, maga az Európai Unió”.

Felháborodott azon is, hogy egyesek kihívásnak tartják az USA-t. „Az is megtörtént ma nyíltan és szégyentelenül, hogy más geopolitikai szereplőkhöz hasonlóan azzal a váddal illették az Egyesült Államokat, hogy célja a mi megosztásunk” – mondta. Ezzel szemben a Politico cikke szerint a 800 milliárd dolláros terv éppen egy húszpontos, USA vezetésével zajló béketárgyalási folyamat része lenne. A miniszter később maga is jelezte: „mi teljes mértékben támogatjuk a béketárgyalásokat”.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kukásautót vezetett egy kisfiú Csepelen - fotó is készült, de a MOHU szerint nem egészen ez történt
A cég szerint a sofőr egy sérült kisfiúnak akart örömet szerezni. Egy szemtanú azonban azt állítja, a gyerek rendszeresen vezeti a járművet a jeges utakon.


Egy kisfiú markolja egy kukásautó kormányát a sofőr ölében ülve Csepel egyik havas, jeges utcájában – erről készült az a fotó, ami kiverte a biztosítékot egy helyi lakosnál. A felvételt, amely körülbelül 2026. január 15-én készülhetett, a néző elküldte a szerkesztőségnek, az esetről pedig az RTL Híradó számolt be. A bejelentő szerint nem egyedi esetről van szó.

„Egy kisgyermek vezette a menetrend szerint járó kukásautót, amin hátul két ember állt”

– írta a csatornának a felvétel készítője, aki szerint ez a helyzet rendkívül veszélyes. Azt is állította, hogy „szinte mindig látják, hogy a gyerek vezeti a kocsit.” A néző szerint „nagyon felháborító és veszélyes, hogy ilyen extrém havas, jeges körülmények között ült a gyerek a volánnál.”

A lakossági bejelentés után a hulladékszállítást végző MOHU vizsgálatot indított. A cég szerint azonban a történet árnyaltabb: közleményükben azt írták,

a sofőr egy, az utcában lakó sérült kisfiúnak akart örömet szerezni, és csak rövid időre ültette az ölébe a fülkében. A vállalat hangsúlyozta, hogy a gyermek a kukásautó irányításában nem vett részt.

Borbély Zoltán közlekedési szakjogász szerint azonban a jó szándék sem írja felül a szabályokat, és az ügy sokkal súlyosabb lehet egy egyszerű KRESZ-szabálysértésnél.

„Alapvetően az a probléma, hogy kiskorút arra nevelnek, hogy vezetői engedély nélkül, egy felnőtt vagy szülő ölében ülve kukásautót vezessen; ebben az esetben felmerülhet a kiskorú veszélyeztetésének gyanúja” – magyarázta a szakértő. A kiskorú veszélyeztetése a Büntető törvénykönyv szerint bűncselekmény, amiért alapesetben akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

A szakjogász a cég által említett karitatív célra is reagált.

„Ha ez egy beteg gyerek álma, vagy valamilyen karitatív célt szolgál, akkor zárt helyen kell megtenni, semmiképp sem a közúti forgalomban”

– szögezte le Borbély Zoltán.

Az ügy végül belső eljárással zárult: a sofőr a MOHU-tól figyelmeztetést kapott. A cég közölte, bár értékelik a munkatárs segítőkészségét, de elvárják a szabályok maradéktalan betartását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„A kötelezettségeit mindenkinek meg kell fizetnie” - Nagy Márton bejelentette, hogy a Kincstár inkasszót nyújtott be a főváros ellen
A nemzetgazdasági miniszter szerint a főváros elmulasztotta a januári befizetést. A kormány szerint a törvények mindenkire vonatkoznak, így Budapestre is.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 29.



Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy Facebook-posztban jelentette be, hogy a Magyar Államkincstár hatósági inkasszót nyújtott be a Főváros ellen. A miniszter azt írta,

a Fővárosnak 2026. január 26-án kellett volna teljesítenie a 2026-os szolidaritási hozzájárulás januárban esedékes részét, de ezt szerinte elmulasztotta.

Nagy Márton állítja: „A kötelezettségeit mindenkinek meg kell fizetnie, ezért a Magyar Államkincstár a mai napon hatósági inkasszót nyújtott be.” A bejegyzést azzal zárta, hogy a bíróság döntése értelmében az adókat és a hozzájárulást be kell fizetni. A miniszter szerint

„A Főváros sem áll a törvények felett!”

A bejelentést megelőzően, január 20-án az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fővárosi Törvényszék normakontroll-indítványát, arra hivatkozva, hogy a 2024-es ügyben hozott döntés továbbra is irányadó.

A kormány ezt úgy értelmezi, hogy a fővárosnak fizetnie kell, Budapest viszont azt hangsúlyozza, hogy a 2024-es döntés a tisztességes eljárást és a nem túlzó elvonást írja elő, ezért a közigazgatási pert folytatják.

Az utóbbi években nőtt a szolidaritási hozzájárulás mértéke, 2025-től pedig már miniszteri rendelet határozta meg az önkormányzatok befizetendő összegét. A főváros szerint ez egy túlzó és a működőképességet veszélyeztető teher. 2025-ben több milliárd forintos tételekben, több esetben is történt inkasszó Budapest számlájáról, miközben a főváros bírósági jogvédelmet kért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Új admin érkezett, és fideszes kampányposztok lepték el a 32 ezres pécsi Facebook-csoportot
Kolozsi Patrik, a Gamer Digitális Polgári Kör alapítója vette át a Pécsen Hallottam csoportot. Lapinformációk szerint a váltás után Cziráki Attila jelölt posztjai jelentek meg, a hozzászólásokat pedig letiltották.


Pár nap leforgása alatt politikai kampányfelületté alakult át az egyik legnagyobb, 32 ezer tagot számláló pécsi Facebook-csoport, miután új adminisztrátor vette át az irányítását. A váltás után nem sokkal több fideszes politikus is megjelent a tagok között, a párt helyi jelöltje pedig menetrendszerűen posztolni kezdett a korábban alapvetően politikamentes felületen – írta a Telex.

A Pécsen Hallottam nevű csoport élére január 16-án került új adminisztrátorként Kolozsi Patrik. Három nappal később a tagok között megjelent Cziráki Attila, a Fidesz pécsi országgyűlési képviselőjelöltje és Őri László, a választókerület elnöke is. Ezt követően Cziráki ütemesen, naponta legalább kétszer posztolni kezdett.

A csoport tagjai közül többen furcsállták, hogy a fideszes politikus egyáltalán nem odaillő bejegyzései mit keresnek az apróhirdetések, állatok örökbeadásáról szóló felhívások és helyi segítségkérések között.

A jelölt bejegyzései láthatóan nem hoztak átütő sikert, többet azóta töröltek is, a hozzászólásokat pedig letiltották alattuk.

Az ügyre egy Reddit-bejegyzés hívta fel a figyelmet, amelyben

megosztott képernyőképek szerint a csoport nem sokkal korábban eladó volt.

Mivel a képernyőképeket nehéz bizonyítékként kezelni, a Facebook-csoportoknál pedig nem lehet visszanézni az adminisztrátori előzményeket, a lap a jelenlegi állapotra koncentrált. A feltételezett korábbi tulajdonos tagadta, hogy admin lett volna a csoportban, szerinte tévedésről van szó.

Az új adminisztrátor, Kolozsi Patrik a Gamer Digitális Polgári Kör egyik alapítója.

Nevéhez olyan, a gamer szcénához köthető civil szervezetek fűződnek, mint az Országos Gamer Szövetség és a Magyar Gamer Szövetség Egyesület, amelyek többmilliós támogatásokat kaptak állami alapokból, így a Városi Civil Alapból és a Nemzeti Együttűködési Alapból. A lap kérdésekkel kereste meg Kolozsi Patrikot, de egyelőre nem kapott választ.

Mindez egy szélesebb jelenség része. Tavaly nyár óta több közösségi médiás tartalomgyártó és mémoldal-kezelő is kapott több millió forintos ajánlatot a felületeik átvételére. Ezzel párhuzamosan népszerű oldalak váratlanul a korábbitól jelentősen eltérő profilra váltottak, és a Fidesznek kedves narratívák, mémek terjesztésére álltak át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: Aki azt mondja, hogy az orosz gáz nélkül folytatni tudja a rezsicsökkentést, az hazudik
A kormány a januári hidegre hivatkozva 30%-kal csökkenti minden háztartás rezsiköltségét. Az intézkedés az orosz gáz körüli uniós vita része, melynek tétje a teljes magyar rezsicsökkentés.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 30.



Minden háztartás januári rezsiszámlájából harminc százalékot jóváír a kormány. Orbán Viktor szerint a rendkívüli hideg miatt ennyivel nőttek volna a családok kiadásai, rezsicsökkentés nélkül pedig százezrek kerültek volna bajba. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban péntek reggel arról beszélt,

a kormány azért döntött a mindenkit érintő tehercsökkentés mellett, mert a számlázási rendszer annyira bonyolult, hogy máskülönben sokan igazságtalannak érezték volna a végeredményt.

Orbán szerint Magyarországon egy olyan rendszer működik, amely az energiacégeknél keletkező profit egy részét támogatásként osztja vissza, de ezt az „egyedi, szokatlan” megoldást az Unióban „ki is akarják nyírni”.

A kormányfő szerint az olcsó energiát Oroszországtól lehet venni, anélkül pedig nincs rezsicsökkentés.

Úgy látja, a Tisza Párt le akar válni az orosz gázról, ami komoly fenyegetés a családoknak.

„Aki azt mondja, hogy az orosz gáz nélkül folytatni tudja a rezsicsökkentést, az hazudik”

– jelentette ki Orbán, hozzátéve, hogy az orosz gáz tiltásáról szóló brüsszeli rendeletet meg kell semmisíteni, különben „2027-re a magyar családok fejre állnak”.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy

a rezsicsökkentés fenntartásához három súlyos tárgyalást kellett lefolytatnia.

„Meg kellett győznöm az amerikai elnököt, - aki szintén híve annak, hogy Európa váljon le az orosz gázról, - hogy Magyarország legyen kivétel, mert ide nem lehet tankerhajókkal olajat hozni. Meg kellett győznöm az orosz elnököt, hogy annak ellenére, hogy az ukránok ezt akadályozzák, mégis vállalják az energia további szállítását. Meg kellett győznöm a törökök elnökét, hogy biztosítsa a rajtuk keresztülmenő másik útvonalat” – mondta.

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tavaly decemberben állapodott meg az orosz gázimport fokozatos kivezetéséről.

A tervek szerint a vezetékes gáz importját 2027 őszétől tiltanák meg, bár a szabályozás átmeneti kivételeket és védzáradékokat is tartalmazna az ellátásbiztonság érdekében. Orbán Viktor szerint Brüsszel azért nevezi a tiltást kereskedelempolitikai döntésnek és nem szankciónak, hogy megkerülje a tagállami vétót, amihez nem kell egyhangú egyetértés.

A miniszterelnök szerint Kijevnek a következő tíz évre 800 milliárd euróra, katonai eszközökre pedig további 700 milliárd euróra van szüksége. Úgy véli, Brüsszel ezt a pénzt hitelből vagy a tagállamoktól begyűjtött több pénzből akarja előteremteni, ami a magyar családoknak 5652,9 milliárd forint, családonként 1,4 millió forint terhet jelentene.

Az EU hivatalos, 2024 és 2027 közötti időszakra szóló, Ukrajnát támogató kerete összesen 50 milliárd euró, amely hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat is tartalmaz.

Orbán szerint az áprilisi választás tétje is az orosz gáz kérdése.

A miniszterelnök a biztonságpolitikai helyzetről is szót ejtett, mondván, Európának fejlesztenie kell a haderejét, és tárgyalásokkal ütközőzónát kell létrehozni Európa és Oroszország között. Ezzel párhuzamosan a fegyveres erők állománya ezekben a napokban kapja meg az egyszeri, hathavi illetménynek megfelelő juttatást, az úgynevezett fegyverpénzt.

A januári harminc százalékos rezsikedvezményt a gáz- és távhőszámláknál a szolgáltatók automatikusan érvényesítik a következő elszámolószámlákban. Azok a háztartások, amelyek villamos energiával fűtenek, április 30-ig nyilatkozatban kérhetik a jóváírást a szolgáltatójuktól.

Via Kossuth Rádió


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk