Magyar Péter egy gigantikus gumihegynél vádolta meg a hulladékmaffiát, szerinte a szálak Rogán Antal volt államtitkáráig vezetnek

Február 28-án, szombat este lángok csaptak fel Dubaj ikonikus, vitorla alakú luxusszállodája, a Burdzs al-Arab külső homlokzatán. A közösségi médiát elárasztó felvételeken jól látszott a szálloda lábazati részénél gomolygó füst.

A Dubai Media Office vasárnap reggeli közlése szerint egy drónt fogtak el a város felett, és a lehulló törmelék okozta a tüzet.

Videón ahogy lángol az ikonikus dubaji épület!

?? BREAKING: The iconic Burj Al Arab in Dubai — often called the world’s only “seven-star” hotel — has been struck by an Iranian drone.

Footage shows flames rising from the luxury property after debris from an intercepted drone causing a minor fire on the outer facade. pic.twitter.com/mGCMrMI1Af

— The Patriot Oasis™ (@ThePatriotOasis) February 28, 2026

Két katonai helikopter állt szolgálatba pénteken a nyíregyházi repülőtéren, miután a kormány katonai védelem alá vonta a létesítményt – derült ki egy vasárnapi sajtótájékoztatón, amelyről a 24.hu is beszámolt. A kormány február 25-én tett közzé rendeletet az energetikai infrastruktúra védelméről, miután Orbán Viktor miniszterelnök azt állította, hogy az Ukrajna felől szünetelő olajszállítás mögött politikai okok lehetnek, és Kijev akár a magyar energiarendszer megzavarására is készülhet. A műveleteket Szalay‑Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter irányítja, a testületben Pintér Sándor, Lantos Csaba, Rogán Antal és Bíró Marcell kapott helyet. A rendelet a választások utánig marad érvényben.

Kifejtette, hogy a Szolnokról érkezett helikopteralakulat alapvetően a légi légvédelmi feladatrendszert látja el, ezek közé tartozik a drónvédelem, valamint egy ismeretlen légi jármű beazonosítása, elfogása, esetleg a földre kényszerítése. A feladatokat egy H225M és egy H145M típusjelzésű helikopterrel látják el.

A döntés heves bírálatokat váltott ki. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a miniszterelnök félelemkeltéssel él, míg Rácz András biztonságpolitikai elemző és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is alaptalannak nevezte Orbán kijelentéseit, mondván, semmi nem utal arra, hogy Ukrajna támadást vagy szabotázst tervezne Magyarország ellen. Jeszenszky szerint azonban felmerülhet a hamis zászlós incidens tervének gyanúja is.

A Barátság kőolajvezetéken január vége óta szünetel a szállítás Magyarországra és Szlovákiába. Ukrán források szerint ennek oka egy orosz dróntámadás, amely megrongálta a hálózatot Brody körzetében, és kényszerleállást okozott. A kormányzati kommunikáció ezzel szemben politikai okokat sejtet a háttérben.

Pogácsás Tibor, fideszes parlamenti képviselő a közösségi médiában reagált arra, hogy egy nő azzal vádolja Bodor András szentmártonkátai alpolgármestert, hogy összeverte őt. A képviselő posztjában azt írja, a hírek szerint konfliktus alakult ki az alpolgármester és egy hölgy között, de szerinte az ügy részletei nem ismertek.

Pogácsás Tibor bejegyzésében úgy fogalmaz: „Az erőszak és a felelőtlen vádaskodás semmire sem megoldás, és a tények ismerete nélküli ítélkezés is felelőtlenség. Az ügy kivizsgálása a hatóságok feladata. Az erőszak minden formáját elítéljük, bárki is követi azt el. A sértettnek mielőbbi felépülést kívánok.”

Az ügy azután robbant ki, hogy egy helyi nő, Bordás-Pauza Gréta vasárnap hajnalban a Facebookon azt állította, hogy a szombat esti szentmártonkátai kolbásztöltő fesztivál után a település alpolgármestere, Bodor András egy vita hevében megütötte. A nő a bejegyzésében sérüléseiről fotókat is közzétett, és azt írta, orvosai nem zárták ki, hogy a bal szemére maradandó látáskárosodást szenvedett.

A 24.hu helyi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Bodort és a nő védelmére siető férjét is előállíthatták. Bodor András a 2024-es önkormányzati választáson független jelöltként indult, és bár nem szerzett mandátumot a képviselő-testületben, a fideszes vezetésű településen később mégis megválasztották „külsős” alpolgármesternek. A település polgármestere, Skoda Ferenc a lap szerint kommentár nélkül osztotta tovább Bodor lemondásáról szóló bejegyzését.

Magyar Péter egy Facebook-posztban számolt be egy marispusztai civil kezdeményezésről, amely szerinte példaértékű. A politikus szerint az önkéntes vízőrzők nem vártak sem a kormányra, sem az Unióra, hanem egy éve nekiálltak „egy működő csatorna szakaszos lezárásával és a helyi fürdőből kiáramló víz visszatartásával egy 5 hektáros terület vízzel való elárasztásának.”

A posztban említett akció Kiskunmajsa–Marispusztán, a Duna–Tisza közi Homokhátság egyik legsúlyosabban kiszáradó térségében zajlik. Itt a Marispusztai Önkéntes Vízőrzők nevű civil közösség 2025 őszén a kiskunmajsai Jonathermál fürdő elfolyó vizének visszatartásával ideiglenes vizes élőhelyet hozott létre. A munkát, amely a történeti „fokgazdálkodás” modernizált változatának tekinthető, az Élhető Kiskunmajsa Egyesület is segítette, a terepen a projekt motorja Nagyapáti Oszkár. A cél az elmúlt évtizedekben több méterrel lesüllyedt talajvízszint pótlása és a helyi mikroklíma javítása.

A sajtóbeszámolók szerint a beavatkozás eredményeként gyorsan megjelent a vízhez kötődő élővilág, és a helyiek kiszáradt kutak újratelődéséről számoltak be. A projektet a „Nem víznek való vidék” stábja egy riportfilmben dokumentálta. A posztban szereplő számszerű állítások a terméshozamok duplázódásáról a politikusi összefoglaló részei, független mérési jelentésről a források nem írnak. A cikkek ugyanakkor rögzítik, hogy a civilek vízügyi engedélyek birtokában, részletes terepi felmérések után végezték a munkát.